Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-03-28

lia nein gondoskodunk böios intézmények által ezeknek jövőjéről, ha majd a szegénység és nyomor gyors léptekben terjedésével a kegyelem forrása kiapadt ? Városunk polgármestere, ki nein egyszer adta tanújelét annak, hogy magasztos hivatásában együtt érez azokkal, kiknek érdekei! elhagyatottságukban neki kell Istápolni, ezúttal is az elsők között lépeti be e nemes intézménybe, a nein régen nála járt küldöttség előtt készséggel felajánlotta erejét e nemes intézmény támogatására I az intézet részére a \ ár<>sbáza termét. Imi havonkénl L'-szer. 3-szor a tagsági illetékeket szedik. Előttünk a példa! Tartsa mindegyikünk szent kötelességének saját hatáskörében e szent (.-élért, a nép boldogulásáért közremunkálkodni és akkor túltettük magunkat La Rochefongauld szavain : „Az ember nemcsak könnyen kitörli emlékezetéből a jótéteményeket s a bántalmakat: de gyűlöli is azt, aki iránt bálára van kötelezve és megszűnik 1 gyűlölni azt. aki öt bántotta. A jótett meghálálása és a bántalom tnegboszulása oly nyűgnek tűnik tel az ember előtt, amelynek nehezen veti alá magát." Magyarország egészségügye. Az ország egészségi állapotának jó vagy r-i»-.<s \niiüi readaaeriot a halálozás nagyságából Itták megítélni. Padig .1 halálozás nagysága in igában véve ínég nana kedveaőtlea jelenség, mari elsősorban az oivesziiietések */.amáiól lügg. A hol tanai -"k gyermek uliatik, od a badátotás íi nagyobb. De az arány nem mindenütt egyenlő, egj biaonyoe számú élveaattletesre nem ki retkesik mindenütt bizonyos számú halálozás, h.tiiHiu az eredmény egyeli k'izegészsogi tényeaök l-ehaiasa szerint változik. Legfőbb tényező eliljen a gyermekhalandóság, az ."> éven alul elhalt gyermekek szama. Az cg} es megyékre es városukra vonatkozó statisztikai adatuk bizonyítják, hogy IIa s modor kiképzése tökéletesebb lesz, ha 11. iideii jó es rossz gondolatnak, érzésuuk a kifejezését felismerjük, mert tanulmányozni fogjuk ma- e k ai és nem járunk el figyelem nélküi az emberek mellett; kevesebb csalódás Ing érni beuniiuket. Jó lenue. lia a modor kifejezné a jót és elrejtené gyengéinket, hibáinkat; .- érzelmeink, tudásunk, műveltségünk loliuaosa lenne a családban, az utcán, a társaságban, víg es szomorú eseteknél, koruuk, rangunk es állásuukhoz inerten, másoklioz való viszonyaink tekintetbe vétele mellett. Igen neliez és s.ik oldalit tehát ez a tudás, a Ii. 1 megkívánunk az ifjúságtól, mikor ki'ep az életbe, begy ne csak öntudatlanul, ösztöneit követve, melv rokon és ellenszenvben nyilvanu!. éljen az emberek k.i/.ott. Iisnem biztosabb ismeretei legyenek, tanulja meg jól megfigyelni az emberek modorát, meglátja hányszor elárulják azok véletlenül is legrejtettebb gondolataikat modoruk által; akkor nem éri anuyi •1.1- az elet rögém utain. Azért mondjuk sokszor, hogy .gonosz a világ, rosszak az emberek.'' Rosszak is, jók is, hiszen ••

; ..e-Kevesli.- velünk születik ez a két tulajdonság ; rossz modortal kihivjuk magunk ellen a rosszat, jó modorral jót nyerünk tőlük. Ha jól emlékszem egy német költő Bodenstádt Frigyes mondja egy helyt: .Ha sz embereket meg akarod ismerni, nézz bele saját lelkedbe; ha pedig maga/lat akar > 1 látni, nézd uieg milyenek az emberek." Csoda, hogy fiatal korunkban többet nem csalódnak, hogy mégis vezet bennünket a rokon és elkmaeent ösztöne és valami féléok tartózkodás óvaitt, ahol az élveszületések száma és a gyermek lalaudósag az oi szagos átlag.ui télül van. a ha alo/.