Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-05-09

Színház. Péntek. Hiába! A mi szép, jó ós kellemes, az csak felkelti a figyelmet és megnyeri a maga hatását. Má* darabok ismétlése unár a másodszori ismét­lés is) nem számíthat oly méltányló elismerésre, mint az Erdészleány operetté Negyedik előadá­sakor is telt haza volt úgyszólván. A kedves ídy­likus história, a fülbemászó zene a körühnéiiyek­bez képest jól rendezett szin és sikerült játék Kormos, Déry, Báthory művészete ez este is szép számú érdeklődő közönséget vonzott a színházba, s azt hisszük, ha még néhányszor színre kerül az Erdészleány, mindig lesz szép szánri hallgató­sága. Szombat. Komédiások operetté, a lehetetlen helyzet.-k láncolata, az ürességek netovábbjai, igazán hasz­talan is lett volna bágyadt kadvü ssineaseinknek minden buzgalma, úgyse lehetett volna valamire való sikert ezen silány darabbal elérniük. Tán meg a Milücker zene nyújtott egy kevés kárpót­last a gyér közönségnek, a melynek so raiból sokakut visszatartott a ssővőgyárí Kedd. A Szép Gárdista í{ fahr, operett* nem volna rossz darab. Néhány jól aoeuirosott hatású jeleuet • lég tiszta, légkör, művészi él fülbemászó muzsika elegendők arra, hogy kellemes színházi estét sze­rezzenek a közönségnek. I>e tan a rossz idő. vagy a csekély közönség a szereplőket zsibbadtakká, bágyadtakká tette és az egész előadás kissé lom­hán, kedvetlenül folyt le. Borbély Lili a gárdista elég nagy szerepében kielégítő alakitást végzett s megjelenése, kellemes, i .w hangja teljesen ki­elégítette a hozzá fűzött kívánalmakét. Kormos és Fábián biztos ég tinóm hangjukkal szintén fé-] csak az alak persze kissé Fogyatékos. szétol. ha csak a kedvezőtlen időjárás nem men­ten.'' némileg a közönség eme távolmaradását. A szereplök gyorsan bár, (Iáztak is) de elég jó kedv­vel játszották le a databot és igen hangulatos, mulatságos jelenetekkel szórakoztatták a csekély szánni érdeklődőket. A peches léij szerepét Déry nejéét. Verő, apóst Kovács, anyóst Tömbömé játszották egyformán jó alakitással. Kedves volt Sinkó a kis tanítójelölt és igen ügyes Gyenis Itenssky Borúi szerepében. Vártea az athléta .sze­repben szintén igen sikerült ugy a hsagbordo* zásf, mint a mimikát és a taglejtéseket tekintve, nyeskedtek. Fábián és Borbély csókjelenete na­gyon ügyes és melegsége' -ugar/..') volt. Kormos p.-dig Báthory vei együtt csinált nagyon eleven, kedves jeleneteket. Kormot minden mozdulatának baja, kitűnő játéka párosulva Báthory komiku­mává] s nagyon ügyet játékával; igazán nagyon tetesetöa tsinpadi jelenség. Jók voltak még ki­sebb szerepeikben Tarnaí ét Vértea, Szerda. Szerdán d. u ifjúsági előa lásképen a saison, . ugyszóivan egyetlen jelentós sikert elért operai­ban fr- , , le|et, Az ardéasleányt mu'atták be a tanuló se­verseny. Különben tőlük telhetően igyekeztek! , . . .......... , .. .. r . . ,, , regnek, umelv végig gvonvorkodott a bajos his­volna B darabból valamit kihúzni Kormos, S/.al- , ., *,. , , ,.. ,. .,. . ' I torian s a kellemes seneu, bar az előadás elog kav, Inke, Medgvaszav. Gyenis. de hát hasztalan:,.. ,. T , .. ... , .. . , , ' hianvos voit s Inke távolléte valamint Gyenis ex nihilo nihil fit. ... . . ... . , .. .. . Ede gvenge helyettesítési vállalkozása huvusitel­Vasárnap. .. , , * ' r tek B hatást. Vasárnap délután a szociális izü Forradalmi j Kste Schillernek hatalmas érzések, indulatok nász színmű, este pedig a Komédiások operettéj 1)n , zt . ito küzdelmét tajzoló drátnáját Ármány és újíttattak fel, mely darabról már megjegyzésein- 8Z( , re i eln választotta jutalomjátékául Déry Bélának •HZ igazgatóság. Höl SZere. uns