Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910

1910-09-04

gett. Tudomásul vették a vallás és közoktatásügyi miniszter leiratát a sziidiáz bővítésére engedélyezett G0.00O KT összegnek tökósitésére vonatkozólag és a polgármester előterjesztésére az ezzel kapcsolatban levő ref. templotnépitósi ÜLryet a szept. 29 én tartandó közgyűlés napirendjére tűzték ki. Legérdekesebb vita keletkezett a gimnázium ügye körül. A kath. gimnáziumnak főgimnáziummá fejlesztésére alakult bizottság 50000 K-t kért a várostól. A pénzügyi bizottság és az állandó választmány azon a cimen javasolta az ügynek a napirendről való levételét, mert a pénzt •nem a Rend íillet.ve a bencés; főapát), hanem eg bizottság kérte. Idöközbe/É-nzonban a főapát a helybeli beneésigazgatóhuz levelet intézett, melyet az igazgató a polgármesternek átadott, ki azt a közgyűlés előtt felolvasta E levélben a főapát hajlandó a gimnáziumot fejleszteni, ha a város támogatását, kilátásba helyezi. Elsőnek Vágó László szólott a tárgyhoz és ama reményének adott kifejezést, hogy a közgyűlés megszavazza az ŐO.OOO K-t, mint ahogy annak idején megszavazta a ref. főgimnáziumi a a 00.000 K-t. Hoszazabb beszédet mondott Varga Rezső. Ugy véli, hogy a fennemlitett bizottságok aggályai a főapát levelével eloszlattattak, bátran lehet tehát nyilatkozni, óhajtja-e a város, vagy nem a második főgimnáziumot. Nem a Dunába vn!ó vizhordás az, ha a bencésgimnáziumra áldozatot hozunk, mert a Rend szerinte 1,000.000 K-t köt le. A létjogosultságot minden irányban megvilágítja s hivatkozik Antal ftéza dr. országgyűlési képviselő nyilatkozatára. Indítványozza, hogy a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel szavazza meg a kért összeget. Dr. Antal Géza országgyűlési képviselő általános figyelem között ismétli a bizottság előtt tett nyilatkozatát, mely szerint örömmel üdvözli a mozgalmat, mert algimnáziumoknak mauap létjogosultságuk nincsen, indokolt tehát a törekvés, hogy mindenfelé az algimnáziumokat főgimnáziumokká fejlesszék. A maga részéről pártolja a város hozzájárulását, tekintettel azonban arra. hogy a pénzügyi bizottság fiauanciális oldalról nem tárgyalta azt, iuditványozza, hogy adassék vissza n bizottságnak azért, hogy az a fedezet dolgában is javaslattal élhessen. A közgyűlés ily értelemben határozott. Kevés szavazattöbbséggel tudomásul vették a földmivelésügyi miniszternek a heti ál'atvasártér ügyében kelt leiratát. Elintézték a reudörörmester özvegyének nyugdíjügyét és néhány illetőségi ügy letárgyalása után a polgármester berekesztette a közgyűlést. — 1910. aug. 30 — Ha nem rendes és nem a költségvetés tárgyalására egybehívott, tehát nagyfontosságú közgyűlés lett volna, akkor is s?óvá kellene tennünk azt, hogy már még se járja, hogy 7 városatya jelenjen meg. Nem menti a képviselőket az, hogy a közgyűlés folyamán 24-re ment fel a számuk, mert még igy is csak minden nyolcadik képviselő jött el. Hát a többi másfélszáz urat nem érdekli a város háztartása? Mészáros Károly polgármester megnyitva az ülést, a felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri dr. Lövy László, Langraf Zsigmond, Kerbolt Alajos, dr. Hoflner Sándor és Besenbach Károly v. képviselőket. A közgyűlés egyetlen tárgya a város 1911 évi költségs etése volt, melyet a főszámvevő referált. Az egyes pontoknál keletkezett viták oly érdekesek és tanulságosak voltak, hogy még elnöklő polgármester is elragadtatta magát és kijelentette, hogy ily szép költségvetési vitában már rég nem volt része. A rendörségnél a rendőrkapitányon kivül Kerbolt Alajos, Kiss Józset, dr. Hoftuer Sándor, Pados József és