Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910
1910-12-25
Páp«4 La pok 1910. december 25. beriségnek, inert a harangok olhimgzásával, az ünnepélyes ruhák levelesével, az ünnepi hangulat, a keresztényi érzelem is kivetkezik belőlünk, hogy helyet adjon a mindennapi, minden s/eretetet nélkülöző, gyűlölködő, pogány érzelmeknek, melyek uj Megváltó születését várják s kívánják. Városi közgyűlés - 1910. dec. 21 Pápa város képviselőtestülete mult szerdán délután Mészáros Károly polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melynek napirendjére több érdekes ügy volt kitűzve, igy a vízvezeték és a városi főorvos ügye. A képviselők közül mintegy hatvanan jelentek meg, kiket Mészáros polgármester üdvözölve, a gyűlést megnyitotta. A jegyzőkönyv hitelesítésére felkérte dr. Kapossy Lucián, dr. Rechnitz Ede, Nagy Vilmos, •Gyük Nándor és Giczi Gábor v. képviselőket s azután felolvastatta a mult ülés jegyzökönyvét. Az interpellációk sorát dr. Lőwi László nyitotta meg. Az általános drágaság miatt a figyelmet halastavak létesítésére irányította (mult számunkban egy hírben ini is említést tettünk erről. Szerk) Utalva más városok példájára, kérdezi a polgármestert, nem hajlandó-e a város halastavat létesíteni. A polgármester válaszában kijelenti, hogy a halastavak létesítése neki is szimpatikus gondolat, de nem a város, hanem magánegyén tulajdonában szeretné látni. Dr. Lőwi természetesen nem értett egyet a polgármesterrel, de a közgyűlés a választ tudomásul vette. Fischer Gyula a mértékhitelesités ügyében interpellált, mire a polgármester kijelentette, hogy jan. 1-én intézkedni fog. Keresxies Gyula interpellációja a szervezeti szabály rendelet kiosztása körül forgott. Polgármesterünk a nagy költséget hozta fel indoknak, hogy eddig még nem nyomatta ki. — kijelenti azonban, hogy amennyiben a közgyűlés erre nézve határozatot hoz. természetesen végrehajtja. Nagy Sándor a báróchegyi kavicsbányához vezető kocsiút járhatatlansága, továbbá a vásártéri hídmérleg, nemkülönben a marhavész ügyében terjesztett elő interpellációkat. A polgármester válasza szerint az utat a közbirtokosság tartozik javíttatni, • hídmérleg körüli szabálytalanságok dolgában akinek panasza van, vetessen fel jegyzökönyvet, a száj- és körömfájás miatt lezárt várost pedig ö szeretné legelsösorban föloldatni a zár alól. Miután igy az öswn interpellációkra adott válasz tudomásul vétetett, áttérhettek a napirendre. Pados József hozzászólása után elhatározták a Somlói-ut, illetve Tamás-utca vitás csatornaügyének az ideiglenes rendezését, egyhangúlag megszavaztak a muukásgimnázium céljaira 400 korona segélyt, elfogadták a tanács javaslatát a reudörtisztviselök kongresszusára való kiküldés dolgában s a kataszteri felméréshez szükséges 2115 K kölcsönpénz ügyében. Az államsegély felosztásának tervezetét Keresztes Gyula és dr. Antal Géza hozzászólása után szintén elfogadták azzal, hogy névszerinti szavazással kimondották, I hogy e határozat csak birtokon kivül felebbezI hetö meg A vízvezeték ügyében megindult vitát dr. Antal Géza vezette be. Szeretné, ha a volt vízügyi bizottság njra megalakittatuék. Bülitz Ferenc uj tartályt vél alkalmazandónak. Barát Károly a vízpazarlásról mondott el szomorú adatokat. Hercz Béla a költségeket találja nagynak. Besenbnch szintén uj bnzen felállításával gondolja megoldhatónak a bajt. Polgármester i vízpazarlás ellenőrzésére állandó embert óhajt alkalmazni és szükségesnek tartja több helyen a vizóra felállítását. Dr. Kende Ad.un szerint a vízvezeték | a város legértékesebb kincse, miért is Kájlinger meghallgatását sürgeti. Lippert Sándor az összekapcsolást okolja s a vízügyi