Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-06-06

r K J ' p 11 1 14 in i II II e ii i i i « i II > I Szerkesztőség ét kiadóhivatal Ooldiieru Gyula peiiirkereakedése, Kő-tér •.>:!.jk Rza

, Hirdetéseket egyezség szerint felvesz a kiailtMiivat, Egy iparág fejlesztéséről Már j(') ideje figyelemmel kíséret az egyei szakközlönyök éa Fnapilapo has;il)j;iiii megjeleni azon közleménye sorozatát, amelyek egyes iparágak fe, lesztése céljából Íródtak. A többek kiizött tanulságos közit ményt olvastam a halászatról, illetve mesterséges haltenyésztésről, amellyi egy idűbeti — hajói tudom városim hatósága is komolyan foglalkozott, d éppoly komolyan abban is maradt, l.aikn vele nem foglalkozó egyén el Bem tudj képzelni, hogy a közélelmezés javításai mily nagy fontossággal bír a tóhalga: daság. Amint egy ujabb statisztikai adi kimutatja, ujabban I4*uj tó-halgazdasá létesüli s rövid idő alatt a mestereégi haltenyésztő telepek száma 150-re rugó és nem kevesebb, mint lí millió koron értékű halat szállítanak a hazai piacokr Meri halászati törvényeink bármily sz ".innak is. a rablóhalászat még is divi manapság is. olyannyira, hogv a fblyi kat és patakokat teljesen néptelent] tette. Azóta majdnem minden számottev helyen foglalkoznak a mesterséges ha tenyésztés eszméjével annyival is inkábl mert a tóhaltenyésztés nem igényel vi lami nagy anyagi befektetést a belől származó haszon mégis tekintélyes. A halteuyósztésuek azonban sokk. fontosaiih és vári isfejlesztési szempotitbi sokkal nagyobb horderejű a húsipar fe TÁRCA. Jn du/ás kor.*) i. Jíhogy elindul a vonat: Jtf.nden utaz kihajol inlve, éj sok fehér kacsó küld hintve JJ távozónak csókokatCsöndken csak magam ülök ifi €s lapozgatom az újságot, J)e valahogy egyre mást látok, ßem az újságok, betűit. II. JV szivem hevesen dobog €s valakire gondolok: jH feié kendőm inthetne S ki uiánan? csókot h.nfhetneVagy lenek, nenj is intenék, Csak megfognám a kis kezel, S ö paroláin nem viszonozná: — jfi csókot nern k.ü/dné, de hozná . . . *) M utat Viin.v a s/i r/őnek niest megjelent f\ M koletéhCI. Szeakev/.tő: MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felelős laptulajdonos: II GOLDBERG GYULA. lesztése. Erről a tárgyról pár hónap] ezelőtt nem emlékszem, kinek a t Iából — „Husvárosok" címen olvasti egy tanulságos és megszívlelésre mé közleményt, mely feltárta a közöus előtt, hogy az uj közvágóhidak felálli Bat^feMMrj tekintettel, mily hatalmas hi ipart lehetne teremteni. Felhozza pél( nak az amerikai pakkért, aki - am« kai mondás szerint „a sertésnek ni a röfögését is feldolgozza." T.z az állítás. szószeriut véve int képtelenség ugyan, de ezzel a mondás csupán azt jellemzi hogy egy vágói telepen minden: a belek, a szór, a v a csont, a zsir, a hus. szóval amit a góállatokból az ipar, mint nyersterméi kap. — feldolgozást nyer. A mi városainkban azonban ezel telepek, ha léteznek is. egészen kii] állanak, Bzerteszórtáu a város minc részén. Külön a vágóhíd, külön a 1 feldolgozása, külön a szappanfőzés. I feldolgozó telepek. k"ibászgyárak és i Í lön iiiinden aini osák az állatból eli [litható. Nem a nagyvárosokra vonat zik ez. hanem a magunkfajta kisvá sokra, ahol ezek az iparágak épp u találhatók, mini a nagyvárosban. senkinek sem jutott eszébe, hogy ezel telepek okszerűen éppen ugy a köz Igóhídi üzemhez tartoznak, mint a 1 feldolgozása. A husi termelő .illatok nemcsak h adnak a levágás alkalmával, hanem s rtik, bőrttk, vérük, beleik, zsírjuk, a góhidi hulladékok, az