Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909
1909-12-12
50. szám. PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának es több pápai s pápa-v -ieki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik in i n <i • n vas a r U a p. Szerkesztőse^ és kiadóhivatal : QeMberg (Sy..In papirkateakssMis, j-r.-tér •_'.•> ü; «záin. Hirdetéseket egyezség- szerint fiivesz a kiadóhivatal. Szerkesztii. MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felelős : . iidouoa: GOLDBERG GYULA. Klőfizelések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ara: egész évro 12 kor., félévre tí k„ iiojf.vcdóvre II: Nvilt-tér soronként 411 fillér. Keret szám ára .'KI fill Egyesült erővel. Iniien-oiiinui búcsút mondunk ennek az tívnek is és :i magyarországi városok szórnom* csalódással tapasztalják, hogv zárószámadásaik, a kormány nemtörődömsége miatt, sokkal ktdvezőtlenebebk, mint hitték a/ év elején. Persze minden város iiapról-n :pra várta azt az országgyülésileg, törvénnyel biztosított jogos és méltányos, dr nagyon --sekély segélyt, melyet a törvényhozása városok részére az állami költségvetésbe beállított. Knn<:k az összegnek a felosztásán immár egv teljes év óta vajúdik, rágódik az illetékes minisztérium, de a felosztásról még a mai napig nem történt döntés. A felosztásra hivatott miniszterek és államtitkárok egyértelmtilegaszal válaszolnak a sürgető városoknak, hogy a felosztás igazságos ktilcs.it még nein tudták megállapítani. Kzek a kijelentések azonban uem felelnek meg a valóságnak, mert először is a törvényhozás által megajánlott két millió korona már más célra, katouásdira lelt felhasználva, másodszor pedig, ha meg volna is. a felosztás mindezidetg azért nem történt meg. mert nem akarták, hogy megtörténjék. Az, hogy ;iz igazságos részesedési kulcsol még mindig nem tudták meg állapítani, nem egyéb, mint olcsó szemfényvesztés, üres mese. melyet maguk a miniszter urak sem hisznek el, annál kevésbé a városok, meri ha a minisz tóriumban nincs meg az a képesség, hogy egy ekkora összeget igazságosan léi tudjon osztani, akkor — természetesen ha némi jóakarat volna odafönn a városok iránt akkor a varosok kebeléből hívjon a niiniszlé. inni maga mellé egv bizottságot, amely, biztosan állíthatjuk, rövid pár nap ala i megtalálj i azt, amit a minisztérium cg teljes év leforgása alatt nem volt képes - saját állításuk szerint felfedezni. Az a kérdés már nőst, mi a teendőjük ily körülmények kőzött a városoknak ? Elsősorban mondjanak lett városok arról a hin reményről, bogy a kormány a felosztást mostanában eszközölni fogja. Ehelyett föltéve, hogy a kormány a két millió körömit mis célra nem költötte el. a részesedési Arányt pedig ez év végéig nem tndja megállapítani — forduljanak a kormányhoz egy olyan kérelemmel, hogy a kél millió korona sürgősen utalványoztassék ki a városok részére, amelyet a városok polgármestereinek orsz. egyesülete osszon fel az általuk meghatározandó kulcs szerint. Bőnek a kérelemnek az elintézéséből világosan meg fogják látni a városok, hogy micsoda mellékes céljai vannak a kormánynak azzal a két millió koronával és mi céljai vaunak a városokkal? Második teendőik a városoknak az, hogy orsz. képviselőik révén szerezzenek információt maguknak, hogy az 1910. évi állami költségvetési előirányzatba, amely már bizonyára teljesen elkészült, a városok segélyezésére mekkora összeg vau beállítva, mert az idei állami költségvetés tárgyalása alkalmával a pénzügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök kötelező igeretet tett. hogy a városok segélyét jövő évre négy. azután pedig hat-hét millióra fogja félemelni. Ks ha ez, - aminthogy erős a gyanúnk. csak puszta Ígéret maradt, tikkor elérkezettnek látjuk az időt, hogy a városok egy erőteljes mozgalmat indítsanak háztartások mielőbbi rendezése érdekében, amely abból állna, hogy a városok orsz. képviselői, melyek száma közel másfélszázra tehető, uz uj állami költségvetés megszavazását. Vagy akár a költségvetésnélküli kormányzásra való felhatalmazást a városok jövő évi