Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-01-31

1909. január 81. fiipni Lapok vetítették u lényt a kastély előtti térre, melv ezuttal nappali fényben úszott. A házak az eyész Főtéren és Ovőri utos efytóbegyig mi ml ki voltak világítva a a háztetőkníl kék-sárga és aemaeti lobogók lengtek. Mnaéiira és pazarul volt kivilágítva a Mihályi-villa, melv csodaszép volt. Szaz meg szaz ixinea lámpa égett a villáu és a villa tornyán, melyhez hasonlót esak a Török fő városé baa. Konstant ín ápol y ban lehet látni, Uama/áiikor a niinarékon. Fölemlítendő ínég az nrailalnii lia'z. meiynek tetején egy kilenc ágit korona alatt az A. K. betűs égő monogramul volt, látható, továbbá a Kath. kör ezzel a laagiraaaal: ..AK1 >I meg Isten aa iijn gróli párt, továbbá a Kath. elemi iskola, végftl a várkastély, mely ezúttal mesés lényben ragyogott. Ablakaiban ezer és ez< r raéoa ragyogót, sőt még a hatalmas épület párkányán is köröskörül WÓOSek égtek. Olyan szép volt ez, melyhez hasonlót aaag álmodni lehet. A varkastélv közép-részén is Volt egy hatalmas t ranszparcnt fl lángoló Isten hozott-tal. Ily tündéri fény kölépette ért a grófi pár a várkastély előtti diadal hspubos, ahol a boldog grófi párt a lóm. kath. Ititkösaég nevében Sült József eltlók mintegy .>t pereit; tartó díszeddel iidvo/.olte grófunkat es bájos szép Bejét, A tartalMSa szép besz.nl Bgy a grófot, mint a gréfaél láthatólag meghatotta. Az üdvözlés után most mar átlépte a grófi par az ősi várkastély kapujának küszöbét s meg sem allt tőlihé esak a cárunk elótt, a meddig az apaea láfdsDÖvendéklti az irgalinas niveiek felügyelete in lleit, a kath. legény egylet a ker. iniinka.segyesiil"t saját zászlója alatt, vaiamiut az ilu.-ági önképzőkör sorlala között jutott A i'saruok előtt az madalini tisztikar nevében lakói (ié/.a uradalmi igazgató üdvözölte aa BJ part, ma d Galamb Laura hatalmas virágcsokrot nyújtott át a grófnőnek s ezzel a nagyon s/.ep c lelkes fogadtatás véget ért. A telkes ünnepi. - és ürü na ősaintaaégét aagyoa asépea jen-m/.i. bogy a liájoB grófné mikor kosaijából virágot s/órt ki, a közönség között valóeégoa harc \o'i agy-agy i-zálért s aki szeri tehetett egy szál virágra az örömmel rejtette a keblébe azt s ugy vitte macával, mint valami kincsei. Rata nyolc órakor megjeleni a varba a Kath. Kor .'iü laghól allii dalárdája s a urófneuak s/ennadot adott. Az énekkar, melyet Szentgyörgyi Sándor biztos kézzel dirigált preci/.en es atfivésÚSS adta elő Molnár Kálmán és BtsBtgyöfgyi Básdor szerzeményét, mely a gréili párnak annyira megnyerte tetszését, hogy a dalárdának, a gróli par határozott kívánságára meg kellett ismételnie. Ugyanekkor a dalárda átnyújtotta a grófnőnek a szerenád egy díszpéldányát, melyet a szerz...k sajatkezuleg irtak le es ga/.dag aranyozással kék-sárga selyembe köttettek. Háromnegyed kilenckor a ••nekkara jelent meg a várban « (iáthy Zoltán zenetanár veaetése ii