bizottság müködé'sét kritizálja, mire a polgármester a vízügyi bi] zottságot. rögtön védelmébe veszi. Lőwi László | dr. szerint az akkori szakértő nem értett a dologhoz. Végül elfogadták a tanács javaslatát, illetve kiadják az egész ügyet a jogügyi bizottságnak. Ezzel kapcsolatban a vízvezetéki szabályrendelet módosítása is el lett intézve. A szervezeti szabályrendeletnek a városi főorvosi állásra vonatkozó szakaszainak a módosítása körül szintén hosszas, sőt szenvedelmes vita fejlődött ki. Az egészségügyi és jogügyi bizottság javaslatait az állandó választmány is elfogadta. Dr. Steiner József ajánlja a javaslat elfogadását. Győri Gyula hosszabb beszédben felsorol sok inkompatibilis esetet, kéri ezeket bevenni. Dr. Antal Géza az összeférhetetlen állásoknak taxativ felsorolását nem tanácsolja Dr. Kende a jogügyi bizottság javaslatát és indokolását védi.' Dr. Steiner ujabb felszólalása után Hajuóczky Béla a munkáspénztár orvosi állását a főorvosi állással inkompatibilisnek tartja, ezirányban javaslatot tesz. Bülitz, Győri és mások hozzászólása után a vitát bezárták. Azaz sokáig elvitatkoztak még a kénlés teltevése körül. E vitában a polgármesteren kivül dr. Antal, Győri, dr. Kende, dr. Kőrös és újra dr. Antal vettek részt. Végre névszerinti szavazással elfogadták a jogügyi bizottság javaslatát Hajnóczkyéval együtt A többi ügyet egy-kettőre letárgyalták. A jéggyár ügyében minden jogot fenntart magának a város, a Weinberger-féle boltot pedig Wint.ersteinnek bérbeadja. A közgyűlés fél 7 órakor véget ért s igy negyedfél óráig tartott. „Államvagyon létesítés" és „Általános fizetésrendezés." Ezen jelzett címeken, mint tervezet két mű került, ki a sajtó alól. mely müveknek szerzője dr. Bácsai Lajos galántai ügyvéd. Mindkét mü cime eléggé feltünteti a tartalmat, amelyet felölel s igy azt is, hogy közérdeket szolgál, erre való tekintettel nem mulaszthatjuk el azok lényeges tartalmát ismertetni'. Az egyik mü szerint az államvagyon létesítése elérhető lenne akkép, hogy az állam egy milliárd drb. egyenként hatszáz korona névértékű állani vagyon sorsjegyet fog kibocsájtani, ezen államvagyon sorsjegyek névértéke után tizet az állam szelvényekre 1 '/» %-os kamatot s kisorsoltatás esetén miudeu egyes államvagyon sorsjegy egyenlő nyereményben részesül. A kisorsolandó sorsjegyek száma ós a nyeremény nagysága időszakonként fog emelkedni. Az első időszakban évente 100.000, az utolsó évben pedig harminckilenc millió drb. sorsjegy jön kisorsolás alá, amelyek mindegyikére az első időszakban 50000, az utolsó évben pedig 1,500.000 korona nyeremény esik, a nyeremények azonban kezdetben államvagyon sorsjegyek által nyernek j kielégítést, a még el nem árusított s kisorsolt sors| jegyek pedig az állam javára esnek. A so'sjegyek vétele megtörténhetik akkép is, hogy a vevő a sorsjegyre hatszáz korona kölcsönt vesz, amely kölcsön után köteles egy évi \'o kamatot, lefizetni. Iine a fenyőfák is rögtön megérezték a hatását, inert azonnal vágy költözött sziveikbe s e vágvakat nem is titkolták egymás előtt. — Szeretnék csillogni, szeretnék villogni, mint az a sok aprócska fény, mely elszáguldott itt mellettünk, — szólt egy sudár fenyő s mig a vágy szinte kitört gyönyörű derekán, apró tülevelei megreszkettek a nagy kiváltságtól. — Szeretnék lenni emberek között, hacsak rövid időre is, hogy lássam miként örvendenek, miként csillognak szemeik a boldogságtól s azután, — tette hozzá bánatosau, — ám niu'.jnk ki ebből a világból. — En nem szeretem az embereket, — szólt n másik, mert azok gonoszok és szívtelenek. Évről évre kivágják, megölik lokonainkat csak azért, hogy a maguk kedvteléseit kielégíthessék. Két