Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910

1910-12-25

Páp«4 La pok 1910. december 25. beriségnek, inert a harangok olhimgzá­sával, az ünnepélyes ruhák levelesével, az ünnepi hangulat, a keresztényi érze­lem is kivetkezik belőlünk, hogy helyet adjon a mindennapi, minden s/eretetet nélkülöző, gyűlölködő, pogány érzelmek­nek, melyek uj Megváltó születését vár­ják s kívánják. Városi közgyűlés - 1910. dec. 21 ­Pápa város képviselőtestülete mult szerdán délután Mészáros Károly polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melynek napi­rendjére több érdekes ügy volt kitűzve, igy a vízvezeték és a városi főorvos ügye. A képviselők közül mintegy hatvanan je­lentek meg, kiket Mészáros polgármester üdvö­zölve, a gyűlést megnyitotta. A jegyzőkönyv hitelesítésére felkérte dr. Kapossy Lucián, dr. Rechnitz Ede, Nagy Vilmos, •Gyük Nándor és Giczi Gábor v. képviselőket s azután felolvastatta a mult ülés jegyzökönyvét. Az interpellációk sorát dr. Lőwi László nyi­totta meg. Az általános drágaság miatt a figyel­met halastavak létesítésére irányította (mult szá­munkban egy hírben ini is említést tettünk er­ről. Szerk) Utalva más városok példájára, kérdezi a polgármestert, nem hajlandó-e a város halas­tavat létesíteni. A polgármester válaszában kije­lenti, hogy a halastavak létesítése neki is szim­patikus gondolat, de nem a város, hanem magán­egyén tulajdonában szeretné látni. Dr. Lőwi ter­mészetesen nem értett egyet a polgármesterrel, de a közgyűlés a választ tudomásul vette. Fischer Gyula a mértékhitelesités ügyében interpellált, mire a polgármester kijelentette, hogy jan. 1-én intézkedni fog. Keresxies Gyula interpellációja a szervezeti szabály rendelet kiosztása körül forgott. Polgár­mesterünk a nagy költséget hozta fel indoknak, hogy eddig még nem nyomatta ki. — kijelenti azonban, hogy amennyiben a közgyűlés erre nézve határozatot hoz. természetesen végrehajtja. Nagy Sándor a báróchegyi kavicsbányához vezető kocsiút járhatatlansága, továbbá a vásár­téri hídmérleg, nemkülönben a marhavész ügyé­ben terjesztett elő interpellációkat. A polgármes­ter válasza szerint az utat a közbirtokosság tar­tozik javíttatni, • hídmérleg körüli szabálytalan­ságok dolgában akinek panasza van, vetessen fel jegyzökönyvet, a száj- és körömfájás miatt lezárt várost pedig ö szeretné legelsösorban föloldatni a zár alól. Miután igy az öswn interpellációkra adott válasz tudomásul vétetett, áttérhettek a napi­rendre. Pados József hozzászólása után elhatározták a Somlói-ut, illetve Tamás-utca vitás csatorna­ügyének az ideiglenes rendezését, egyhangúlag megszavaztak a muukásgimnázium céljaira 400 korona segélyt, elfogadták a tanács javaslatát a reudörtisztviselök kongresszusára való kiküldés dolgában s a kataszteri felméréshez szükséges 2115 K kölcsönpénz ügyében. Az államsegély felosztásának tervezetét Keresztes Gyula és dr. Antal Géza hozzászólása után szintén elfogadták azzal, hogy névszerinti szavazással kimondották, I hogy e határozat csak birtokon kivül felebbez­I hetö meg A vízvezeték ügyében megindult vitát dr. Antal Géza vezette be. Szeretné, ha a volt vízügyi bizottság njra megalakittatuék. Bülitz Ferenc uj tartályt vél alkalmazandónak. Barát Károly a vízpazarlásról mondott el szomorú ada­tokat. Hercz Béla a költségeket találja nagynak. Besenbnch szintén uj bnzen felállításával gondolja megoldhatónak a bajt. Polgármester i vízpazar­lás ellenőrzésére állandó embert óhajt alkalmazni és szükségesnek tartja több helyen a vizóra fel­állítását. Dr. Kende Ad.un szerint a vízvezeték | a város legértékesebb kincse, miért is Kájlinger meghallgatását sürgeti. Lippert Sándor az össze­kapcsolást okolja s a vízügyi bizottság