Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910

1910-01-01

XXXVII. évfolyam. Pápa, 1910. január 1. M.I.MZEUH ro mim HlrlfpSrCnvvtar! Nlv*déknapl« ív. £XJL 3. 1. szám. PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik ni i n cl e n v a I ii r n a p, Szerkesztőség és kiadóhivatal Oohlüerg Gyula papirkereskedése. Kő-tér sS-ik szám. Hirdetésekéi egyezség nerixil felvesz a kiadóhivatal. Szerkesztő; MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felelős laptulajdoiioa: GOLDBERG (iYULA. LÍTLMLLLTI—k és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. 1 A lap ára: egész évre 12 kor., félévre fi k., negyedévre 3 k Nvilt-tér soronként 40 fillér. — Kgyes szám ára :10 HU Magunkról. Olvasóinkhoz. A „Pápai Lapok" a mai napon har­minchetedik évfolyamába lépett, nagy és gazdag multat hagyva maga mögött Ilyenkor, a naptári év legelején min­den lap programmot szokott adni. min­ket azonban fölment ez alól az az elter­jedtség, amellyel lapunk méltán dicse­kedhetik. Tudja rólunk mindenki, még azok is, akik jobban szeretnék, ha másként volna. — hogy egyéni érdekek szolgála­tába soha sem szegődtünk, hanem min­denkor a közérdeknek voltunk tántorít­hatatlan harcosai. Ks épen ez a közér­dekű irány tette a „Pápai Lapok"-at a város nemcsak legelterjedtebb, de leg­komolyabb lapjává is. A „Pápai Lapok" nemcsak a város­nak, hanem az egész vármegyének leg­régibb hetilapja, amelyet a klikkek te­ritett asztalánál sohasem lehetett látni, de mindenhol megjelent, ahol a polgár­ság egyetemes éldeküit kellett védel­meznie. A ..l'ápai Lapok" sohasem a mél­tányosság, hanem az igazság szócsöve volt és az marad a jövőben is. A „Pápai Lapok" a város hivatalos lapja és mint ilyen a város ügyeinek legalaposabb, tárgyilagosabb és legmag* bizhatóbb ismertetője. Ebből azonban a vak engedelmesség nem következik, mert hivatkozhatnánk nem egy esetre, ami­kor a hivatalos véloménynek épen az Záradékul ismételjük, hogy e sorok­ban lapunkat, a ,Pápai Lapok*-at csak ismertettük, nem pedig prograniinot ad­tunk, mert hiszen lapunk szellemében nem változott ma sem : olyan független és szókimondó ma is, mint harminchat évvel ezelőtt. Ajánlólevele a múltja, mely tiszta és niakulátalan. A lap ára: egész évre 12 K, félévre 8 K. negyedévre 3 K. Egyes szám ára .'50 fillér. Aliban a reményben, hogy közön­ségünk anyagi és szellemi támogatásá­val továbbra is velünk marad, vagyunk tisztelettel a Pápai Lapok szerkesztősége és kiadóhivatala. Uj esztendő. (F.) . . . Vig zene zendül, pohár összecsendül. S azután egy pillanatra csend, mélységes, titokzatos csend, a lámpák kialszanak sínig az ó esztendő végső vonaglással kimúl, tüzes ifjúság­gal, perdülő* könnyedséggel megszületik az uj esztendő, az l'r Jézus Krisztus születését követő 1910-ik. A végső akkord tehát vig. Ugy mint minden esztendőnél. Lllentétben az em­beri elmúlással, hol a kiengesztelő ha­lál, szomorúság s bánat között költözik be a gyászházba. A Szilveszter esti vidám hangulat még bennünk vibrál, mikor a mostszü­TÄRCÄ Anyai ölelés. Irta: f'rapic Leon. Amikor I'ál »<gjf éven lett, meghalt az atyja. Anyja férjhez ment másodszor is egy Márton nevű kárpitoshoz, ki józan állapotban becsületes einher volt. ih- a mikor leitta magát hirtelen haragúiéit, l'ali első idíben nagyon b >ldog volt; anyja válto­zatlanul szerette es mostoha apja jó volt hozzá, az anyja kedvéért' De amikor egymásután megszü­letett egy kn üti és egy kn leány, Martin csak arukat becézgette, a mostohafia részére luar nem voltak kedveskedései. Csakhamar kényelmetlenné vált a gyerek és lassacskán meggy(kiölt*. Azonfelül Márton áldozata lett az italnak és mindinkább briitáliaabban bánt a családjával. Végül a kis l'ali lett mindannyiuk bűnbakja. Amikor észrevette az asszony, mennyire gyű­löli Mártou a moatohafuit, már nem tudott változ­tatni n helyzeten. Ittas állapotban nem bírt macá­val az ember és ilyenkor még