Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910

1910-03-06

Pápai Lapok ben Demi intellektuális kívánalmakkal is ellátni a jelzett feltételt, de mert ez sok tekintetben nehézségbe ütközik, az volna a leghelyesebb, ha a lakosság száma s az adóösszeg lenne a feltétel. A közigazgatásra nézve azonban mái' nem valami szerenesés volt I javaslat, mert az utóbbi időkben bebizonyult, hogy igen nagy baj volna, ha amint a javaslat mondja - a városokban az állami közigazgatás vitetnék keresztül. Vagyis: mindazon funkciókban, melyek a vagyonkezeléshez és az autonóm jogok gvakorlásához nem tartoznak, állami közegek alkalmaztassanak. Igaz, hogy a javaslat ezzel a városok állami segítését célozta, de nem olyan formában, mint ahogy az az elmúlt évben már meg is történt, vagyis a városoknak az állam által való pénzbeli segítésével. Az autonom jogokra nézve tett akkori javaslatot leközöljük a maga egészében, mely sokban megegyezik a nemrég létesült városok egyesületének mai álláspontjával. A javaslat pl. ez volt: „A vagyonkezelésre s a házi ügyek ellátására tartson a község maga közegeket, a felügyeletet és ellenőrzést gyakorolja az állam közege, a polgármester, a szükség szerint azon szakközegeivel az állami közigazgatásnak, akik a város területére nézve joghatósággal birnak." „Az autonom beligaxgstás testületi ellenőrző, illetőleg elhatározó és folebbozési fóruma legyen egy 50 tagnál nem népesebb községtanács, amelynek elnöke a polgármester, tagok (esetleg korlátozott tanácskozási és szavaziti joggal) az állatni közegek is. E községtaoáes fel legyen jogositva arra. liog.v • területen működő állami közegek működését figyelemmel kísérje H az észlelt sérelmek, vagy mutatkozó szükségletek tárgyában a kormányhoz felírhasson. A községtanács szervezhető a virilismusra való tekintettel és tagjai időnkint kisorsolás utján felváltaudók." „Az 1886, 22.24, 11U, valamint 112. fcj-okban foglalt elvek, az uj szervezetben jelen formájukban helyet nem foglalhatnak, hanem felesei -életidők a szabadabb önállóbb mozgást lehetővé tevő rendelkezésekkel még a kormánnyal szemben is." „AZ autonom jogkörben hozott határozatoknak csak egy felebbviteli lorunia legyen, a belügyministeriuni, amely a polgármester, vagy ügyész felebbezése, vagy mások által történő felebbezés esetében, ezek, vagy a közigazgatási 2-od fokú tisztviselők meghallgatása után, rendszerint csak a törvényesség szempontjából döntsön. Hrdemi megváltoztatás csak oly esetekben legyen lehető, ha a határozat államellenes, magánjogba ütköző vagy olyan, amely a várost erején tul terheli, vagy épen az adófizetési képességet érinthetné károsan. A vármegye mint több város és község kormányzati és vagyonjogi ügyeinek ellenőrző felügvelő gyámhatósága, mint autonom testitlet szűnjék meg. Ha mégis fenntartatnék, a területén fekvő városok teljesen vétessenek ki a vele való fügjrési viszonyból s mentesittessenek attól, hogy neki, mint különböző, sőt legtöbbször ellenkező érdekű testületnek dotatiót adjanak. A viszony a 2 testület közt legyen szigorúan társhatósági, összeütközés esetében dönthet a főispán (vagy aki az állami közigazga1910. március ti. tás élén fog állani), illetőleg a kormáuy. Ez a véleményes javaslat különben lapunk 1892. évi egyik számában már megjelent, ezúttal esupáu az ügy aktuális voltánál fogva láttuk jónak nagyjából leközölni, dokumentálván azon körülményt, hogy a városok átszervezési ügyével városunk mintegy busz évvel ezelőtt már íoglalkozott. Pénzintézeteink. A Pápai Önsegélyző Egyesületi Szövetkezet. Városunknak ezen közkedvelt, népszerű pénzintézete febr. 21-én <1 u 'ó órakor tartotta VII. évi rendes közgyűlését intézeti helyiségében Harmos Zoltán elnöklésével. A közgyűlésen 160 egyesületi tag jelent ineg több ezer törzsbetét rész képviseletében. Elnök a töle megszokott lendülettel és eloquentiával előadott megnyitó beszédében mutatta be a szövetkezeti eszmét a maga tisztaságában és nagyszerűségében. Ebben a szövetkezetben — úgymond — nemcsak tagok élnek és működnek, hanem bajtársak, áldozatkész testvérek, akiket a közös érdek fűzött össze és a felebaráti szeretet olvasztott eg) be ; az az igazi felebaráti szeretet, amely a nyomoron és Ínségen ne ni könyöradományokkal akar segíteni, hanem akként, hogy józan munkásságra és takarékossági a gerjesszen. Ezt az egyletet a humanizmus szelleme Itatja át, mert a tagok, a társak csakis egymáson segíteni, nem pedig egymáson nyerészkedn; akarnak. Ez