Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910

1910-05-15

Pápa, 1910. május 15. 20. szám. PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárun p. Szerkesztőség és kiadóhivatal • Goldiieru Gyula pepirkereskedéae, PO-tér L'.:-iU Mám. Hirdetésekot sgtesség szerint felvesz a kiadóhivatal. S/.erkesztíi: MOLNÁR KÁLMÁN A s/ei'kosziétiért fe!"l''ís laptulajdonos: GOLÜBERG GYULA. RlfiQzoté.ek és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: oirész évre VJ kor., félévre i> k., negyedévre .'! k N.vilt-tér soronként 40 lillér. — EstJS* szám ára tlO UH Pünkösd ünnepe. Hasvét titi'ui ötven nappal ünnepli a keresz­ténység a Szentlélek eljövetelének emlékét,pün­kösd ünnep t. Hasonlóan a húsvéthoz, ez a> ün­nep is egy hétig tart, nyilvánosan azonban csak két napot ülnek meg. Vallásos jelentőségre nézve a keresztény egy haj igy magyarázza a keresztény ünnepet. A hagyományos j-dentösége a pünkösdnek azonban inas és egyúttal érdekes is. Az európai pogány népek, amikor a keresz­tény vallásra tértek, egész csomó olyan szoká­saik voltak, amelyek szép lassan beleilleszkedtek a keresztény ünnepekbe. Ilyen pogány, de azért Ünnepélyes és szertartás,>s isokál volt: „a Uját bevonulása". Ez az ünnep, illetve pogány szokás beleolvadt, a pünkösdbe és igy bátran lehet tar­tani a Pünkösd ősapjának. Még ma is különben a nyár első és legnagyobb ünnepe a Pünkösd Ünnepe, a nyarat, a már eleven, kivirult termé­szetei ünnepii mindenki a Pünkösdben. A pünkösdi (sokások — nálunk ép ugy. mint más országokban - még mindig divatban vannak. A pünkösdi király, vagy királynő kör­menete dísszel él kíséretté] mindenütt meg van. Ez pedig az ősi esövarázsló szer'a: ál nyomait engedi sejteni. Vegyük tehát Hgy • Pünkösdöt, mint a nyár ünnepét, a nyár elérkeztél, a pompás természet­nek nyári köntösben való kibontakozását. És ünnepeljünk. Örvendjünk a nyárnak, az éleinek és a — munkának. A nvári munka ae, amely U egész esztendőnek az eredményét rejti magában, a fóld népének helyzete és a városok munkálkodó embereinek helyzete direkt a nyári Bankától, illetve a helyesen .-'.végzett nyári mun­kától függ. Igaz. az időjárás is befolyásolja ezt a munkát, ám a legkedvezőbb időjárás sem se­gtt, ha az emberek tétlenül állanak és nem hasz­naijak ki a munkálkodás idejét. Joggá' felvethető most Pünkösd ünnepén, a nyár eljövetele idejében: vájjon komoly niiiuka folyik--' országban, vájjon ugy dolgoznak-e az emberek, amint kellene, vájjon munkára ked­ve-zö-e a hangulata az embereknek'} Bizony siralmasan folyik a munka szerte az országban. De lobognak a választási zászlók, dolgoznak a kortesek, dolgosnak a fütykösök, a fok >sok és osendörgolyé leterített már néhány választót. Tgen, itt a Pünkösd ás jtt —Tannak a választások. Ilyenkor írrndeu munka szünetel, ilyenkor nem fontos az, bogy a nyári tétlenség eredménytelen esztendőre fog vezetni, mert vá­lasztás van, tehát inni. enni kell és csülökre kell kimenni a magyaroknak 1 • • • Pünkösd ünnepén nem ünnepi hangulat fogja el az országot, hanem választási zaj vonul végig rajta. A Pünkösd most, nagyszerűen jön a kép­viselőjelölt uraknak. Hogyne! Kétnapos ünnep, ráér a nép ünnepelni, tHetv» a nagyságos kép­visel/! ur SZavalattyát meghallgatni. Es fognak is ; szavalni Pünkösd ünnepén ezek az urak. Arról la snk jóról, amit ők tenni fognak az ország er­őiekében — esak meg V>,'l őket választani! Szomorú dolog pünkösd ünnepén mindeze­ket megállapítani. Kevesebb zaj. kevesebb éljen­zés és sok, sok munka kellene ebben az ország­ban. Ha igy volna akkor most, kedves ünnepi hangulatban telne el Pünkösd. Igy azonban nem ja pünkösdi népszokásoktól, hanem a csendőrök puskaropogásától lesz hang"- éi emlékezetes az idei pünkösd! Az Erzsébet-város megnagyobbítása. Ina. dr. Lővy László. Gróf Esterházy Pál őméltósága el­határozta, hogy az Esterházy-ut és a Kálvária közti mezősödet, házak építé­sére eladja, csak ezen terület dél-délke­leti részét tartja fenn magának, mintegy 3 katasztrális hold területei, melyen je­lenleg fáskertje van. A városra nézve sokkal, célszerűbb és értékesebb lett volna, ha ezen fenn­tartott terület is eladásra kerül, mert akkor az utcák a győri