Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-12-19

51. szám. PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának ós több pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vas á r D a p. Szerkesztőség és kiadóhivatal Qoldberg Gyula papirkaraakedése, CS-tér s.'.-ik untai. Hirdetéseket egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal. Szerkeszti?: MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felelős l.iptnlajriouos: GOLDBERG GYULA Klólizi lének és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: e^ész évre lá kor., ,'élévre (! k., negyedévre 3k Nvilt-tér soronként 40 fillér. — Kgves szám ára ílü IUI A társadalmi béke érdekében. Erezzük, sőt tudjak, hogy nagy küzdelmek előtt állunk, hogy örökké vészterhes felhők ülnek hazánk ege fe­lelt. I )e ez a mi sorsunk; századok óta igy vau ez. s nemhogy javulna az ország helyzete, de napról-napra rosz­Bzabbodik. A kisemberek küzdelme tétfenntar­tásukért, jogai érvényesüléséért már-már kimeríti erejét, mert segítséget hiába kér, hiába vár. A gazdasági és társadalmi törekvéseknek útját állja á hatalom. Mél­tányosságot, igazságot könyörög csak. de meghallgatásra nem talál. Azt mondják szeretik o kisembert; lehet. — <le mikor oly sokféle ez a nagy szeretet. A gazdasszony is szereti dédelgeti csibéjét, < 1«' ha elkövetkezik az ideje, levágja. Ilyen a hatalmasok szeretete is B néppel szemben, amiből azonban mi már nem kérünk. A szeretet vállá.ának törvó;. ,c min­den embert egyenlőnek mond. de az életben ez az isteni törvény nem érvé­nyesül. Százak, ezrek, milliók nyomo­rognak különösen igy télviz idején. Jogos követeléseik siket fülekre talál­nak, mert az ur még ma is lenézi a kisembert, még ma is jobbágyát látja benne. Am elérkezett az uj idők szele és a kisemberek apró erőivel küzdik ki a kisemberek törekvéseinek is helyt adva, egyrészt saját kezükbe tették le azt, ami őket isteni ss emberi törvények!sorsak előbbre vitelét, másrészl teret szerint megilleti. Baját magukban kere-1biztosítottak ugy a társadalmi, mint a sik az erőt s ez a törekvés már-már az I törvényhozási testületekben a ki sem be­egész ország népét áthatja, átjárja. jrek képviselőinek. A megkérdezés és a Ezen igaz törekvéseket mégis több!jogos érdekek elismerésének politikáját oldalról elitélik. Pedig a nép ehiyoma- folytatták, mert elismerték, hogy osak tása nem lehet sem az országnak, sem ezen együttműködéssel lesznek képesek a nemzetnek javára, mert a nép megérő-;a nemzet erősségét biztosítani, södése, jogainak biztosítása egyenlő a Például a kisbirtokok birlalóinak magyar föld megerősítésével. szegényedésével agy Németország, mint Ks mindenek fölött biztosítja a tár- Franciaország társadalmi fönnállásának sadalmi békét és együttműködést is. talpkövét látta meginogni s ott annyira Megértették ezt már mindenütt, csak mentek, hogy nyíltan ki merték mon­mé-' nálunk nem akarják megérteni, dani, hogy a nemzel legyőzhetetlen és Csak nálunk élezik ki a helyzetet s azt állandó ereje egy erős és minden vál­tódják rá a nép önmegeröshési munka- tozások dacára ilhatatos elemen nyűg­jára, hogy OSZtályellenes, hogy a hatal­masok, a fennálló rend ellen tör. Pedig dehogy; igazságos, szükséges törekvése ez a népnek. A nyugati államok szociálpolitiku­sai régen elismerték, hogy az életerős nép a nemzet fájá.lúi. gyökere s azt meg kell erősíteni, hogv egészséges marad­szik és ez a kisbirtokosság. Ahol egy nemzet vezető társadalma részéről ily szavak hallatszanak, ott a társadalmi megértés és béke biztosítva van. Ahol a kisemberek jogát, érdekeiért \aló küzdelmét . m.y.re elismerik, ott a haladás, a meggyőződés biztos. Csak mi jon. mert ahol a gyökér beteg, ott az j nem tudjuk egymást megérteni. Csak egész la is tönkremegy. minálunk idegen a kisemberek öntudatra Igen ám, de olt magasabb szempont-' ébredése és küzdelme igazságos jogaiért, ból — a társadalmi béke és a