Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-04-23

HHL ápriljii 23. számadást, mérlegkészítést % központ vége/.né sj ezért a szövetkezetre semmi köliségsem hárulna.i Ugyancsak a központ ellenőrizné költségmentesen a szövetkezet működését, útbaigazítással, ta ni'iee.sal látná el aztikut, esetleges helytelen működésüket ti helyes mederbe terelné. A központ ii tagok biztosított állatállományát, lépfene ellen is beojtatuá. Az ojtási költséget a szövetkezet viselné ugyan, de az ojtóanyagot a központ liocsájtauá díjtalanul a szivetkezet rendelkezésére. Biztosítani egyelőre csak a szarvasmarhát lehetne 3 hónapos kortól kezdve. Később, hol nagyobb sertés- és lóállnmány is van, ezeket is lehetne biztosítani, d« csak azoknak a tagoknak, kiknek szarv uhinarlnijuk is vau és azok már a szövetkezetnél biztosítva leltek. A szövetkezet vagyonában a tagok részesülnének az üzletrészek szama szerint, egyéb tizetési kötelezettségeiket állatállományuk száma é> értéke szerint teljesítenek s igy a szövetkezel által nyújtott minden előnyben, mint legeltetés gyógykezelés, tenyészállatok használata, miiidei tag összes a szövetkezeibe felvett állataira nézvt részesül. A szövetkezet, természetesen szoros kapcsolatban lenne a Magyar Kölcsönös Állat biztosító Társaság mint szövetkezettel, mely az összes állatbiztosító szövetkezetek országos központja. Gazdáinknak elég nagy az állatállományok, gondolkozzanak kissé rajta, hogy a különféle állati betegségekkel széniben, meg az állattenyésztés emelése céljából nem volna-e érdemes megalkotni az állatbiztosító és állattenyésztő szövetkezetet? Egy ilyen szövetkezel igen üdvös lenne a gazdákra nézve, hisz nz megóvná őket a károsodástól, serkentené értékesel)! i tenyészállatok beszerzésére és a szegényebb kisgazdának is módot uyultaua arra, hogy drágább tenyészállatot tarthasson. Papai Lapok 3. SZÍNHÁZ. A színi évad ötödik hetében már annyira javult a helyzet, hogy már üres Hétfő. Délután, ünnep lévén, szintéit volt előadás Az aranyember dráma, .Jókai e kiváló munkája lett előadva. Kovács, Vértes és Bátori, továbbá Déry finomul játszottak meg szerepeiket. A mindig kedves Boi iss, továbbá Sárközy és Miklósy szintén remekeltek. Közönség s igy taps is volt elég. Este 8 Kázméit adták. Szabados énekes bohóság, melynek szövegét Beöthy László irta, igen tetszett. Kovács nem Volt egészen elemében, mégis megállta helyét. Déry -- Pista tia volt, a másik kázuiér. Kitin.ö Gelb volt Bátori. Ugy tudja adni a zsidót, mintha m iga is az volna. Nagyon helyes volt Lónyay mint. énekesnő és Borisa a menyasszony szerepében. Ai előadás igen jó volt. Kedd. Erokővy Károly jotalomjátékánl Felhő Klári énekes népszínmű került előadásra. Lónyay adta a címszerepet, a jutalmazandó volt a Fátyol Ferkó. Érokövy igen népszerű tagja a társulatnak. Ezt színrelépése alkalmával rögtön bebizonyította a közönség. Déry, Kovács, Bátori és Iváufi, sőt Nyikos is kitűnő mellékalakok voltak, Lónyay na k viszont Pethö, Miklósy és Sárközy voltak a partnerei. Ének és zene kitűnően sikeiült. Szerda. Kttry Khtra vendégfélléptével A muzsikus lányt adták. Küry Klárát sokan isméitek már, sőt régen ismerték. Nem is volt telt ház. Ennek okáról tennebb már tettünk említést. Es bármily pompásan adta is a címszerepét az operettnek, bajos dolog egy 18 éves leányt, játszania. Klára