müködé­'sét kritizálja, mire a polgármester a vízügyi bi­] zottságot. rögtön védelmébe veszi. Lőwi László | dr. szerint az akkori szakértő nem értett a do­loghoz. Végül elfogadták a tanács javaslatát, il­letve kiadják az egész ügyet a jogügyi bizott­ságnak. Ezzel kapcsolatban a vízvezetéki szabály­rendelet módosítása is el lett intézve. A szervezeti szabályrendeletnek a városi főorvosi állásra vonatkozó szakaszainak a módo­sítása körül szintén hosszas, sőt szenvedelmes vita fejlődött ki. Az egészségügyi és jogügyi bizottság javas­latait az állandó választmány is elfogadta. Dr. Steiner József ajánlja a javaslat elfogadását. Győri Gyula hosszabb beszédben felsorol sok inkompatibilis esetet, kéri ezeket bevenni. Dr. Antal Géza az összeférhetetlen állások­nak taxativ felsorolását nem tanácsolja Dr. Kende a jogügyi bizottság javaslatát és indokolását védi.' Dr. Steiner ujabb felszólalása után Haj­uóczky Béla a munkáspénztár orvosi állását a főorvosi állással inkompatibilisnek tartja, ezirány­ban javaslatot tesz. Bülitz, Győri és mások hozzá­szólása után a vitát bezárták. Azaz sokáig elvi­tatkoztak még a kénlés teltevése körül. E vitában a polgármesteren kivül dr. Antal, Győri, dr. Kende, dr. Kőrös és újra dr. Antal vettek részt. Végre névszerinti szavazással elfogadták a jog­ügyi bizottság javaslatát Hajnóczkyéval együtt A többi ügyet egy-kettőre letárgyalták. A jéggyár ügyében minden jogot fenntart magának a város, a Weinberger-féle boltot pedig Wint.er­steinnek bérbeadja. A közgyűlés fél 7 órakor vé­get ért s igy negyedfél óráig tartott. „Államvagyon létesítés" és „Általános fizetésrendezés." Ezen jelzett címeken, mint tervezet két mű került, ki a sajtó alól. mely müveknek szerzője dr. Bácsai Lajos galántai ügyvéd. Mindkét mü cime eléggé feltünteti a tartal­mat, amelyet felölel s igy azt is, hogy közérdeket szolgál, erre való tekintettel nem mulaszthatjuk el azok lényeges tartalmát ismertetni'. Az egyik mü szerint az államvagyon léte­sítése elérhető lenne akkép, hogy az állam egy milliárd drb. egyenként hatszáz korona névértékű állani vagyon sorsjegyet fog kibocsájtani, ezen államvagyon sorsjegyek névértéke után tizet az állam szelvényekre 1 '/» %-os kamatot s kisor­soltatás esetén miudeu egyes államvagyon sors­jegy egyenlő nyereményben részesül. A kisorsolandó sorsjegyek száma ós a nye­remény nagysága időszakonként fog emelkedni. Az első időszakban évente 100.000, az utolsó év­ben pedig harminckilenc millió drb. sorsjegy jön kisorsolás alá, amelyek mindegyikére az első idő­szakban 50000, az utolsó évben pedig 1,500.000 korona nyeremény esik, a nyeremények azonban kezdetben államvagyon sorsjegyek által nyernek j kielégítést, a még el nem árusított s kisorsolt sors­| jegyek pedig az állam javára esnek. A so'sjegyek vétele megtörténhetik akkép is, hogy a vevő a sorsjegyre hatszáz korona köl­csönt vesz, amely kölcsön után köteles egy évi \'o kamatot, lefizetni. Iine a fenyőfák is rögtön megérezték a hatá­sát, inert azonnal vágy költözött sziveikbe s e vá­gvakat nem is titkolták egymás előtt. — Szeretnék csillogni, szeretnék villogni, mint az a sok aprócska fény, mely elszáguldott itt mel­lettünk, — szólt egy sudár fenyő s mig a vágy szinte kitört gyönyörű derekán, apró tülevelei meg­reszkettek a nagy kiváltságtól. — Szeretnék lenni emberek között, hacsak rövid időre is, hogy lássam miként örvendenek, miként csillognak szemeik a boldogságtól s azután, — tette hozzá bánatosau, — ám niu'.jnk ki ebből a világból. — En nem szeretem az embereket, — szólt n másik, mert azok gonoszok és szívtelenek. Évről évre kivágják, megölik lokonainkat csak azért, hogy a maguk kedvteléseit kielégíthessék. Két év előtt apámat, a