Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-06-20

KÁLÓIN, Iiugj •< ráfi egyház EZT a kérdést k IS ELINTÉZZE. KZ A MEO'OLDÁS MÓDI ÁLLANA MÁSBÓL. * JNINT ABBÓL, hogy AZ esetben, HA AZ aj ti városháza i most vásárolt telekre épül, L a rel'. egyház vásárolja meg a mostani U városházái ÉS engedje ÁT egy UJ színház oéljaira. Ezen a TELKEN a BUDAPESTI Királv színházhoz hasonló tetvek szerinti nagyon szépen felépülhetne AZ uj sztn-|

B ház IS. ha pedig EZ NEM volna keresz- e

i TIIL vihető, AKKOR NEM maradna MÁS hátra, mini a régi, illetve a mostani városhá- *' zál lakásokká átalakítva értékesíteni. AZ;

1

" igy nyerendő haszonbér az uj városház költsége amortizációs törlesztésének szin- u lén egy-két százalékát jelentené. vi A legnagyobb fejtörósl azonban ki mégis az képezi, hogy honnét teremti n: L-lő a város a szükséges összeget, mert E hiába csűrj ük-csavarjuk a dolgot, hiába tervezgetünk, ha nincs meg a szükséges ^ financiális erőnk, városunk fejlődéséről u beszélni sem lehet. i< úron. jé Aktuális kérdések. U' Egv kereskedelmi szaktekintélytől kaptuk nz alábbi cikket, a mely — lia nem is luindeuhcu érinuk \de egyet — érdekei világot vet a kerseke* il<">k felfogására a jelenlegi neliéi időben, A eikk igy ^ól: „ A két évvel ezelőtt kezdődőtt gazdasági depresssió még mindig nem sziint meg. Rel puli ti kai vi- u szunyáink még mindig a tnrrongás állap..talián vau- „ uak, az annyira óliajtott konszolidáció a maga ki-d- H vez3 Látásaival, a nyugodt, egyenletesen haladó „ munkásságával, a lassú, de biztos gyarapodás ga- „ raneiaival meg mindig nem asar beállani ugy, hogy ^ sem közotisigiink, sem piaouak, sem a külföld nem I „ tudja bizalmat és 1