es kit Üllő drámai Péntek. Verő Janka jutalomjátékául a színtársulat SS Ideges nök o" lelv. vígjátékot hozta színre. A helyzet komikumból, a félreértetekből álló, tehát nem annyira a jellemhibákra fektetett, mindazon­által nagyon hatásos és jó vígjátékban a divat­Iárasnő Sídonie) eléggé-alkalom nyílt, hogy ttép, fejlődő tehetségét Verő Janka ez irányban is be­mutassa az öt tisztelő és szerető közönség előtt, a mely hálás tapsokkal és szép virágokkal, de a lelkekben az elismerés adójával ünnepelte a fiatal, talentuinos művésznőt. Szerepét mindvégig kiváló temperamentummal és pompás felfogással játszotta meg. Játékához jelos keretet, alko'tak Sinkó, Toiiiborné. Ssalkey, Kovács, Dery, kik a náluk megnokott korrektséggel úgyszólván hibátlanul végeztek alakításaikat es derűs szórakoztató órá­kat szereztek Bt elég szép számban összegyüle­kezett intelligens közönségnek. ket megtettük. Az előadás a szokott mederben folyt la S a szereplők tehetségükhöz és a szin­d nab adta szerepkörükhöz mérten helyt állottak. Hétfő. Báthory Béla, a közönség kedvenc komi­kusa jutalom játékául Moser 4 íeiv. vigpitéka, A könyvtárnok vagy Ket Róbert lett szánva. Igazán különb darabot is lehetett volna e célra kiválasz­tani a vigjátekok dus raktárából. Ez a erejű színésznek elég megtelelő szerep arra nézve, hogy szép tehetségét bemutassa. Játékában izmos drámej erő, az érzések, indulatok variatiójátiak kitűnő felismerése és vis«zatükröztetese. • csak nagyon elvétve,, csekély ti lzás és homályosság volt. ássre vehető, ez is égessen elmosódott. A ki­tűnő fdietsegü es derék -ziiiesz 1 a szerető kö­zönsége sokszori színpad elé. hívásban, soktaps­pdenlegi I , , , ... . . , , 1 ,, „ , ; bau. meleg ovgtiuban res/esitette. Jelet partnere nagyon is a gyengébbek köze tario/ik. ( lelek­menye élettelen, szakadozik, indokolatlan helyze­tek es megjolenések sorozata. A kitűnő komikus­nak pedig éppen nem tag. BŐI nem is elegendő terrénum szolgál csekély szerepében tehetségének, mindazonáltal amit játszott, az kitűnő és elisme­résre méltó volt. UnnepléeS es jutalmazása szín­padon kívül ment végbe. Annál nagyobb szere­peket töltöttek be Déry, Inke, valamint Sinkó és Verő mindnyájan nagyon szimpatikusuk és ele­gánsak voltak. Inke nagtóku eredetiséget öntött .-zerepébe. Kovács töröl metszett nyers angol; jók voltak még Tarnaí. Gyenis. Medgvaszay. volt Verő Janka iLujza;, ki drámai erejének leg­javát ragyogtatta. Pompát és jeles alkotás volt Kovácsé és (iyeiusé. Sinkó, Báthory és Vértes szintén hozzájárultak ahhoz, hogy a nagy stylü I Schiller darab teljes megelégedésre adatott elő, Csütörtök Blutiieuthal és Kade.buig már több bohó­zat után ismert szerzők Haltai Jenő által magya­rosit ott müve a Mozgófeiiyképek li felv. bohózat került színre majdnem teljesen üres haz előtt. Igazan rendkívül lehangoló hidegseguek kellene ezt a távolmaradást tekintenteiii a közönség ré­val. Ma gbizolt benne, mert l'aula korán elvesztette anyját s már serdülő kora óla 8 vezette a hazat. Az apa lázasan folytatta munkásságát. Még felében sem volt a laktanya eoitésével, mar a galainboevari református templomot tervezte. Ebbe senkinek be­leszólása uiues, seuimileic egyházi szakembert nem küldenek a nyakára. Egész szenvedéllyel tervezge­tett, alkotott az öreg ur Paula etaiatt édes tiUol rejtegetett a szivében. Megstereite Harmatos dvil­lat, aki maga is lobogó szerelemre gyulladt a bá­jos lany iránt. De lehetett-e reményük, hogy a ka­tonagyülülö apa esak meg is hallgassa őket! — Elő kell készíteni apuskat. Majd éu be­szélek vele, szól Paula. Óvatosan és olyankor, ha igazán jókedve van — De mire való a