a fm élete sem vult biztonságban. Kkkor belitta az asszony, hogy csak egy lehetőség létezik a fin védelmére: ki kellett tenni a házból. De hová küldje'.' Nem voltak rokonai, bará­tai, akik ingyen tartották voina a gyereket. Kitar­tásáért nem bírt fizetni és tekintve zsenge korát tanocnak sem adhatta. Kzzel tisztában volt a/, aggódó anya, és at egyedüli végeredményhez jutott: kell hogy a ható­ság helyezze el a gyereket. De ez se voit lehetsé­ges, a szülők ugyanis nem voltak kcresetnélküliek, a gyerek se testileg se pedig szellemileg nem volt beteg. Ekkor átvillant a kétségbeesett asszony agyán a javitó-intézet. Ha nem akarta, hogy mostohaapja agyonüsse a fiát, el kellett küldeni hazulról . . . javitó-intorelbe kell elkelve ni. De hogyan csinálja? l'ali szelid jóságos gyer­mek volt és ti• • ui voltak rossz tulajdonságai. A kétségbeesett anya erre, — tekiutve a mindinkább növekvő veszélvt, — egy borzalmas de hősies tervet eszelt ki: tolvajtásra akarta rábírni a jóságos, szende fiút. Az iszákos szemeiből kiolvasta első szülött gyermeke ellen érzett gyűlöletét: ez végleg rabirta szándékának megva lósitására és férje távollétében magához hivtn gyermekét. — Palikám — mondta remegő Iringón — bal­gass rám, menj le a bazárig, vegyél el az ajtó mellett álló asztalkáról egy doboz cipőkrémet, egy darab szappant és egy irout és ha megvan minden, fuss haza gyorsan fizetés nélkül. Nem adhatok pénzt mert nincsen.. De ha nem hozod el a tárgyakat, apád megver. l'ali egy ideig mozdulatlanul állott, arcából cltüut minden vércsöpp. — Apa megver engem — ismételte rekedten az anya. Most elérte amit akart: a Gu egész testeben megremegett, előre nyújtotta a kezeit, mintha megvédelmezni akarná az anyját és egy panaszos sikollyal elsietett hazulról. A gyereket rajtakapták a lopáson és beidézték az apját — Nem akarom többé visszafogadni házamba, indítványozóin, hogy javítóintézetbe tegyék a fiút : külümhen a feleségem is ezt akarja, — jelentette ki Márton. Nagyon hátrányos volt IV.ira nézve, hogy semmikep sem volt rábírható arra. hogy beszéljen. Megkérdezték, hogy jutott a lopás gondolatára és vájjon megbánta-e. — De l'ali nem telelt. Lehajtott fejjel össze­szorított ajakk.al kamuszinü arccal állott ott. Sőt amikor azt mondották neki : — Ha felelnél, hamegigérnéd, hogy uem teszed ezt soha többé, meghocsátanáuk. Miért tetted? Mire Pali csak nem-et rebegett. — Fogsz-e még lopni? — kérdezték újra, de őá llhatatosan hallgatott. A ti.i magatartásából tisztán meglátszott, hogy megátalkodott, perverz gyerek . . . javítóintézetbe való! . . ellenkezőjét vallotta, ezzel azonban hi­vatalosjellegéből mit sem veszített, mert. Bllenvéleméuyével a szőnyegre vetett ügyek helyes mederbe való terelését se­gítette elő. A „Pápai Lapok" nem támad sen­kit. Hasábjairól a személyeskedés ki volt, ki van és ki lesz zárva mindenko­ron. Egyes felekezetek szolgálatába nem szegődik, mert nem az „enyém", hanem a „mienk" elvét vallja magáénak. Ebből önként következik, hogy a „Pápai La­pokénál minden közérdekű felszólalás vagy társadalmi kérdés, ha azok hangja nem sértő, támadó vagy bántó, minden­kor nyitott ajtóra talál, magától értetőd­vén, hogy nem zárkózik el az ellenvé­lemények nyilvánítása elől sem, de hir-j lapi csatározásokra helyet soha sem en­ged. A „l'ápai Lapok" a lap cikkeiben, műikor csak erre alkalom kínálkozik, elsősorban a város Ügyeivel foglalkozik, egyéb cikkei pedig közgazgazdaságiak és társadalmiak. TáWBiuvaiáb*tt u I gjobb iréh tollá­ból közöl tárcákat, költeményeket stb.. melyek mind magas irodalmi színvona­lon állanak'. Bő é> választékos hírrovatában a legaktuálisabb és a legmegbízhatóbb for­rásból nyert híreket találja az olvasó. Hirdetései, miután a „Pápai Lapok" i Dunántúl legelterjedtebb lapjai közé artozik, mindenkor a kivánt eredmény­tyel járnak. anélk-'U, hogy hirdetési di­ai magasak volnának.

Next

/
Thumbnails
Contents