Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909
1909-12-05
ét alapot arra, hogy • Pápa \ árosa által is ó|, u j. tott. süt, a Veszprém irányú forgalomnak nagj előnyére szolgáló ezen vasút, a vármegye eimaradbatlan segélye folytán felépülhessen. IIa a nemei Vármegye megszavazhatott annak idején a győr—vessprém - dombóvári és i balatonparti vasútra 700.000 K körllli összege) akkor a méltányosság azt hozza magával, hogy a Pápa—Devecaer—Sümeg irányú vasútvonalra is áldozzon. Mert az igastaianaág volna, bogy esen eddig vasút, nélkül levő vidék ne lenne segélyeive, Arról is értesültem, hogy egy másik 1 »• -vecser— Sümegi vasút, engedményes szinte segélyért fordult a tekintetes Tőrvényhatósághoz. Ezen deveoser—sümegi vasút még a legnagyobb kezdetlegesség- stádiumában van. még t ,n sem történt ennek megvalósításán, mint csupán kérvény benyújtások az adandó segélyért, addig a pápa - devecaer- *ü vasút nagy költséggel trassirox tátott és nemosak Pápa városa, de az érdekelt veszprémmegyei községek is Xyárád Alásonv. Dabrony, tí.-Szőllős és Veose törzsrészvények jegyzésével le zzájárultak, mely községek hozzájártilásaii a tekintetes törvényhatóság jóvá is hagyott, a nagyméltóságú minisztérium i fcraszreviziót bevégezte és a közigazgatási bejárás is néhány héten belül megtartatok. Méltóztassék tehát az adandó segéh t ni azon részvasutra engedélyezni, mert mint zsákvasut ugy sem építhető Ui. haneui az egységei pápa—deveoser—sümegi vasútra kegyeskedjék i segélyt megszavazni, inert esakis ez telel meg Veszprém várnagyé érdekeinek is. I'apa város képviselőtestületének 1900- uov én tartott üléséből. Mészáros Karoly s. k. piilirúrniester. KÖZEGÉSZSÉGÜGY. Jakab I.ás/ló dr viirnsliircti s/nnalóriuiua Itililapesten. Már régen érzett hiányt pótol az a nagyszabású szanatórium, mely a fővárosban » Nagy János utca és Aréna ut sarkán, közvetlenül n Városliget sz lén épült a modern teehnika és gyógytudoinány minden uj és kipróbál) eszközeivel felszerelve. A mai külsőleg is uiindeu csini és kényelmet eláruló hatalmas épület belsőleg oly bereiid-zést és komfortot mutat, bogy ebez hasonló gyógyintézet nemcsak hogy hazánkban de még az ily int -zuienvekről annyira hires Ausztriában sem található. Kddig betegeinknek, de külonössen a mikor, gyomor és Itélbotoguosf, továbbá köszvény ezeknek ezrei mentek ki a külföldre, hogy bantalinaik eilen ottani gvógviu'ézetekheu találjanak drága •rfokot az ideális vagyak e|-o, lissta idejében s mi lett abból S mámoros, vad, s/.ihíj érzekisegböl, méh a mézes hetek alatt vérvörös izzással pattant *di vérünk mi nlcn ezőppjéből. Mi lett'. 1 I iialmns együtt élés, melyet a közös szegénység érzése szinte gyűlöletessé tett. S ini h-sz még ezután? Ha nem tudok dolgozni, ha nem less mit ennünk, ha kimerült agvam teljesen felmondja a szolgálatot ? Nines nap, hogy eszembe ne jutna az ungvr.lföld. vagy a I ipotmezö ! . . . Hát mondjatok meg őszintén, nem gyávaság erre várni '.' — Még te panaszkodsz, aki mégis esak élsz: ha szegény koldus valóságban is, de valöságbsn. Kn meg or.kosen a hazugságon ! Kgy életet végigélni, hazugságban, kouiediázásban ! Mióta szinész vagyok, egv őszinte igaz szót nem hallottam, nem mondtam a környezetemben. t'supii altatás, csupa ha/u^ság, csupa festek itt minden! S ami kis tartalma van a lelkünknek, napról- napra kidobjuk a közönségnek, kiki enni akar a lelkünkből I maga színházi jegye árának megfelelően. S aztán, ha jól laktak velünk, elfelejtenek. Mire kimennek a színházból, jóformán a nevünké* se tudják! 