evékeuyeégét gazdaságilag annyira ^ lekötni, amennyire ez a magunk jól felfogott érde-' kében kívánatos volna. ,i Iuiniar l"-'.'7 óta tart az a belső küzdelem, | amely nein lud nyugvásra jutni. Nesi esek sajátos v politika, hanem kiválóan gazdasági kérdések »zoi- n gálnak itt ütköző poutokul, csakhogy a küzdelem I heveben megfeledkeznek arról, hogy a politika, főleg <• a pártpolitika es a gazdasági érdek két, egymástól 1l teljesen kiilömhoző valami és hogy az utóbbiakat •» sohasem szabad az előbbieknek feláldozui. Az er- 1 3. A p.lgári Őrség alól senki ki nem vétető-11 dik, még a 60 évesek sem, isünén a leányzók '«, '• altolaban a n .szemellek. A 60 évesek pedig ha il- l lenek találtatnának, tsak ugy. ha Sze lies < Irt al- 1 lásuk helyett. Ilihelyest 8 Szoros l'arano-olat Stet i keresi, inas Polgárt tud alléttuni. l 1. Ha ki pedig a Vartaná! részegen jelenne 1 meg, vagy az Ur állás ideje alatt magát leinná, tők- 1 ságba fog és pedig kenyéreu és vizén tartattatui, a i fokság ön líráknál kevesebb nein lészen. ö. Tiltva lészen a Várta Szobába fölösleg való ; bort bé vitetni engedni, mert különben ha a Vi- i gyásásra rendéit f.. Tiszt tapasztalna, ssonnsl a Városi .Nemes Tanátsualr bé jelentvén, a mely kirendelt .Szabadosnak vigyáltslsasága alatt törtéut, azon Szabados a kiszabott büntetését elvehesse. i 6. Az Ur állás ideje alatt ha ki dohányozna, vagy a Szoros Tilalom ellenére akár ösmerösstl vagy idegennel beszél Igetésen kapatna 1-gy forintokra büntetődik, ha ez megint meg esne vele, hot alá huss tik. 7, A ki reudoleudő Polgárság pedig a Város; Nemes Tanátanak fő igazgatásátul fog függeni és valahányszor kiálletandó lészen, mind annyiszor tisztességes maga ruhájába megjelenni köteleztetik. A k: parantHoltatott ló emberből pedig a Városi Tanats fog mindennap Tizedeseket és Szabadosokat ki nevezni és mindenki a város által ki adaudó esi javak szaporítása, ugy mint az. egyesek osui éltében is kell, hogy párnuzanr.s.tn történjek létfenntartáshoz nélkülözhetetlen anyagi javak gszerzésevel. Mert valamint kétségtelen, hogy életlen dolgot mivel az a családapa, ski hoz/.átozőinak anyagi exiszteneialis feltételeit elhnuyava, csupán a maga és ezáltal hozzátartozói tStélvének is presstiaséask fokozásáról gondosko, megélhetésüknek biztosítását pedig nem méltati kei.ó figyelemre, családja tagjait ily képen erény nélkülözéseknek teszi ki, ugy épp oly ter,/eics. h >gv csakis a gazdaságilag fejlődő állam . bi/losítliatja a hazafias politika sikereit. Felesleges talán hangoztatnunk, hogy a magyar eskedő tisztában van azzal, hogy hazájának az íló magyar jegybank felállítására feltetlen tóryes joga van és hogy mindannyiunk szigorú kö•ssége annak mihamarabb való létesítését lehetővé ni. A vitás kérdés tehát csak a körül foroghat, jon ez idő szerint mi oltalmazza jobban a mi oiileges Hrdekeinket: az ónálló magyar jegyhauk11)1 l-ben való felállítása, avagy as oszt rák- ma r bankkal fenttál lő egyezményünknek még egy •li meghossz.abbitasa. hogy az. egyezmény lejár-j { eéii inlatosau készítsük elő önálló bankunkat ryréssl a politikai Szempuitoknak eddig is tulgi-se lekintlietö annak egyik főokaul, hogy aj iftkérdés aktualitása, épp ugy mint például unnak, jén a/, ónálló vámterület felállitásának kérdése eljesen készületlen találta közgazdasági életünket j •sért tartanunk kell attól, hogy az átmenetnek jekoráu való gondos és körültekintő elósészitésé-! ; hiánya a jövőben megint senk mindenkor al goldás elhalasztásának kényszerűségét lógja maga itt vonni. Nem kételkedőnk sbbau, hogy lényegesbsze-j i áldozat árán nem ütköznek nehézségbe az ónálló gyár jegybank felállítása IIa nálunk sokkal kiib és szegényebb államok képesek voltak arra, a gyar állam bizonyára nem lenne reá képtelen ankevésbé, mert nem szűkölködünk a szükséges kérlelem nélkül seiu. A kérdés azonban nézetünk rint az, vájjon kívánat..s es szükséges e, hogy lány évi késes elkerülése vegeit, esetleg ráskódasnak tegyük ki hazánk gazdasági és pénzügyi zonyait. amelyeknek sokkal inkább van ssüksét oekes konszolidációra Értenénk a sürgősséget és nem haboznánk SS álló jegybanknak azonnal való felállítását kiiveni. i.a a mai állapot hazánk politikai önállóságát isélyestettté, ha közgszdasági ételünkre nésvs gy liátcinvokkal járna, ha végre az osztlak-magy alti k nem telelne meg a jegybank hal un. |..hivataluk, azaz, ha nem v.-deiie és őrizne meg kcliöpiu péni rendezi iimk épségei, ha nem teljesítené k../.pont, hitelforrás kötelességeit s ha nem kísérné •légitö mellekben figyelemmel az ország hitelvird vagy Puskával togja kötelességet tcilloséttoni Az ezen rendszabályokkal ellátott polgárőrség* k azonban nem sok dolga akadt mindaddig, inig apoleon seregeink közeledéséi a varos lakosságaid hírül nem hoztak. Öregek, iljak egy akarattal jtak fegyvert, hogy a franciakat tovább uyomii•uiban megakadályozzak. A fgyermek elhagyta szilit, az apa nejét és gyermekeit, mert a haza megenléséröl, védelméről volt szó. A bátorság es vitézség soha sem hiányzott u agyúiból : lelkesedéssel ment a halaiba iá, ha azt haza ugy kívánta, de ezúttal a bátorság nem sóit ért, mert a csapatok reudezetlenek voltak, lgaj ;yan, hogy az inzurgeiis nemesség tájékozva voll >gy mi mindenre lesz szüksége ha, akár a lovasghoz, akár pedig a gyalogsághoz csatlakozik, dl ; ellenség közeledtének hirtelen jött híre, luonif ituánk, tejvesztetté tette a lakosságot. Alig voll isználható fegyverük, pedig Marcaltól gróf Amadi utal vezér állal pár évvel azelőtt kiadott spéci trióiéból mindenki tudta, hogy a lovasság szükség• az egy kard SS egy pár pisztolyon kívül 2i le felszerelésből állott, mig a gyalogságé Ilauovak\ íuos inzurrekcionális kapitány összeállitáss szeriül ;y muskéta bajonettal, egy balta éa egy patrontá« •gyí- kartus nélkül csupán l! féléből állott. 1 >. jnos, igen kevés helyen tudták még a legszüksé ísebbeket is előteremteni. Egv-két rozsdás nisztolv íonyait, vigyázva azok fejlődésére. De épp ellenttzóleg köztudomású, hogy a oetlruk-uiagyar bank - noha felette kevés a magyar részvényese, ami lián a mi hibánk is — példásan felel meg e bárius lnváiásáua'k és hogy komoly panaszra niűköése nem adott okot. Éppen ezért nem látjuk, he, ugy miért kell minden áron, kényszerítő ok hiiján unvira sietni a különválással, amelynek közvetlenül izotivaia gazdasági hátrányai lennéuck, melyek kőül elég a kamatláb eme!ked<

