Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910

1910-05-29

erre kényszeríti öt a munkapárt jelölt­jének elmondott program mbeszédje, a melyben súlyos valótlanságok Foglaltat­nak. És pedig elsősorban az állam pénz­ügyi helyzetére, illetve a koalioiós kor mány gazdálkodására vonatkozólag. A/t mondja a munkapárt jelöltje, hogy az államháztartásban a deficit 1908-ban 84 millió, líKi!) bárom első negyedében 171 millió korona voll. Kz nein áll. Deficit egyáltalán nem volt, hanem volt 1906-ban 97 millió korona felesleg, amelyből a gyümölcsöző befektetéseken kivül 17 millió korona készpénz maradt az állani kasszájában. Kzt az állami Számvevőszék hivatalos és hiteles kimutatásával bizo­nyítja, melyet nyomtatásban felmutat a közönségnek. I »••lieiir.il 1909-re pedig egyáltalán nem beszélhet a jelölt ur, mert még ezen évről a zárószámadás nem is kész. Valósziuüleg a jelölt ur a negyedéves kimutatásokat tekintette zá­rszámadásoknak, amelyekről az évi eredmény nem állapitható meg. Egyéb­ként ugy látszik, hogy a munkapárt je­löltje közgazdasági tudományát az egye­temről elmenekült éretlen ifjak által ösz­szeállitotf krajcáros lapokból merítette, máskülönben nem állítana olyan valót­lanságokat, hogv ők az állam kasszáját üresen adták át az uj kormánynak. Nem volt biz az üres, csak - a ez fáj nekik legjobban a választási kasszában nem volt pénz. mert ők becstelen módon nem létesítettek választási alapot. Éppen ilyen ámítás volt sjelölt urnák az az állítása, hogy a koalíciós kormány 21 ezer uj hivatalnoki állást létesített, melyekkel mindenféle szolgálatokat akart .jutal­mazni. Az erre vonatkozó statisztikát beszerezte B ez azt tanítja, hogy a hi­vatalnoki állások esak 2300-al BZaporit­tattak s ebben nem több. mint 4 állás tartozik a magasabb fizetési osztályba. Hisz az összes állami hivatalnoki állá­sok száma — leszámítva a tanárokat, tanítókat, óvókat nem több 28 ezer­nél. Hogyan lehet akkor azt állítani hogy '21 ezerrel szaporították? Kzt a nagymérvű szaporítást tapasztalni kel­lett volna mindenkinek. Komoly képpel ilyen állításokat niegreszkirozni nein, szabad. Bernát Gazsi mondott nagyokat' pl. hogv a szúnyog megcsípett egy tég­lát s az '•) emeletes házzá dagadt, de' azokról mindenki tudta, hogv viec s ne­vettek rajtok. A jelölt ur állit.isiin senkii sem nevet, esak ő válik nevetségessé.: Az ellenfél azt hozzi fel jelöltje mel­lett, hogy pápai ember B igy a város érdekében többet lehei. mint az idegen. Hát ez is téves állitá-- A vidékről fel­kerülő ismeretlen jelöltek nagyon kicsiny emberek a parlamentben s ha valamit, ki akarnak vinni képviselt helyeik ór­Idekében, napokig kell a miniszteri elő­Iszobákat látogatniok, inig a miniszter elé juthatnak 8 valami üres ígéretet kap­hatnak. Azt a keveset, amit ő a város érdekében tett, jóakaratán kívül főként annak tulajdonithatja, hogv nyomós po­zíciókat töltött be. Nálánál többet a helyi jelölt sem tehet. Lehetetlenségeket az sem vis/ keresztül. Nem fogja az sem megcsinálni pl. hogy a fiumei kikötő Pápára helyeztessék ide éretlen erőlkö­dés!i; nem fogja megcsinálni, hogv teu­geri hajók közlekedjenek a Tapolcán s Pápán a „Csóka" előtt kössenek ki. Különben Pápa város polgármestere igeusi ikra beesülte és elismeréssel emelte ki az ö szolgálatait a város érdekében : ebből az következnék, hógy ha igazán szeretné városát, akkor itt — t. i. alíoitsy­pártban kellene lennie. Kutatja az okát. miért alakították meg a munkapártot Pápán s kik alakították meg? Azok. kik sohasem voltak igazi 4S-asok. de annak 'uralomra jutásával csatlakoztak hozzá, hogv a lelkesedés lángjainál lliegsüthes­— Igy a Mátyás király vndászháza is, a talp­piritővul, a Feketehegy tövében. Odarátidiiltunk ki, alkonyat Hamvaskék páráitól ágyazott maga alá a La­posukon derckaljat a közeledő ej szaka ; a hegyolda­lak lombsubája még I ársoiivosabhan simult a Ló. dorgó szél tengere alá. A réteken törökszekfü, ha­lovány vörös here, eh-katáruk, tikhur, hékavirág virit. Kgy esahtos hajtásban, a Nvirö-tsg végiben, mutatják a vadászházat. Csak egy (hunból látok. Mint egy bozótföl­verte, elhagyatott sírdomb. — Ott, nt, ahol az a nagv háis. Az alatt is pihent Mátvav királyunk s ivott a (iell vizelni! is. Nem látom, Csak szembe ar. (rreghalást s még tovább a másik hegvet, it Szénégetőt. A in,kor el.'itte vagvunk, akkor, esak akkor tárul elénk a nagy ho'thajtásos, kéményes verem­épület kapuja. Kíváncsian nyitok be, mert valami különös