Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-08-15

mint olyant, amelyet a bygienikus elvek szerint építettek. Es miken Flügge végig nézte az iskolát, .l!YS'.

Pn

jk

l

J?.. y'!!

t

."',

la

'

i eh-onerése mellett azt H megjegyzést tette, hogy minden nem sokat fog VaJtoatatSJ tu iskolás gyermekek egészségi viszonyain, mart a gyermekek ezentúl se lesznek tisztábbak, mint aminők idáig voltuk. Flüggének ez a megjegyzés- érlelte meg a göttmgeni főpolgármesterben azt a gondolatot, hogy az iskolás gyermekeknek magában az iskolában fürdöf rendeztessen be. A fftrdő — Brausebad — egyszerű záporozó fürdő volt, amit a tannlók a legnagyobb élvezettel vettek igénybe. A szülőknek itt-ott mutatkozó idegenkedése az iskolában való fürcsztéssel szemben rövid idő alatt megszűnt, magok a tanítók pedig csakhamar megbarátkoztak ezzel az uj intézménnyel és a gyermekek tervszerű fürösztését szépen végre hajtották olyképen, hogy csoportonként vezettek a fürdőhöz, majd onnét ismét vissza a tanterembe anélkül, hogy ezzel jelentősebben megzavartak volna az oktatást. Csakhaniai hite terjedt ennek az egyszerű fürdőnek, amelyről u legkülönbözőbb véleménynyal nyilatkoztak. Amint egyesek a legnagyobb elismerés hangján követétre méltónak találtak a göttingeni főpolgármester újítását, ugy sok oldalról megnyilatkozott az ellenkező vélemény is. Az ellenvetések azonban más arányban, aminőben az iskolai fürdők terjedni kezdtek és azok áldásos hatása a tanulókra mind szélesebb körben nyilvánvalóvá vált, egyre kevesebbedtuk és mar sehol sem ballható az iskolai fürdők ellen emelt különböző kifogások, sőt pl. Berlinben máiévek ota lieni epül egyetlen községi iskola sem. amelyben záporozó berendezésű iskolai fürdő ne volna. Königsberg, Leipzig. Halle. Hannover, Hamburg stb. egymásután rendezik be az iskolai fürdőket, Ausztriában is több helyütt létesülnek iskolai fürdők. De különösen bámulatos fejlődöttséget találunk Stockholmban és Gothenburgban mar 1893-ban. (íothenburgbaii, a svédek nyugati fővárosában már ekkor minden városi iskola el van látva ftüdőkkel. Franciaországban is mar 1896-ban meglehetősen bódít az iskola fürdők ügye, Lille varosa evenként QO000 fürdöjegyet '•• sajt az ottani tanulók rendelkezésére. Annentieres l'ti.UtHt fegyet. Ih.rdeoxbaii társulat alakult, amely olcsóbb fürdőkel rendezett be. Sarlottenburg városa 1908-ben rendeletei bocsajt ki, amelyben meghagyja, hogy valamennyi k< zsegi iskolái el kell látni záporozófürdövel. Azt hiszem, ez a néhány hevenvészve kiragadott példa is eléggé tájékoztató képet ad arról, hogy az iskolai fürdők ma már világszerte népszerűek es azok a jelentések, amelyek Münchenből, Magdeburglnd, a M. m. Frankfurtból. I.eipzigbol stb. érkeztek az iskolai fürdőkről, kivétel nélkül biztatóak arra. hogy továbbra is igyekezzenek az iskolákat fürdőkkel ellátni és pedig ne csak az uj épületeket, de a régi iskolákat is. Dr. Girlóczy Zsigmond egyetemi tanár. Szent István ünnepe. Igen kevés nemzeti ünnepünk van. Március ló-iket. mint a demokrata Magyarország születésnapját igazi lelkesedéssel csak az ifjúság ünnepli. Szent István napját a katholikus egyháznak köszönhetjük, mert a vallás hozzájárulásával öltött magára az ünnep nemzeti karaktert. Pedig olyan szükséges volna egyes kimagasló és