Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-05-02

Pápa, lí'09. május 2. 18. szám. PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának es több pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. M e g j e l e n i k in i ii il H ii vas ii r n a p. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Gatátiarg Gyula paptrfcaraali

»da—, Pff-tfr L'rt-ik szám. Hirdetéseket ejf.vezség szerint felvesz a kiadóhivatal. Koiiiiiukaivii s. MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért 1.• I.•.- laptnlajduiioa: GOLDBERG GYULA BMBlrtéádt hirdetési rlijnk a lap kiadóhivatalához kiilileiidűk. A lao ára: wfjétt .vre 1% kor., félévre (i k.. negyedévre I k Nyilt-tér soronként 40 lillér. — KgrrM szám ára .'!(! 1111 A városháza. Irta: D . Lövy László. Egyhangúlag elismerik a városi képviselők valamennyien még a legfukarabbak is —. hogy ajeleulegi városház sz ii U. eélszerütlen és sehogy Bem elégséges. Pedig már két ízben is történt hozzáépítés, ami közegézségi tekintetben ártalmas volt, mert a levegői megkevesitette. Ennek dacára a városháza toljeseti elégtelen; kél szoba kivételével sehogy sem felelnek meg a modern igényeknek. A nagyteremnek csúfol 1 szoba alig képes a képviselőknek felél befogadni, ezért natív szerencse, hogy a városi képviselők jó harmada gyűlésre soha sem jön el. Az adóhivatal állapota botrányos; az irattár egy h ivat a los szobában van elhelyezve, ugy, hogy az rémülettel gondol egy esetleges tűzveszélyre. Több hivatalnoknak egyáltalán nincs helyiséire és akiknek van. azok túlságos tömötten vannak elhelyezve; inert máskép nem ínl.ja. A jelenlegi városház már több mint SO év előtt lett megépítve; de esak a belváros számára; mer; akkor a felsőéi alsó-város külön álló községeket képestek. Azóta megtörtént ;tz egyesülés és a városháza teljes elégséges volt. Azóta nagy fejlődésen ment át a váTOfl ; folyton ttj hivatalok lettek létesítve; már szinte elkerülbetlen szükségünk van bejelentő hivatalra, de most nem tudunk neki helyet adni és !ia sikerülne a várost a megye gyámsága alul felszabadítani, még fog kelleni három uj hivatal : de hova tesszük ? Ezért mindenki belátja és elismeri, hogy a városházát vagy igen jelentékenyen kell kibővíteni, vagy egy uj városházat építeni. A je enlegi városházat nem volna célszerű' emeletre épitteni; mert először ez ese ben még távolról sem volna elégséges másodszor pedig a helyiségek egészségtelenek lennének, levegőjük megrontás, által és az udvari helyiségek még sö étebbek lennének mint most. Segítve volna ;i bajon, lm a város megvehetné a takarékpénztár szomszédos házát. Az átalakítás nem kerülne sokba és nyernénk habár igen szűken elegendő helyiségei; de ha a város tovább fejlődik, akko néhány évtized múlva ismét szük nie a varosháza. Ifi a déli szomszédos hasat venné meg a város, akkor a legszükségesebb átalakítás is igen sokba kerülne: volna egy toldozott-foltozott ódon városházunk és még sem lenne elégséges már a jeleidéin szükségletnek sem: mert több helyiséget le kellene bontani, hogy a hivatalos szobák elegendő levegői és világosságot kapjanak. Legjobb ezért ha a városházával elmegyünk más helyre, legjobbnak tartom a már 3 év előtt felmerült eszmét; a városházát a Graf-kávóház és a szomszédos Németh István telkére építeni. Erre ugyan sokkal több pénz kellene, mint az étidig említeti két helyen és mégis ez volna a legolcsóbb. Az építészeti bizottság már ket izben meglehetős alaposan tárgyalta mind a három eddig említeti terveket, és ezek közül az utóbbi nemcsak hogy legcélszerűbb, mert egy uj modern városházát kapnánk, hanem a legjutányosabb is. Ezen felül nyerni.- a város sokat szépség tekintetében, mert a Fő-utca itt túlságos szük es a jelenlegi éktelen kiugrás megszűnnék. Igaz, hogy emellett meg szükséges volna a szemközti Koritschonerféle kis házikó megvétele és lebontass; de ekkor egy kifogástalan BZép és jó városházat kapnánk. Az utolsó hetekben olyan tervel ia emlegetlek, hogy a városházat a Vojta telekié kellene építem a Jokai-uleara. En t'Zt nem tartom célszerűnek; mert a városházának a város centrumában, vagy ahhoz igen közel kell lennie; ez pedig már igen kivül és messze esik a város központjától. 1 Li uj városházát építünk, nem szabad fukarkodni, azt meg kell építeni ugy. hogy egy távolabb jövőnek is megfeleljen és hogy a helyeit, hogv utálattal fordultak volna el tili«, hotráuvai után még egy ro |obban bolondultak utána — KII nem is tudom, tnit csináljak a szeretőimmel* Miuulla egyszer I'ál után. mikor a vel.llrn összehozott vele eg. aszial mellé. — Boldog emiier vagy I — mondtam ueki ligv kedve. — Ugy-e irigyelne? Meg utalsz is? Nc takiUpttak az éUthe, nagyon jó barátságban voltunk gadd. Te is. Mg a többiek ia. I)e mit lia'iiom én | egymással, en ea Rédei Feri. Azután egyszerre csak I" haragudtok rám, eu meg sajnállak tiieket. Mert megszakadt ez a barátság es én MM tartottam er- csak egyért erJeines fim : a Kérelemért, osak egy deinesnek a felújításai. Ka pedig a/ért uem, meri gyon\ urüségu van az életnek: a uö, caak egy oélja : Fen egészen inas emlierré lelt, mint a minöii<-k in- elbolouditani mindenkit, akit lehet. dult. Akkoriban mé*, mikor megkótottük a barát- — Szerelem nelkul? Üzletszerűleg ? sagot, gyóugéd lelkű, naiv, poétikus legény volt, — Dehogy szerelem nélkül ! Ar éli szerelmem azután egyszerre osak mintha más emberré született I mindenkor uielys.geseu forró, miül a spanyol nap, TÄRCÄ» Irta Vértessy Gyula. A „I* á |i * i I. a p o k" eredeti tárcája. — l»iak kor.lukban, sőt még azután is, mikor volna. Kikerült a l..varosból, le a vidékre, hallotiam róla, hogy megnősült, aztán azt is hallottam, hogy meghalt a felesége a fl ismét visszaköltözött ide e innen -ziitnitóőik a/. 6 megváltozása Hideglelkü szerelmi iitouallouak csapott fel, akiről hallani lehetett, vala lányszor csak valami botrány kertit a piacra Asszonv bolond'tó, leányok tejét elcavaró, lelia fráter lelt, aki előtt nem volt értéke a becsületnek, a tiszte-sebnek. vagy az afrikai homok. A széniem minden érzése leikül mutatni szerelme;, aljasság lenne. Kzt én nem te.zeni. Mert igyekszem átérezni minden alkalommal a szerelmet. Ks többnyire sikerű' is. Csak jól kel! traiuirozni a szivet; ez a fődolog, Ugy kell vele csinálni, mint az akadályversenyre srtiul paripával Ra kell szoktatni. hogv ugorjék, ha az. akadálynak osak atuyekát latja is. Ks ugrik. Bittor-aggal és ónhitfclommal. Az akadály versenynél és szel eleműéi Annyi rosszat hallottam róla, hogy szinte meg- pedig ez a fő Szinte r./.