ás is mindenütt M országos átlag ÍBlé emel iedik. Sőt a halálozási számarányt, vagy is azt laámot, mely az ezer lakosra esö halálozást inu Htja — nálunk egyes megyékben meg a kivan lorlás is befolyásolja. Legalább is nem véletiei loirv az"ii tizenkét me-tv,. k"ZÜl. amelvekböl Elvándorlás i>i. 1900-ban a legnagyobb voK öleno arra a tizenöt megyeié esik, amelyekre i legkedvezőbb halálozási .számarány t állapított ueg ez évben a statisztika Ez csak ugy értheti logy ezekben a megyékben a lakotok szama lagymérvd kivándorlás tolytáu csökkent. íteve ebb, mint amennyi utau a statisztikai hivata i halálozásokat számítja, mert a kivándorlás wntoaan ellenőrizni nem leket. S ezért egye nagyék kis halálozása az ország egéaiségéne Ósága mellett egy csépet, sem bizonyít. Meg kevésbe bizonyltja ezt egyes városo ás halálozása, mert a varosokban a halálozá dacsouy száiuaranya mellett még alaesoiiyabbua aláljuk az élveszületések számarányát, mint legyekben. Az országnak pedig elsősorban uei . halálozások alacsony voltara, hanem a fenne zetes szaporodás nagyságára van szüksége. Ab« «hat. az élveszületések száma a balálozáeét i,ag nértékbeii felülmúlja, ott. a nagy halálozás nei iaj, de ahol az élveszületések szama és a habi ozás kózt a különbség ..sekély, ott a kis hala ozas is karos az országnak. Az ország egészsége szempontjából telit . természetes szaporodásnak kell a legnagyob eleutösége. tulajdonítani, Ezen szempontból b alva az egyes megyékre és városokra vonalköz .latokat: a természetes szaporodás nagyság Magyarországon mkabb az elveszületósek saámi ól függ. mint a halálozás:.... Ha tehát az orsza igásaségi állapotán javítani akarunk, nemoeak lalálozások lesaállitáaára kell gondol torditan íanem az elveszületósek */. imának In/.ositására i Az é 1 veaattletéeek számának emelésére ti. ekedui azonban teljesen hiábavaló kísérlet volni •IIég, ha megtudjuk akadályozni az elveszülett ek szamának nagyobb mérvű csökkenését. Tizet ivolo európai országnak I mull század hámi ltolsó évtizedére vonatkozó statisztikai adat. (izonyitják, hogy az élveszületések száma eges Snrópában folytonosan csökken. Különbség oaa ibban vau, hogy egyes országokban kisebb, lm nszágokban ellenben nagyobb arányokban j< entkezik a csökkenés. Kzzel együtt minden eun OSsá t De hányszor esalódinik épen azokban, a kikk •leinten rokonszenveztünk! Oka az, hogy hibás vo negfigyelésunk, tapa-ztalatlauok voltunk. Milyen ,'olna. ha a derék, becsületes emberek modoruk), elje-in ki tudnák fejezni belső érzésüket, jóindi atukat; nem ugy, hogy dicsekedjenek vele, i dicsekvés a legrosszabb modor lenne, de ne 'ejtegcesék ; pedig sokszor azok a legzárkózottabba ízt hiszik, hogy már az is kérkedés, ha meglátsz •ajtuk ; pedig akkor gyönyörködhetnek benne az i uság és vehetne róluk példát. Platón mondja a liires görög filozófus, hogyl t szép és jó lelkek testi sztmeinkkel láthatók lei lének, bámulatos szeretettel teluéuk el irántuk ; i hletett szónok arcán sokszor kiül a lélek és in inti testi szemmel is láthatói lenne; a kik szeictik eg mást, azok is azért látják sokkal szebbnek a sz retö társukat, mert velük szemben unnak lelke ki az arcra és megszépíti azt. Ezt m.i« ugyanazon az egyéneit soha se Iá hatja meg, a/ért szép mindenki annak a szemeibe a kit szeret és mihelyt nem tudja szeretni, elvesi zzt a szépségét, mely a szerető léleknek a kifej Zése Volt. Ezért is mondja ezt egy irónő, hogy jó m dórunk .egyen, szeretnünk kell az embertársaink! mert nem csak a szerelemnek, a szeretetnek a I fejezése is kiül az arcra és rokonszenvessé te, azt. Az élet mioden körülményei között előnyb részesül a jó modorú ember; én hiszek abban, ho| % szerencsétől sok függ ar. életbeu, de hiszek a pai országban kivétel nélkül állandóan csökken a halálozások száma is ., azoknak az országoknak az egészsége áll szilárd alapon, amelyekben az élveszületések számának csökkenése kisebb, mint a halálozásoké. Ezekben az országokban ugvanis az élveszületések folytonos csökkenései dacára a tei

