Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-04-23

XXXVIII. évfolyam. Pápa. 1911. április 23 17. szám. PÁPAI LAPOK Pápa varos hatóságának es több pápai s pápa-vidéki egyesöletnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vas á r n a p. Szerkesztőség és kiadóhivatal Qoldberg (lyi.ln papirkereslinlése. Kő-tér L'ííik szám. Hirdetéseket egyezség szemit felvesz a kiadóhivatal. Baerkesttő: MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felelőn laplulajdonos: GOLDBERG GYULA KHinaetéeek AR hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész évre 12 kor., félévre 0 k., negyedévre k Nyilt-tér soronként 40 lillér. — Kgyes szám ára .'10 tili A munkásházak ügye. Nincs államsegély. Nagy érdeklődés melleit indult meg! nemrég városunkban egy szociális szempontból nagy fontossággal biró mozgalom, mely munkásházak létesítését tűzte ki célul. A szegény munkásosztálynak százai' jelentkeztek és irták alá a kötelező nyilatkozatot abban a reményben, hogy a lakásinségtől megszabadulva rövid idő alatt saját otthotilioz juthatnak. Akik átlépték valaha egy munkáscsalád küszöbét, akik szívták valaha ezeknek a düledező falu lakásoknak az egészségtelen, dohos levegőjét, azok nagyon jól tudják, hogy városunkban mily! nagy szükség van egészséges munkáslakások ra. A város batósága meleg, rokonszenves pártfogásába vette ezt az ügyet, ami nagyon természetes is. inert hiszen a muiikáshá/.ak Ügye közügyei képez, s hogy az eszme mielőbb megvalósítható legyen, kérelemmel fordult a kereskedelmi kormányhoz, ahol a munkásházak céljaira anyagi támogatási kért. Ennek a kérelemnek az elintézéseképpen a mull llél folyamán érkezett le a kereskedelmi miniszter leirata, amelyben tudatja a várossal, hogy helyesli és szükségesnek is tartja a városnak munkásházak létesítése iránti törekvéseit, de azt fedezet hiányában anyagi támogatásban nem részesítheti. E szerint a munkásházak ügye megakadt, megfeneklett, mert u kegyelmes kereskedelmi kormánynak szociális dolgokra, a szegény nép támogatására segítő keze nincsen, sőt még kilátásba sem helyezte, hogy ennek a néposztály* uak ebben a törekvésében valaha segítségére lesz. A kereskedelmi miniszter urnák ez az értesítése rövid egyszerűséggel és egyszerű rövidséggel dönti el a munkásházak sorsál. Röviden, hogy mindenki megértse és senki félre ne magyarázza. De ez a rövidség és érthető őszinteség legalább tiszteletreméltó. Becsületes magyar észjárással nem is tudjuk megérteni, hogv a magyar kereskedelmi kormánynak mi köze ahhoz, hogy az ország lizi!;ai munkásai tisztességes, egészséges k iháznkhaii laknak-e vagy odúkban ós- liteli barlangokban senyvednek ? Vö •. • kogv akii a sorsa testi munkára kárhoztatott, az dolgozzék s munkájával növelje az állam bevételeit, de ö a kormánytól, az államtól ne merjen kérni semmit, inert a kormán}', az állam nagy üres hatalmas: egyszer megharagszik es végié ver a csordán, a türelmes, senyvedő és szűkölködő magyar munkásokon. Ez. a népjóléti mozgalmak hathatós támogatása és erről a támogatásról szól az 15)07. évi úgynevezett muukáslakásokról alkotott XLVI. törvénycikk. De vigasztalódjunk, nálunk még nincs olyan lakásnyomor, hogv égbekiáltó volna, mint az ország számos helyén, főkép pedig egy ihejijjik»>vei faluban. A megváltás ünnepén, húsvétkor, !

