Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910
1910-03-13
1010. március 13. Pápai Lapok 3. a kik előbb bizonyságát, adtak erre vuló rátérmetteágttkre. Az úgynevezett „remeklés" valódi vizsga volt azokra nézve, kik a ..mester- névre pályáztak. De még az sem volt elégséges, ha a „legény" jól állotta ki a vizsgát. Ki kellett meg mutatni azt is, hogy rendelkezik az üzeme és üzlete berendezéséhez és azoknak az első időben való téntartására okvetlenül szükséges anyagi eszközökkel is. Csak ha e két fontos téuvezöuek is a birtokában volt; adatott meg nekj az engedély arra, hogy iparát önállóan gyakorolhassa és esak akkor lett, félütve mesterré, Ennek pedig as volt. az eredménye, hogy az akkori kisiparos, kellő szakismerettel birva, meg is tudott telelni hivatásának és tisztességes munkáját, szorgalmát a jól megérdemelt anyagi siker is koronázta. Ma egészen másként van a dolog Ma nem kell szaktudás, nincs vizsga és nincs remekelés. Ma bárki is kiválthatja az iparengedélyt és nyithat bármilyen Halaiét, ka az üzletbe egy „üzletvezetőt" állit be. Mivel pedig ez nem magának dolgosak ós a tulajdonos nem árt a munkához, igy áll elő az olcsó és silány tömegtermelés. Az ilyen verseny természetesen kiveszi I törekvő, de szegény iparos szájából a kenyeret, vagy legalább is arra kényszeríti, hogy ö is silány iparcikket állítson elő. Ez a nyitja, a magyarázata annak a sok panasznak, a mely mai iparcikkeink ieiöl ballható. Am legyen iparszabadság. De legyen gondoskodva arról is, hogy ezáltal a törekvő ás hazafias kisiparos megélhetése ne legyen veszélyezte-ve. Es túlhajtott, hamis liberalizmussal ne kerg—ük Ki basájából a munkást, mert az ennek folytán állandóvá leit vérveszteséget ez a nemzet soká ki nem bírja! Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete 1910. évi máreins hó 10-én d. u. 3 órakor Mészáros Károly polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlési tartott, melynek lefolyásáról a következőkben számolónk be: A közgyűlésre mintegy ÍHj képviselő jött el, kiket a polgármester üdvözölt s megnyitva a közgyűlést, felkérte a felveendő jegynőkön] v ki* t-lesítésére Oszvald János. Piatsek Gyula, Barna Ignác, Keresztes (íyulii és ( 'surgay Lajos képviselőket. Miután a főjegyző felolvasta a mult ülés Ijegyzökönyvét, napirend előtt felssólalt dr. Hoffner Sándor és interpellált az Ksterkázy-uton terveseti villasor, illetőleg .i V.'. rösmart y-uteával szemben az épitendő házak között hagyandó utca dolgában. Kovács Sándor és Barát Jóssef a földmi vesiskola mellet ti városi tet ület jelzököv ei, Nagy Sándor pedig a piaci záróra és a járda elfoglalás körül a rendőrök állítólagos visszaélése dolgában. A polgármester éá illetve a mérnök, majd a rendőrkapitány a megfelelő válaszokat megadták, vagyis az utcaterület kérdése még korai, a jelzokövek helyesek, a göndörök ttgys padigBéni tartóSÍk a közgyűlés elé. A napirend folyamán az e}sŐ pont elesett, mert a Book István-tele ház jelenlegi tulajdonOSJ elállott időközben attól a szándékától, hogy a háza előtti utcatei'ület.et ölenként (',() K-jávai megvegye. \ tűzrendészet! ssabályrendelet módosítás végett a jogügyi bizottságnak adták ki. — Nagyobb vita volt as Árpád-utca vízvezetéki. Qteaburkolási es világítási költségvetésénél. Dr. Lővy László és Varga Benső felszólalása után 4b szavázatta] ]ií ellenében elvetették a tervesett munkálatokat s igy as Arpád-mea lakéi továbbra is megmaradnak a sárban, sötétben és viz nélkül. Horváth Mihály rendőrörmester uyugdijaztatásai a közgyűlés nem fogadta el, miután án Őrmester óhajt tovább szolgálni. Névszerinti szavazással, vagyis S.