Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909
1909-10-10
liftét diadalmaskodott. Igen ám, de itt megint | donság, ugy újdonság, itt: először, itt másodszor, a kálónál eivek oiedelmeskfcduok. IIa a három. mert bizony nem sokat ii. Hogj mind«U*ü*tt esztendei szolgálatot két esztendőre szállítják le, | csaknem zsúfolásig megtel:, a színház, csak azt akkor, hogy a jelenlegi létszám fentartassék szükséges, hogy az évenként sorozandók száma emeltessék. Ugy, hogy végeredményben, ha egyebizonyitja. bogy a népszínműveket közönségünk úgyis szívesen fogadja, bát még ha az a szezon bau a 14 esti előadás között az első. Rövidesen sek rövidebb ideig szolgálnak, a nemzeti erő | elmondjuk a mese gerincét. Somogy-gyöngye épen oly arányban pocsékolódnék, mert akkor többnek kellene szolgálnia, mint mostanában. Az egyének szempontjából tehát a kétéves szolgálat határozottan kedvezőbb lenne, mert egy esztendőt életéből vagyonának parlagon hevertetéséböl, erejéből megtakarítana, de az egész nemzet szempontjából, a munkaerők parlagon hagyásából, teljesen mindegy lenne. Mégis mi a két esztendei szolgálat, mellett állunk. Ha már okvetlenül szolgálni kell, rövidítsük meg azt az időt, a melyben ha legyeimet, rendet s egészséget, el is sajátitauak s nyernek, mégis végeredményben teljesen ingyen töltenek el fiaink. A kéteszteudös szolgálat, már sok államban vezetődött be s egyetlen ország harckepességen sem ejtett csorbát. Az uj reformok legelsője ugy is e téren fog mozogni s rövid idö múlva még a katonai népdalokat is meg kell változtatni s a három esztendő helyébe, a két esztendő teendő. Isten adja, hogy e hathatós reform mielőbb, iuindjájunk élénk örömére a megvalósulás stádiumába lápjen! P. É. SZÍNHÁZ. Az évad harmatuk hete is [eper* gett. Hozott egy kedves jóizü diáktörténetet, Az iglói deákokat, viszont egy nagy lületlenséget. A somogyi parasztokat. A többi felújítás volt: Erdészleány, Szerencsemalac, Tanítónő. Szerelmi kenevü faluban már alig akad férfi. Dühöng az Amerikába vándorlási láz. A földmunkálatok jóformán szünetelnek, pusztulás, romlás mindenfélé. Az otthon hagyott uszonyok, a fiatal menyecskék egyike-másika megunják a férjük utáui várakozást és kárpótolják magukat, ugy, ahogy lehet, sőt vidéki embernek, a tikásznak is akadt egy helyre való menyecske. Három férfi épp akkor tér vissza Amerikából, mikor az asszonynépség szeretőjükkel mulat. A kavarodás kész. Végre kettő visszamegy Amerikába, a harmadik, a tikász ellenfele azouban kibékül a helyzettel és otthon marad. Valóságos gyüjtöszekrénye a lélektani botlásoknak, igy darabot írni a somogyi parasztokról csak az tud, aki a somogyi népet éppen nem ismeri. De ez esak hagyján. Hát a somogyi tájszólás? Mennyit" erőlködtek az előadók a tájszólásban — sikertelenül, azt megint csak a somogyi ember vehette észre. Verő Jankáiéi még soh'se tünt fél annyira hibás beszédorganuma. mint éppen ma. de ezt nem az ő. hanem a darab rovására kell elkönyvelnünk. Meg kell még jegyeznünk, hogy a beleszőtt dalok s klo'.nösen azoknak zenekisérete : a német muzsikusok magyar zenéje egy parányi élvezetet sem nyújtott. Az előadók tparkodását honoráljuk elismeréssel, sikert azonban nem jegyezhetünk fel. Hátori korcsmáros . tán mert zsidó szerepe leveli nem beszelt lOBSOgJiásatl. legjobban tetszett. Verő, Kovács, Déri. Gyártás