a magyar nép történetében korszakot alkotó eseményt, legyen az gyász, vagy örömnap, évenkiut megülni; az ilyen ünnep belenyúlna a nep lelkületébe és az összetartozás tudatát, a nemzeti eszmék tartalmat népszerűvé tehetné. Nézzük csak meg szomszédainkat, mily pazar lennyel szoktak megüiui egyes győzelemmel végzödo háborúk emlékét, egyes nagy férfiak születésének évfordulóját és ha igaz is. hogy ilyenkor a szemkápráztató pompa játsta a főszerepet, de. az ünnepséghez tóduló i:ép lelkesedést és bizonyos hoíjfiiii büszkeséget visz magával falujába. F.pugy, mint a vallás hatásának egyik föeszköze az ünnep, ugy a hazaszeretet szüksége is nagy tettekre, vagy nagy férfiakra emlékeztető ünnepek által volna népsz.-tusithető. Maga Szent István ünnepe egész lefolyásaról, egyházi diszével és világi ünnepélyeivel önkéntelenül is a nemzeti ünnepek szaporítását juttatja eszünkbe. Szent István napja úgyszólván csak a fővárosnak ünnepe. A vidékiek többnyire ezt a napot használják fél a mi szépülő fővarosunk megtekint.sere és inig a délelö't vallásos ceremóniák mint a szent jobb körülhordozása. a gyönyörű istentisztelet megtekintéséi .eu telik el; addig a délután a fővárosi nevezetességek megtekintésével és szórakozásokkal múlik el. A városligetet zsúfolásig megtölti a vidéki közönség és sajnos, hogy évről-évre alacsonyabb nívón állnak a városligeti népüuneyélyek és egyéb szórakozások, ujat nem nyújtanak és ép ezért ma már a budapesti ember csak nagy ritkán keresi fel a városligetet. Maga a Szent-István nap ceremoniális részében van a legtöbb lélekemelő jelenet. A primási helynöknek nemzeti érzéstől és vallásos meggyőződésből áthatott beszéde leírhatatlan hatást idéz elő a közönöségben, mely a magas|egyházférfi minden eddigi ténykedéséből arra a meggyőződésre jutott, hogy szabadelvűbb és tenköltebb gondolkodású férfin, mint dr. Kohl Medard püspök, hercegprimási titkár még nem volt az ország prímása mellett. Szép látvány a szent jobb körülhordozása és festői a kiséret, mely magyar díszruhába öltözött kócsagtollas ifjakból áll. Mintha egy darab középkor vonulna el a néző előtt, de csak a kornak pompája és hangulatkeltő háttere. Nem lenne érdektelen Szent-István napján a magyar lovagkorból egy pár képet Összeállítani, egy pár történeti mozzanatot szemlélhetövé tenni, az ilyen ünnepélynek volna mindig legtöbb közönsége — es értéke. A szent jobb, mely ereklye gyanánt fentmaradt s melyet mindig jelnek tekintettek abban az irányban haladni, melyet n legelső magyar király kitűzött, tényleg alkalmas arra. hogy a nagyközönség tudatában a multat felélénkít se és a jövő útját kijelölje. Az Arpád-ház. de a különösen Szent-István uralkodása vetette meg alapját Magyarországnak, inert a honfoglalás befejezetlen tény maradt, volna mindaddig, mig Szent-István fejét a korona nem ékesítette. A viszonyok, melyeket e bölcs lejedelem megteremtett, küzdelmes és századokon át állták ki a próbát, és minden magyar királynak, kit Szent-István koronájával az ország bizalma kitüntet, legideálisabb teladatát képezi, mindenben megvalósítani az eisö magyar király álmait. De nemcsak az ország fejedelme, niega a nemzet is járjon Szent-István nyomaiban és ismerje minden honpolgár kötelességét, mellyel a királyt támogatja hazafias gondolatai