kisembe- ami onnan van. hogy a hatalmasok, a rek érvényesülése szempontjából — íté- más osztálybeliek nem tudják, .vagy lik meg a kérdést, nem tettek különb- j nem akarják jogait elismerni. Béget osztály és osztály között, hanem | Pedig addig nem fogunk tudni együtt • Öreg katonák és regruták. h • i Szász József. — A .l'Apai I. apók" eredeti tireája. — Az alias s a .na- alapja a katonai tudomá­nyoknak. A fordulatok s a fegyverfogás kiegészítő része. A parádé mars pedig a koronája. Ha ezeket nem tudja a katona, semmit se tud. Ks nem is le­het belőle soha semmi sem. még egy csillagos l'ráj­ter se, ha egyébként akkora katonai talentum la­kozik is benne, mint a nagy Napóleonban. Kz. olyan szenl, mint a szentírás. < Irtnester ur Sólyom kedvére pedig soi.asetn tanulják Mg se egy-ket, se másikat. Hiába húzza ki a regruta kaióegyenesre ma­gái, a vén őrmester vércseszemc csak talál va'atni hibát benne. Ha mást nem, hát azt, hogy a két lábfeje által képezett szög nem épen kilencven fok, vagy azt, hogy miért olyan kerek a koponyája Ili.iéa emeli, nyújtja, esspja a földre lábat, hogy szinte recsegnek bele a csontjai, őrmester ur .Sólyom azért csak elégedetlen. — Jobban, legények ! Ne kíméljétek azoaat a rongyos lábakat. Vágjatok le keményen, hogy megpendüljön fájdalmában a fold. A jó regruták összeszedik minden erejüket, majd megszakadnak az erőlködésbe. Ugv vagdossák, csapdossak lábukat a I >!dlióz. mintha in m is n/ övéké, hanem a legádázabb ellenségé volna. I >e hiába rugdossák, hiába csapdossák. A föld élettelen, lelketlen test, az meg nem szánja őxet. nem fog sohase örömében, se bánatában pengem. De nem szánja meg őket őrmester ur Só­lyom se. Neki pedig van szive is, lelke is. ('sak­hogy ez a szív, ez a lélek keményebb, érzéktelenebb a föld kérgénél ia. Ks ez a legnagyobb büszkesége a vén őrmes­ternek. Kzért tartja magát Komorovcsák kapitány után az ezred legjobb katonájának. Mert a katoná­nak nem szabad, hogy szive legyen. Ks ha van, ak­kor se mutassa, hogy van. .lő szívvel, nyájas be­széddel csak leányokat leint nevelni, de katonákat nem. Ugyan mi lenne a tekintélyéből, hogyan kö­vetnék parancsait vakon a legények, ha egyszer észrevennék, hogy a szive jó, a lelke pedig nemes? Ks ugvan mit szólna hozzá Komorovcsák kapitány? De nem sajnálják meg őket az altisztek, az öreg katonák se. Amint elfogyott a hazulról hozott alamőzsia s amint észreveszik, hogy a regruták kezdik magu­kat otthonosan érezni, ők maguk tesznek róla, hogy elvegyék a jó kedvüket. A harsogó reggeli ébresztő után a napos al­tiszt a legénységi szobákba rohan. Nagy zajjal ki­nyitja az ajtót, megáll a küszöbön s tele torokkal' bekiált: — Auf, legények ! Kiáltását nem hallják az öreg katonák. Ha hallják, akkor sc mozdulnak meg. Nekik ugvan hiába kiabál. Ha pedig mégis kiabál, pokrócot vet­nek rá s ugy elpáholják az okvetetlenkedő embert, hogy családapa korában is sírva emlegeti. Nem is nekik szól a napos altiszt kiáltása, hanem a regrutáknak. K/t jól tudják és egy pilla­! nat alatt talpon van valamennyi. Ha pedig valame­lyik mély almában nem hallja ueg a napos kiáltá­sát, tesz az róla, hogy felébredje:!. Leakasztja az agy felé vert vasfogasról a szijjal összecsavart kö­pönyeget s háromszor négyszer hatalmasan végighúz vele az alvón Kz a legbiztosabb ébresztő szer, mely rend­szerint beválik. A legények egy perc alatt megmosakodnak, • másik perc alatt felöltözködnek, a harmadik perc alatt megvetik ágyaikat, a negyedik percben ped'g már lenn vannak a század konyhájában, a reggeli fekete kávéért. Két bádog pohár van mindenkinél, 01 egyik pohárba a s;.ja't kávéjukat öntetik, a másikba pedig az öreg katonákét Csermák Gusztáv. Gőzmü-ruhafestö és vegyészeti ruha-tisztító. SS2 Elfogadok bár­milyen diszes ruhákat ugy vegytisztitásra, mint müfestésre minta után világos színekre is. SSS Felvételi üzlet: Pápa.Fö-utca. SS

Next

/
Thumbnails
Contents