Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909
1909-07-25
Angliában nem azért szün! uifg a párviadal, mert. őrültségnek nyilvánította • liga a párbejv.. : «-'» u WéfS '"U'v • jiárbajv ivónak uem volt helye az ndvarnál. Síikor Franciaországban XIV. Lajos állol t • liga élére, a párbaj mániája megszűnt gtnssálni. Amit Franciaországban a legszigorúbb bflatotésokkel nein vo.uk képesek elemi, asf sikerre vezette az a tett. hogy a liga élére a király állott. Alig hunyta Le a király szemeit, a •sógora büntetések dacára njra íöleledt a barbár társadalmi szokás! Kzért a társadalmi mozgalmaknak m-m lehet egyéb rotörekvéss, mini aa, hogy a társadalmi inoagalom élén a lagajökalöbb körök álljanak. Ba majd a párbajviváa nem eaak állami büntetéssel, de társadalmi hát lányukkal less összekötve, ha az előkelő körök felfogását oly átalakulás fogja megtisztítani, hogy a párbaj vívó társadalmi hátrányokat szenved, ba az előkeld felfogás az lesz. hogy egyenesen a legfelsőbb körökóul zárják ki a párviadal tettesét: akkor beszélhetünk a párhajellenes ligák győzelméről, addig esak a kitartás és lankadatlanul működő küzdelem az osztályrészünk. Az emberi társadalom evolntiója egyszer mégis csak szakit a középkor e durva hagyományával. Talán egyszer csak a társadalomban is utat tör az, amit a törvényber. az OTgsnizált társadalom már elismer:hogy a párviadal durva igazságtalanság, hogy az nem próbája a bátor ember beosületérzéséuek, mert •gyfelól aa ártatlan is áldozatul esik és mástelól bátorság van becsület, nélkül is. U\ Gy. dr. pitványát nagyobb es költs, esebfa faladatok megoldására, a titkos pályásat e jtésével az akadémia rendelkezésére hocsájtotta. Ha Bemsey Andor alapítványának célját, mint inasképp nem lehet, s/ó szerint, vesszük bogy tudniillik az egyesi szakokból a tudomány eredményei tudományos feldolgozásban összefoglaló, a további kutatást irányító befejezett niunelavtiit módja eleve eldöntött* a mig)szabású vállalkozás sorsát. Legalább öt évig megfeszített BTÖVel dolgozni egy nagy munkán, hogy szerzőjét a/.uia i, ba nem S kapja «. jutalmat, minden valószínűség szerint betüihesseii kéziratával: oly követelés, mely eleve kilátástalan volt. Seinsey ti le pályazatok eredménytelenségéből tehát nein tudóaaítlk, sem a magyar tudomány ellen egyálkák.it kivan, túlzás nélkül b<> kell vallanunk, hogy j 'alában nem kov ácsolhatni legyvéreket, hanem pályazata eredmény t-d-n maradt. E tény a nagy- i kizárólag a titkos pályazatok ellen, melyek a tukózö,, s é s k" reiben érthet- Ieltűnést keltett és douiány terén rég lejárták magukat, helyökba teimészetesen itt-ott a magyar tudósok es tndo- minden a nyilt. jelentkezés alapján nyert megbimányossag ellen irányzott vádakra is szolgálta- I ZH!l lépett, mely a vállalkozókat egy tudományos tott alkalmat. Tudományos köreinket ellenben a ! feladat megoldására felhívja, a megbízóknak gapályáaat aredméuyteloBsége egyáltalában nem rantiát nynjt az óhajtott munka létrejöttére uézve. lepte m..g. mivel « körök ismém tudományos'* megbízottat pedig biztosítja, hogy nem dolgoviszonvainkat, eleve a legeiosebbek kételkedtek ' aik Idába. Komoly tudós nem vállalkozható lottó a pályázat eredményesség. b..„. Kz a pályázat'játékra és a tapasztalat már nálunk is megniuugyanis feltette, hogy viun.ak az országban "kellő | ,i,Ua- * titkos pályázat csak a legkivételeMagyar tudományosság. S.'tiisey Andor, a tudomány le kes és áldozatkész pártfogója l.