Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909
1909-11-28
XXXVI. évfolyam. Pápa, 1900. november 28. 48. szám. PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának es több pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. K« g j cl P n i k minden vas á r ii a ji. Szerkesztőség és kiadóhivatal Ooldherir Oyi.la |>npirk«>icske.lésc. K,-tér y.'i-ik szám. Hiril*-t<'«.li.'t cirv.zséir szerint felvesz. I kiadóhivatal. S/.orketztő: MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felelős l.u tulajdonos: GOLDBERG GYULA Klölizetések és hirdetési éljek a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ara: egész, évre ÍJ kor., félévre 6 le. negyedévre .'I k Nvilt-lér soronként 4U fillér. — Kgve* szám ára 30 lill Néhány szó a tisztviselőtelephez. i. Miutegy kél hónappal ezelőtt e lap vezető helyén „Építsünk tisztviselőié-1 lepeket" oim ahm egy cikk jelent meg, .1 ily a tisztviselőtelepek létesítésének kérdéséi ismételten felszínre vetette. Sajnos, Pápán ugy vagyunk mindennel, hogy osak beszélünk, cikkezünk, gyülésezlink egy bizonyos ideig valamiről.; aztán belefáradunk, kimerülünk a sok' tereferébe és az egész ügyet kivetjük agyunkból, azzal az önmagunkhoz inti /.'ii kijelentéssel, hogy üsse a ménkű az egész dolgot, törődjék vele más! Ez pedig Igen nagy élhetetlenségre mutat. Mindazonáltal mi álljuk i szavunkat, anit'iinyilii'ii a font említett cikkünkben ígértük, hogy a tisztviselőtelep kiépítésére vouatkosó pontos adatokat is közölni fogjuk. Nem kutatjuk, hogy a városunkban lakó tisztviselők foglalkoztak-e ezzel a kérdéssel, ettől egészen függetlenül szólunk ismét a dol"ghoz. abbau a reményben, hogy az általunk közlőit adatokai talán idővel mégis felhasználja valaki. A tisztviselői kertvárosokra vonatkozólag Medgyaszay István budapesti mfiépitő érdekes fejtegetésül közöljük csak. mely az ily telepek létesítésébe a legnagyobb mértékben bevilágít Nemcsak az van érintve, hogy milyennek kell lenni egy tisztviselői kertvárosnak, hanem elénk tárja azokat a módozatokat is, amelyek szerint annak keresztülvitele Igen könnyen lehetséges. Kezdve a telektől az építési költség fedezéséig. A telekre nézve kívánatossá teszi, hogy az a városon kivül fekvő emelkedettebb helyen. lehetőleg folyóvíz mellett és öéli lejtőn legyen, észak és nyugat felől hegyektől védve. Persze nálunk ezekből a kellékekből csak az a lehetőség van meg, hogy viz mellé és délnek építtetnénk. De hiszen ez nem is képez fŐfeltétslt, inert hiszen a hegyet, a mely alatt srelőt kell érteni könnyen lehet fásítással pótolni, mely szintén nyújt valamelyes védelmet a szél ellen. Ily mollon hasonhtliatlantil olcsóbb és egészségesebb a telek. Igen sokan talán kifogás «'.• ák és kedvezőt* lennek tartanák azt is. hogv egy ilyen nagyobb tisztviselő telep a városon kivül épüljön, amit azonban mi szintén nem tartunk kerékkőnek, meri biaften ezen a hátrányon szintén segit egy kedvező közlekedési eszköz, mely lehetővé teszi, hogy az uj városrész egész területén kerti levegőben éljünk. Természetesen a loo r>oo négyszögöl nagyságú telkeken a családi házaknak külön kell állaniok, vagy szerényebb viszonyok mellett kettesével, esetleg négyesével csoportosítva oly módon, hogy a ház is és a hozzájuk tartozó kertek is teljesen elkülönítve legyenek. Magától értetődik, bogy az e^ész telep okvetlen esatornáIzandó és viz-. valamint villamos vezetékkel látandó el. Az építés módját ugy kell megválasztani, hogy az ujabb, kipróbált technikai vívmányok minden előnyét kihasználhassuk. A falazatra leghelyesebb ha a jól égetett téglánál, vagy az ujabban roppant célszerűnek és olcsóbbnak |bizonyult vasbeton melletl maradunk. Különösen ez utóbbi hódítja meg leginkább az építtető egyéneket, mert, bár az előállítási költsége semmivel sem I kevesebb mint a tégláé, de a vele vaké |építkezés sokkal gyorsabb. • Igy kevesebb itlöt vévén igénybe, a munkadíj is tetemesen redukálódik. Egy másik előnye pétiig az. hogy bármely nedves, talajra lehet vele építeni, az épület egyes részei soha le nem malinak, mert egyik tégla a másikkal mini a vas forr össze és egymástól soha el nem válik, amit leginkább a messinai nagy RUd! rengés alkalmával tapasztaltak, • hol I ii Csak azok az é|«ületek maradtak épség;ben. melyek ilyen anyagbél voltak épít ve. A cigányprímás.