a szellem tette az egyletet anyagilag é<s erkölcsileg erőssé, virágzóvá és valamint a múltban, ugy a jövőben is ezen Oiumanisztikus irány ápolásának és fejlesztésének szenteli a vezetőség raiudeu értelmét és képességét. A nauy tetszéssel éü tapsviharral fogadott Megnyitó után elnök bejelentette, hogy a közgyűlés öss/.eliivasát szabályszerűleg közzétette, megállapította ennek határozatképességét és a tanáe-kozást megnyitotta. A jegyzőkönyv vezetésére dr. Hirsch Vilmos intézeti ügyészt jelölte meg. a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig Piacsek Gyula, Goldbcrg Gyula és dr. Gottlieb Sándor WÖVatkasjtti tagokat kérte fel a közgyűlés hozzájárulásával Mcuscoeu, Meusejieu sind wir alle F> hier hahV wi; Jed. r gttllf Nur wir zwu wir sau wo» 'Xtrafc Das liegt bä uns in der Natur. Végre is odaértek. Már messziről hallatszott a cigányzene, meg a karének. „Gaudcaniis igitur, juveties dum sniiiiiis. Hogy belep a két elkésett pajtás, mondják am. hogy milyen két jó kis gyerek. Kezdem I«piláng. ispiiángi rózsa — llej de i>zép euek ez, oaak tovább — kiáltják. Es az égből leszáll egy angyalsereg Ke azt dalolja milyen két kia jő gyerek K- azt . . . — Miiveti szép párosan jöttök ti!? Csak párosan szép az élet De kínszenvedés egyedül. Volt a válasz. Egyszer csak az t-lnök Tíchy Samut, a költő erdészt vouta kérdőre, hogy mi lesz, ueiu-e csinált valami alkalmi veraet a mai napra? - Már régeu felhagytam a versírással — mondja Samu, a Pálfl'yak erdésze. — Szerelmes voltam egy lányba a nyakra-főre gyártottam rá a verseket, mégBe használt semmit. Mikor már nem tudtam mit mondani, surokba dobtam a lantomat é» azóta búsulok. — Oh, te császári éa királyi csacsi, ak vagy. — Mondja az elnök. — Hát nem kell odi Veti Ha babádnak nem tudsz mit mondani Es szivednek ugy fáj valami Karold át a derekát (snkold meg a száját Meglátod, hogy megérti Szived óhajtását. — Te meg, persze folyton ketyeiegtél, uieg firkáltál. Megunja azt a Hl'). Hadd haljuk, hát mit mondtál neki — Azt mondtam Hej, Náni kérlek Ku. én neru értlek, Hogy, hogy lehettél de oly becstelen Hej Náni, .Von fogod sajnálni Hogy oly csúnyán bántál velem. — Akkor persze nem mentél vele semmire. Ha már énekelsz neki valamit, 1 I Csak egy szép lány van a világon Az is te vagy, kedves galambom A jó Isten oly nagyou szeret, Hogy én nékem adott tégedet. — Es így tovább. Ha ez se használ, akkor így szólsz hozzá: En pedig azt mondom Te vagy a gak.mhoui Hej, dinotn-ilánom, Te lész az én párom. Nem tudtam megállani, hogy Guszti bátyámat is meg ne kérdezzem, hogyan jutott szép feleségéhez ? Mert, hogy csinos kis sógornőin van, annyit már láttam. Azt is tudtam, hogy gazdag selmeci leány volt, meg hogy Katinka volt a neve. Elmondta hát 8 is a maga esetét. Először ő se volt valami szerenesés, később azonban, hogy visszakerült Seluiecre, nagyobb volt a becsülete. Ezt igy mondta el: A nial Ii in .'1 bokor muskátli Beüzentem a rózsáinhoz, nem jött ki Háromszor is heütentein, Kati gyere ki S Kati nem jött ki. Megállj Kati, megbánja azt valaki. — Később is — úgymond — igy énekelhetett, még Hivom ki, esa'oni ki De Imitt:., nem jou ki. ll.dlo l-e te ki- iany Megbánja ezt valaki Tizenhárom faiubau sem Találsz olyan legényre Aki ugy, amint én Oly igazán szeretne. Még később, mikor már jobban áilt a dolga Kat.i.kaval, igy szólt hozzá: Hallod-e te Katika, Katika Kell-e doktor, patika, patika Ha kell doktor és ha kell patika Katika, gyere babám karomba. Végre mar semmit sem kellett beszélni, mert Ajk az ajkon, nem sóhajtok, oh szeress Kínok tépnek, mégse kérlek, hogy szeress Büszke némaságoti bár az ajkadon Érzem, érzem, hogy szeretsz, szeretsz nagyon. Kérdeztem, hogy gazdalktalik-e (elesége birtokán, mert tudtam, hogy vagy li'.o Inul földet ia kapott vele. Nem, mundja, mert ezen a vidéken Uitka búza, ritka árpa, ritka rozs. Jó része a fiuknak még vőlegény se volt. De aki ismeri különösen a kincstári erdészek sorsát, ezen egy cseppet se csodálkozik. Legtöbbje, ha erdész lesz, künn van valahol az Isten háta mögött, ahová urileauy uetn szívesen követi s inkálib vár, míg választottja vagy valami jobb lizetesi osztályba, vagy városba, a központba kcrii'. Addig pedig sok viz folyik le a Garamon. B zony a/.ok nem kaplak lányokat. Kórusba énekelhettek a „ Madar.isz'-ból: Mi szegények, mii tegyünk ? Szép láuyokat hol végiünk? Majd megkértem a huszárt, kin k |gM s/ép hangja volt, hogy énekeljen egy pár ki tinit.