-vVl október 7-én százezer forintot bocsátott iiz akadémia rendelkezésére tiz egyenkint K>U ivf» terjedő magyar tárgyú nagy lankának megírására, melyek a megállapított tudományszakok eredményeit a tudomány mai állásának megfelelő feldolgozásban ÖSSSStogla ják és a "ovabhi kutatások irányait niegjelöljék. K munkákra az akadémia a nemes alapító Óhajtása értelmében minden egyes miire tizez-r forintnyi jutalommal tiikos pályázatot hirdetett, melyet minthogy megfelelő mii nem érkezett be, több izben kellett megismételnie, inig végre az alapító maga 1908 április 26-án kelt intézkedésében a pályásától végképp megszüntette és aianek < hiliw/, akkor is boldogtalanok lennénk. Nem szere tel én mar luagat. Mert özvegy embtr. a/.tt BsÜleiBS rimánkodnak, mi g szidnak, mit igy gondolkozóin. Nem tehetek lola. Kz a pár mondat voll Bodrogi Martos legigazibb tragédiája. Kr./.te. hogy ,,elvegeztctetl." Jött a kettős hallgatás, mely a lelkekben iiagv Iáimat asiaál. Kz a S/OIUOIII. hosszas esend voll a néma végszó, nure Frank e- Frankné beléptek. Nem tudtak ők sem asSa esak Sgl sűletlensegct sem uondam. Alltak ott. mindent értve, némáu. Bodrogi a kalapja után nyúlt. Tavo/ásst jeIssta. — A bátoraival utazom ej. — Hat nem marad itt ÖSSétB? Mindjárt kéSl le-/, a vacsora tarioztatja Mártont Frsok. — Debogy Maradok, dehogy maradok, ba s vonatról lekésem, BMKM éjjeli ssalkasass Meg tudna mondani, bogy hol als/.ou, ebben az egy sor ha/.u faluban'.' Nme- ne hton itt senkim. Frank kikíséri Bodrogit. DOratőgvesagjs seki' Nincs még elinte/.ve a dolog, Majd megpuhul a leány szive Ma|d írok magának. Nem kell, hogy mindjárt elindulj KI Sl orra vére, Bodrogi Marton pedig megy a vasuthor. Maga cl« Bjoassegis; — fsak gyáva ue volnék. Frankéknal pedig kitör a viliar. S/.idják a leányt. A leány szembené/. a szülőkkel, ziháló hangon versenyt kiált velük : — Kiadott engem azért a virágzó boltért és most meg akar venni rajta! . . . szauimnl tudósok, akik életükből legalább is öt évet, miudeu egyebet mellőzve, kizárólag egy tudományos munka megírására fordíthatják és k.pesek 8 feladatot a titkos pálvázat értelmében ! Ugy megoldani, hogy senki okét mint pályázókat fel ne ismerje, l'edig e feltevésnek tényleges hazai viszonyaink nem felelu-k meg. A tudomány magyar munkásai igen gyér, kivételes eseteket nem tekintve. k"t fŐOSOportra oszlanak : az egyiket, alkotjak az elég tisztességesen dotáit főiskolai tanárok, elsősorban a budapesti és kolozsvárii egyetemi és műegyetemi tanárok, a másikat kö-j zepiskoláink tanárai, akik közül számosan az or-i s/.aguak meg félreeső pontjain is serényen dolgoznak szaktudományuk terén, persze kedvezőtlen helyzetük korlátain belül, rendszerint szerényebb . kát: körű és jelentőségű feladatok megoldással fára-' dósnak. Ezektől, akik még mindig ki nem elégítő anyagi helyzetüknél fogva mellékes kereset nélkül meg nem élhetnek, természetesen nem volt a jutalom nagyságától követel magas igényeknek megfelelő Bemsey munka várható, melynek kidolgozása ökei arra kényszerítene volna, hogy csaladjukat legalább Öl esztendeig koplaltassák, esetleg magukat SOJyoS adósságokba verjek, azzal a reudkivfi] bizonytalan resnénnjraL. hogy öt evi megfeszített munka után a kilátásba helyezett liKKHl forintot csakugyan elnyerik. Kpp annyi, VSgy nem tokkal kisebb joggal akár az oszíálysorsjátékrs építhették a saját és családjuk boldogulásat. Maiadnak a főiskolai tanárok. Kzek anyagilag kedvezőbb helyzetben vaunak, de sajnos. sebb esetekben és csupán kisebb feladatoknál ve/.