elkobzott szén itt. 3(a most le itt volnál velem, J(a itt ülnél mellettem, S az ösmeretlen táj felé Ugy indulnánk el ketten. Vehetné uiját a vonat éjszak felé vagy dé/re : J(ol én kiszállnék veled, ott lündérországba érne. Lampérth Géz J)ivat. Változnak a korok, változik a világ Változik a: asszony, leány, férfi, diák. A mai nemzedék, piperkőc és puha . . . Kiment a divatból a szép magyar ruha. Pedig ha jól tudom, nemzeti világ van, S járunk klakkhan, frakkban, jól vasalt nadrág Fényes cilinderek, hegyes orrú cipők . . . IIinak nézi magát benne minden ripök. Hát az mi dámák ízlése hova lettt A régihez képest milyen a toilette?'. A hajzatjukban is, szóké az vagy setét. Mint a takarékban, temérdek a betét. Kenve, göndörítve, porozva fehérre A lisztkereskedök nem kis örömére. S ha már preparálva ilyképp van az alap. Kluflzetéaek és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. lao ara: egész évre l'J kor., félévre II k., negyedévre II !yilt-tér soronként 40 fillér. — Kiryes szám ára .'10 fill jés hullák mind ipari feldolgozás alá ke rttlnek. A húsfeldolgozással tehát a hus ipar még befejezve nincs, a többi ter i'mékek feldolgozása, ha nem is szorosát • vett húsipar, de azzal kapcsolatos. Hu ezek a melléküzemek szerte . szórva létesülnek, az első sorban is vá . rosfejlesztésí szempontból hátrányos Ezel; az üzemek olyanok, melyeket la . kott területekre engedélyezni nem lehet mert ugynevezetl bűzös-üzemek. Bár ; mennyire külső területekre szorítja if | szétszórtan ezeket a telepeket a hatóság | azok idővel belekerülnek az építési zo nába és meg van a baj. A lakosság jog . szénien tiltakozik ellenük és végül is l a nagyon költséges kisajátítás az. ameh hosszas huzavona után a hatóság szá i mára fennmarad. Ezzel szemben ha az összes ily te I ... . i lepek már jó előre csakis a közvágó )|híddal kapcsolatosan helyeztetnének el .'ugy, hogy a közvágóhíd központja lenni . a telepnek, e körül esetleg szerves kap . OSolatban állanának a bélfeldolgozó tele . pek, szappanfőzők, kolbászgyárak, bői . kikészítő telepek sth. és ami váró • sainkban a legközelebb jövő feladata , a hullákat feldolgozó telepek s megala t kulna egy modern husváro8negyed, ai . építési zónától, függetlenül, ahova osaki l az menne, akinek ott keresni valója van Nem kicsiuyelbetők azok a gazda i sági előnyök sem. amelyekkel ez az el • rendezés jár: óriási megtakarítás a fúva - és szállítási költségekben, munkaerőmeg : takarítás, a vágóhídi gépüzemnek gaz .Milyen rettenetes /elette a kalap.' Ahány annyifele bolondos alakúk S rajtuk a sok szalag, madár: rigó, kakuk. Széles karimájú, szakajtó s kasforma (jabonanemiikkel dúsan garnírozva. Félelmetes tűkkel meg vannak spékelve Mind megannyi lándzsa, félelmet gerjesztve. S ha öltözékük ily fura formát vehet. Szent Isten, a lelkük milyen cifra lehet?.' Mert azon is látszik a metamorfózis Furaságokból van benne jó nagy dózis S a sok furaságtól, mit magukra raknak. Nem látszanak másnak. csodabogaraknak. Akik egy kis szélbm. ha ifjak, ha vének, Bizonyisten, akár elrepülhetnének.' Gy. P. A drétomai bán. j Irla Molnár Kálmán. - A .1' i i 11 1 Lapok" eredeti t á r e A j a. II Sok nyár, sok tel elunni mar azóta, mióta kel -ZolllsZ'd k"Zotl leilnillll.it I .1 beKC s a ill • " oflU hau hiiriiliaii azóta uaeviui sokszor megjelent ar. li ton, ti.' nem altlast, hanem csapásokat inert | házi. a családra, az i ge»z oa/dasagra. — Nem ériem, - f kadt ki egyszer a dr. tornai hau - nein .ertem ezt a bigottot! Seho.