Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910

1910-04-24

XXXVII. évfolyam. Pápa, 1910. április 24. 17. szám. PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának es több pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik m i n <1 e n határnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal Ool<lli<T4f tlyi.la papirkeiewkedeNe. Kö-tér L'.'lik szám. Hirdetéseket egyezség szemit felvesz a kiadóhivatal. Szerkesztő: MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felelni laptulnjdutioa: GOLDBERG GYULA. BlffHielá—h és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész évro 1- kor., félévre 6 k., negyedévre .1 k Nyilt-tér soronként 4(1 tillér. — Kgyes szám ára .'t0 tili Még kellemetlenebb igazságok. Szerettem volna igy címezni: Mélt. válasz a „Tl" cikkre. Ugyanis ötödik gyermekévéi éU helybeli lapuuk, a „Pápa és Vidéke

1 cimii heti közlöny legutóbbi számánál vezető cikkében annyira támogatja Hoitsy Pal jelöltségét, hogy dervis heviiletébei nekiront a más pártál lásuaknak és elbi Zakodott pöffeszkedésében per „li

rt szó litja őket. mintha iskolás gyermekekké beszélne, vagy mintha hortyogó hivek nek prédikálna korholó szavakat. Igy látszik, utánozni akarta a cikkiró Zola Emil I'aecuse (Vádat emelek p. világhírű cikkét Ámde baleredménnyel járt a kísérlet. Leghatásosabb benne mégis az a sok .ti" megszólítás, amely ugy ül ki belőle, mint értelmetlen, csendes áriában u többször ismétlődő dobveres. liegvaltotír, hog\ az a folytonos ti meg ti szerény titulusok a cikk oly lin.i léjál sejtették velem, hogy az iró emlékező tehetsége és képzelő ereje valamely fékeveszteti benzin motor módjára bele vág a walesi bárdok sorai közé és eképen csattantja ki a végét : Ti urak! Ti urak! Ti \elsz ebek! (Pardon: pápaiak) Ne éljen Eduárd!? (Pardon: lloitsy Xo. de ne tréfáljunk a tisztelt cikkíró árral, mert még megharagszik. Már pedig aki haragszik, annak nincs igaza — tartja a közmondás. Hadd legyen neki igaza! Miben is van igaza? Mindenekelőtt is abban, hogy cikkíró, aki elvtársai nevében is teszi kijelentéseit, igy nyilatkozik: ..Mi értékes emberi ismertünk meg képviselőnkben." Ks elől-hátul, alul-felül csak ugy szórja rá a különböző. mi is elfogadjuk — a megérdemelt dicséreteket. Hála Istennek! Végre több. mini négy év után magukévá teszik azt. amit mi négy év előtt is, az alatt is mindig készséggel hirdettünk és ami ellen a jó urak egész mostanáig küzdöltek. A múltban azzal, hogy két izben bár tiszteletre méltó, de volt képviselőnknél jóval ki.sobb egyéni sulyu és értékű jelölt mellett kardoskodtak kézzel-lábbal, sőt a felekezeti esóva lobogtatásával is. (Emlékezzenek csak. mit mondtak Polonyi (iézának a Sohnatner-féle vendéglőben. Önöknek ezt épen olyan jól kell tudniok, mint én tudom.) A legeslegközelebbi hetekben pedig | azzal, hogy a maguk Bzájaize szerint jelöltet akartak Pápára hozni Tegye csak la kezét a szivére, liszieit cikkíró ur I mondja meg papi Becsületszavára, hogv ha az önök által kfszemeil egyén |Szápáry Pál gról) a jelöltséget elfogadja megírta volna-e mult heti cikkét Hoitsy mellett? Ne bujkáljon tiszteli cikkíró ui a válasz elől! Megmondom én. hogy: nem irta volna meg! S csak mikor ez a jelölés nem sültei, lettek S.iulusból I'uu; tusok. S itt. e ponton fordul meg az t igazságuk. S itt. e ponton látszik ki nem az őszinteség, hanem a lóláb. Mert ha ön és önök — és nem ti | igazán elismernék és becsülnék volt képviselőnkel és mini most mutattalik elveivel egyeztek volna, nem próbálták volna meg ama meg nem tartott népgyűlést es azután is nem szaladgáltak volna kedvöknek megfelelő jelöli után. N'elll akarok ezzel a jelöltkeresés jogaiba beleavatkozni. Kz kinek-kinek szabadfoga. Még felekezeti motívumokat sem keresek ezen eljárásukban, hanem igazságként szögesem le e dolgot okulásul a cikkíró urnák és másoknak is, akik látni szeretnék, hogy óriási különbség van a valódi őszinteség és ;i lóláb utja között. A lóláb kétféle: patkós és patkótlan. A csikónak nem kell még patkó: csak a kifejlett ló lábal illeti az acél. A cikkből kikandikáló lóláb szinte duplán van megvasalva. Annyi nyomot (lágy maga után. Az őszinteség hiányán kivül a logikai következetlenség bárgyusága ötlik az olvasó szemébe. Mig a cikk első oszlopából kiviesorog a fanatikus boszuvágy azért, mert négy év előtt egy szerzetest nem választottunk be a parlamentbe, addig a többi sorokban valóságos hűséget zeng annak a jelöltnek, akivel szemben hajdan Prikkel elbukott. Herényi szintén elhasalt. Tehát revanche kell neki és nem a volt képviselőnk személye. Kz legfeljebb kényszerű eszköz, mert más nincs a visszafizetésre. Pokoli gondolat és még pokolibb terv! Egy pár gimplit fogtak ugyan maguknak lépre máshonnan is, de a város józanul gondolkodó része, felekezeti különbség nélkül a város és a hon szeretetében olvad össz<- ;i kabinnal szándékok (dienere is. Szemünkre veti az ájtatos nagyképűség, hogy mért hagytuk (d volt képviselőnket, akit mi magunk tiszteltünk meg, ellenökre, mandátummal és egyszersmind név nélkül ugyan, de általánosságban többeket gúnyolódva kérdőre von. Cikkíró urnák ezt az utóbbi nemes tulajdonságát már régóta ismerem. Ezen Ízléstelen és gyáván meghunyászkodó inszinuacióra tulajdonképpen felelnünk sem kellene. Azonban mégis annyit kénytelenek vagyunk észbe idézni a cikkírónak és a mi név alá foglalt társainak: első sorban söpörjenek a saját házuk előtt! Négy év alatt oly sok hímbálódsáson ment keresztül a mai napig elvhttaégök. hogy elég sok szemetet rar köti le küszöbük elŐM. He a mi a tulajdonképpeni elszakad,

