Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909
1909-04-18
italokra, kultúrára pedig ennek csak a asásad részét. A magyarországi szervezett lannhásaág gazdasági és kulturális föllendítésére kiad évenkiut ll,000.(KK) koronát, alkoholra pedig majdnem öt millió koronát! Mennyivel javulna a munkás gazdasági és tárt ad almi kelyzete, ha ezt az óriási összeget nein a maga megniérgezésére és övéinek töukretev csere, hanetn lakásra, élelmezésre, önművelésre fordítaná I Ks ezzel az egész emberiség létét fenyegeto veszedelemmel szemben nincs más vedekez.es. csak az, ha nem iszunk. Mértékletes ivás tiuicsen. Mértékletesség szépen hangzik, de keresztül vihetetlen. Hissen ha volna mértékletesség, akkor nem volna oly rettentő nagy alkohol fogyasztás, nem kerülne annyi ember az elmei),-tegség leg. különbözőbb fajával a tébolydába. nem történne napról-napra annyi szerencsétlenség és nem volna az államnak 170 milliónyi szeszadó jövedelme. A szeszes italok élvezetéről való lemondás áldozatba nem kerül, az mindenkeppen csak előnvös és hasznára válik mindenkinek. Az abstiuet's, a szeszes italoktól teljesen tartózkodó égvén élet fel fogása sokkal nemesebb, magasztosabb, élete sokkal nyngottabb, megelégedett, testi és szellemi erejének teljes birtokában sokkal munkaképesebb, emellett pedig nagv összegeket takarít meg és fordíthat okosabb célokra, mint s/eszes italra. Az alkohol okozta tengernyi baj. nyomor és szenvedés csökkenését és amennyiben lehet megszüntetését tűzte ki céljául az alkoholellenes Egyesfiietek Országol Ligája, amely tagjaitól megköveteli, hogy teljesen tartózkodjanak a szeszes italok élvezetétől és minden erejükkel támogassák az abstinent kttzdelmat, kisebb családi körökbe gyűjti, igvekszik őket oktatni, lelvilágositani, nevelni és korcsma helyett nemesebb, lelki és szellemi szórakozást nyújtani. Az egyesület iszákos mentesével is foglalkozik, eéijai közé tartOSÍk alkoholmentes kávéházak, vendéglök, népottlionok, népkönyvtárak, iszákosok gvogvintézetéuck létesítése és tentartása. Az egyesületnek tagja lehet, minden lö életévét betöltött egyén, aki hajlandó megfogadni, hogy szeszes italt nem élvez. Színház. Szalkay Lajos színtársulata mult vasai nap bevonult színházunkba, hogy a tavaszi szezonban tőle telhetőleg a legnagyobb műélvezetben részesítse közönségünket. Elhoste magával tál'illatának jó hírnevét, hogv azl nálunk öiegbitse. de visszahozta a társulat kitűnőségeit is: Korim s Ilonkát, Verő Jankát, Fábián Linkát, Dérit, Bátorít, Kovácsot, stb. stb., akiknek mindegyike, az előadásoknak lüktető vérkeringése] és akiket a társulat egyetlenegy darabban sem igen tudna nélkülözni. Színházi SSMOlinnk első hetével általában meg vagvunk elégedve.* Az előadások, a mult vasárnapi előadásnak kissé vontatott voltát eszáinitva. mind elismerés és dicséretet erdőméinek. A szinre került darabokról és azok előállásáról alábbi tudósítás.liiikban számolunk be. Vasárnap. Délutáni előadással kezdette meg húsvét vasáruapján társulatunk az előadások sorozatát s a Tataijárás cimü isnni* operett akkora közönséget vonzott a szinhá/ba. hogy a színházra egész bátran kiakaszthattak volna azt, a bizonyos táblát, hogy „minden jegy elkelt*. Színészeink pedig jókedvvel és kifogástalanul játszottak. Az esti előadások sorozatát pedig a „Csók király' cimü regényes daljátékkal kezdték meg A darabról, amelynek szövegét, Qrbán Desto írta, zenéjét pedig Sztojanovits Jenő komponálta, nem sok jól mondhatunk. Azaz annyit, mégis mint a legtöbb regényes daljáték, d, hogy regényesnek ugv an elég regényes, de egyébként elég üres is. Ha a kedves, fülbemászó muzsika nem pótolná a hiányokat, igazán olyan volna, mint a fölmelegített thea — élvezhetetlen. A darab Alkn.arban, egy flandriai kit varosban játszik, ahol