félelem f Nincs-e tisztes­séges állasom ? Nem előkelő e a családom ? Férfias ságom nem tűri, hogy . . , — Csitt! Jobban ismerem apuskat. Még aznap este, amikor faradtau hazajött Barnabás uram s ledőlt a divánra, hogy a vaosoin előtt pihenjen : Paula, mint a hízelgő eiea odasimult a torzonborz, szakállú emberhez, simogatta a haját, csókolta a pirosas arcát s kiesi kezébe vette az ő súlyos öklét. — Apuskám, édes jó apuskám! Hat mikor hagyod már tbbt? Gazdag vagy, hiies vagy, mert nem pihensz mar" Elmennek utazni, bej.unok a ku 1­| földet, mennyi gyönyörűség várna rank ! — De iiát kire hagyjam az mietet? Ha volna segédein, ha volna jobb kezem . . . De ki lehetne méllö utódom? Lasd, ez. a Harmatos Gyula, ez a mundérba bujt építész ur, ez értene hozzá, de hát katona a boldogtalan. — Boldogtalan ! Nagyot sóhajtott Paula. Na már erre felug­rott Barnabas uiaui. Ez az áruló sóhaj m n leni el­mondott neki. Egyenesen rátámadt a lányára. — Szereted? — De apuskám ! — Szereted? Mondd ki! Szereted? — Szeretem. 0 is szeret. Ugy-e megengeded? l'gy-e hozzáadsz ? — Katonához? Soha! Többet ez estén nem is beszéltek erről. Paula egész éjjel nem hunyta le a szemét. A legfurcsább tervek merítitek fel agyában. (Vak arra uem gon­dolt, ami a legtermészetesebb volt s ami másnap délelőtt hirtelen az eszébe jutott, a niker a déloeg termetű Harmatos Gyula belépett hozzá s a láuy szeme megakadt a főhad nagyi egyenruhán. — Föl biruá-e cserélni ezt a cifra öltözetet az egyszerű polgárival ? Ha igen, akkor boldogok leszünk! Harmatos Gyula szó nélkül átölelte Paulát. (Kolyt. kür.) Müvészestély. A Petiitz-gyáii alkalmazottak önképző köre ritka élvezetes estélvbeu részesítette közönségün­ket e hó elsején. Ez alkalummal a Gritl'-száiloda nagytermét zsúfolásig megtöltötte a diises és elő­kelő ko/.öiiseg, amely ebből a uiiivészliaiigver­senybol igazan reszt követeit magának abból a szempontból, hogy az eng nagy termet az utolsó helyig elfoglalta. A műsort Pödör Bela vezet.,,- mellett az Önképzőkör énekkara által előadott llutiyady­índnlő nyitotta meg. mely ugy előadásban, mint vezetésben a közönség legnagyobb elismerését vívta ki magának. A prograinin második száma dr. Flesch Emil zongorajátéka volt. aki Grüufeld egy ro­máncát és egy keringőt adott elő igen hatásosan. Előadását, gyönyörű, könnyed játék és igazi mű­vészi technika jellemzik, amelyért a hálás publi­kum viharos tapssal honorálta. Az utána követ­kező szam Gy. Alexander Erzsié volt. aki kelle­mes, iskolázott szép hangján előadott opera részletével, valamint a haugverseny első részének befejezéseként előadott énekszámaival a közön­séget valósággal meghódította. A legnagyobb él­vezetet mégis dr. Vajda Emil hegedüjatéka nyúj­totta; akit közönségünk már régebbi idő óta ismer. A győriek eme nagy mesterének játékához, a melyhez Gerstl Leóué szolgáltatott diskrét zongorakiséretet, külön jelzőket kellene keres­nünk, hogy méltóan megdicsérhessük. Természe­tes, hogy zúgott a taps, csak ugy rengett bele a vén Griff szálloda, ami a közönség elragadta­tását és tetszését leginkább bizonyítja. I'tána ismét Alexander Erzsi énekelt három dalt Kiss Vilma precizitásáról ismert zongora kísérete mellett, azután a műsorban tiz perc szünet kö­vetkezett, amely letelvén, lelket műkedvelők Ábrányi Emil egy felvonásos vígjátékát, a Vég­rehajtót adták elő kacagtatóan. Játékukkal és ügyes mozdulataikkal igazi meglepetett tarto­gattak azok számára, akik a darabot illetve az előadást végig élvezték. Az előadás után természetesen tánc követ­kezett, mely a legnagyobb jókedvben, ugy hall­juk, egész reggelig tartott.

Next

/
Thumbnails
Contents