ist illeti a volt képviselőnktől, az politikai jellegénél fogvaelap hasábjaiból ki van zárva. De akik ott voltak Dr. Antal (iéza első beszédjén és ott l<-szuek a prograuimheszédcn. niindauynvi..n meggyőződnek róla, hogy tettünk hazafias, nemes és legalább is van olyan következetes, mint a cikkíró Béri Zsigmond uré és társaié. Teljes tisztelettel személye iránt, de határozott és nyugodt lélekkel mondhatjuk, hogy nem mi hagytuk el képviselőnket, hanem ö minket. Sajnos, hogy ugy van. de szintén nyugodt lélekkel énekelhetjük róla: „Te csaltál meg. nem mi téged . . .* Ks szinte holt bizonyossággal hiszszük, hogy ha vele maradtunk volna, önök. cikkíró uram, fordultak volna elsősorban ellene. Mert önök sohasem akarták azt. amit mi akartunk: önök tudják miért. Igy, igy barátom uram! Nem gyanúsítás ez. de a multak keserű tapasztalatainak biztos eredménye. Az az érzelgős ÉS émelygős áradozás amely Ível égig magasztalja volt képviselőnknek a város és egyesek iránt tett dolgait, ha más Írttá és nem ön, több hatással lenne ránk. Akiknek telt valamit, azok amott vannak, nem itt ÉS akik itt vannak, azok azért vannak itt, mert egyeseknek tett. nem pedig magának a városnak. Mindamellett ha tett esetleg a város érdekében is itt-ott lépéseket, ez min-