8 érért kell nekünk kin'ődnunk, verejtékeznünk, hogy a pénzükért uiecrikassuk. vagv inegkaeagtassuk őket Hat érdemes ezért élni 7 Hat életed lehet ez? Beleőrül as ember ebbe a gőte lolatba, hogy végig éljen egy életet, anélkül, •Ogy igazán élne . . . — Mi a ti gyötródéstek az enyémhez képest — vágott közbe a festő — ti távolból sem álltok ott, ahol én. Nálam igazán a véletlen dolga, hogy eddig uem őrültem meg. Csináltam egy jó kófHH I pénzért s idegen szó mellet enyhülést. Kiváltképpen Ausztria vezetett 8 Idig c téren s oda zarándokoltak u magyar szenvedők áttért, im-rt itthon nálunk bizony olyan gyógyintézet) mely mindama gyógyászati kellékekkel egv helyben lét! volna felkzeaolve. Kemcsak hazánkban de még a niessz- fÖldÖn sem • dalunk • igv betegeinkre nézve egyenesen áldásos intézmény e modern szinatórim, mely e mellett olcsó áraival is elsősorban számitásba kell, hogy essék közönségünk előtt. Az orvosi és tudományos felszerelés dolgában tökéletes, külsőségben pedig rendkívüli íz leses és szimpatikus intézetei megmutatták az újságok képviselőinek és az orvosoknak s a vendégek őszinte csodálkozással nézték végig az összes helyiségeket, amelyekben mindent megtalálnak a betegek, amit az intézet orvosai a külföld legnagyobb szanatóriumaiban egyenként megfigyeltek és tanultak. Az intézet szemlélőiegyhangú lelkesedéssel ismerték el. hogy a Jakab dr. féle Ligetszanatórium a lehető legtökéletesebb minden 8 neniii szanatóriumok között. Megvan ebben aa intézet ,,-n minden* a mi a betegség felismeréséhez okvetlenül szükséges, A legmodernebb s drága berendezésű laboratóriumok, górcső vi készülék- b s nagy Röntgen —Laboratórium segítenek a betegek vizsgálatában. A gazdag berendezésű vixgyógy intése tbeu szebbnél-szebb és igen elmés készülékek sorakoznak egymás mellé, hogy vízzel, meleggel, vilhuiossággal. szénsavas fürdőkkel Btb. gyógyítsák a szenvedőket. Nehéz elsorolni egyszeri látás Után mindazt, amit ebben a nagy térj edftlmfl intézetben i látogató egy sétájában tapasztalhat. Az egyik nag} teremben nz u. u. Zander gépek gyúrják, mozgatják az embereket, amely gépek segélyévei az emberi test egyes részeit szabályos mozgásba hozhatják, aunélkül, hogy az illető helyéből kimozdulna. Igy pl. lovagolhat, evezhet, biciklizhet stb. mindent, egy helyben. Aztán gépeket láthatunk, melyek az aszlhmás betegek lélegzését segitik elő. Mindenesetre; egyik legérdekesebb része nz intézetnek a lapos háztetőn levő téli-nyári nap és légfürdö, ahonnan mesés kiiatás uyilik a Városliget legköltöibb részére. Az egé-z épületben elöm lő bájos intimitás, mely az előcsarnoktól kezdve >'égig kiséri a beulakót a tervező épitő építőművészek: Komor és Jakab művészetét dicséri. Meleg d-riis kedv uralkodik itt, amely feltétlenül üditóleg hat a betegekre. BiZOnyOS hogy hazánk nagyot eyert ezen uj intézménnyel, melynek vezetősége már egyedül is szóta a/t az egyet meg sem tudom közelíteni. Egyre reeesabh és rosszabb dolgok kerülnek ki a kezem alól. A kritikusaiul talán m-m is merik a (zeniembe mondani, hogy silányságokat csinálok, de f-n érzem, hogy a tehetsegem abban az egy ni unkáin u teljesen köiierült. Istenem, ha eszembe jut Michel Angeln, Tir.ián meg a többi óriás! Mennyi felséges dolgot tudlak alkotni! Micsoda öser • volt azokban s miiven lyomorultak SegTZok mi ! Kgy mu kiment, tönkrecsz! Ar. igazi szilieket többé soha se fogom megalálni ! Azok < 1 vesztek nekem örökie. Érzem, hogy »ellene valamit megcsinálni, de esak érzem ; meg•sinaliii nem tudom. Meg se közelitem azt, amit •Igoiidolok ; a tehetségein teljesen el veszítettem' négis élnem kell; hülyén, hntan bevárni azt a szép lapot, amikor a