Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-05-16

Pápai lapok 1900. május lü. bizottság a színház anyagát is, inert abból 14 ezer korona értékű használható épitéai anyaÄ' ölJ'W&i'ítíWl&otft ilflT.. A HI.UOO koronara becsnlt egyel) belső bntorzatról pedig még beszélni sem lehet. Hanem ha a református egyház megvenné és a városmik adná a MU ezer koronán leiül még a Jókai házat, ugy semmi akadályt. VtgJ nehézséget sem látunk abban, hogy a jelenlegi színház gyöngítik szervezetünk ellenálló erejét is. A külső Látásokkal egykor jobban dacoló ember szervezete olyan mértékben gyöngült, amilyben fejlődött, rr»ert jobban eltoglalta az értelem, mint a test fejlesztése. E folyamattal szemben az ellenhatás uaak a 19-ik század közepén kezdett általáuosau mutatkozni. Lehet, hogy a test elkorcsosulásának szemlélete sokáig csak az iskolaigazgatókat, a nevelöket foglalkoztatta volna, ha az államok fenntartásának ügye nem a katonaságon fordul meg. Az általános vódkötslezettséggel járó testvizsgálatnak nagy része volt abban, hogy a helye a református egvlláz számára át-I testi nevelés elhanyagolására terelődött a figyeengedtessék, de a felajánlott 80 ezerí^és azok a kérdések, amelyeket kezdetben korona oly nevetségesen csekély összeg a kért területért, amelyért Pápán egy talán csak a részvét vetett felszínre, utóbb fontos állami érdekek kielégith.-tése tnia't maradtak napirenden. Satnya, gyönge emberekkel nincs jókarbail levő lakóházat sem igeit lehet ,

eVP11 ipar kereskedelem, de megbízható hadijából kölcsönzőm, melyben ö, most már harmadik izbeu, ismét több, még pedig 12 év alatt szerzett adatokról számol be. Körülbelül 700.000 embernek, szigorúan katonai szolgálatra megvizsgálása évente, olyan gazdag auyagot ad az emelkedésre, amelyhez hasonlót se mennyiség, se megbízhatóság tekintetében, semmiféle más hatóság egybe nem állíthat. Ebben a kimutatásban mind a legénység termetéről, szolgálatra alkalmas voltáról, mind szolgálatra alkalmatlanságának okairól annyira meglepő eredményeket olvashatunk, hogy belőlük hazánk jövőjének akár káprázatosan szép képét is megfesthetjük, feltéve, hogy törekedni fogunk a tanulságokat kellőképen méltányolni. Mig lSS3-tóI ÍS'J.'J ig azon katouakötelesckuek száma, akiknek magassága IM) cm.. 1000 közt :|o|. és azoké akik 171 cm. fölé nyúltak, c.ssk 171 volt; addig 1894-től 1907-ig a kistermetűét száma leszállott 24ti-ra, kapni Azt hisszük, hogy a református egyház nem tekintheti magasnak ezt az árat és nagynak az áldozatot, mert a Széchenyi-térrel ez az éppen nem nagy áldozat busásan kárpótolva van, másrészt a városra sem jelentene Itagy megterheltetÓ8t az uj színház építése és az uj utca megnyitása s azt hisszük hogy a képviselőtestületnek nem akadna egyetlen tagja, aki ennek a két fontos és mondjuk humánus ügynek ilyetén megoldása ellen szót emelne. sereg sincs. Az önző állam igy vált az emberies j a nagy termetüeke leiemelkedett 200-ra. A közóptermetüek, kiknek magassága lt>0 —171 cm. közé esik, sziutóti gyarapodtak, 1000-kóiit 86 ttl. Ausztriában a nagytermetüek száma valamivel kedvesőbb V

olt. mert. ott, a mi 200-uukkal szemTauglich - untauglich. gyar birodalomban 2ő"2-re. Budapesten 17"8-ro Elszomoritó, de valóság, hogy mai müveit- apadt, ségünk és polgárosultságuuk olyan eszmék dlada- Ezek is felette érdekes adatok, mert ékesen lát jelenti, amelyek csak vérkeresztség árán vál- szóló bizonyitékai annak, hogy az emberi eletet tak az emberiség közös kincseivé. Ez uem is legjobban védelmesi a tanultsági ha azonban a lehetett másképen. Az értelem követeléseinek | magyar sovinisztaság szemüvegén vizsgálom a kielégítésére irányított törekvésak, amennyiben I dolgot, és mégis sokk*' szebbnek, színesebbnek azok nemcsak tőlünk függnek, érdekellentóteleket

