Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910

1910-01-09

oldandó feladat már nem áll, a segély esetleg az elviselhetetlen pótadó csökkentésére fordíttassák. De míg ez a megjegvzés inkább a törvényjavaslat alapirányára vonatkozik, a részletek ellen is súlyos, az egész javaslat lényegét is érintő kifogások emelhetők. Legsúlyosabb kifogás, hogy nemcsak fenntartja, de ki is mélyíti azt az ürt, mely a törvényhatósági és rendezett tanácsú városid; között fennállott, mikor a rendezett tanácsú városok tisztviselőinek javadalmazását két teljes osztállyal alacsonyabb mértekben szabja me^, mint a törvényhatósági jogú városok tisztviselőiét. Mi, akik igazi modern városi törvény alkotását vártuk és reméltük, nagy csalódottságot /-restünk, mikor ahelyett, hogy egy itudatos városi politika szempontjait láttuk volna az állami segélynél érvényesülni, azt lá'.tuk, hogy a tervezet rég idejét mult, a gyakorlati élet által helytelennek kimutatott felosztást tart fenn város és város között, tekintet nélkül annak életére tisztán csak a meglevő történelmi keretekre támaszkodva. Nem szükség hangoztatni, hogy a törvényhatósági jogú és rendezett tanácsú városok lényegileg ugyanazt a lunkciót végzik, gyakran még a tísstliseli'd kar is ugyanannyi tagból s természetesen ugyanolyan képzettségű egyénekből állván. Csak a történelmi mult felelős érte. hogy az egyik város törvényhatósági jogú, a másik pedig rendezett tanácsú, mert a városok jelene, ezek igen jelentékeny tészéuél. erre a megkülönböztetésre semmi alapul nem szolgál. Hogy miért törvény haté/ságu város Selmecbánya a m IgS ló.

IHK) Ja kosával. Panesova. Marosvásárhely, Komárom, Haja a maga JtUMMI lakosával s miért rendes tana. síi varos Nagykanizsa. Szombathely, Szolnok, Eger a maguk SBüOOO lakosával, Nagyszeben. Cegléd .'10.000 lakosával, vagy Hrassó. l'jpest 40.000 lakossal, azt csak a múltból lehetne megmondani. de nem e városok s a többi ezekhez hasonló városok jelenéből. A tényleg nem létező különbségeket törvényhozásilag még mindig fenntartani, sot növelni, ezt határozottan a városi érdekek szempontjából a legkarosabb törekvésnek kellene fartanunk, ha itt célzatosságot s nem inkább csak a meglevő keretekhez alkalmazkodást látnánk. De niHg a meglevő keretekhez a'kalmazkodás sem mentheti azt a nagy hátratételt, melyet a r. t. városok tisztviselői e javaslattal a törvény Mara otlasoinpoiyog Ferknlutz, mikor ar.t hiszi, hogv mar mindenki alszik. — Ma meglesem őket és im igaz, u vasvillával agyonütöm a/.t a gyüttmentet. Agyonütöm. Mara belepett a soiitei.be. Fratricsovics ezt észrevette és ugy tett, mintha teljesen részeg volna. Mara odaszólt neki : — Eredj mar aludni, vén disznó. Fratriesovies besompolyo^ a* istállóba és ledől fekhelyére s ugy tesz. mintha cludnék. Mara Fratriesovies mellé veti magát és nemsokára csend lesz. az istállóban. Amikor mar általános hortyogás hallatszik, Mara felemeli fejőt, rá' néz. Fratriosoviesra és hogy meggyőződött róla, hogv alszik, halkan, óvatosan odal.nszik Ferkőhoz, aki kóz.el vau hozzája. Fratriesovies amikor sejti, hogy Mara már ott van. hirtelen felugrik, a szalma alól kikapja a vasvilliíl és ordítva, imut egy vadállat odarohan közéjük: — Megöllek, te gyüttincnt, megöllek ! Ferkó a HŐtétbeu felugrik és ösztönszerűen rohan Fratrie-ovie« felé. Kicsavarja kez.