Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910

1910-05-15

Pápa, 1910. május 15. 20. szám. PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárun p. Szerkesztőség és kiadóhivatal • Goldiieru Gyula pepirkereskedéae, PO-tér L'.:-iU Mám. Hirdetésekot sgtesség szerint felvesz a kiadóhivatal. S/.erkesztíi: MOLNÁR KÁLMÁN A s/ei'kosziétiért fe!"l''ís laptulajdonos: GOLÜBERG GYULA. RlfiQzoté.ek és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: oirész évre VJ kor., félévre i> k., negyedévre .'! k N.vilt-tér soronként 40 lillér. — EstJS* szám ára tlO UH Pünkösd ünnepe. Hasvét titi'ui ötven nappal ünnepli a kereszténység a Szentlélek eljövetelének emlékét,pünkösd ünnep t. Hasonlóan a húsvéthoz, ez a> ünnep is egy hétig tart, nyilvánosan azonban csak két napot ülnek meg. Vallásos jelentőségre nézve a keresztény egy haj igy magyarázza a keresztény ünnepet. A hagyományos j-dentösége a pünkösdnek azonban inas és egyúttal érdekes is. Az európai pogány népek, amikor a keresztény vallásra tértek, egész csomó olyan szokásaik voltak, amelyek szép lassan beleilleszkedtek a keresztény ünnepekbe. Ilyen pogány, de azért Ünnepélyes és szertartás,>s isokál volt: „a Uját bevonulása". Ez az ünnep, illetve pogány szokás beleolvadt, a pünkösdbe és igy bátran lehet tartani a Pünkösd ősapjának. Még ma is különben a nyár első és legnagyobb ünnepe a Pünkösd Ünnepe, a nyarat, a már eleven, kivirult természetei ünnepii mindenki a Pünkösdben. A pünkösdi (sokások — nálunk ép ugy. mint más országokban - még mindig divatban vannak. A pünkösdi király, vagy királynő körmenete dísszel él kíséretté] mindenütt meg van. Ez pedig az ősi esövarázsló szer'a: ál nyomait engedi sejteni. Vegyük tehát Hgy • Pünkösdöt, mint a nyár ünnepét, a nyár elérkeztél, a pompás természetnek nyári köntösben való kibontakozását. És ünnepeljünk. Örvendjünk a nyárnak, az éleinek és a — munkának. A nvári munka ae, amely U egész esztendőnek az eredményét rejti magában, a fóld népének helyzete és a városok munkálkodó embereinek helyzete direkt a nyári Bankától, illetve a helyesen .-'.végzett nyári munkától függ. Igaz. az időjárás is befolyásolja ezt a munkát, ám a legkedvezőbb időjárás sem segtt, ha az emberek tétlenül állanak és nem hasznaijak ki a munkálkodás idejét. Joggá' felvethető most Pünkösd ünnepén, a nyár eljövetele idejében: vájjon komoly niiiuka folyik--' országban, vájjon ugy dolgoznak-e az emberek, amint kellene, vájjon munkára kedve-zö-e a hangulata az embereknek'} Bizony siralmasan folyik a munka szerte az országban. De lobognak a választási zászlók, dolgoznak a kortesek, dolgosnak a fütykösök, a fok >sok és osendörgolyé leterített már néhány választót. Tgen, itt a Pünkösd ás jtt —Tannak a választások. Ilyenkor írrndeu munka szünetel, ilyenkor nem fontos az, bogy a nyári tétlenség eredménytelen esztendőre fog vezetni, mert választás van, tehát inni. enni kell és csülökre kell kimenni a magyaroknak 1 • • • Pünkösd ünnepén nem ünnepi hangulat fogja el az országot, hanem választási zaj vonul végig rajta. A Pünkösd most, nagyszerűen jön a képviselőjelölt uraknak. Hogyne! Kétnapos ünnep, ráér a nép ünnepelni, tHetv» a nagyságos képvisel/! ur SZavalattyát meghallgatni. Es fognak is ; szavalni Pünkösd ünnepén ezek az urak. Arról la snk jóról, amit ők tenni fognak az ország erőiekében — esak meg V>,'l őket választani! Szomorú dolog pünkösd ünnepén mindezeket megállapítani. Kevesebb zaj. kevesebb éljenzés és sok, sok munka kellene ebben az országban. Ha igy volna akkor most, kedves ünnepi hangulatban telne el Pünkösd. Igy azonban nem ja pünkösdi népszokásoktól, hanem a csendőrök puskaropogásától lesz hang"- éi emlékezetes az idei pünkösd! Az Erzsébet-város megnagyobbítása. Ina. dr. Lővy László. Gróf Esterházy Pál őméltósága elhatározta, hogy az Esterházy-ut és a Kálvária közti mezősödet, házak építésére eladja, csak ezen terület dél-délkeleti részét tartja fenn magának, mintegy 3 katasztrális hold területei, melyen jelenleg fáskertje van. A városra nézve sokkal, célszerűbb és értékesebb lett volna, ha ezen fenntartott terület is eladásra kerül, mert akkor