még ugy a hogy . . . Vasárnap. Délután Az erdészleány operett ment a délutáni előadások sablonjában él sikerével. Hálás publikum ez a vasárnap délutáni,' és csak i mult heti leíerádánkhan e helyen | WlefaeÜen i vdsettedéee, mikor a komoly jeleneteket is röhögve fodadja. Tapsolni azonban kitűnően tud. Kste ismét A miuogyi parasztok kerültek a színpadra. Nagyon termé—étel, ismét, telt haz. de a színdarab ma sem .olt jobb, mint. tegnap. Egyet azonban feljegyeztünk: valamivel élénkebben ment az előadás. Hétfő. Talán, hogy a somogyi parasztok hiányai annyira ki ne tűnjenek, hat a szerencsétlen Szerencsemalac követte a műsorban. Igaz. hogy leszállított helyárak kellettek már. hogy ugy a • ingó említett két uj tag is megkezdte • nni ködését — a zenekarban : az egyik llótás. a másik brátsás. Van egy német közmondás, mely magyarul igy hangzik: ..Mindenéit hálát kell adni. a mi l'eliilii'I jön!* Részletei beszámolónk a hétről ez: Szombat. A Somogyi parasztok cituii népszínműnek kar volt akkora reklámot csinálni, bogy igy ujhogy megteljék a színház, do azért a darab ma avm ért többet, mint az előző betakiMQ. Kedd. Mennyivel szebb és különb dolog volt a keddi újdonság, az operett-szerü diaktörténet: Az iglói diákok. Ennek a darabnak Farkas Imre a szerzője és annyira megtudta nyerni tetszésünket, hogy még a tulhosszuságát se rójjuk fel hibának. Deákok, ugy hisszük, akármerre legyenek is, mind egyformák, de hát ugy 60 évvel ezelőtt az iglói deákoknak tán a többinél nagyobb hirök volt. Petki Pali, az érettségi küszöbén beleszeret, tanára leányába, Évikébe. De szemet vetett a lányra egy osztálytársa is, Szidon Dezső és gyülölségében meglesi Pali és cimborái minden tiltott duhajkodását és feljelenti a tanári karnál. Palit kicsapjak. Tiz éves ' találkozójuk alkalmával Pali már képviselő és a hű maradt Evike férje lesz. Igy rövidesen összefoglalva nem sokat mutat, hanem 4 felvonásban, melynek előadása kerek \i órát, vesz igénybe, érdekes és jóizü deákjelenetekkel vau tarkítva. A pedellus pl., vagy a deáklebuj korcsmárosa igen sikerült alakok. Nem rossz a csongrádi polgármester meg egyik-másik tanár sem. Maga az előadás is igen szépen ment. A szép, többnyire ismeretlen dalokat il igen élvezhetőén adták elő legfőképp Gyárfás, kit nagyon népszerűvé tesz kellemes hangja. Az egyetlen hölgy szereplő, Hihari igen kedves volt. Ivanti, Batori, Kovács, Vértes, Marosy mindmegannyi jó alak volt. Általában mindenki, a kar, a zenekar, mind-mind megnyerte a tetszésünket. Szerda. Délután félhelyárakkal ifjúsági előadás volt. Először Bankár és Haró c. 3 felvonásos szomorujátékot, adták Fekete Irén és Déri Béla sikerével, titánná pedig Mátyás deák, egy 1 felvonásos vígjáték kelült a színpadra Marosy és Kis Cecil kitűnő szereplésével. Este ismét Az igloi deákok került előadásra. Az aradi vértanuk emlékére előadás előtt Gyár| fás Ödön elszavalta az október Ü. cimü költeményt széjien, sikeresen. A hatásos deklatnaciót hál.is,ui megtapsolták, mire kezdetét vette a jóizü színdarab. Természetesen újra nagy sikert aratott. Csütörtök. A szerelmi keringő operettet immár harmadszor adták, még igen sokan nézték meg a magában véve kedves zenéjü operettet, különösebb sikert azouban éppen nem jegyezhetünk fel. Mert Vig özvegy, meg János vitéz népszerűségig nem fogja