útra mennének, mig \gy zsák utcák lesznek. A beépí­tendő terület nagysága, mintegy IÍMHH) "~-öl; ebből uteaterületre esik közel :>siHI -öl és házhelyekre 15000 U-öl. Az Es­terházy-ut keleti során levő telkek ebbe nincsenek beleszámítva. Ezen Iónon -öl területet, tekintve azt. hogy itt többnyire ganfdék fognak építkezni, kicsiny házhelyekre lett fel­osztva: nagyobbrészt 120 """-öl egy-egy házhelyre. Ha valakinek kiesinv ezen helv. ak­|kor szabadságában áll '2 vagy 3 házhe­lyet megvásárolni. A mérnöki (elosztás szerint 126 házhely áll a vevőközönség rendelkezésére. A mérnök számítása sze­rint az utcák elkészítése 35000 koronába fo£ kerülni a városnak. TÄR: CA. ASZÓ. Érzések halvány árnyéka a szó, Amit, leírok s mit kimond az ajkam. Mi ott beiül eseng ; le nem irható. Mit látok, érzek: mind kimondhatatlan. Nem az a dal, mii költő rímbe szed. Hanem a zsongó vágyaknak zenéje, A szó — esak mása annak, ami szebb S mi ott marad, mi ott bug lenn a mélybe'. S legyen bár •óvárgásom nyugtalan: Azért enyém az üdvök — üdve mégis, Dalom nem hallja bár más, esak magam. Elrejtem inkább. Igy százszorta jobb Es igazabb! Miért hazudjam én is, Mint annyi más itt, aki esak dadog? •äs««. izritil=z­a.s­— A .Pipál l, a p o k ' areáe ti 11 r 11 j «. — Irta: Charit« Orouin. — Tehát ez volna az a festmény, amelyről kollégái nly sokat beszéltek nekem? — Oh kérem . . . — Ugyan ne szerénykedjék, kedves mester. Egyébként a szerénység jól illik a zsenikhez. Nem is akarom I tulajdonságától megfosztani. Dehát hís­auk e.ak . . . — Talán egy ki.--é távolabbról tessék szem­lélni . . . — Igen. Ab igen. Annál jobb. Ámbár önt Ogy jellemezték nekem, hogy tájképeinél szereti a gondos kidolgozást. Ez egy kissé kételyt támasztott beanem ugyan, dohát kollégáival nem akartam szem­beszállni misdándigi amig nem láttam magát a fest­ményt. En ugyanis a modernebb eesetkezelés, a bá­tor foltfeetéS hive vagyok. Ezt is lehet ugyan gon­dosságnak tekinteni. Bőt ez az igazi, gondos kivi­tel. Vagy ugy?! Most jövők rá. kollégái is bizo­nyára ilyen értelemben értelmezik a gondosságot. No persze. Hogy még ezen fónn is akadtam. Lás­suk esak . . . — Tatán tessék egy kissé hunyorítani a tá­volból . . . — Ah valóban. Ezer ördög ! Miasoda foltok! Gyönyörű! Felséges! Uram, holnap Paris az ön nevével lesz tele. — Holnap? Ah, az a holnap. Mindig esak holnap. Tiz esztendeje várom a dicsőség holnapját. — De most az egyszer esak nem kételkedik benne? En mondom ezt, a Journal kritikusa. Hisz nekem egy szavamba kerül és önt C'orotval, Sdlet­vel ogv sorban emlegetik. Un egy valóságos lcges­legujabbkori Césanne! — Ah Cézanne ! — Igen, igen Cézanne, lia mondom. — Ön tuloz, uram. — UgynD hagyjuk a szerénykedést. Magunk között vagyunk. A nyilvánosgág előtt tessék sze­rénykedni. Művészekhez a gőg, büszkeség illik. A művészek fejedelmek, akik uem juthatnak a nyárs­polgárok köntöséhez . . . — Uram, hogyan legyek gőgös, büszke és várjam a holnap dicsőségét, midőn a gyomrom ko­rog? .. . — A gyomtat Es egy ilyen mesternek gyo­uiorügvei is vannak? Egvébként hisz ez a zsenik pályafutásához tartozik. No d« ennek inától fogva meg kell szűnnie. Ez esak azért volt, meit regeut« uem volt modern kritika, amely a zseniket felfe­dezte volna. Ez csak a sors méltánytalansága volt. A zsenik ma aranyokban fürödhetnek. Maga a kri­tika egyengeti útjukat, hogy pénzzel, arannyal le­gyeitek ellátva. — Ah arany! . . . Éti ma esak száz sousról álmodoztam. — Ugyan hagyja ezt a bolond szerénységet. Ebből ki kell vetkőznie. En magam összeköttetés­ben állok egy műkereskedővel, aki önnek még ma ád tízezer frankot erre a festményre. — De uram ! . . . — Nos meg fogj* látni Ha én egyszer ki­mondom önre, bogy nagy művész, akkor önnek min­den aláírása kincset ér. Tízezer frank ! Nem is pénz. Olcsóbban nem ís szabad adnia, mert a műkeres­kedő húszezer frankon alul nem hozhatja a maga nevét forgalomba, akit én, a modernek vezére fel­fedezek, annak uem szabad olcsó Jánosnak lennie, különben engem komproinitálna vele. Jöjjön velem a Uue Lafhteha Burand-Cruelhet. — Aboz a milliomos eéghei ? Nem, azt uem tehetem. Egyébként az üzérkedés nem mesterségem.

Next

/
Thumbnails
Contents