mnlt esztendőben édes anyámat vágták ki mellőlem. Nem, nem akarom látni az emberek bol­dogságát. Inkább kívánom, hogy sírjanak, zokogja­nak, tördeljék kezüket, vessék magukat a porba » érezzék magukat olyan szerencsétlennek, mint ami­nőnek éreztem én magamat, mikor szüleimet elra­gadták, ('sak egyszer, egyetlen egyszer okozhatnék valamely végtelen, valamely határtalan fájdalmat s on natu akarok tovább élni, szívesen elpusztulnék illanna. Kn pedig, — szólt a harmadik, — olyan lobogó láng szeretnék lenni, mely most itt futott el mellettünk, mely után az apró lángok milliói tó­dulnak. Kőbánnak, száguldunk utánna, valamelv ismeretlen, valamely nagy cél elérésére. Hogy tüz­testem legyen vezetőjük * tnes«ze világba hasson el féuvem. Hogv őrjöngve rohanjanak iitáiiuam a mil­liók s lobogó, perzselő melegjük szítsa hevessége­met, fokozza hevemet. Azután nem bánom jöjjön el az örök sötétség korszaka, nem kívánok tovább élűi, kialszom, miut hóba vetett zsarátnok. S ezen az estén, mikor a fenyőfákat elfogta a vágy, amikor hirtelen nagyon, de nagyon boldog­talanoknak érezték magukat, mert uj érzelem, előt­tük eddig ismeretlen kívánságok rohanták meg, ép­pen szent este volt. S ezen a estén mindenkinek teljesedik a kívánsága. Másnap hangos lett, a unískor kihalt hegyol­dal. Emberek jöttek, fejszékkel s kötelekkel s egy­másután neki láttak, hogy a legsseb 1 szá'akat ki­vágják az erdőből. Lett szörnyű nagy nyögés és siránkozás a szép fenyőfák között, de az emberek nem ismertek irgalmat s csakhamar nagy halom fe­nyőfa feküdt az emberi lábnyomok állal besározott előbb még patyolatfehér havon. A sok közöt ott volt az a három fenvőfa is, melyek előtte va'ó éj­szakán kívánságaikat egymásnak elbeszélték. Kppen egymás mellé kerültek s zokogtak nagy szerencsét­lenségükön. A fenyővíz csak ugv csurgott az ol­dalukon. Azután leszállították őket. Az elsőből, mivel oly szép egyenesre nőtt, karácsonyfát készítettek. Nagyon gazdag, nagyon előkelő család házába ju­tott. Kgész héten keresztül aggatták reá a fényes­nél-lénvesebb díszeket, cukrokat, arany és ezüstfos­tos diókat. Mesés ragyogású láncokat és különösen sok, igen sok viagzgyei tyáeskát. A ssent estére azu­tán elhelyezték a legnagyobb s a legszebbéi) be­rendezett szobába. Lábai alá temérdek ajándékot raktak, majd pedig meggyújtották a sok picinyke gyertyáoskát, hogy csakúgy csillogott, a szép, sudár­növésű karácsony t : > Miaor estére azután beeresz­tették a sok apró, örömtől kipirult arcú gyerme­keket, a szegény karácsonyfa uem tudta, hogy örö­mében hová legyen. Harmadnapra kilökték az udvarra, megfosztva minden ékességétől. A ni isodik fenyőből, az asztalosok részere deszkákat készítettek. A deszkákból koporsót ácsoltak s még liariuaduap bele is fektették örö­kös lakóját. A halottat nagyou szerették hozzátar­tozói s a fenyőfának kiváltsága íme beteljesedett, mert ott zokogtak, ott tördeltek kezeiket, olt csúsz­tak előtte a porban a megtört, lesújtott emberek. 8 a fenyőfából kész.ült koporsó örömmel látta mind­azt s hoszujái kielégítve találta. De nem sokáig ör­vendhetett az emberek fajdalmában, mert másnap elérkezett a temetés s a koporsót, a benne levő halottal egyetemben hat lah mélységre sülyesztet­lék a föld alá, majd pedig reászőrták mindazt a földet, melyet a sirgödörből kiástak. A harmadik fenyő eröscu szurok tartalmit volt. A fakereskedő, a fáklyakészitőnek adta el öt. 8 a fáalyakészitö egy nagy, szokatlanul fáklyát készített belőle. Hendelésie készült, valami különös, nagyfon­tosságú alkalomra. Sötét éjszaka volt. Az összeesküvők megvi­tatták még utolsó teendőiket. Majd vezetőjük, egy hatalmas óriási termetű férfiú kezébe ragadta a

Next

/
Thumbnails
Contents