nagvsám ma nem fiatal már, és bármennyire csillogtassa szép hangját, és ját- -kinüvészetét. nagv iliuzió kell ahhoz, hogy fiatalnak lássuk. Egyébként, teljes elismeréssel hódolunk különösen a mia művészetét illeti, a nagyhírű vendégnek, ki mind három felvonáson keresztül tüntető tapsnak volt a tárgya. Színtársulatunk kitűnőségei szintén igyekeztek méltó partnerok lenni. A művésznő iránti tisz'eletböl a helyi erőket névleg nem említjük. Es a esők '.' Az egy valódi első szerelmes csök, amely . . . A leány a díványon Ül, egy dohányzó asztal mögött. A fin most. ül le NR. cgiik fotelbe és esik nézi H lányi. Végre — mivel az ember, ha nagy dolgukat akar véghez vinni, az utolsó pillanatokban mindig nagyon buta — igy kezdi a beszédet : — Jaj, csak ez az eső ne volna ! A leány a beszédtől felélénkül és mindjárt csengőn e! is kacagja magát A fin észretér, hogy milyen buta volt és ki akarja magát vágni: — Miért nevet ki ? Tudja, hogy ez fáj legjobban ! A lány tovább nevet A fiút már hoszaiitaui kezdi a dolog. — Latja, maga nem •* érti a dolgot. Szeretném, ha nem esne, mert az ugv elszomorit és éu szeretném, ha világos, tiszln, kék ég alatt utaznék el innen. A leány ajkán megfagy a mosoly. — Maga elutazik ? — mondja kérdőleg. Es meg is felel rá mindjárt. — Maga elutazik. —jelenti ki megadóan A fin: Igen, éu elutazom. A lány: Es most miért jött ide? A IMI Miért jöttem id- " (Megijed a gondolattól.) Hát éu bizony csak idejöttem. A lány: (Látja, érzi, bog) most neki kell tovább vinni a társalgást.i Hát ... és ... aztán . . . hova megy? A fin: (Nagyon örül, hogy 'élhet valamiről.) Én . . . én Debreoenbe megyek. ^Gyorsan beszél tovább.) Igen, messzire megyek és nem is fogok hnzajönui, csak uagyvakációra. (Érzi, hogy a gyors beszéd nem illik ehhez a pillauatho: Megakad.) A lány: (Magáuak moi da.) Hát maga elutazik Debrecenbe. Tanulni! (Felkapja a fejét.) És ott is vannak lánvok? A fin: (Nagy hévvel.) Ne. <tt nincsenek lányok. Vagyis vannak, de én nem törődöm velük. A lány: (E< a mondás hízeleg n"ki.) Es mondja nsak, faj magának, hogy elutazik ? A tiu : Az. nem is fájna nagvoii, hogv elutazom . . . (Zsebéhe két fogpisskálől összetör és egy Seruxának a hegyéi töri le nagy izgatottságában i . . . Mondom, lein fájna miau nagyon, ha maga nem volna itt. (Örül, hogy kimondta I A lány: iRég várta ezt a mondást, de mégis oly melyen érinti, hogy nem tini gondolkodni sem. csak gépiesen feleli; Igen. Nagy csend. A tiu tudja, hogy ki kell áilnia azzal, ami miatt jött, a lány pedig tudja, hogy a fin most valamit kérni fog tőle. A tiu: Igen! En nem törődöm más lánnyal, csak magával és ott sem fogok senkivel sem törődni. De leiek, hogy maga . . , hogy engem . . . (gondolkozik, ki mosdja-e, nem-e, végre kimondja) hogy elfelejt. A lány Teljesen nyugodtan ül a helyén, nem is méltatlankodik.) A fin: Es Iii megengedi, ugy-e megengedi ? irogatni fogok magának, i Várja a feleletet, de az nem ión.) Ugy-e megengedi? — kérdi még egyszer. leány : (Már sejti, hogy min fognak átmenni nemsoká-a iiiiiidaketten, hát csak nagyon halkan feleli) Igen. A fin : En fogok írni magának képes lapot, néha levelet is De ebből csak maga fogja azt látni, hogy én nem felejtettem el magát. Arra kérem, Írjon maga is nekem. Akár képeslapot, akár levelet, amit akar, de írjon maga is. A lány: Nem, az nem lehet. En