'iiieszet.es szaporodás emelkedő irányt mutat. Ilyenek: Norvégia. Dánia. Hollandia, Svájc. Németország, Olaaeorsaág, Oáxtrákefsnág és Oroszország. Ellenben az élveszületések nagy arányú csökkenése folytán csökken a szaporodás Svédországban. Finnországban, Angoloreíágbeo, Skót országban. Írországban es Franciaországban. Helgáimban. Portugáliában es Spanyolországban a szaporodás az említett oO év alatt stagnált. Nálunk Magyal országon a szaporodás 188ŰL óta szinten stagnál és ami ennél is loiitosabb, Ip'.ttj. óta a magy ursag szaporodása csökken, ellenben nagy mérvben emelkedik U olábokó, ugy hogv a Magvársag szaporodásának csökkenéséből szaunázó hézagot az olahok nagyobb szaporodása tölti ki. A huszonöt törvényhatósági joggal felruházott varus közül pl. }906-ban a természetes szaporodás csak kettőben, nevezetesen Kecskeméten és Kassau volt. jobb az ors/iig.s átlagnál, 11 ezreléknél. Ellenben tizennégy városban az országos átlagnak leiét Sélil érte el, sót Heesen a halálozás 1.4 ezrelékkel felülmúlta az élveszületések számát, danán unnak, hogy a halálozás itt, az országos átlagol tnl nem haladta. Budapesten a természetes szaporodás isiidben még U.ö ezrelék volt, Ez a uám I90ü-ig 17.2-re szállott alá. Igaz. hogy volt már ennél 'kisebb is n természetes szaporodás Budapesten Ipl. a hetvenes években, mindjárt a töváros egyelítéee utau. Sőt 1886-an l.'i volt a szaporoilas, ! vagyis ennyivel multa felül a halálozások ezreléke az élve-zületéseket. Ekkor volt az utolsó himlojarvany Budapesten. Csakhogy a hetvenen években Budapestnek élv esetilet esi éi halálozási statisztikája még iieui különbözött az egész ország statisztikájától. Akkor atermészetei szaporodást a halálozások nagy száma az egész országra nézve egyenlöeu rontotta. Budapest eu lSTU-baii még dö.ó volt az élveszületések számaránya, ma pedig csak J4.S. A lö.tl megtelelt akkor az ország atlagának, a 24.

s ellenben 11 ezrelékkel a/, országos átlagon alul van. Ilyen körülmények közt nincs mit ö.ülni rajta, hogy a halálozás Budapesten 1906-ban már csak 1741 veit. I Az ország tehát egészség dolgában ráfizet • Ja maga szép varos HÍM. A városok lakossága J azért a bevándorlások folytán még inkább uoI modor által elért szeieucsehen is. i I Sokszor elnyeri a hivatalt jó modorával egy . I kevésbé érdemes ember, a derek, de rossz modorú il ember elől s ez a látszólagos igazságtalanság soki unk okozott keserűséget, de azt elfeledik, hogy a • jó modor sokszor pótolja a hiányokat; kevesebb tndással is, ha gyakorlat párosul, meg lehet élni, de l'jó modor nélkül uehezen. A initii'zterek elöszobái jáhan a legjobb modorú fiatal embereket alkalmazzák ; s minden diplomatái helyre. Eltekintve a fent em- litett i elsírna kígyói modortól, társadalmi csiszoltság nélkül egy iparos vagy kereskedő se haladhat elő, i udvariasságot, jő modort kívánunk tőlük. Egy jarasbiroi nem vittek he Kolozsvárra a '. királyi táblához bírónak, mert nem volt jó modora, i Kinevezték ugyan táblabírónak, de ott hagytak • egy hitvány faluban, amíg nyugdíjba ment ; pedig - kifogástalan becsületes és eszes ember volt. A jő I modort ha tanszékről fogják tanítani, igen nagy hasznára lesznek a tanuló ifjúságnak vele, de ini- előtt megtörténnék, tekintsünk csak be a családba, , mint a hol kezdődik a gyermekek nevelése; mert i ott kell keresni a forrását mindeiiuek, a család ue• vélhet erkölcsöt, jellemet, szorgalmat, takarékosságot a gyermekbe ; az nevel In 11 és vetheti meg alap- ját a jó modornak is; mert a gyermeknek példány , képei a szülök, kik neki e lóidon Istent helyettesi-. tik, mindenben azokat követi, utáaozza és aekik i engedelmeskedik, inert szereti őket és jót uver ii I tőlük. f j A mely gyermek nem engedelmes, az ueiu íj tiszteli szüleit, mert azok következetlen és tul ea-