1

"'!"" sriatép Kterenádot cd " a gróli párnak. A dalárda oly szépen, oly fegyelmezetten énekelt, hogy aki halotla. igazi gyöuyürösége telist! benne, a főiskola pedig, de különösen (iáthy Zoltán, büszke lehet reá. 8 alig bentit a ván.astélvhan a szerenád talti >t I. odakint kezdetét vette a népünnepély. Ehetett ihatott boldog boldogtalan • este tiz óra után a hatalma.-, nvarsnn sült ökörnek és a húsz hektoliter bornak mar esak hűlt helye voll. Eennt a parkban Bon) kilenc lírakor vette kezdetét a pompáé tűzijáték, mely körülbelül tiz óráin tartott, hatalmas és szép rakéták röpködtek a levegőben, görög tüzek égtek s több féle szitui és faj II figurák tettek a tűzijátékot változatossá, melyet a gróli pár az ablakból látható élvezettel nézett végig. A szép tűzijátékot Viz Ferenc helybeli füsz.crkereskedő rendezte illetve szolgáltatta, mélyért a legönsetleoebb elismerés illeti. Ha még megemlítjük, hogy a 10-12 eser főnyi tömegben egvetlen egy rendzavarás sem történt, melv egyedül rendőrségünk érdeme, a grófi 'pár fogadtatásáról szohi tudósításunkat be is fejezhetjük azzal, hogy a pompa és feuy elmúlt ugyan, de a gróli par iránti lelkesedé* és szeretet meg maradt. Itt említjük meg, Imgv lapunk kiadója héttőn délután, a fogadtatás napján a l'apai Lapokból mintegy 3000 példányt ueatatotl szét ingyen a Köcöuséa között. — Meni l'raui! De anyámat mintha csakugyan Irénnek bivták volna a kereszt nevén. De én is esak a színpadi neveti ismerém öt. (J volt a bires donna Atalanta. — Uát ugy unokám vagy szerencsétlen s kirántani öt a liesiir öléből. Kié lesz a jövő ? (íazdasági küzdelmektől terhes korunk mindinkább többel követel munka* bírságunktól. Indokolt tehát az a feltételeket kutató kérdés: kié lesz a jövő? A jövőt a következő nemzedék azon részének készítjük elő, melynek következetesen jó példát mutatunk a mérték* letesséjrről, a munkásságról és a szakadalian művelődésről S melyet e szelleinlien sikeresen nevelünk. A mértékletességgel, azaz a szeszes , főiskolaiivadékra. Iszákos ember gyermekei — közismert dolog - huták, gyönge elméjűek, vagy éppen hülyék, azonkívül köztük található a Jegtöbb beteg és a legrémitőbb betegség: a nehéznyavalya a igen hajlamosak még az elzüllésre. az erőszakoskodásra, az erkölcsi romlottságra, a bűntényre. Amely sokan vannak e Szerencsétlenek, kész romlása az alkoholizmus a nép nagy részének. Kz ellenében a józan és mértékletes életmódú szülők gyermeke helyeseit fejlődik egészséges érzéssel, kedvezően kibontakozó észtehetséggel éa tekintélyes ellenálló erővel minden fenyegető baj ellen. Tisztább is az a osaládi élet, melyből ki van zárva a dőzsölés, a versenyivás s ez a példa, amit itt a gyermekIát. áldásos vezérelve lesz egész életének. A mértékletes szülő tehát Összehasonlíthatatlanul jobb jövőt készit elő gyermekének, mint az alkoholista. De inert munka nélkül nem teremthetjük elő az élet szükségleteit, a röpködő Bültgalamhok országa nem lévén felfedezhető, munkásságról éspedig prodnkiivus munkásságról kell példái adni a gyermeknek a olyan munkásságra kell is szoktatni. Kit a szülői házban a munka megvetésére tanítanak, azt élősdinek nevelik, a táradalom élősdyének, minthogy mások munkájából él s az élvezett inunkaeredmény ellenében semmit sem szolgáltathat ellenértékül. Honfiúi kötelességéi sem teljesiti. ki a javak termeléséhez hozzá nem járul, hogy hazáját gazdaggá azzal szabaddá, fuggeUennéóa hatalmassá legye. A szerető szülő tanulásra fogja é

s munkára neveli gyermekét, mert igy lejtheti ki esak és érlelheti a benne szunnyadó tehetséget. Aki erejét soha italok élvezetében való mértékletesség gel, szervezetünk épségét, erejét, fejlődő{próbára nem teszi, az nemcsak nem gya képességét s mind l jónak átörökölne* itesség? tését óvjuk Illeg. Mi az a mérh Föl kell vetnünk a kérdett, mert nincs olyan szeszes italokkal élő ember, aki magáról egész határozottsággal nem állítaná, hogy mértékletes, hisz nem iszik többet, mint amennyit elhir. Csakhogy nem helyes ez a merték. Aki minden kínálkozó alkalommal iszik, vagy minden étkezés alatt, vagy ahányszor szomjazik, bírja el bármilyen jól, az nem mér* Erre haragba jött a szép leány. Szemei esak ugy szikráztak a dühtől I hangja[ tékletes. Hogy js volna az. mikor lbly reesegett. — En önnek sem leánya, sem unokája nem vagyok. Maga eszelős vén bolond. Ha legalább sok pénze volna. De ily kopott csúnya vén ember. .Nem, nem, takarodjon nmen. Ekkor egy vén a-.sz.ony lépeti a terembe, ronda mint az eudori boszorkány. Megfogta a lány kezét, durván rárivall Jósa te Hngi most mindjárt. Alfréd báró már regen \ár a te itt holmi tacskóikkal lopod az időt. Es a leány ment táncolva, trillázva. En pedig álltain, alltam néma fajdalommal. Szivem súgta, hogy ö az én unokám. Most már a/tau igazin megutaltam az életet. (Vé

K

e.) tonOSan a szesznek .i hatása alatt áll? Inkább példányképe az iszákosnak. Mértékletes az, aki esak kivételesen iszik, nem rendesen, még kevéshbé mindennap és soha egy pohárra valónál többet. Aki a nálunk szokásos módon iszik, az a szesznek a mérgező hatásától kell, hogy kiírt valljon, mert az a mérgező hatás mintegy összegeződik szervezetünkben, melynek elfajulásai különösen DeJBesabb részeinek s végül mindannyi élet műszerének elkonsosodását okozza. Legszomorúbb következménye az alkoholizmusnak, azaz a szeszes italok mérgező hatásának szervezetünkre, hogy az elfajulás folyamata átszármazik az rapitja. hanem még csökkenti is. Aki izomzatát nem gyakorolja, az a •Orvadás, vagy az elzsirosodás veszélyének teszi ki azt, aki szellemi tehetségét nem műveli, abból kivesz az. hogy nyoma sem marad meg. A munka ad egyedül maradandó tartalmat életünknek s ad egyedül biztos alapot fennállásunknak. Az urhatnámság szegénységre vezet; a munka megvetése szolgaságba sodorja a népei 8 ha egy nagy. értelmiségével kitüntetni köteles néposztály nem tud mást, mint hivatalos pályára lépni, ahelyett, hogy produktivuz munkára adná magát, ugy nem esoda, ha gazdasági előmenetelünk csekély s gazdasági függőségünk még mindig jelentékeny. Aki gyermekét munkásságra neveli, annak is, a hazának jó szolgálatot tesz. He szellemi erőnk kifejtésének és gyakorlásának, melyben emberi méltóságunk foglaltatik, első sorhan kell állnia. A műveltség teszi az einhert megbízhatóvá és nemes érzésűvé s mennél többet tudunk, annál köimyohbeu boldogulunk. Aki tehát a művelődés elé akadályokat gördít, az nem mondható sem emberbarátnak, sem jó hazafinak.