! látom azokat, amelyek arróJ tájékoztatnak, hogy támasztanak. Mindenkinek a maga felfogásahoz vájjon azóta, mióta a köz- es magan-egészsegvalo osököuyos ragaszkodása sok szenvedélyeket! ügy nálunk is jobban foglalkoztatja az elméket, szabadit, melyek mindig elopostái az összeütkö-[a magyar birodalom katonai szolgálatra alkalmas érzésekből keletkezett célok hiitalmas támogatójává és saját érdeke sarkalja legjobban, hogy a köz- és magánegészségügy tanulmányozására javítására, minél többet áldozzon. A régi múltból nincsenek eléggé megbiz- j;}.",-öt találunk, ható statisztikai adataink, de amennyire az utóbbi Mindenesetre szép látvány a szálas legénéháiiy évtized adataiból következtethetjük, BInyek sora. de a mai lövóeszközök idejében inelhalandóság azokban az országokban csökken I (ékes, hogv mekkora a legénység magassága, észrevehetően, amelyekben a köz- és magán-1 hanem az a fo. hogy ezer emberből hány válik egészségüggyel már nemcsak egyes tudósok, , ue katonai szolgálatra. hanem hatóságok és egyesületek is foglalkoznak E tekintetben Magyarországon az első és és gondoskodnak róla, hogy a tudományos kii- második korosztály jobb volt Ausztriában, mert tatásokból leszürodött igazságok a népnek men-|l2 év átlagában az első korosztályból Magyarnál szélesebb rétegét átjárják. A halandóság a! országon bevált 1000 közül 404. Ausztriában magyar biiodalomban az 1SS1 - 8ö-ik évek át-1324: a második korosztályból Magyarországon laga szerint 88*1, Budapesten 283 volt 1000 lé-1204, Ausztriában 174. A harmadik korosztályból lekre számítva, míg 1907-ben a veszteség a ma-! azonban Ausztria 272-öt állíthatott Magyarország M>9 emberével szemben. Ha pedig mind a három korosztályból százésnek. Akár kitör a nyílt küzdelem, akar nem az erőre kapott, indulatok féregként ragódnak egyéneinek száma fogyott-e. vagy gyarapodott Adataimat Myrdacz Pál dr . es. és kir. elsölelküiikön, melyek megbénítják akaratunkat és! osztályn törzsorvosnak 1907-bee kiadott munkámitjuk ki a középértéket, akkor Magyarországon 1000 jelentkező közül JUS szolgálatra alkalmas egyén találkozott, mig Ausztriában csak 2G7. Világos, hogy ez az eredmény csak viszonylagosan kielégítő, mert azzal még sem büszkélkedhetünk, hogy ifjúságunknak csak alig harmadrésze vált be katonának. Ha azonban megfuu'oljuk, hogy a nagyobb használhatóság azokban a territoriális kerületekben fordult ebi. amelyben a magyarság számaránya kedvező, reménységgel eltelve várhatjuk a jövőt, mert a megpróbáltatás nem egészen gyatra nemzedéket fog találni. Így még a szomszédeké is csak baromfi ehhes, a mi királyi madarunkhoz képest ' A mátka pár boldog volt. Meg egy-két hét és mehetnek a paphoz. De ekkor közbe jött valami. A műszaki bizottság megvizsgálta az érc-kakant SS nem volt vele megelégedve. Uogtön hivattak Barnabás uramat és Harmatos Gyulát. — Uraim ! A kakas hátsó fele nagyon is alaut van. Ez. m-m maradhat igy! S valóban, a vasmadár leieméit ló vei, mereven nézett sz égre, megvetve iniudeut, ami földi. Ennyi fölfuvalkodott gőg meg sem tülhető el. Nosza, megindult a tanácskozás. — Tisztelt szak ler fiak ! — jelentette az eluök - a fizikai törvény ast tanítja, hogy az