Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-10-31

Cimkórság. — .ló napot kegyelmes l'ram! — De jo min ben vagy méltoeágoi Uram! — [ttbou van a Nagyságol Ur?! Így beisálnek nálunk, ebben a Ujjel, mézzel folyó Kaiiawiiban. — Moneteor! — moudják mindenkinek Franoiaoraságben. — Herr! — szólítják egymást Németországban. — Mistor' a i• 1111 — Amerikában a honjn Igáinak Mindebből est láthatjuk, bogy a világ legnagyobb urai Magyarország..ii élnek, vagy talán egyebet lát a IOOÍOIogui mindezekbőlt! Talán azt. hogy nálunk az emberek Bem arra fektetik a fősúlyt, hogy ki mennyit s mit. produkál, lmnom bogy azt I titulust a mi megilleti, esetleg meg apm illeti, megkapja s hogy mindenki unnak nézze, a mi éppeneéggel nem S » legelébb egy tokkal nagyobb címmel illesse, mint a mi öt megilleti. A cini a ló. A királyi, az udvari tanácsosáig, a csász. és kir. kainarasság, a MBMMég, • •bálóság I az ezekhez hasonló kitüntetések, ezek! izgatják a mi közéletünket s társadalmi életünket egyaránt Mintha ebben merülne ki a jo hazati, a hazájának hasznot hajtó polgár tevékenysége, mintha ebben kulminálna minden érdem s ez «meine a haza nagyságát, vinné előbbre kultúráját, szerezné meg gazdasági virágzását. A Dimkóreág, ei troli • hanyatló nemzetek mindenkori atka. Itt rejtőzködik a méreg, mely az egész társadalmi életet megmételyezi, mely csirájában kiöli a nemesebb inteiitiókat • mely végeredményébe!! egész országok sirját megássa, egész nemzetek sorsat megpecsételi. A cimkórság leküzdésere indított akciónak •led k< 'Vei, a pai laiiieiit tanácskozása alapozta le. A mely azt kivánja, hogy senki, kinek módjában vau a cimkórság malmára vizet hajiam, aki az-i által, bogy közel vau ahhoz a konyhához, auiely-j ben a különféle címeket, kitüntetéseket gyártjak, hogy ezeknek ue szabadjon mindezekből semmit satu ellogadniok. A képviselő ne legven nemesítve, bárósitva, sem királyi sem udvari tanácsosi IBéltÓeág ne diszithei.se, s egyéb kitüntetéseket sem «zabadjon elfogaduia. Ez az indítvány azonban csak a kezdet kezdete. Mert nem csak a képviselők \ adakoznak gomblyukaik feldíszítésére, nem esak azok egyetlen trágya *kOlOaeéget emberek közül való kiválás, nemesítés, bárosi'á* < e<»yéb által, nem esak HZ ó névjegyük nyer nagyobb fényességet, ha azon a királyi, vagy udvari eim díszeleg. Uh nem! A polgári elem is utánozza azokat, kik a kiválóságot a címekben s nem a tettekben, cselekedetekben találják. A cimkórság, e veaz-'-lyes niiazma kiirtására, az egyetlen helyes módszer, az összes cimck, kitüntetések eltörlése. Ne díszítse a kabát mik gomblyukát, az a barbár korra emlékeztető fényes gyermekjáték, a melyeknek a különféle, uralkodók szeszélye különféle neveket kölcsönzött. Ne adományozzuk a királyi udvari tanácsosi címeket, mikor azok mindig csak oimek maradnak és soha egyetlen kitünteteti sem a királynak, sem az udvarnak tanácsol nem ad. Ne nemesitsüuk, bárósitsituk, söt ellenkezőleg tegyük egyformává külsőleg az embereket, hogy azután ók magukat jöjjenek ana az eszmére, bogy az egyesek különbséget belső kiválóságokban t.ilá.ják meg. Fram iaoiszágben az öeeees rendjelek i címeket eltörülték. Csak a legújabb kor hibás rendszere teremtette Bieg az egyetlen becsületrendet, kiváló honpolgári erények jutalmazására, de ott. is már mozgalom indult meg, ez egyetlen l tényleg feleelegei otooma megszüntetésére. Amerikában, a szabad polgárok ez államában, nem ismernek semuiitele külső megkülönböztetést i itt mindenki annyit ér. amennyit b.;lsó tartalma érteknek Megállapít B UM olt látjuk a legnagyobb haladást a kultúra, a műveltség terjesztés.