Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910

1910-04-17

XXXVII. évfolyam. Pápa, 1910. április 17. 16. szám. PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasa ,• ,, a p. Szerkesztőség és kiadóhivatal Ooldherg (iyi.la papírkereskedés... Kö-tér 'Jo-ik szám. SirdltéllkK Igyiseég szerint felvesz a kiiulólnvatal. Szerkesztő: MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felelős la|-1uInjdi>nos. GOLDBERG GYULA i'.lőlizotéHek és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lan ára: egész évre 13 kor., félévre 6 k., negyedévre ek Nvilt-tér soronként 40 fillér. — 1'ir.yes szám ára 30 tili Megalakult a munkapárt. F.s pedig 1910. április hó 10-én délután 4 órakor, a öriff-szálloda nagytermében, abban a teremben, ahol több mint száz esztendővel ''/előtt Hinify. szerelmének az írója, halhatatlan nagj költőnk, Kisfaludy Sándor, lelkes, tüzes csárdást táncol! az 6 imádottjával: Sze gedy Rózáv il. A táncoló párolt Félreálltak és csak a nagy magyar költőt és annak kipirult arcú imádottját, leendő hitvesét bámulta, csodálta minden szempár. . . . I te az a lelkesedő rajongás nem szállott sirba az elmúlt szép időkkel mert ma. 1910. április 10-én újra tapasztalliatő volt. A táncoló párok a kishitűek a levegői csapkodó vitézek ugyan most is léire állottak, de ott volt, részt kivánl magának az alakulásból egy impozáns ötét Főnél többre 'ehető tömeg, a váró* intelligensebb, józanabbul gondolkodó polgársága. Sajnos, az alakuló gyűlésnek csak a szárazabb, kizárólag az alakulásra tartozó puszta tényeit van módunkban elmondani, illetve arról beszámolni, mert reprodukálhatlan az a rajongás, az a szeretet, az a lelkesedés, amellyel BJ alakulás alkalmával városunk nemzeti munkapárti képviselőjelöltjei Dr. Antal Gézái körülvették. A.*i alakuló nagygyUlésI történetesen Sült József, a szervező bizottság elnöke ponthau 4 inakor, rövid, de tartalmas beszéddel nyitotta meg s beszámolt a szervező bizottság eddigi munkálkodásáról és javaslatot tett a megalakulásra, valamint a végrehajtó bizottság, illetve a tisztikar megválasztására. Miután a közgyűlés a pápai nemzeti munkapártot egyhangú lelkesedéssel megalakultnak nyilvánította, elnökké közfelkiáltással és egyhangúlag Sült Józsefet választotta meg. Megválasztotta még a közgyűlés: Alelnököknek. Bnraoyay Zsigmond, Matth,ilos István, Rock Zsigmond, Karlovit* Adott, dr. Kluge Kndre, Mészáros Károly és dr. Steiner Józsefet. Jegyzőknek: Baidauf Gusztáv, Heikes Ágost, Freund Ferenc, ilr. (ioltlieb Sander, 0} Sri Gyula, dr. Gyürke Sándor, Jilefa Faráno, Kranceák József, Kiivhmayer OjöCÖ, I.osotiezy Jenő. dr. Weltner Oáuijiii él W'iie«-t Ferencet. Ezenkivnl választót! i közgyűlés agy 101) lagu végrehajtó bizottságot. A tisztikar megalakítása a táti Sült József elnök emelkedett szódásra s hivatkuzott arra. hogy elkövetkezett, az az ide, ninik"f nem az érzelmi, hanem az irtaim! politikát kall követnünk. Nem a szivtöl, hanem az észtel kell tanácsét kérnünk. Kijelenti, hogy miután a mult , üben tartott értekesiet ár, Antal Oéaának nemjseti munkapárti programnál való jelölésében [ már megállapodott, dr. Antal Gésát a mai k•"•/.gyűlésre ghivta. Harth.ih's István komoly tarMalmas beszédben méltatta Antal Géza érdemeit, ; majd Siilt József elnök télkérésére Mészáros Károly vesetése mellett egy öt tagn bizottság bivta meg Antal Gálát « terembe, akit inegje: lenesekor a közönség hatalmas, peroekig t.nió riadó taps éa éljen Beesel fogadott. Siilt, József elnök néhány meleg szóval Üdvözölve Antal Gésát, kérte öt a. jelöltség elfo' gadására. Dr. Antii Gén megköszönve • választó polgárság bizalmát s HZ o ssemélya iránti meleg ! ragaszkodást, kijelenti, hogy H jelöltséget elfogadja, egyben utalt ami. hogy mintán a prog| rammbesnédjét egy kesébb megtartandó pártg\ülés alkalmával szándékozik elmondani, politikai nézeteit és álláspontját egyelőre a következő föhb vonásokban foglalja öss/e. I)r Antal Géza mély meghatottsággal inonil köaatoetet az üdvözlő •vakén - • jelen voltait | freoetíkiia tapsai között jelenti ki, hogy a jdöltsé* get elfogadja. líámutat az ország sulvos helyzetére, linkbe ar a koalíciói* parlament és kormáev 4 évi 1 működése után ja toll. Behatóan faglalkoaik a jászberényi nyílt leveliién foglaltakkal i kimutatja, boKy az.ok ar. alkotások • parlament HM kormány működésének csak egvik oldalát mutáljak he, de II • • a nyílt levélben nincs szó azokról az óriási kar kröl es hátrányokról, • mai veket nem/eti életük minden vonalán a koalíciós parlament és kormány uralkodása okozott. A suk törvény még nem jó törvény is egyúttal. Felhozza a bortörvényt, amely a borkereskedelmei teljesen megbénította s majdnem tönkretette, mmnek szóló bizonysága a devecsen borvásár sikertelensége. Utal a muiikáshiztositási törvényre, nedvnek nlvésztőjében senki eligazodni nem képes, mely sem munkáltatót, sem munkást ki nem elégit - .'! év ninlva teljesen megérett arra, hogy fétredohassék. Rámutat a mértékhitch sitési törvényre, melvnck alapjáhan jószándéku volta annyi szekál mával van összekötve, hogy a törvényt gazdái a és kereskedőre egvaránt sérelmessé teszi. Kzck mellett az aránylag jelentéktelennek nevezhető s a meghozott törvények nagy tömkelegéből kiragadott törvények mellett sokkal fontosabbak azok a tények, amelyek a koalicios parlament és kormány működését nemzeti eletünk fejlődéseié hátrányossá teszik. Ausztriává! való viszonyunk soha megszégyenitöhb nem volt ránk nézve, mint épen a koalicios parlament 4 évi uralkodása alatt. A vezérek, kiket 4 évvel előtt a nemzet többségének örömujjongása fogadott, a paktumban kikapcsoltak mindent, aminek megvalósítását egy evvel azelőtt a nemzeti élet elodázhatatlan feltételéül tüntették fel. A paktumot a nemzet előtt elhallgatták « csak egy nemzetünket az egész iivugat el.itt súlyosan kompromittáló hotráiívpór revén lett ismeretessé, hogy a paktumban a n