éböl a vusvi'lat és egy hatalmas ütést mér Fratriesovies fejére. Fratriesovies futva menekül az udvarra, Ferkó utána iramodik. Mara is es amint egymást kergetik, as udvaron levő nyitott kútnál meg bot lók Fratriesovies lába és egy tompa morajjal belezuhan a kútba Mara pedig mint egy vadállut beleüvölt a kútba : — Fulladj meg te vén csavargó! Másnap as a hir terjedt el a faluban, hogy Fiatriesovies, a/, óreg koldus beleölte magát I kútba. ___ latósági jogú városok tisztviselőivel szemben zenvednek. Maga az élet cáfol rá legjobban arra i megkülönböztetésre, mely itt a papiroson fer.ndl. Legnagyobb baja a tervezetnek épen az. hogy i való, a gyakorlati életet nem veszi figyelembe, gy jelentkeznek azok az anomáliák, hogy r. t. arosok tisztviselőinek olyan javadalmat akar a avaslat biztosítani, amely javadalom mint miíimum egyes állásoknál (polgármesteri, rendörkaitányij tételes törvéuybe ütközik, mert az illető '. t. városban élő megyei tisztviselők jóval najyobb javadalmat élveznek, másrészt pedig az ilet által régen tulszárn valt megállapitásoíat tartalmaz. Ki gondolná csak egy pillanatra •*» bogy nem s szólva . rendes közigazgatási .isztviselökröl, r. t. városok tiszti ügyésze, or>'OSH, mérnöke — a magánpraxistól eltiltva — 2000, mondd kettőezer kor. fizetésért hajlandó roma dolgozni ? Hogy milyen visssnságoket okoa ezanagyloku megkülönböztetés, legjobban kitűnik, ha ösz<ze vetj ük a r. t. városok viszonyait a törvéuyhaósági jogit városokéval oly téren, mely mindnyájunk elölt ismert s mely aránydag a legbiztosabb támaszpontot nyújtja, értjük a lakbérosztályba sorozás. Nem mondjuk, hogy a lakbérosztályba sorozás feltétlenül igaz, de aránylag még t>z a legjobban tájékoztató az egyes városokban uralkodó viszonyok felöl. A tervezett fizetésrenlezés kiterjeszkedik természetszerűen a lakbérek rendezésére is s az ember azt. gondolná, hogy a r. t. városok tisztviselői azért Boroztatnak 2 osztállyal alacsonyabb Biet Óéi osztályba, inert a r t. városok megélhetési viszonyaikat tekint ve, sokkal kedvezőbb teltételekel nvujtanak. mint a törvényhatósági jogú városok. Csak ez* s nem mást vehetünk fel indokul, mert hisz a tisztviselői kvalifikáció a két jellegű városban ugyanegy. Elfogadva a lakbérosztályba sorozást tájékoztató) alapul, azt kellene gondolnunk, hogy mivel a törvényhatósági jogú rároeok a II-V. lakbéroSStályokba vannak sorolva, a r. t. városok csak a VI. és VII. lakbérosztályba lehetnek sorozva, vagyis ezekben a lakásviszonyok s általában a megélhetési viszonyok sokkal kedvezőbbek, mint a törvényhatósági jogit városokban. Azonban mit látunk? Mindjárt a legmagasabb vidéki lakbérosatályaatben a II. osztályban ott látjuk a Dunántúl egyik legdrágább városának, Szombathelynek a ne\ét A 111. lakbei osztályban vannak TrenOsén, Sátoraljaújhely, Kaposvár, Szolnok. Négyesében, Hrassó r. t. sárosuk, majdnem annyi, mint ahány törvényhatósági jogú varos van ugvauezen osztályban. A IV. lakbérosztály bau vannak Csíkszereda, lb-sztercebánya. l)es. Losonc, Zalaegerszeg, Nagybánya. Gyulafehérvár, Eperjes, Ungvár. Nagykároly. Nyitra, Marniarossziget, Papa. Esztergom, Eger. Nagybecskerek, Cegléd, Makó, Nyíregyháza. Általában a II., III., IV. lakbéiosztály bau a r. t. városoknak negyedrésze. Hogyan képzelhetni el, hogy ezekben a lakbérosztályokban élő, ugyanolyan kvalifikációval bitó tisztviselők aránytalanul csekélyebb fizetéssel megélhessenek, mint a hasonló lakbérosztályu törvényhatósági jogú varosokban működő, velük minden tekintetben egyenlő rangú tisztviselők Mi- (iyör város, mint törvény