nesz hallatszik ki: vagy másfélszáz malac habzsolja a főzött krumplit. . . A szomszédos tanya egy veszprémi tiskálisé. Vagy negyven lépés az épületdoinh hossza. Gyönyörűséges födelet adott reá az idő. ])ns, siirü gyep, tele k*k zsályával, bürök, gyalogbodza, nagvhod/a. sürü szederbokmk, iharbokrok, egyik végén cseresznyefa s előtte a százados hárs meg egy fiatalabb szilfa. Mögötte, nun maradt a mere drk oldalon a Feketeerdőin'!! A verem hátsó feléhen, külön bejárással: a hajtók tanyája. A forrta a dobroayi kuttől érkezik le a hárs a ii. A kiirt, mely innen liivta le a tetőkről a Kenkón'il, a Mester Ilalyagról, az Iharosról, az i Égett hegy nyugati lejtőiről n hajtókát s he a fal­! kát. Mátyás király tülke, a szentgáh királyvadás/.ok 'ereklyéje biztos helyt van. .ló helvt: a veszprémi gazdát: kis intizeiiinhan, amelvet szeretettel szapo­rít, ápol, rendezget piarista direktora I^tezko Dezső. Munkájáról példát vehetnek vidéki iniizeiiinaiiik. Mert maholnap, nem is aiinvrn holnap, inkifhh mar ina, esak muzeumokban kereshetjük a Bakonyi s majd ott se találjuk meg. Tul a Feketehegyéé eeetlett, botlott egv konda. No, végre, kanászra is bukkantunk. I.er.-i /.ál­ljuk, kivallatjuk, megnézzük a „tikres"-ét, elkérjük a sótartóját . . . Siessünk ! Siettünk, már amennyié* a jó Isten gondozá­sára hízott Bzentgáli uton sietni lehet. De jöttek a felhők a I'apvet felől, beborult. Szitálni kezdett a várvavárt cső, ami után eey hónapja adhajtocik 15a­kony népe. Annál inkább siessünk ! Az ám. de alighogy esepori»ett. • kond I. • vonult az erdőaljba, egy faoduból i•!" • " va­lamit: az esernyőjét! . . . I'araplis kondás, a l'akitnyhnn. Gyerünk vissza Kakonybélhe, ettfíl aiaoa unt tudakolnunk. tiosiny [ifi-senyéjüket. Must, hogy más­cormány intőit uralomra, ugy tesznek, nint a sülyodö hajóról menekülő pat­tányok: - bele menekülnek a c sátor­iába, Ezek az emberek ugy váltogatják politikai meggyőződésüket, mint más az •gét, csakhogy ők ti tiszta inget vetik le s piszkosat vesznek lel magukra he­lyette. Ne hallgasson rájuk a polgárság, ne hajoljon meg a presszió, a fenyege­tés előtt, hanem álljuk meg szilárdan a 18-as elvek mellett utasítsa vissza a Ju­ilás-pénzt. a grófi kegyet, mely osalE most. a választáskor fordul feléje. Fog­lalkozik az uj adótörvénnyel, melyet a kisemberekre nézve áldásnak tart. Akik­nek keresete évente esak 800 koronára rug, nem fognak a jövőben mint ed­dig - adót fizetni. Az tij adótörvény a progressivitás elvének tekintetbe vételé­vel készült. Könnyít a szegény emberek terhein B jobban megadóztatja a tőkét, B nagy jövedelmet, a nagy vagyoni. Az elégüleflenség az uj törvény ellen a va­gyonosok részéről indült ki, akiknek nem tetszik, hogy ezentúl több adót kell fizetniük nagy jövedelmük után. Ifivé az Önálló banknak, az általános egyenlő választói jognak, esak a titkosság ellen vannak aggályai, mert fél tőle, hogy a nemzetiségek a titkossággal intenziveb­ben folytathatnák akna-munkájukat a magvar állameszme ellen. Utána Mart o n fal vay Klek beszélt azt bizonyitva. hogy a nemzeti munka­pártnak nincs joga magái sem nemzeti­nek, sem munkapártnak nevezni. A füg­getlenségi párt mellett kitartásra buzdí­tott Jándi Bemard in költőies szép be­szédben lelkesített a 48-as lobogó győ­zelemre juthatása érdekében. Végül Hajnóczky Héla buzdította a választókat, hogy szavazzanak Hoitsy Pálra, ne hagyják magukat megijesztetni a grófi földek és tókertek elvételének meséjével. A fenti, legkivált Hoitsy beszédje önkénytelenül eszünkbe juttatja a temp­lom oszlopához kötözött Sámson mon­dását, akit biztattak, nógattak, hogy rántsa meg azt az oszlopot, de Sámson ekként felelt: „ne bántsd, magától ösz­szedöl.* 4 Magától zsugorodik össze Hoitsy beszédje is. mert minden állítását poz­dorjává lehetne zúzni, ha nem tudná mindenki, hogy az is magától összedől, mert az igazságnak legparányibb atom­ját sem foglalja magiban. Nem botrán­kozunk meg a támadások fölött sem, mert azok úgyis csak az elkeseredés utolsó kitörései voltak és semmi mások. Mégis meg kell állapitanunk Hoitsy tagadása dacára is. hogy Hieronymi az iglói beszédében igen is kimutatta, hogy az llMlíMki számadások 24.1 millió ko­rona deficittel zárultak. Az is tény, hogy Kossuthék három év alatt (1905, IÜIM; 1907) az államvasutaknál egy fii''' beruházást sem eszközöltek, ami er "buényezto, hogy a vasit* !iie»liiz!: \ • iga éa jövedelmezősége lel ese 1 szállott.

Next

/
Thumbnails
Contents