-bon, ott a legnagyobb anyagi bfltágBl s ipar, kereskedelem hihetetlen elohaladásat. Ezek a példák vezéreljenek minket is cselekedeteink ben. Ezek a |>t)lduk a folyamatos elet uiiutái. Ezekből mentett tanulság az élet iskolájából származnak s azokban csalódni nem lebet. Tekintsünk csak korul, ami szűkebb taisadalmi eleiünkben s látni fogjuk azt a szörnyűséges pusztítást, unt a cinikoiság a társadalmi <'let terén véghez vitt. Latin fogjuk azt az őrületes hajszát • ciniek s rangok után s látni egy uttai azt a petyhüdt, életuntsággal tehetett energiát, mit az ilyen egyedek egyéb közhaszon tevékenységeikben kifejtenek. Le a cimekkel! De beo-üljük meg az iga/i értéket s ne a ennek, a titulusuk nagyságában találjuk a polgárok közötti különbséget, hanem abban, hogy ki minő mértékben válik magán ik, családjának s egyben hazájának hasznára. Ha majd nálunk is mindenki egy cimet kaj) s ha a név tisztessége, a becsület szeplötlensége lesz mindenkinek legszentebb kincse, akkor talán nálunk is más világot élünk i mi is bejutunk azon nemzetek sorába, kiknél a vagyon a gazdasági s kultúra egy forrásból fakad. F. É botját! clűkeier-it agy regi tringia., auiil édea apja .alutt vala és biiüsilt veven szép ilju hitvesétől, vette utjai auiaiia uz uugi berkek felé. Igy aatáe az eklézsia BÉWtOl nélkül maradván. De mi volt auiiak az árvasága Kozsa ifjú a»ze/oiiy árvasága mellett. * • * Kei teljéi seit estije lg tartott er. ar. epedő Mgy árvaaág. De • kii meoyeeake kalendáriuma persze hogy egy egész végteieuségot mutatott. Ekkor jött a/, eln.i üzenet. Szűkszavú statuta hozta, t 'sak ativn\,i nioiid.'tt. hogy • Duna fel,l erre tart a kuruo •ereg, Vak Bottyán serege alkalmasint itt út majd tanort a város alatt. Y.i. bisoey edes kevés volt. de azért épen elég Rdew epedő szivének, mert hisz aki ac üzenetet küldte, nem vala más. mint az 0 seersimetes édes - 'Tje ura, Csajág Láfzló. Bottyáfl apó hadnagya. Majd elmondja a többit ö llllai I gy torteut azonban, hogy Bottyán apó elkerülte a varost es a Bakonvha vett egyelőre szállást. I . i IÓÍ véri volt az a rengeteg erdő a kiirua.ikuak Hanem a tárogató hangja azért behallatszott a v.ti » a .-. ug\ai)'--aK megdobogtatta ott ama mai jól ismert valakinek a szivecskéjét. Ks a dohogó sziveeuke tulajdonosa másnap uiár ott állt as egyik kuruc őrsiem előtt reszketve, remei;ve, mint a ii. ái fülével. Kis kosárka volt az egyik kezébeu, abban jő frissen sult tepertyös pogácsa, ineg iniegy.11». a m.iiiik kez.e!,en »jgv stép rózsabokréta volt. Iis a s/ivében, a dobogó kis szivében . . . bej, haj az( bajos lett voiua elmondani ! Hanem BoM Istók, a marcona istrázsa nem ;<t..r\: se a kis kosárra, se a rózsabokrétára, ráripakoiiott keményen a jövevényre, mielőtt ez meg szóhoz juthatott volna, hogy megmondja mit akar. unt keres. — Megállj szokuya ' Ekép mordult rá » fűrész bajuszú, villaiaemn j harcos es igy nein e«oda, ha összeresiketett szeeenvke, in int a nyal -falevél. Mikor aztán szóhoz jiitiiatott e* a Csajág László nevet említette, egyszerre megszelídült a vad kuruc. Azt ugyan el uem hitte, hogy ez a kis csitri leányasszony a hadnagy ur felesége volna Itet nem lehet boloudá tenni , de még lia az volua, sem engedhetne be a taboiha. Mivel bogy ugy szol a parancs, hogy -emiiiilele fehércseléd a táborban meg uem tűrhető, sem oda be neiu bocsátható, mert a Mokaya olyan portéka, amely veszedelmet hoz a vite/ló rendekre, meg ha a tulajdon hites feleségük viseli is. Igy vagyon a/, ordrébau, az pedig szentirás ér punktum ! Most mar megértette Uó/.sa a különös köszöntést, amivel az imént togadta az istrázsa. Egyet