u

mzet vezérei nem az. lflUő-iki pártok jelsznva'iiak gvözeluiét hanem a teljes lemondást hoztak magukkal. Az Ausztriával kötött gazdasági kiegyezés sokkal kedvezőtlenebb, mint amilyen akár BánflyP.ndeni, akár a Szell-Kórlier-féle kiegyezés volt. A „szerződés" fizó. amellyel est a kiegyezést megje'öliék. teljesen értékrlen s uemzeti önállóságunkat semmivel jobban nem domborítja Ki, mint uz előzőleg huszitáit nevek s különben is a szerződés kifejezés mar az előző kormányok megállapodásaiba* is előfordult. A Kvóta '2°

0-a.\ ein. betett, aminek értéke u> normális közös kiadásoknál ia több millió es pedig egyre fokozódó teher, reedkivÜli kiadásoknál, mint j amilyen a műit évi annexiós mozgalmak alkalmával fölmerült, még különösebben is sz adófizetőkre nehezedő sú'y. A kvótának J^o-al fölemeléséi Kossutli Fereea) azzal motiválta, bogy SSSel vásároltuk meg az únnálló bank felállításához, való jogunkat. Tehát, aitni a 07-iUi alaptörvény mim föltétlen jogunkat mulat fel. azt Kossuth Ferenc szerint súlyos mill'ökkal kelleti újra s^svaeérolsiiat"' A liHtározatlattsáe. az ingadozás, a céltudatos törekvés hiánya legjobban mutatkozik a bsnkkérdéshen. A jászberényi nyilt levei irója hatom évvel ezelőtt nyíltM hangoztatta, hogy az öualló bank felállítása hatátos volna a'. öniltségi,'!l ; egy évvel utóbb az őrültséggel batároasmb jelzett önálló bank kívánalmat azz.ai juttatta epen a Kossutli párt kifejezésre, hogy a törvényben gyökerező jogot még lí''

0-os kvóta emeléssel külön megvásárolta. Mikor az önálló bank felállítása ellen a király részéről nehézségek támasztattak, ismét a Kossutli párt volt az, anielv hangoztatta, hogy kalendariumi dátuméri ueiu érdemes nemzet es királya között. egyenetlenHeget támasztani. Végre mikor ez sem hasznait s a király a koalíciós kormányt ez év januárjában elbocsátotta, a Kossutli part ismét kaleadáriumi terminusra követelte az önállóba uk ot. Kz a ba tarosa tlsnság es» ingadozás inig egyrészt Auszttia hatalmat velünk szeaibeu rendkívül megnövelte, hi.isié-zt lienitóiag hatott a nemzet energiájára. A n"iiizet isegek soha, mióta parlamentáris kormányunk vau, féktelenebből nem viselkedtek mint epen a lefolyt négy év alatt. A vasúti pragjtnatikát a kormány megalkotta s ezzel fö'idézte a 'koalíciónak horvát szövetségeseivel a harcot. Kz a |\asttti pragmatika uiig intézkedéseiben vasutasainkra Iis fölöttébb sérelmes és végrehajthatatlan, oka volt annak, hogy ami 40 esztendő aiatt egyszer seui fordult elő, a magyar parlament ben hónapokon keresztül Bem lungzott egyéb a horvát szónál. 8 midőn végre egy törvénytelen fogassal a kormáiiv a maga javaslatát keresztül erőszakolta, a javaslatból törvény lett ugyan, de a békét s az állam tekintélyét Horvátországgal szemben nem sikerült helyreállítani. Az nj adótörvények a maguk kémkedő utasításokkal telt intézkedéseikkel a legnagyobb mértékben sérelmesek főleg az iparosokra es kereskedőkre. Az mintha az adőkules lesz.il'eá-a az adó leszállítását is jelentene, CS.-IK a gveng. ;•!» lelkűek megnyugtatására alkalmas, met nem tételezhető fel Magyarország volt pénzügyminiszteréről, hogy mikor a kiadásokat óriási mértekben fokozta, ugyanakkor az ország bevételeinek csökkenését tűzte volna ki céljául mert hisz el az. I~llnmfinsn.nlék teljes megromlására I végeredméto ben államcsőéit, vezetne. Mindén terén nagy csalódást, okozott a koalíciós parlament, de talán egy téren sem akkorát, mint a belügyi reformok terén, s legfontosabbnak