az utcák a győri útra mennének, mig \gy zsák utcák lesznek. A beépítendő terület nagysága, mintegy IÍMHH) "~-öl; ebből uteaterületre esik közel :>siHI -öl és házhelyekre 15000 U-öl. Az Esterházy-ut keleti során levő telkek ebbe nincsenek beleszámítva. Ezen Iónon -öl területet, tekintve azt. hogy itt többnyire ganfdék fognak építkezni, kicsiny házhelyekre lett felosztva: nagyobbrészt 120 """-öl egy-egy házhelyre. Ha valakinek kiesinv ezen helv. ak|kor szabadságában áll '2 vagy 3 házhelyet megvásárolni. A mérnöki (elosztás szerint 126 házhely áll a vevőközönség rendelkezésére. A mérnök számítása szerint az utcák elkészítése 35000 koronába fo£ kerülni a városnak. TÄR: CA. ASZÓ. Érzések halvány árnyéka a szó, Amit, leírok s mit kimond az ajkam. Mi ott beiül eseng ; le nem irható. Mit látok, érzek: mind kimondhatatlan. Nem az a dal, mii költő rímbe szed. Hanem a zsongó vágyaknak zenéje, A szó — esak mása annak, ami szebb S mi ott marad, mi ott bug lenn a mélybe'. S legyen bár •óvárgásom nyugtalan: Azért enyém az üdvök — üdve mégis, Dalom nem hallja bár más, esak magam. Elrejtem inkább. Igy százszorta jobb Es igazabb! Miért hazudjam én is, Mint annyi más itt, aki esak dadog? •äs««. izritil=za.s— A .Pipál l, a p o k ' areáe ti 11 r 11 j «. — Irta: Charit« Orouin. — Tehát ez volna az a festmény, amelyről kollégái nly sokat beszéltek nekem? — Oh kérem . . . — Ugyan ne szerénykedjék, kedves mester. Egyébként a szerénység jól illik a zsenikhez. Nem is akarom I tulajdonságától megfosztani. Dehát hísauk e.ak . . . — Talán egy ki.--é távolabbról tessék szemlélni . . . — Igen. Ab igen. Annál jobb. Ámbár önt Ogy jellemezték nekem, hogy tájképeinél szereti a gondos kidolgozást. Ez egy kissé kételyt támasztott beanem ugyan, dohát kollégáival nem akartam szembeszállni misdándigi amig nem láttam magát a festményt. En ugyanis a modernebb eesetkezelés, a bátor foltfeetéS hive vagyok. Ezt is lehet ugyan gondosságnak tekinteni. Bőt ez az igazi, gondos kivitel. Vagy ugy?! Most jövők rá. kollégái is bizonyára ilyen értelemben értelmezik a gondosságot. No persze. Hogy még ezen fónn is akadtam. Lássuk esak . . . — Tatán tessék egy kissé hunyorítani a távolból . . . — Ah valóban. Ezer ördög ! Miasoda foltok! Gyönyörű! Felséges! Uram, holnap Paris az ön nevével lesz tele. — Holnap? Ah, az a holnap. Mindig esak holnap. Tiz esztendeje várom a dicsőség holnapját. — De most az egyszer esak nem kételkedik benne? En mondom ezt, a Journal kritikusa. Hisz nekem egy szavamba kerül és önt C'orotval, Sdletvel ogv sorban emlegetik. Un egy valóságos lcgeslegujabbkori Césanne! — Ah Cézanne ! — Igen, igen Cézanne, lia mondom. — Ön tuloz, uram. — UgynD hagyjuk a szerénykedést. Magunk között vagyunk. A nyilvánosgág előtt tessék szerénykedni. Művészekhez a gőg, büszkeség illik. A művészek fejedelmek, akik uem juthatnak a nyárspolgárok köntöséhez . . . — Uram, hogyan legyek gőgös, büszke és várjam a holnap dicsőségét, midőn a gyomrom korog? .. . — A gyomtat Es egy ilyen mesternek gyouiorügvei is vannak? Egvébként hisz ez a zsenik pályafutásához tartozik. No d« ennek inától fogva meg kell szűnnie. Ez esak azért volt, meit regeut« uem volt modern kritika, amely a zseniket felfedezte volna. Ez csak a sors méltánytalansága volt. A zsenik ma aranyokban fürödhetnek. Maga a kritika egyengeti útjukat, hogy pénzzel, arannyal legyeitek ellátva. — Ah arany! . . . Éti ma esak száz sousról álmodoztam. — Ugyan hagyja ezt a bolond szerénységet. Ebből ki kell vetkőznie. En magam összeköttetésben állok egy műkereskedővel, aki önnek még ma ád tízezer frankot erre a festményre. — De uram ! . . . — Nos meg fogj* látni Ha én egyszer kimondom önre, bogy nagy művész, akkor önnek minden aláírása kincset ér. Tízezer frank ! Nem is pénz. Olcsóbban nem ís szabad adnia, mert a műkereskedő húszezer frankon alul nem hozhatja a maga nevét forgalomba, akit én, a modernek vezére felfedezek, annak uem szabad olcsó Jánosnak lennie, különben engem komproinitálna vele. Jöjjön velem a Uue Lafhteha Burand-Cruelhet. — Aboz a milliomos eéghei ? Nem, azt uem tehetem. Egyébként az üzérkedés nem mesterségem.