még soha fiúnak nem inam. A c ' (Szomorú megadással.) Nem ir! Másnak aem i Nekem sem ir! (Feláll.) Akkor megyek. A lány: Jó, hát Írni fogok, ugy, hogy a mama meg ne tudja. Ismét csend. A lánynak nincs több mondani valója és ezért hallgat, a fiúnak pedig nagyon sok és éppen azért hallgat. Végre nz szólal meg, aki hát raliban beszélhet, mert nincs mondanivalóin. A lány: Ennyi az egész, amit mondani akart ? A fin: i Most van esak igazan zavaróan.) Nem . . . igen . . . A lány: Hát mondja csak el, mit skar még? A fiiir (Neki fohászkodik es kimondja.) Egy óiiesuesókot A lány ránéz mereven s magában azt gondolja, hogy ezt vártam. A fin: (Látva a lány megelégedettségét, türelmetlenül szói.i A mama kinin van a konyhában, nem is jön be, egyedül vagyunk. Es én csak egy csőkot, egy bucsnosókot kérek magától. Összeforrt a két száj, az első édes, szerelmes csókra. De csak egy pillanatig volt ajk az ajkon, azután ijedten engedte el a fin a leányt. Erezte, iiogy ez iiem volt az igazi. Hideg, szcnvedéiytelen csók volt, olyan, amilyent testvér testvérnek ad, érezte, hogy ez a csók széttépte szivében azt a pókhálófoualból szőtt álmot, amit első szerelemnek nevezett és érezte, hogy vége e rövid kis mulatságnak. És a lány? Az is érezte, hogy másnak kell lenni az ignzi, szerelmes csóknak, forrónak, erősnek, amely átfut az ereken, eljut a szívhez és érezte, hogy valami rideg keménység foglalja el a szivét. A liu is, a lány is valami éles nyilalást éreztek a szivükben, mintha kivágtak volna onnét valamit, aztán megnyugodott mindakettő a a fin elhatározva, hogy ez a lány tőle képeslapot kapni nem fog, szépen meghajolt és nyugodt, határozott hangon kérdezte: — Hol van a mamája, hadd búcsúzzam el tőle. házakról nem kell panaszkodni,-sőt helylyel-közzel teli házukról tehetünk említést. Anyagi tekinlelhen ez ;t legsikerültebb hét lehetett — volna, hu az igaz- j gatoltak nem lelt volna kiűzetni valója, Küry Klára vendégszereplést két estén , át, meg 3 mond három jutalomjáték az < sok egy hétre. Ha igaz az, hogy a jutalomjátékok alkalmával a jutalmazott 1 színész az est tisztajövedelinéuek egyharmadát kapja, akkor bizony bajosan , regresszálhatta magát e héten az előbbi hetek anyagi sikertelensége felett. Ami ', Küry Klára Vfiidégs/croplésót illeti, hát bizony sokal.juk érte a dupla helyárakat. Értjük azt, hogy ilyenkor a helyárakat fel kell emelni, de a dupla ár sok. A közönség nagyrésze bizony ebből azi egyszerű okból tartotta távol magái a színháztól. Küry Klára minden művészete ducii a ma már nem az a csillag, melynek látásáért szokatlan magas árat volna hajlandó (izetni a közönség. Késztetés refeiádank alább következik : Vasárnap. Húsvétvasárnap délután a Cigány-szerelem ment — hatodszor. Eiég jól. gyorsan, a hálás publikum tüntető tapsa mellett folyt le az előadás. Este a Nöemaucipácio került szi-ire. Kégi. kedves bohózat, melyben Lónyay Piroska poin-j pásau érvényesíthette ugy ének- mint játékbeli, képességét. Zarándiué szerepében Sárközy nyújtott, elvezetet, míg a Fruziuai Miklóssy adta sok humorral. A férfiak közt Kovács volt a jó öreg huszár, Vért. s Kitüuö tábornok. Szép és sikerülten megjátszott szerep jutott Bátorinsk — furvézeihadnagy volt. Ivanlibol Árpád lett. Az előadás, melyet sokan ha Ugattak meg, igen tetszett. Sirly zenéjét a zenekar pompásan játszotta. I I