*» igen és 6 oem szavazattal bérbe vették a Steinbergertéle irodát a fogyasztási adókeMlöség céljaira. Tudomásnl vette a közgyűlés a tanácsnak a Grác vidékéről bontott természetes jégre fjfeve tett előzetes intézkedéseit és Sl) igen és 7 nem szavazattal kimondotta, hogy a vágóhíddal tervezett jéggyárat már most megépítteti, még pedig a i tans-gyái ral. A marhavásártér áthelyezése dolgában leérkezett miniszteri és alispáni rendelet visszavonása érdekében a polgármester vezetése mellett 10 tagu küldöttséget küldött a fÖldmivelésügyi miniszterhez, kérve öt, bogy pártatlan kiküldöttel vizsgáltassa felül i város vásártereit és addig is i rendelet végrehajtását függessze fel. A küldöttség tegnap járt Buda pesté ti, as eredményről jovö számunkban . A közgyűlés fél ."> órakor veget ért. Márciusi ünnepélyek. — Az állami tanítóképző-intézet március t"»-ki ünepélyének műsora • következő: l) Báthory L Nászdal. Orgonán előadja: Tarczy Gyula, IV. é. tu. 2.) EmlékbassácL Mondja: Kleinrath Ágoston, IV. é. tn. 3. Major Gy. Tárogató nótái. Tárogatón előadja: Balogh Dezső IV. é. tu. Kiséri Kecskés Lajos IV. é. tn. vezetésével az ifjiis'ig-zenekara. 4.' Petőfi S. Nemzeti dal. Szavalja: László Emil IV. é. tu. a.i Haley Cavatine a „Zsidónő" oimtt operából. b.| Farkas B.: Tetemrehívás. Énekli; Horn József, I. cv. tn. Orgonán kiséri: Kleinrath Ágoston. IV. é. tn. (i.' Farkas I. Az utolsó honvéd. Szavalja: Seeleiifreund Albert, III. é. tn. 7. 1 Csengcry Gy.: Kossuth Lajos emléke. Sextett kísérettel énekli: Keoskéa Lajos IV. é. in. 8. Lantpert G. Honvédek emléke. Szavalja: Barsi Lajos, 111. é. tn. 9-1 Végler Gy.: Csatadal. Pauer István, IV. é. tn. vezetésével előadja az itjuság ének- és zenekara. A tolongás elkerülő •> vőgHt belépőjegyek adatnak ki. Az elsösorokia érvényes belépőjegyek ára 10 fillér. A hátsó sorukra érvényeseké 20 fillér. A jegyek közvetlenül az ünnepély kezdete előtt a pénztárnál válthatók. Az ünnepély kezdete d. u. 8 órakor. — Március 15. a zárdában. Az irgalmas nővérek pápai tanintézetében az 1848. év márciusának nagy napját már hétfőn, azaz március 14-én délután 3 órakor ünnepli!: meg egy a tornát ereinken az alábbi műsor szerint tartandó hazafias ünnepség keretében: Li Kropil F.: Honfihangok; zongorán előadja Mikula Vilma képző IV. o. ti.. 2. Ábrányi E.: Vándormadár: szavalja Szentgyörgyi Elza polg. 111. o. n., 8.) ünnepi [beszéd; tartja Okoliosányi Ernánkat, képző IV. i o. n., 4 1 Bnepsssy— Kontor: Magyarok Nagyj asszonya, daljáték: előadják a képző és polgári 'iskola egyesitett énekkarán kivül a fellépés sorrer.djében: Gyömörey Póza, képnő II. o. ii. és lliás Olga. képző 111. o. ii. (Qábor és Mihály arkangyalok); Bán Mariska képaő II. o. n. ^Magyarok Nagyasszony a); Báthory Erzsébet, képző III. o, n. Szent. István ; Kánszky Ilona, képző III. o. n. (Szent Imre': Stojkovits Mariska, képző III. o. n. iSzent Gellért,: Vathy Erzsébet, képző 1. o. ii. Szent László : Gry Aranka, képző IV. o. u. 'Szent Erzsébet ; Sáringer Janka, polg. 1V. né/te a szép asszonyt, elmerengve, mintha a regi történeteit, emlékeit rendezgetné, azt ín hirtelen na|tyol s/ippanlott a eigarcttáiából ás ugy lölvtalta újra : — A fin beleszeretett, iiiondoin. az. asszony ha, aki nagyon szép volt, nagyon vidám és nagyon hideg. Amolyan csillogó, dus haja volt neki, mint egykor magának, Irina. A nézésébe pedig be'es/.ediilt niég a legerősebb szívű ember is. Az. én kis kollegám pláne halálos betege lett. A szép asszony •I mban természetesén észre se vette a kis. kopott szürke gyereket. Vagy ha meglátta is néha, legföl • j"bb csak sajnálkozott, rajta. Más ember talán, ha normális az eszejárása ilyen körülmények között vagv lemond a szerelméi'!, vagy ha lemondani nem tud, akkor fejbe lövi magát annak rendje és módja szerint. De legalább is elzüllik, kártyának, ivásnak adja magát, vagy ilyen valamit csinál. Az én kis szürke