a polgármester szólaltak fel és alaposan megmosták a rendőri intézményt. Dr. Lövy László — évtizedes szokása szerint — hüségeseu követelte a közkórházat, fontosabbnak tartva azt a közegészségügyre a csatornázásnál Szóvá teszi nz öntözést, még egy öntözökocsi beszerzéeót kéri, ndm bánja, ha külföldről hozatják is, mert olcsóbb stb. A rendőrkapitány az öntözök védelmére kelt, dr. Steiner főorvos viszont a halálozás adataival s a kultúra ós kultusz szavakkal mondott frappáns szójátékával vette védelmébe n közegészségügyi tételeket, meg is tapsolták és éljenezték. Dr. Hoflner is csak kultusscélokra hajlandó áldozni. Fischer, Kiss József, dr. Lövy, Varga Rezső, meg a polgármester szavai után meg lett szavazva minden. anügynél Halász Mihály az iskolákat felekezetuélküliekké óhajtja tenni. (A lapsus lingvae-t rögtön észrevette és Pardon !-nal helyrehozta, mert községit akart mondani). Itt aztán nagy vita keletkezett, melyben dr. HofFner Sándor. Győri Gyula, Varga Rezső. Kiss József, dr. Kende j Ádám, Blau Henrik, Baldauf Gusztáv, Pados József, majd ismét Győri és Hoflner, végül a polgármester vettek részt; elfogadták a bizottság javaslatát. Az óvodánál Pados, Lövy, a zeneiskolánál a polgármester szólalt fel. (Feltűnt, hogy a zeneiskoláról nincs semmiféle értesítő.) Kerbolt az Anna-téri utcarendezést. Bognár János szépítésnél a telekadást, dr. HofTner, Pados az épitési szabályrendeletet teszik szóvá. Majd Pados a vizárkokat, Lövy a baromfipiacot, Halász a hidakat, Pados egy tapolcanienli asszonyt emiegeti. A fedezeti résznél Győri, majd Kerbolt (a tanoncszegödtetési dijaknál) és Pados (az agyagbányánáli szólaltak fel. Végül Pados a husfogyasztási adó leszállításának a népszerű, de egyelőre kivihetetlen kérdésével foglalkozott és ezzel a közgyűlés befejezést nyert. Ekkor már csak 8 képviselő volt jelen. 8.; ingyenes nyelvoktatásban részesül. 4) Ingyen nyelvtant és szótárt kap. 5. ) A lap hasábjait felhasználhatja közlések, tudósítások és kérelmek céljából (ezek díjtalanok;. 6. ) Olcsó kereskedelmi hirdetésekre ás reklámokra tarthat igényt. 7. ) Élvezi a lap rendkívüli nemzetközi elterjedtségének és nz egylet kiterjedt összekötte* téseinek előnyeit. Mindazok, akik nz Eszpernnto nyelv elsajátításáért érdeklődnek, jelentkezhetnek alulírottnál, ki egyúttal, mint az Eszperantó csoport tagja, szivesen minden tekintetben föd világosítást készségesen szolgáltat. Egyúttal mindent elkövet az iránt, hogy a budapesti La Verda Standards nagymesterét, ifj. Mnrich Ágostont ide Pápára elhozza és aki egyúttal a pápai Eszperantó csoportot megalakítja és iugyes oktatásban részesiti. Wititnann Elemér L. V St. ras HÍREK. Eszperantó. A kultúra csak ott fejlődhetik igazán és életképesen, ahol ez a megfelelő szellemi erök állni támogattatik. Nemcsak Európában hanem az egész világon megiudult a mozgalom, hogy egy „közös nyelven" segítsük elő a különböző nemzetek érintkezését Az „Eszperantó" nemzetközi nyelv tette lehetővé, hogy a kultúra kellő magaslatára elhelyezkedve e közös nyelv használata által az emberek egymással érintkezhessenek. — Csodákcsodája ez, mert 6 órán belül az önképzés további használatával bárki elsajá'ithatja az „Eszperantó" nyelvet. Az „Eszperantó- nyelv sajátossága különösen abban nyer kifejezést, hogy nyelvtana igen rövid, szigorúan logikus és szabályai alul nincsenek kivételek. Szókincsét az élő nyelvek közkeletű és kevés számú u. n. nemzetközi szavai alkotják. A nyelv igen szép hangzású, némileg az olaszéhoz hasonló és könnyen hajlítható. A költészetre éppen ugy alkalmas, mint az irodalomra, a tudományos irodalomra vagy a