megvalósításában. — Látja, lordom, az ön esete tanulságos azon, hogy tiatal ember pillanatnyi örömért u» tegyen egy leányéletet esetleg örökké tönkre. — Igaza vau. De a' 1 a'ios'ag az, bógy az átok mindig utána jut eszünkbe. — S mondja lordom, az a kis olasz leányka igazan hasonlít a ladihoz? — A stagione ismét itt van Nápoly bau. meggyözoilhetik saját szemeivel. Este elmentem a színházba. Hát bizony az olasz leányka százszor szebb volt, mint Bunuy kapitány félesége. Lália teremtése volt ö, bájos és ragyogó szépség. Lehetetlen volt meg nem ismerkedni ezzel az édes teremtéssel. Előadás alatt felküidtem névjegyemet virág kíséretében, de okulva a tapasztalatokon, előbb a gazdának küldtem ei egy bankjegyet. A második üveg pezsgőnél megkérdeztem a leánykát: — Mondd édesem, emlékszel te az első udvarlódra, egy angol kapitányra? — Szamár vagy — lelelte ö — az első udvarlóni Beppo volt, az unokatestvérem. Az angol kapitányra is emlékszem, vörös bajusza volt, kövér, esetlen fiu. Bunuy karcsú volt, fekete. Nem kérdeztem többé sommit. Felnyitottuk a harmadik üveg pezsgőt s magamban igy köszöntöttem fel az exkapitányt: — Egészségedre kapitányom, te vagy az örök férfi: egyszer bittél az asszonyi szónak s akkor is átok alá kerültél! (Vége.) Az elátkozott tiszt. — Indái történet — 'Irta: G. A. Weis. 9 Kifogott a düh. Hát ezért vergődtem éu egy éven át, hogy a végén megtudjam, hogy egy zsivány csepűrágó pénzt akar tőlem ? Minő szamár is voltam én, hogy erre nem gondoltam? Galléron fogtam a nyomorultat s lehajítottam a kert sziklás ösvényéről. Másnap rögtön hazautaztam. Mit mondjak ? Két. hét múlva megvolt az esküvöm Éviével. Nagybátyám reám ruházta i imét és vagyonát s most itt vagyok az édes Itáliában az én édes kis feleségemmel, boldogan, felszabadulva az átok alól. Tó 2^L©x2.d.á,sol5:. Ha mi férfiak azokat a nőket vennünk feleségül, a kiket megérdemlünk, nagyou rosszul járnánk. Az életet egész teljességében és szépségében kell élvezni, a részletekkel nem szabad törődni. A részletek mindig közönségesek. Valahány—cr szeretünk, mindig legelőször szeretünk. Az érzés mindig ugyanaz marad, ha a tárgya változik is. Ez a változás csak annál melyebbé teszi az érzést. Csak egy osztály vau, a mely még a gazdagoknál is többet törődik a pénzzel, t. i. a szegények. Ezek nem is tudnak egyébbel törődni ez a tragédiájuk. Beszélj minden asszonnyal ugy, mintha szerelmes lennél belé és minden férfivel ugy, mintha untatna téged. A szezon végén el fogják ismerui rólad, hogy kitűnő társalgó vagy. A szépen megkötött nyakkendő az első komoly lépés az életben. Vaunak olyan dolgok, amelyeket meg kell ugyan mondani, de a melyeket nagyon könnyű nem a kellő időben és nem a kellő közönség előtt elmondani. Az ember ne foglaljon állást semmitéle dologban. Az állásfoglalással kezdődik az őszinteség, ezt közvetlenül követi az élet komolysága, ugy, hogy ilyenformán az életünk elviselhetetlenül nehéz lesz. A művészetben nincsenek általános igazságok. Művészeti figazság az, a minek az ellenkezője eppe

I; olyan igaz. Az asszony története egyúttal a legridegebb zsaruoki uralkodásnak története is. Ez az uralkodás a gyöngének uralma az erősön. Ez az egyetlen zsarnokság, amely még ma is jogos. A legrosszabb alkotásokat mindig a legnemesebb törekvéssel kezdték meg.