gondolt, azután nyugodtan visszafordult Aligha az nem járt a gondolatában: No, ha csak a szoknya u baj, azon könnyen j segíthetünk. A marcona strázsa meg utána kiáltott: — Azláii ha a városba megy a láuyasszoiiv. ! kuldjék ki onnan valami léhűtő diákot, mert hogy a generális urnák szüksége volua épeu efélére. - Meg !es/ vii«-/. uraia ! — szólt vissza K'.z.sa kacagva és vidáman távozott. Még egy pajkos dalra is rágyújtott szeles jóke.dvébeu. (Folytatás k.) SZÍNHÁZ. Egy-két nap éa a színház kapui hosszú iilöre bezárulnak. Szalkay és társulata, miután hetedfól hetet töltött Városunkban, Zalaegerszegre megy. Az elmúlt hét a jutalomjátékok hete volt. Déri, Verő és Tomborék közül g Verő .lankáé sikerült legjobban. Indokolva alább találja az olvasó. Részletes tudósításunk ez: Szombat. A mosgópoatáené c operettre, hu kritikus egy kis jóakarattal birálja. rá lohet fogni, hogy .még tranzit

1

". Azért hat épen nem kifogástalan, Mái egy-két árnyalattal jobb az alozó hét ocsmány-againál. A mosgópottáa Bátorij különböző vasul i szerencsét lenségek révén ideges, béna, agybeteg és sebekkel telt nyomorékká lesz éa llép, imal neje (Biharii ki akarja eszközölni, hogy férjét a központba helyezzék szolgálattételre. Apróhirdetéseket tesz közzé, melyben befolyásol uraknak köivetítésért, célja eléréséhez való erkölcsi táinogat,i»ukért szerelmet ígér. Ábris bácsi Kovács. Lakatos Béni nevü miniszteri osztálytanácsos rokona névjegyév el vélt célt érni. Kiadja magát Béninek és a névjegyre a postaigazgat óságnak ajaiilósorokat ír. Mai-mar cell, er, inikor hazajön a férj: neje látszólag elaj.jl. az áltanáci

Ol orvosnak teteti magát és kényszerűségből leooptet ir, érthetetlen akom-bakonokat vetve papírra. Az orvosságot a patikus mégis elkészíti, a férj a betegnek beadja, az assaony az ártatlan köménymagos víztől — képzelodés revén — csakugyan rosszul leiz, azt hiszi meg vau mérgezve, halálát érzi közeledni és mindent megvall teljének. Megvairja, bog«. 9 hütlenségi eset terheli leikét s hogy uem orvos, hanem Lakatos Béni volt, ki az imént eltávozott. A férj elrohan, hogy elégtételt vegyen magának. Ezalatt kiderül, hogy a medicina - \ iz, az a»zszoiiy azon veszi .szív magái, hogy semuii baja léi az urától, megszökik : felkeresvén a budai hegyekben, villájában Lakatos tanácsost. Eddig az előjáték. A férj otthon is keresi a tanács.zst, ott elejtett szavalbd a tMáCMM neje Vero és anyja .Toinborne .itesüluek Lakatos Béni hütlooeágáföl. Ebből azután olyan kavarodás lesz, me|\ bői aztán csak tíuti Soma. az iró ügyessége tudja a kivezető fonalat megtalálni. Végre minden rendbe jő. A lo, hogy a inozgópostast csakugyan a központba helyezték a névjegy révén. — Az est sikere ezúttal t.yártást illeti, ki Uakamazi Huszár (Jabi szerepében pompában játszott. Kár. hogy tajszólasos kiejtése ugyanaz, ha rakamaziasaii, vagy soinogyiasau akar beszélni. Igen szépen énekelt. Azt a kutyatáját! rofréttl énekkel nagy hatást ert el. A már említetteken kívül, kik a több szerepekben igen jók voltak, dicséretet érdemel Fwkete es Ladányi, Keketétié, Déri meg Kiss. Közönség elég uugy szambán volt. Vasárnap. Az iglói diákok cimü diáktörténet, noha negyedszer adtak már. még mindig telt házat tudott vonzani. Dulutau iiépelóadasban adták •zep sikerrel, sok kihívással és rengeteg tapssal. Este ismét A mozgópostásue került s.-.iure. Uyárlás ez estén is igen tetszett, l'gy vettük azonban észre, hogy a d. felvonásban a levérkeirás. jobban mondva a kérdelek telirásának jelenetében valami rossz fát tett a tűzre. Ki tudja, mit irt a papirosra, de annyi bizonyos, hogy a