egyensúly akkép jön létre, ha as illető tárgy egyik fele épp oly au neue», mint a másik. — Helyes! De mit csnáljuuk, hogy az egyensúlyt helyreállítsuk ? — kérdezte Harmatos Gyula, a vőlegSjuy, aki most is folyvást a szép Paulára gondolt. — Le kell valamit reszelni a kakas farkából ! Hadd legyen könnyebb s akkor majd egyeneseu lebeg a madár. — Inkább nehezítsük m-g a lejét ! — Meg kell növeszteni a tarajat ' — Ugy vau! Majd lehajtja azlau a fejét a aeeos joeság Es a vita mind eröaebb hullámokat vetett. A Vőlegény közel jutott a kétségbeeséshez. Mar-mar íiii-ga. i 1.. volua, amikor Harmatos Gyulának inrntö gondolvta támadt. I res a begye annak a kakasnak? Minlha villamos utes erte volna az egéaz mü! szaki bizottságot olt, a torony csúcsán, mert hát fönn, az alvanyon folyt a nevezetes vita. — Kolosszális idea! -— hangzott mindenfelől. Minden homlok a nehéz probléma megoldását hirdette. V'alaki aunyuv elbízta magát, hogy már él• •••in is mert és hetykén vetette oda l — Biz es a vas-kskas fassl Szinte hallom, hogy korog a gyomra. — Tele kell tömni a begyét óloiusöréttel ! Ez volt a döntés. Paula a szép iiienvas-/. uiv, könnyes szemekkel fogadta a határozat hírét es nyakába borult Harmatos Gyulának. — Hál mégis boldogok lerzúnk nemsokára! IV. Meg aznap megetették a néhány kilő őlonida rabkál a kakassal. Mert ugy tessék ám elképzelni a dolgot, hogy az a kakas csak alulról nézve Péter apostol madara. Ott fenn akkora ám az, mint valami kisebbrendii strucc. Aa Archiinedes összes tudományával kereseti, lázasan kutatott egyensúlyt végre helyreállították. A műszaki bizottság feloszlott. Harmatos Gyula umst mar siettette a dolgot. Szétszedette a bámulatos gonddal, ezer gerendából, lécből, deszkából összeszerkesztett alkotmányt, mely maga is egy technikai remek. Oh, ha megfontolta volua! Ha tudta volua, hogy mliany nap múlva mi történik ! Az első hiiszonué'gy órában semmi baj sem volt. Kii szélben, uagy szélben, miudig dcriiltcii, mindig vidáman uézett korul a madár. E* Barnabás Timiit megeugedte, hogy a pap először hirdesse ki ! Paula és Gyula leendő házasságát. Kél hét mulval átadja a templomot es BtSgteBS az esküvő. De egv éjjel igen barátságtalan orkán toppant lie. Harmatos Gyula éppen a mony asszony alól ment haza. Paula iilaua nézett a zart ablakon. Rettentő Vihet tombolt. A vőlegény azonban vidáman haladt el a teljesen kesz templom előtt, melynek kakasa i .na vígan forgolódott és a boldog Gyula elbizakodottságában travesztálni kezdte Aranv János balladáját : Sulii sötét a/, éj Dühöng a déli szél . . . Az. uj templom magas Tornyán az érc-kakas Csikorog eiesen . . . Nevetett a balladai hangulaton, mely oly vidámmá telte. Es hozzátette majában: — Ez a ssel voltaképp északi szel, még pedig gonosz, do mindegy ' Felöltője gallérját a lidérc hajlottá, ám azért jól hallotta a csikorgást. Bernes, kétségbeejtő, jajvcsz.ékelesszeni hangok voltak ezek. Mintha csak a vesztét éfSSta volna a több stáz ő'.oin-golvőval megterhelt kakas. Másnap, amint a vőlegény kimegy az utcára, látja, hogy egész tömeg ember szállta meg a templom előtti tért. Mi történt? Ur Isten mi is? Föluéz a magasba, ahova ezer szem pillantott, — Szent Isteni Hát megint felbomlott az egyensúly ! Mint az örült futott Barnabas Timóthoz. Ott volt szobájában Paula is. — Végünk vau! — kiáltott Harmatos (ívnia. - Mar megint el kell napolnunk az esküvő'. Hiába tömtük a kakast, akár valami ludat . . . Most all csak ferdén l'-ufsaga a valósnak.