felvinni soha. Legalább Pápán nem. •gén a/tán egyszeri* jegyeire. ik elvoltunk egymással Most következik a dolog komolvahh része es en magam is azt hiszem, hogy nem cselekedtem egészen helye.eu. — Hát oly borzasztó a/, a mi ezután következik? — Igeu, én azt hiszem, hogy borzasztó. O feljön meg ma este. — Szabolcs.' — Igen — De Margit, hiszeu az egyáltalán lehetetlen. Hát hogv log ide bejönni '.' — Az ajtón ... A kulcsot a /<< bebe dugtam, az előszoba ajtaját meg magam hagytam nyitva. I.eey nyugodt, rendben lesz minden. Szabolcs itt •Hal lent az ablak alatt és epedve várja, hogy mikor alszik ki a fény, mert az a jel. Akkor feljön. — Őrületes — kiáltott Anna éa hevesen felugrott. Elibe én sohasem egyezem bele. Margit egy esőkkai lezárta ajkát és viaszakényszeritette a székre. — Kedves, jó Anna, ülj le szépen és hallgass meg. Nézd édes, jó Annám, én a menyasszonya vagyok annak a szegény itjnuak és meg e«ak ki sem beszélhettem magam vele. Pedig mar holnap elutazik Olaszországba és három esztendeig talán még a hírét sem hallom. Te nem kegyetlen, hogy igy váljak el tőle, a nélkül, BOgj becsületesen elbucuznauk, a nélkül, hogy egy ekot adnék neki útravalóul a hosszú útra. — Gveruick, gyermek, te magad sem tudod, hogy milyen esztelenséget kívánsz tőlem. — Dc édesein, hisz én azt akarom, hogy te is ott légy a találkozásnál. Te legy a mi pártfo-' 1 ' búcsúztam, mig legalább egyszer nem öleltem magamhoz. Hiszen oly messzire utazom. A fin odalépett a leányhoz és szőke fejecskéjét két kezébe fogva, hosszú forró csókot nvok. 6 is azt akarja, hiszen azért udvarolt neked !niott az ajkára. A leány hangtalanul odaesett lm oly sokat. — Igen, igen . . . Azért udvarolt . . . — No edes, ne várassuk szegényt tisváhh. F- mielőtt Anna megakad., sózhatta volna, felkapta a gyertyaoltőt és a legutolsói gyertyát is kioltotta. EL-V pillanatig mind I két leány remegve állott a sötétben. Egyszerre halk lépések nesze hallatszott. Margit odaszaladt az ajtóhoz, és kinyitotta. Anna hirtelen világot gyújtott. A szoba közepei, a fiatal művész állott lehajtott fejjel. — Aima kisasszony azt mondja, hogy nagyon helytelenül tettük, hogy ezt a találkozást megbeszéltük — suttogta Marcit. — Tudom — válaszolt a festő — és azért rögtön el is fogok menni. Anna is közelebb lepett. Az arca is sápadtabb volt, mint rendesen és h.ingja reszketett, mikor beszélni kezdett. — Margit még csak egy tapasztalatlan gyermek, de (In félti es magának tudnia kellett volna. lehetsz olyan ! hogy ez a lépés, a melyet megkockáztatott, legalább i - könnyelmű, ha nem . . . — P. • • .-- -.1 meg kisasszony, de nem birtam Volna addig elutazni, inig az éu kincsemtől el nem fin mellére. — Nos. most luft Isten veled, édesem. — Isten veled ! — Isten ömuel kisasszony ! Anna kezet szorított a festővel és tompa, színtelen hangon mondta : — Isten óuinel! Még egy hosszú kézszorítás és az ajtó bezárult mögötte. Margit sírva borult Auua nyakába és álla az olelest hidegen, halványan. De mikor Margit csöndesen átment a hálószobába, a szép halovány leány csak oda esett a szőnyegre az előtt a pálmagrupp előtt, dus sötét haja ráborult az aruára és a karcsú, gyönyörű test ott vonaglott a földön nehéz, hangtalan zokogáaban s nagy időbe telt, mig felszakadt melléből törten, fuldokolva : — Most aludt ki hát a tény — nekem.