kollégáin azonban nem volt normálisan gondolkozó ember és nein is pusztult bele a dologba. >. ! Megnőtt a taraja. Fantasztikus vakmerőségében annyira ment, bogy ki akarta küzdeni magának a szép asszony szerelmét Hogv miként? Hát valami olyan zavaros hit élt benne, hogv írni lóg egy sohasem látott, nagyszerű darabot, amely felr.aklalja az emberek vérét, arcul veri a konvenciót, az egész világot és majd akkor a nagy sikernek estéjéit lábai elé rakja minden dicsőségét. Hogv fog az. a gyönyörűséges, szép asszony könnyezni a boldogságtól, hogy fog a keze remegni, mikor az ünnepelt szerző lehajol rája, bogy megcsókolja! Ilyen zavaros gondolatok munkáltak a lelkében és belesápadt az arca töie, a szemei alatt fekete karikák húzódtak, olyan volt. mint aki halni készül. A kollégái azt hitték, hogy Itimpol és megjósoltál,, bogy nem viszi tavaszig. P'dig vitte Ahogy a darabbal elkészült, megint vtS'Sa tértek Bltttta a tócsák * csak az előadiis előtti héten lett ujra lázas a tekintete. — Ahl Hát elfogadtak a kis szürke liu darabját í El. És a lapok előre jelezték a nagy sikert. Azt írták róla, hogy egy váratlan feltunt nagy tehetség, különcködő első nagy munkája. A premieren zsúfolva volt a színház, s a közönség a legalsó mondai tói a legutolsóig la'zas érdeklődéssel csüggött a színpadon. Nagy, igazi siker volt az Irina. Minden felvonás után megdördült a taps és az aranyozott falak ezerszeresen zúgták vissza a szerző nevét. Az én kis kollégám a/onban, mikor a harmadix felvonás végével a hősnővel megjelent a lámpák előtt, az ezer fejű tömeg tombolása közt is megérezte a szép asszonv kis kezének gyönge retnegé-et. Aztán lehullott a vasfüggöny. A nézőtérről I felszürödött még a közönség távozásának nesze; a j székek c«apkodása, egy-egy kacaj és a kocsik reI bugása. A színészek is elszéledtek modern emberekké öltözni át a vacsorához • a szerző egyedül állt a színpadon egy díszlet rakáshoz támaszkodva. Még várt valamire. Hogy mire? Hát arra a ! gyönyörű jeleneire, amelyet megálmodott. Az álom első fele már teljesült s az. álmodó szívszorongva lesle eljövetelét a második je'enetnek. Hiszen ugy álmodta meg! . . . A férfi egy pillanatra elhallgatott. A tekintete sokáig ott nyugodott az elölte ülő szép asszony arcán. A uiíívészuö nem siettette a történet folytatását, csöndesen ült helyén, az ajka mosolygott is, de a tekintete mintha fátyulozottahb volna, mint máskor. — Amit az én kis Kollegáin megálmodott, az uem jött — folytatta a férfi. — De jöttek a kuli--.zat ("lógató munkások. Azok görbén né/tek rá, inert ut jókban volt. 2 3-szor megtaszítottak és a szegénv fin megindult csendesen a kijárás felé. Lent a folyosón, amelyik a kijárás felé VCSS tett, még egy pillanatra megállott. A háta mögött lépések visszhangja támadt. Valaki jött lefelé a lépcsőkön. Odalnpiilt a fal toz. O jött! Akin- várt. Megismeite az alakját, a könnyű csipkekemlő alól kivillanó, aranyos haját. Egy férfi karján jött. Hogy ki volt? Nem tudta, nem Ismerte. Valami kaszinó alak lehetett, olyan tueattajts. Ahogy elmeinek mellette, az asszony megismerte és futólag, szórakozottan visszaszólt: — Ah . . . Jó éjszakát. — Jó éjszakát! — felelt a fitt s mikor a páltuaszegélves fehér ruha utolsót lebbent az. ajtó nyílásában, egyszerre odaesett a falnak és keserveseit kiizködve tört ki belőle: — Elment! . . . Elment ! . . . Ugy hangzott a szava ott a félsötét, alacs.my folyosóban, mint eg/ megvert állat nyöszörgése. A férfi egy pillanatra elhallgatott, aztán csendesen tette még hozzá : — Ez az én egyetlen tötendem Irma. A szép assiony nem szólt semmit, csak a teáját kavargatta némán és kicsiny fehér kezében remegett a könnyű ezüst kanálka, míg a pilláiról lassan szivárogtak le az arcára nagy nehéz, könnycseppek.