egv közleményt olvastam Az Estben, |mely Titel község ötszáz magyar munkásának hihetetlen nyomorúságáról szól. Ebben a gazdag bácsmegyei tahiban (évi bevétele 217.000 korona, kiadása 77.224 kor. Évi fölöslege 139.776 kor., takarékbetétje (Ki..'Kii korona, ingatlana 3800 hold bácskai föld. pótadója nincs) a lakosság tizedrésze Mrtafattt lyukakban, u. ii. lagunokbau lakik. A két-három méter széles üregekbe még nappal is tapogatózva lehet bejutni. Napfény nincs. A nedves falról piszkos folyadék csöpög. A kenyér és más élelmiszer pár óra alatt penészes. S ebben a penésztől és más mindenféle piszoktól dohos levegőben 10-12 férfi, nő és gyermek tengődik. Ezek a nyomorultak már évek óta folyamodnak községhez, vármegyéhez, főispánhoz, miniszterhez, hogy a munkáslakásokról szóló törvény alapján emberi hajlókhoz jussanak, de kérelmükkel mindenütt és mindenkor elutasittattak, s a tileli 500 magyar munkáson már TÁRCA, Xükszálhfalva:) lila S/.i..iy Gyula. Hírt hozok, örömhírt ! Ide. ide hozzám Néhai Olympnak min Jen gyermeke, Aki csak az ősi nagy hitbizományhoz, Reménységgel fiiz egy jogerős rege. Üstök zengő ércét, hárfák puha húrját Verdesse, pattantsa lázas ujjat ok, S a dalzivatarból - hozsánna! - kilépő Ó-istenek előtt leboruljatok. És ti jámbor népek, - kik ugy tesztek, mintha Nagyon szeretnétek a költői s a dalt, Tartsátok a könnyet, melyet szemetekből Románcok balvége annyiszor kicsalt; Özönvíznek kell itt hömpölyögni még ma, Nem hiába igér üstököst az ég: De szivárvány ivben reá is borul ma A világra a sok rendkivüliség. Tudtok róla bizton, hogy van a világon Mostoha lét, balsors, fekete kenyér. És hogy mindezekből az egek szeszélye, •| Az ortt/áiroa nevű k<üt<" nmst megjeleni verses ] kiinvvélif)!. Legtöbbet a méltán bus költőkre mér. Egész erdők vannak lombos babérfákból S nekik alig juthat egy-egy levele, Kávéltázak előtt zöld sorfalat állnak. Azért is van az mind költővel tele. Faragott paloták faragatlan népe. Előleg szelétől fázó kiadók, Pénzre váltott rímnek tolvaj csörgetöi. Nem bilong elétek több jobbágyi bók, S Kariatid vállunk titeket se hord már. Állhattok magatok, míg tür a világ. Ti költök elorzott szobor-márványából Heverő helyeknek rakott paloták. Hirt hozok, örömhírt! Hegyvölgyes honunkban. Hol a panasz siiriin ugy nőtt. mint a nád; Hogy szépszavu költök müvükért cserébe Számhoz kötve kapjak a gyér koronát, — Hegyvölgyes honunkban csodára kinyílt az Aloé-virág. mely szó: évig aludt, Egy magyar költőnek, nagy magyar költőnek Nevére írattuk egy egész falut'. ki valaha tőlünk jujó paripákon A csillagmezökbe jelragadtatál, Felséges kezeddel könyvedből töröld ki Sorsiiuiagos versed oh költőkirály! Sorsöröm ezentúl az az ikerlestvér. fő. hogy még meg tudta élte alkonyán. Mert amit elmondék, nem regében történt S nem is az Olympon, hanem Szklabonyán. • Mi ez. ha nem álom? eleven alakban. Végre: költemény a hivatalos lapban; Éjjeli muzsika, a múzsáknak adva. Mese. beleróva törvény foglalatba ; Képes könyvnek képe. találom-kövecske, Sok szürke madár közt egy szén fehér jecske. Asszonyok leányok, mit szóltok ti ehhez? Hogy a ti falutok már ezután ez lesz. Nem mered-e kővé jatomyotok. hallván, Hogy tegnap Szklabonyán volt s ma Mlkszáthjfalván. S erdő is, mező is, mint fejti meg titkát, Hogy földesúréivá lelt egyszerre Mikszáth? Tudod-e te patak, aki folysz a réten. Mint az ö írása, csendesen és szépen, Tudod-e te szellő, kóbor szőke felhő, Madaras, bogaras mesemondó erdő ; Ki a ti uratok s mi sorsot szán nektek. Hogy most a nevére elkeresztelkedtek ? Ti azt felelitek: ö az a kis Kálmán. Kinek elévődtünk sok gyermeki álmán. Aki szerette az erdőt, patakot. Partjára fövényből várakat rakott. Reggelizés előtt félpohár Igmandi keserüviz Schmidhauer-féle Hasznalata valódi »Idas qyorno- bajosaknak szekszorulasban szenvedőknek. Kapható Pápa és vidékén minden gyógyszertárban és jobb tüszerüzletben. Az elrontott gyom' rot2-3óra kinti teljesen t t'inllieho/./aKis üveg 40 fillér. Nagy üveg 60 fill. 36 100.