segélyének felemeléséhez kötnék. Végül a harmadik teendőik volna a városoknak a városi pártok megalakítása, amellyel azt nyernék a városok, hogy a törvényhozásba a városok részéről csakis olyan képviselők küldetnének. TÁRCA. SZCP TT Olt— A ,.1'ápai Lapok" eredeti tárcája. — P, É — Akárhány fiatal leány van. aki százszor boldogabbnak érezné magát, ha a szemöldöke BM kissé szökelm volna, vagv az arei pirosabb, Odébb szint mutatna, esetleg az egyik ujján keletkezeit s/emolesöt valami módon eltávolitliatná, szóval azt a parányi szépséghibát, nely szerinte elcsúfítja, megsemmisít Let né. Meri a nő személteit • teljes bol-i dogság egvedüli biztosítéka a tökéletes szépség. Hogv pedig a nőnek ez a feltevése igen sok ' esetben ellentmond a mindennapi élet tapasztalatainak, akarlianv szomorú példa bizonyítja. Gyakran előfordul, hogy igénvlelen rut leányok idővel hol* dog esaládanvák I ae\. azok pedig, akiket valamikor az udvarlók egész serege rajongott körül, mint eliiagvott öreg anvókák Icán, pártában halnak meg S it olyan is van, akinek egyenesen az volt a tragikuma, hogy szépnek született. Ha megengedik, elmondok egy esetet. A közönség éber figyelemmel hallgatta a fiatal jarasorvoa (elolvasását, aki a easiuo vendegeinek mar több élvezetes estét szerzett énlekes el> adásával. Kért-k, hogy mondja el az esetet. Az orvos, aki épen a női s/épségről • •rlekezetl. mar hanta, hogy 'gy eltért I lágytól, de mert felkeltette hallgatói ligvebnét. hát esak belekezdett : Alig volt még hét esztendős a kis líóztik.-t, mikor az édes anyját eltemett"k. Az apja egy ideig s/omoruan, szótlanul viselte az özvegvseg fekete fátyolát, mint aki már végkép lemondott a világ gyönyöreiről. De ugy lé leszel emlőre a temetés után meggondolta magát és elhatározta, hogy megnősül. — Keléje se néznék az asszonvnépnek, ha ti II gyermekem volna — mondogatta az ismerőseinek — de hát egy leánvt bajos volua anya nélkül fölnevelté. Aztán ölébe vette az arany hajú sz ke babát és kérdezte tőle: — l.'gy-e szeretni lógod az uj mamát kicsiken, '.' — Igen! Nagyon fogom szeretni — felelt a kis leány gépiesen — mindig szót fogadok neki. Az ismerősök is biztatták, hogy jól tegzi, ha megnősül, hát még inkább kedvet kapott. De ugy gondolta, hogy ha az első feleségét szerelemből vette el, a második asszoiy megválasztásánál tekintettel lesz a pénzre is. Ugy számított, mint minden özvegy ember. A gondtalan, nvugodt élet esabitotta inkább, mint a szerelein varázsa. No meg hát a ló ok. a kis leánva neveltetése volt. Kiinek a számításnak a/, lett a következményi . hogy egy meglehetősen vagyonos fiatal özvegy aszszonyt kéretett meg. akir .1 azoubau meg az ellenségei sem mondhattak volna nyugodt lelkiismerettel, hogy kedves vagy szép lett volna. Olyan csenevész, sápadt aren, sovány menyecske volt. akinek egyetlen tekintetéből kiolvasható a világgyűlölet, a másik kárának örvendő rosszakarat. He hát a kis Kőzsika apja mindezt nem lat la meg a pénztől. Különben meg azért is az ö/.vcgvet vette el inkább, mint valami vén leányt, mert auuak is volt egy öl esztendős kis leánykája és igy feltételezte róla, hogy ért a gyermekneveléshez. Kgv ideig esak megvolt valahogy az uj mama a kis Kózsikával, de mikor tulndgyakrabban tapasztalta, hogy a rokonok és ismerősök az. ő kis leányát mellőzik amiatt a szép szike baba miatt, elhatározta, hogy eltávolítja a háztól, Káhcszélte az apját, hogy adják be a városi nevelő intézetbe, mert hál ő bevallja, hogy nem tud neki olyan töxéletcs nevelést adni, mint amilyen egy ilyen uri leánvt megillet. Az apa ráállt s csakhamar bent volt a kis leány a nevelőintézet unalmas falai között, inert s/.psége miatt az apai háznál nem voll számára hely. De ez csak kezdete későbbi szenvedéseinek. Mikor az iskolát elvégezte, még Kevésbé kívánta a mostoha anyja, hogy otthon maradjon, mert Csermák Gusztáv. Gözmü-ruhafestö es vegyés ze tj ruha tisztító. Elfogadok bár- | milyen diszes ru" 3 ^ ugy vegytisztitásra, mint müfestésre minta után világos színekre is. Felvételi üzlet: Pápa, Fö-utca.