*) ti la Gottier Lajos. Yégő Laei röggel átég t epei od ve forgatta a !• vulvert kexeiien. (le aztán, hogy a/li:i|> egy kis t-n/magra telt szeri, este mar .itt pezsgo/ott bnrát.uval a megye székhelyén, a nagy vendéglő kertje••>. a fák alatt Az ősi kastelv, a negye* ingat, meg a birtok i- még a/. övé volt névleg. De hogy a hiteleiők mikor rántják ki alóla a gyékényt, az már esak rö \ i idő kérdése lehetett. Szerette mindenki t > is »okal szeretett eleteiében, K* epen M a nagv Meretei okozta vesztet Nagyon zajos vti'l nnír a hangulat ; zen a gl "ligy Virágos nnfjilsi éjjelen. A mulatság elérte azt i stádiumot, amikor Végő I/o-, kivette a prímás /• IMÍI a hegedűt es odaállt a l.atida elé A dél' g, fekete magyar i;gy odaiilett a cigányok közé, in.iillia csakugyan hozzájuk tarto/.o't volna. Sin a száraz fa a kezében. Hipnotizálta as •i Mutató a szerzőnek .Specialitások* ciinii novel•-kötetéből. Me K rcndelhcl.i Hn.lapcstcii a .(iyógyszorí-szi H'tilap- kiad.iliivatalál.ati, .lézsefkőrtit «10 szám. Ára bér• '• - küldéssel a K 20 fillér. ege./, kornvezetet. A cigányokat szinte ihlet szállotta meg. Művészileg játszottak ők is vele. A banda prímása v'ss/atojtoii lélegzettel leste a iiegedii minden egyes hangját s majd elnyelte szemeivel azt a ke/.et. mely az ö hegedűjéből olyan csodás hangokat tudott elővarázsolni. A társasághan pedig mámoros lett. aki eddig józan voll cs kijózanodott a becsípett emlier a Végó Laci játékának hatása alatt. Aztán letette a hegedűt és szótlanul nyúlt a p< z.sgos pohár után. A társaság egeszén elcsöndesedett Volt. <'sak most lélegzett fól mindenki, mialatt összeütötték a poharakat. Az alispánné meg lolu'tan szólt az est hőséhei : — Nagy művész magi. Laei. Végő keséi ii mosollyal vont vállat: — Mi lias/noin belőle. — Magának mii vészi kőrútra kellene mennie. A reálisabb gondolko/.asu alispán sietett közbeszólni : — Kjli ! Bolondság ar. egész Neked meg kellene házasodnod. Kgv jó pnrtine k rántana minden bajból. — l'gvan ki jönne egy ilyen eladósodott vén legényhez, mint 0M vagyok".' Igyunk! — Ne várja, hogy bókoljak, Laci. Fele sem tréfa am annak, amit az utam inoiul. Ma .1 he-zcliiuk még erről a témáról máskor. Mindenki szívesen -• gitMt volna .zen a -z.eretelreméltó léha emberen, aki annyira tol tudta melegíteni azt a kis kön. amelyben élt. K|te! közeledett, símkor automobil állt meg I szálloda kapuja elolt. Laci epen másodszor veit" ke/ebe a vonót, mire az. idegen társaság megjelent a vendéglő kertjében. Négyen voltak: Kgv szürke selvemkopcnvc•„ vörösliaju asszony, bársonyos fekete szemekkel. ( Myan mint egy Makart-festmény. Ajkai élveteg pirosak s karcsú idomai asszonyosan tellek Kgv felierb.ijuszii, jóképii bácsi, egy monoklis ilju es egy bizonytalan korú lenszőke hajadon egészítették ki a társaságot. A szomszéd Asztalhoz telepedlek le és kouiolv tárgvalásba bocsátkoztak a koiesmárossal. A Vég i Laci tatsasaga érdeklődéssel né/te a jövevényeket. Vájjon kik lehetnek? Laei háttal allt hozzájuk. Meg sem földúlt, hat tovább játszott a banda eleu. Ilcderv Iván, a főjegyző alig várta, hogy a korcsmarosi elfoghassa, kivallatni. Mielott azonban e/ megtörtént volt.a, az alispánné kitalálta a nagy titkot. Meghallotta ugyanis, hogv a vörösliaju asszony azt kérdezte a korcsmaCsermák Gusztáv. Gözmü-ruhafestö és vegyészeti ruhatisztító. S5S Elfogadok bár milyen diszes ruhákat ugy vegytisztitásra, mint müfestésre minta után világos színekre is. SSS Felvételi üzlet: Pápa, Fö-utca bár- i unta f