i

.\enk«'zve gondolok vissza gyűlöltem. Kgy csomó viszonyáról eg>'«z nyíltan arra az. időre, mikor meg én is olyan gyáva voltam beszélgettek éa va'anáiiysror egy-egy li.it i, asszony a nőkkel szemben, lutnt a h'gtobh térti. Igen, mint vugy leány eldobta magatói az eletet, Uedei Ferit a legtöbb férfi, aki a jó training hij-in elfut ar. akaniindig em'egették, hogy hátha S érte tette? daly mellett, nem hizva ai erejében l'edtg Iául. Mert aok tönkre telt ilju elet nyomta már az ezek az akadályok csak olyan cirkuszi akadályok, ú bünos lelkét, s csodálatom dolog, hogy a nők a! Fal helyett vászonból vannak éa a azolgák lejjebb i< tartják, mikor ugrásra ken'il a sor. Csak neki keli v.-igiu: Kellemetlenül kaeagott. azután pezsgőt hozatott : — Kljeii a szerelem! A mámor! Kiürítette a poharat fenékig. Még e-etliutett is utána a nyelvével. — Nincs szebb dolog a mámornál ! Nem jó tisztán látni! Ugy bizony, pajtás, már szeretjü'; az italt is. A pezsgőtol kezdve egészen az abszintig. Ne nézz reám olyan azánakozőlag. Nincs én rajtam mit sajnálni. Jól érzem magam, mikor mamoroa vagyok' Sőt csakis akkor érzem magam jól. A mámor kell nekem; az a létfőltélelem. mint e balnak a viz, a madárnak a levegő. Itor mámora vagy szerelemé, egyre megy. Csak mámor legym, hogv ne 'lássak töte világosan Mert iszonyú az eletet a maga nvomoriiságával világosan látni. — Iszonyú? IV az talán még iszonyúbb, ha az ember az élet poétikus, tiszta szépségeiből 'nem lát vagy nem akar látni semmit sem. Hej, Feri nem ilyennek isinerlelek én téged azelőtt! Hogy tőnkre ment a lelked! Hogy rohansz a végvesztedbe ! Klet ez. a tied? Mámorban végigdorbézolt éjszaka, egv világos lii-s szin nélkül, egy neues gondolat, egv jo cselekedet nélkül! Nekem egy szép kedve* nyári nap . . . —• Vigyázz — vágott közbe —, hogv nálad is hninarosan be ne következzék H éjszaka! Mert az a világ rendje. — Ha sohasem lett volna az ember h ildog, nem lenne később olyan nyomorult!