paralizis megfoszt n.ajd az öntulatomtiil. Hát nem gyávaság és butaság ezt betini í — Ti legalább csináltatok valamit — mondta l milliomos — legalább dolgoztatok, inig tudtatok lolgozui. Dolgoztatok a kényéiért, mert éhesek volatok. dc én sohse voltam élns. Nektek mégiscsak ,an iné;; valami etvágvatok az életre, ha nem volna. ii in dolgoznátok a kenyérért seia. de nekem semmi •pen semmi étvagvam sin--. Se ételre, so italra, izerelcmre. A színházakat is utalom, a zenével toriig vagyok, olvasáshoz nincs türelmem. Mit esiiialak ? Fölösleges élnem és mégis élek. Ez az igazi iiilveség ! Néha azt his/em, hogv ez az öieuség. >e ö'i eves korában esak nem öreg az ember? Nőül|ek meg".' Senkinek se hinném el, hogy magamért a ránt in arra nézve, hogy I maga elé tűzött hutánUS célokat pontosan végre is tudja hajtani llliellett egyik óriási előlije, kit Ül.ö fekvéséi] i modern pazar berendezésén kivül, pl. sok ikoszohálioz, mindjárt mellette külön fürdőszoba lok a valóban olcsón megszabott egységárak telyekbe a kezelés, orvosi felügyelet, előirt gépasználat stb. szóval minden ami a gyógytlhishoí kvetlenttl szükséges ben foglaltatik. Az intései Igazgatója Jakab László dr. akiek felesége: Rácz Hanna dr. maga is kitütic rvos: a faiko-therapiiai osztály veaetöie Arányi rígmond dr. herkulesfÜrdői fürdöorvos, • test,'veiiesitö os/.tálj-t Milko Vilmosdr.főorvos ve-ti, az intézet alorvosai : Lukacs Pál dr. és Tausz éza dr. Jó z^Lcr^.d.dsolrMily kemény szivüok a jó asszonyok! Mii} igysziviiek a rossz férfiak! Férfi és BŐ között nincs barátság, csal lenvedélyekről lehel s/.ó : gyűlöletről, imádásról. {erelemröl. Barátságról soha. A moralizáló férfi rendesen képmutató. A loralisáló asszony I'edig kivétel nélkül csúnya. Ha egy asszony igazán büubánást érez, miueuek előtt, menjen eg}- rossz szabóhoz, mert ülönbeu senki sem hisz neki. Azok vagyunk, amik voltunk. Az embereket sak ezen az alapon volna szabad megítélni. A világ csak az unalmas embereket veszi cm olyan. Milyen rettenetes lehet az a pillanat, amelyen valaki rájön arra, hogy teljes életébeu minig csak igazat mondott. Könnyű másokat, nagyon nehéz saját mamikat megtérítenünk. A nök hibáinkért szeretnek minket. Akinek jk a hibája, annak mindent megbocsátanak, még kimagasló szellemet is. A gyermekek előbb vakon szeretik szüleiét, később kritizálni kezdik őket, sőt néha meg i bocsátanak nekik. in hozzam; ii.indról azt tenném föl, hogy a vagvoiin csábította hozzám. Annyi szerelmet vásároltam nir, hogy minden szerelmet eladónak tartok. A gtisztáöh érzésekben is kételkedni tudnék I a legseutebb nőt is megölném kételkedésemmel. Nem, iszony Seas kell! Semmi sem kell! Neiia azt hiszem, hogy megőrjít ez a gondoI, iiogy nem tudok a pénzemmel mit csinálni. A ult éjjel is őrületes álmom volt. A pénzeim, iv-/.'nveim. drágasstgzhz mind kikeltek a szekrényeimíl, fiókjaimból és odaültek az ágyam szélire és gyorogva mondogatták : Nem tudod hasznunkat venni ! Ostoba vagy ! Mikor pedig felébredtem, ugy láttam, nintha : éjjeliszekrényemen heverő revolver hat kis fekete övéből, hat kis fekete nyelvét öltögetué rám. S int ha mondta volna is hozzá: —• Meg akarod várni, tuig megbolondulsz'.' • gyáva! Elhallgatott. A színész szótlanul szívta s/.iírját, a festő valami képeslapot vett elő, az író eg azt mondta, miközben előkotorászta zsebéből pincér borravalóját : — Hogy fogyjon a péuzed, kifizetheted a sóinkét, ami egyébiránt a várakozást illeti, hát enis mind meg fogjuk várui inig belebolondulunk, ert gyávák viig/unk s elvégre is nz még nem egé. eii bizonyos, a halál pedig egészen bizonyos