kereskedelmi és mindennapos érintkezésre. A pápai n. é. közönséghez vagyok bátor fordulni és az Eszperantó nyelv elsajátítása érdekében azokhoz szólni, skik a kulturális célok előmozdításából maguknak részt kivenni "hajtanak. Európa nevezetes vámsaiban alakultak Eszperantó csoportok és ezen csoport tagjai a hivatalos lap „La Verde Standardo" utján érintkeznek, melyet minden tag állandóan ingyen kap. Külön tantárgyakként tanítják hazánk nevezetes városaibau a középiskolákban az Eszperantó nyelvet. Ezt az Eszperantó mozgalmat hazánkban főképpen a „La Verda Standardo" nevű erszágos magyar Eszperantó-szervezet indította pieg. Enuek mindenki tagja lehet, aki as évi ."> kor. tagsági dijat lefiseti. Ezen csekély évi díj ellenében minden tag: 1. ) Kapja a hivatalos lapot, a „La Veida Standardot." 2. ) Tagja lesz egy évig az országos, a helyi és a szakcsoportoknak. - Iskoláink államosítása. A legutóbb lezajlót költségvetési vita folyamán élénk eszmecsere folyt a pápai eleini iskolák államosításáról Nein oly egyszerű dologról lévén szó, mely felett szimpliciter napirendre lehetne térni, lapunkban szóvá tesszük és felvetjük a kérdést, kell a város elemi iskoláit, melyek eddig az egyes felekezetek által — de a város szubvencionálása mellett — tartatnak fenn, államosítani t A költségvetési vita alkalmával, mint azt a közgyűlésről szóló referádánkban is röviden említettük. Halász Mihály pendítette meg az eszmét, olyforuián, hogy az iskolákat községiekké kellene tenni, ez által a felokezetek segélyezése megszűnne. A A polgármester szerint legközelebb eldől a városok segélyének a kérdése és a pótadópercentek arányában történvén a pénzutalás, nem tanácsos a pótadó leszállítása. Hoffuer dr. is a pénzügyi oldairól világította meg az ügyet, Győri Gyula ugy oldaná meg a dolgot, hogy ugyanoly összeg, melyet most a felekezetektől elvonnak, más cimen. mondjuk közkórház címén beállítandó a költségvetésbe. Varga Rezső szerint a hitfelekezeteket nagy zavarba hozná a városi segély megvonása. Kiss Józset a pénzügyi bizottság álláspontján van, ellenben dr. Kende Ádám szerint aut-aut, még elég idejök van a hitközségeknek háztartásuk rendezésére, neki felekezeti iskola nem kell, Blau Henrik is híve az államosításnak, de ezidöszeriut nem tanácsolja, Győri Gyula is erősen nz államosítás mellett van, mert ehhez a lakosság csak 5 ffe-kal járul, mig a felekezeti segély a váron pótadóját 10-11% kai emeli, Baldauf Gusztáv utal a felekezeti ellentétekre s nem hiszi, hogy az állam átvenné az iskolákat; inkább a délelött-délutáni osztott tanítást helyeseli; beszéltek még Pados József, újra Győri újra dr. Hoffuer - végül a poleárme.ster. Azután elfogadták a pénzügyi bizottság javaslatát, szóval megszavezták a tételt. — Az államosításról azonban legközelebb értekezünk. — A deákváros. Pápa határozottan deákváros. Egy főiskola, egy fö- és egy algimnázium, 3 képző, 4 polgáriiskola továbbá a földmivesipar- kereskedelmi iskolák, az eleini iskolák és óvodák a növendékek ezreit fogadják be. Mennyi vidéki ember, mennyi pénz özönlik Pápára, azt különösen a mult héten s a következő napok folyamán láthatja mindenki. A szülők százával tódulnak városunkba és az intézetek kapui, a boltok, különösen könyvkereskedők üzletei körül nagy csoportosulások jelzik azt az óriási forgalmat, mit e deákváros mint ilyen előidéz. Népesek a vendéglők is és élénkebbek lesznek az utcák. Visszajöttek szabadságukról a tanárok és tanítók is, hogy újra nekilássanak a 10 hónapi tárasztó munkának. Egy-két hót s Pápa visszanyerte ismét rendes képét; élénk deákvárosuak tűnik fel minden idegen előtt.