hatósági jogú városnak polgármestere, legmagasabb fizetésül 8000 K-t kaphat, addig a vele egyenlő lakbérosztályzat ii városban működő Szombathely r. t. város polgármesterének maximális fizetése a tervezet szerint csak 4400 K lehetne s amennyiben ennél nagyobb összegben állapíttatnék meg. aminthogy máris nagvobb összegben állapíttatott meg, erre a többletre az államsegély nem használható fel. Elég egv ilyen példa, hogy a tervezet kivihetet lensége ad oculis legyen demonstrálva. Nem is kételkedünk azon, hogy r. t. varosok ezt az intézkedést magukra nézve a legnagyobb mértékben sérelméének, tisztviselőik pedig még azonfelül erkölcsileg is bántónak fogják találni. Nem kételkedünk azon sem, hogy a polgármesterek kongresszusa megkeresi és meg is találja a módot a sérelmes intézkedés orvoslására. Jól tudjuk, hogy a felosztási helyes kulcs megtaláasa nagy nehézségekbe ütközik s hogy a fizetósendezésuél nemcsak egyéni kívánságok, de az dlamférfiak érdeke is irányadó. Mindamellett ia lisszük, hogy az utóbbiak sérelme nélkül megehet találni azt a fizetésreudezési módot, mely I kulcs megváltoztatásával, a való élet követelnényeinek számbavételével jön a városok segitlégére, helyesebben mondva, adja meg a váróinknak azt, amit ezek az állam helyett teljesített izolgálatok lejében joggal igényelhetnek. Dr. Antal Géza. Olvasóinkhoz! A „Pápai Lapok" harminchetedik évfolyamába lépett, nagy és gazdag ODOllat hagyva maga mögött. Ilyenkor, a naptári év legelején minien lap programmot szokott adni. minket azonban fölment ez alól az az elterjedtség, amellyel lapunk méltán dicsekedhetik. Tudja rólunk mindenki, még azok is, akik jobban szeretnék, ha másként volna, — hogy egyéni érdekek szolgálatába solia sem szegődtünk, hanem minlenkor a közérdeknek voltunk tántoritliatatlan harcosai. Ks épen ez a közérlekü irány tette a „Pápai Lapok"-at a város nemcsak legelterjedtebb, de legkomolyabb lapjává is. A „Pápai Lapok* nemcsak a városnak, hanem az egész vármegyének legrégibb hetilapja, amelyet a klikkek telített asztalánál sohasem lehetett látni, de mindenhol megjelent, ahol a polgárság egyetemes érdekeit kellett védelmeznie. A „Pápai Lapok* sohasem a méltányosság, hanem az igazság szócsöve volt és az marad a jövőben is. A „Pápai Lapok" a város hivatalos lapja és mint ilyen a város ügyeinek legalaposabb, tárgyilagosaim és legmegbízhatóbb ismertetője. Khből azonban a vak engedelmesség nem következik, mert hivatkozhatnánk nem egv esetre, amikor a hivatalos véleménynek épen az ellenkezőjét vallotta, ezzel azonban hivatalos jellegéből mit sem veszített, mert ellenvéleményével a szőnyegre vetett ügyek helyes mederbe való terelését segítette elő. A „Pápai Lapok" nem támad senkit. Hasábjairól a személyeskedés ki Tolt, ki van és ki lesz zárva mindenkoron. Egyes felekezetek szolgálatába nem szegődik, mert nem az „enyém", hanem ti „mienk" elvét vallja magáénak. Ebből önként következik, hogy a „Pápai Lapok-mái minden közérdekű felszólalás vagy társadalmi kérdés, ha azok hangja nem sértő, támadó vagy bántó, mindenkor nyitott ajtóra talál, magától értetődvén, hogy nem zárkózik el az ellenvélemények nyilvánítása elől sem, de hírlapi csatározásokra helyet soha sem enged. A „Pápai Lapok". a lap eikkeiben. amikor csak erre alkalom kínálkozik, elsősorban a város ügyeivel foglalkozik, egyéb cikkei pedig közgazgazdaságiak és társadalmiak. Tárcarovatában a legjobb irók tollából közöl tárcákat, költeményeket stb.,