év előtt apámat, a mnlt esztendőben édes anyámat vágták ki mellőlem. Nem, nem akarom látni az emberek boldogságát. Inkább kívánom, hogy sírjanak, zokogjanak, tördeljék kezüket, vessék magukat a porba » érezzék magukat olyan szerencsétlennek, mint aminőnek éreztem én magamat, mikor szüleimet elragadták, ('sak egyszer, egyetlen egyszer okozhatnék valamely végtelen, valamely határtalan fájdalmat s on natu akarok tovább élni, szívesen elpusztulnék illanna. Kn pedig, — szólt a harmadik, — olyan lobogó láng szeretnék lenni, mely most itt futott el mellettünk, mely után az apró lángok milliói tódulnak. Kőbánnak, száguldunk utánna, valamelv ismeretlen, valamely nagy cél elérésére. Hogy tüztestem legyen vezetőjük * tnes«ze világba hasson el féuvem. Hogv őrjöngve rohanjanak iitáiiuam a milliók s lobogó, perzselő melegjük szítsa hevességemet, fokozza hevemet. Azután nem bánom jöjjön el az örök sötétség korszaka, nem kívánok tovább élűi, kialszom, miut hóba vetett zsarátnok. S ezen az estén, mikor a fenyőfákat elfogta a vágy, amikor hirtelen nagyon, de nagyon boldogtalanoknak érezték magukat, mert uj érzelem, előttük eddig ismeretlen kívánságok rohanták meg, éppen szent este volt. S ezen a estén mindenkinek teljesedik a kívánsága. Másnap hangos lett, a unískor kihalt hegyoldal. Emberek jöttek, fejszékkel s kötelekkel s egymásután neki láttak, hogy a legsseb 1 szá'akat kivágják az erdőből. Lett szörnyű nagy nyögés és siránkozás a szép fenyőfák között, de az emberek nem ismertek irgalmat s csakhamar nagy halom fenyőfa feküdt az emberi lábnyomok állal besározott előbb még patyolatfehér havon. A sok közöt ott volt az a három fenvőfa is, melyek előtte va'ó éjszakán kívánságaikat egymásnak elbeszélték. Kppen egymás mellé kerültek s zokogtak nagy szerencsétlenségükön. A fenyővíz csak ugv csurgott az oldalukon. Azután leszállították őket. Az elsőből, mivel oly szép egyenesre nőtt, karácsonyfát készítettek. Nagyon gazdag, nagyon előkelő család házába jutott. Kgész héten keresztül aggatták reá a fényesnél-lénvesebb díszeket, cukrokat, arany és ezüstfostos diókat. Mesés ragyogású láncokat és különösen sok, igen sok viagzgyei tyáeskát. A ssent estére azután elhelyezték a legnagyobb s a legszebbéi) berendezett szobába. Lábai alá temérdek ajándékot raktak, majd pedig meggyújtották a sok picinyke gyertyáoskát, hogy csakúgy csillogott, a szép, sudárnövésű karácsony t : > Miaor estére azután beeresztették a sok apró, örömtől kipirult arcú gyermekeket, a szegény karácsonyfa uem tudta, hogy örömében hová legyen. Harmadnapra kilökték az udvarra, megfosztva minden ékességétől. A ni isodik fenyőből, az asztalosok részere deszkákat készítettek. A deszkákból koporsót ácsoltak s még liariuaduap bele is fektették örökös lakóját. A halottat nagyou szerették hozzátartozói s a fenyőfának kiváltsága íme beteljesedett, mert ott zokogtak, ott tördeltek kezeiket, olt csúsztak előtte a porban a megtört, lesújtott emberek. 8 a fenyőfából kész.ült koporsó örömmel látta mindazt s hoszujái kielégítve találta. De nem sokáig örvendhetett az emberek fajdalmában, mert másnap elérkezett a temetés s a koporsót, a benne levő halottal egyetemben hat lah mélységre sülyesztetlék a föld alá, majd pedig reászőrták mindazt a földet, melyet a sirgödörből kiástak. A harmadik fenyő eröscu szurok tartalmit volt. A fakereskedő, a fáklyakészitőnek adta el öt. 8 a fáalyakészitö egy nagy, szokatlanul fáklyát készített belőle. Hendelésie készült, valami különös, nagyfontosságú alkalomra. Sötét éjszaka volt. Az összeesküvők megvitatták még utolsó teendőiket. Majd vezetőjük, egy hatalmas óriási termetű férfiú kezébe ragadta a