-t eredményre, mig megbízás utján tudományos irodalmunk főleg az életre való természettudományok terén már számos jeles munkával gazdagodott. Heinrich Gusztáv. CSAK Nj) K Az elátkozott tiszt. — Indiai történél — Irta: G. A. Wels. 8 Az örült. Mielott elváltunk, uegkérdeStSSB a leánynagy utak. akikre voltaképpen hivatásos működésükön felül az állam és a társadalom minden elképzelhető megbízást és teendőt rak, ugy. hogv sokszor alig tudnak lélekzetet venni és valóban csak kivételesen ülhetnek Íróasztalukhoz. Mar hivatásukkal oly súlyos teendők járnak, melyekről k dl földi kartársaiknak sejtelmük sincsen. Kvröl. vre aok s/az vizsgalat, még jóival több kolokvium. rengeteg kari. bizottsági és alóizottsagi üles. hivatalos reterattisok, aliami megbízatások e- kiküldetések, oaapa o|y teendő, mely idejüket és erejüket nagy mértekben leköti és a tanév befejezésével az alapos üdülési elengedhetetlenné teszi ug.V, hogy még a szünidő is legnagyobb v-szt elvesz tudományos munkásság-zamata. I)e ez ínég nem eiég. Kidiez járul még a társadalom igényeit nem is említve tudományos él, tünknek egyébként bizonyára üdvös és örvendetes decentralizatiója: főiskolai tanáraink nem csak az akadémiában vannak elfoglalva; közreműködésük nélkül nagyszámú tudományos és irodalmi társulatok nem állhatnanak fönn. igy ezek rendesen néhány kiváló főiskolai tanár körül alakulnak meg, kiknek vezérletét és irányításai nein nélkülözhetik. Ba végre mindéhez boSZáVSSSSÖk, !i"gy |szakadatlanul tanitaniok kell, hogy foglalkosniok kell sajnos igen nagy szaiuu tanítványaikkal és a legnagyobb figyelemmel kisérniök legalább szaktudomány útiknak 6vrŐl-éVTS óriásibb méretekben fejlődd haladas.it. könnyen megérthetjük, hogy sem idei, sem hangulatuk nincsen, egy BemSSy fsMa feladat megoldására vállalkozni. — titkos pályázat utján. Mert a pályázatnak SS az — Hol a te honod, te fehér virágbinibo •» — Látod uram. ott lenn a sziklák között, hol nem jár idegen, Ott lakom anyámmal. — Fel lóglak keresni, mert ajkad édes, a szemed világit, mint a csillag. — Ne jöjj urain oda. — Miért, hát nem tudnál szeretni? -• t >h. sahib. szeretlek, életemet adnám érted, de ha arra jösz, életed nem biztos. — Nem félek leánykám semmitől. — Félj utam. Ana kóborol a sátán utonntfélen. Engem ia öldösött, d* ismerem az ösvényeket és el tudtam kerülni. Ne félj leányom, édes virághimbó, az angol revolver erösebb. mint a sátán és te utánad elmegyek a sátán birodalmába is. Meg egyszer magamhoz öleltem az édes gyermeket s visszatértem n táborba zsákmányommal. Hivattam a tolmácsot és megkérdeztem tőle, hogy mit tud a hegyek sátánjának meséjéről. — Uram, az nem mese, én is láttam. Kóborol a bérceken, éjjel a tábor közelébe jün, fenevad nem hantja, o nagyobb CsttSVad, mint a tigtis. Kegyetlen gyilkosságai miatt remegnek tőle a beuszülöttek éa megborzad hirétol a benszülött no, mert a satan nemcsak életet követel, hanem szerelmet is Kgy asszonynak gyermeke születet! tőle. sárga arcú torz jött a világra. Szegény asszony elbujdosott örökre. lienszülött mese, gondoltam Kh, hagyjuk, [elejtsük el a kalandot. Minek kikezdem indiai babonákkal is? Igen ám, de •_' 9 aap múlva mar nem találtam helyeinél a laborban. Vágytam a leány után. Vágytam őrületes vággyal. Kgy lázas éj után elhatái o/.tain, hogy ni m.iea a sátán is él a hegyek között, felkeresem. Revolveremet övembe dugtam, melléje rövid angol keséinél, s neki vágtam a hegynek, hol a leánvka lakott. Félórai menés után elébem toppant a leány. — Vartalak, sahib. epedő vággyal, de féltem is. eledbe jöttein, nehogy bnj érjen. Mit mondjak önnek urain, minek részletezzem a dolgot, hiszen mindegy, hogy hol találkoznak a szerelmes párok, csendes, illatos fészekben, vagy a sziklák között. Szerettük egymást. < >;iilt szerelemmel szerettük és ajkaink nem tudtak megválni egymástól.