;

sére és bankjegyeink íetleges diszázsiójára utalni, valamint arra, hogy benkjegy-fedesethei szükséges aranykészlet heszer;

se sem járna talán ez idő szerint nehézség nélkül. Nem tartozunk ama kishitűek közé, akik a lagyar önálló jegybank felállitásának lehetőségét gyszólváu kizártnak tartják, ml feltétlen Ili vei vav

unk az ónállókig eszméjének, lehetségesnek lartik, annak aránylag rövid ulőu beiül való megvaisilásál és elemi liazalias kötelességnek tartjuk .inak érdekében munkálkodni. Csak azt nem akarjuk, ogy pártpolitikai okokból vagy holmi külsőségek sdvéért elbamark dva döntsünk egy ilyen óriási orderejü és z ország minden egyes lakosai a legözveileiiebhül érintő életkérdésről, mikor a luegnitolásia és • lőkészitésrs van módunk és időnk es lidőn ss osztrák-magyar bankkal újonnan köthető íivid lejáratú egyezményben mó Inukban lehel Mayaiois/ag javára biztosítani ujabb előnyöket és lind a/l. ami kfllöll államiságunkat kifelé is u mosani alaknál megfelelőbben juttatna érvényre. Szokunk ahhoz, hogy gazdasági kérdésekben elsősorban gazdasági szempontok es erdekek érvényesüljenek álunk is. mert a polikai hatalmi szempontok azHau önmaguktól is érvényesülnek. A gazdasági cr ség önmaga meghozza a politikai hutáimat, - - e/. ilyan tapasztalat, amely OSsk hazánkban nem tud ncg magának kellőképen utat tömi. A nők és az otthon. Különösen az utóbbi években, kullohb p.llakra, nálunk is nagy arányokban indult meg a leninista mozgalom. Célja ennék, a női odaállítania niuikában a fetli mellé, tekintet nélkül arra Ez a uozgalom, mely a nőnek szerepkörét volna hivatva elforgatni, a mai társsdslmi berendezkedés mellett iáinak még kissé korainak bizonyul, a mint hogy l nők szavazati joga egyelőre, mondjuk a jövő zeléjc. A inagyar nő munkájúra egyelőre még inni lolnikai hareo' bau, de a társadalmi köteleseégek mtudatosabb teljesítése körül van szükség. Németországban mar évekkel ezeiölt hatalmas mozgalom indult meg, különösen a falusi élet kellemesebbé es Vonzóbbá léteiere: az iigvnevezett népjóléti szövetség. Többet ésszel, mint erővel, — gondolták az illető vezető férfiak, eszük mellett s/.issegről leakasztott niusketa, balta es pányvázó kötél volt minden fegyverzetük és mégis Napóleon hatalmas seregei nem egyszer hozták zavarba bátor fellépésükkel, mely mindenkor számos emberáldozat Int került. Az. 1809. esztendő június havának 12. napján .lanos főherceg serege Napoleon franciái által Olaszotszágból vissza nyomatván, I'ápa varosa alatt, a borsosgyőri kapónál tábort ütött. Azonban kevés ideje maradt u pihenésre, mert a franciák mintegy hetvenezer emberből álló serege elvonulásra kénvszeritette, honnan kénytelen volt egész seregével üyör leié húzódni, csupán Alvinozy és S/. Julián gyalog regimeutjéböl két batiliont és egynéhány •Igyar lovas huszárt hagyott maga után. Alig hogy János főherceg átvonult a városon, a franciak hatalmas serege kileuc kulimban érkezett a város alá, hol a borsosgyöri kapunál levő csekély számú magyar csapat majd bárom órán át fölturtóztatta a hatalmas franca sereget, -t bátor kis magyar csapat azonban nem tarthatta sokáig magát, mert maroknyi voltánál fogva mar a védelemre sem tudott jóformán szorítkozni nem hogy támadhatott volna. Igy történt aztán, hogy a franoia sereg rövid csatározás után, -zm, emberének elestével csak hamar átlépte a város nyugati kapuját, de nem vonulhatott útjában háboiitlanul még akkor sem, mert