Kausen MíSkábs • Kormo« . a szépséges ,-sipkeverő íljuba, a városka minden leánya szerelmes lett és hogy láthassák, a házuk előtti kúthoz járnak vizer'. ahol Miska szokta megmeri tani korsójukat. Miska azonban nem törődik velők, mert ö lleinskeik ("Kovács leányába, a ssépséges és dúsgazdag Évikébe (Borbély Lili szerelmes. aki Miska szerelmét szint-n viszonozza. A Iesti nagyobb baj, hogy HspBshsrk hailaui sem akar | erről a szerelemről, annál kev ésbbé a szerelmesek házasságáról s minden törekvése oda iránytű, hogy leányától Miskát eltávolítsa. Mi«ka azonban csak akkor veszti el reményét végképpen, mikor i az apa kijelenti, hogy csak akkor adná hozzá [ leányát, ha tsásosar koronával rendelkesnék • , azon vau hogy ezt az óriási összeget mielőbb megszerezze. A véletlen éppen ez időben viszi oda a királyiét Fábián L.), akihas már régebben eljutott Miska szépsége és most csipkét akar tőle venni, tnlajdonképeni célja pedig az. hogv Miskat meghódítsa, ami egy kis erőlködés után sikerül is neki. Szolgája Inke, aki mint ördög jeleink meg, aloinitalt ad az ifjúnak és elviteti a királynébea, akinek egy éveu át mint térje szerepel. L'sak egy év után, — miután a királyné Anélkül, hogy sssk ra is néztem volna, felkeltem és indultam haza felé. Valiim kaj <n gyönvoriiség iobogoit belliiéin. Visszaadtam azt a sok keserű ristasWtasitSSl, amiben részem volt a nsgv uri kisasszonyoktól. Mindig a cipőmet nézték, inindig a kopottsagoin ni akadlak lenn es be sokszor láttam esönde* mosolygást a szemükben, mikor a láetmál állotlaui és néztem a |enisnzeö kisasszonyokat. Mo.t megfizettem. Mert lágyak én az ö romantikus hailamaiiiak a médiuma.' Mindez pedig történt ezelőtt öt-hat észten oVfoeL II. Knnek a szomorú történetnek a vege most játszik. A villamoson ülök, szcmköxt egy bajos, fiatal asszonyka. A villamoson mindig meg szokiam nézni ur. útitársaimat. Ahogy a szemünk találkozott, valami homályos derengés kelt bennem. Kz.eket a szemeket már láttam valahol. (> is ho-gran nézett rám és szinte láltain, hogy 6 is keres az. emlékezetében valami pontot, amihez a szernél vemet köthetné Oda lilteiu mellé. Kgesz.en a füléhez hajoltam. — Ismer maga engem'.' — Igen. — Tudtam, inert ezeket a szénieket már hittant valahol. — Akkor is a szemeimet üldözte. — Mondja meg. ki maga asszonyom? — Nem lehet. Az eletein legnagv ebb szegyeinkül a Magt emlékéhez. Nem akarom megisinétellii. Örülök, hogy nem emlékszik. De most már emlékeztem am. Egy pillanat alatt eszembe jutott az. egész ozouioi u histőr a. A Gellérthegyi a zokogás, a hoSSIH, minden. Kretl ésszel most elégtételt ailok neki. — Bocsásson meg, akkor bolond gyerek ember voltam. Elégtételt akarok önnek adui. Itt vagyok rendelhessék velem. Az asszony főién.csen mosolygott, felállt, egy hideg biccentéssel kös/outött és ment ki. En meg bambán, uns arccal barnultam utána. Egyetlen érzés fogott át az. egész utón. A szégyen érzete ég a tudat, hogy nincs a világon olyan bosszú, amit vissza ue lehetne bosszulni. Az. embergyilkos kegyetlenseggel marja a másikat a másik meg öt, táj miudkettiinek, tudjuk is, hogy gaz dolog, de gyilkolunk, mióta az. első ember megölte a masodikat. IBÉSSHiba jutott, hogy milyen boldogtalan lett volna az lány. ha en nu-g uem bosszulom magamat. Kgv szegény botiéin felesége lenni, nem irigylendő dolog. Most meg láttam az arcán a boldogságot, meri hiszen ilyen gőgös nem b-het csak igen boldog, vagv igen szerencsétlen ember. már elérte „célját" vele, — bocsátja ismét haza, ahol szerelmes Évikéje epedve várja. Később Miskát, mivel egy éveli át, mint a királyné „féije* szerepelt, gróti rangra emelik, és csak igy sikerül neki Évikét feleségül venni. Ez volna a darab kedvesnek látszó meséje. Az előadás azonban kissé vontatott volt. bár Kormos Ilonka kedvesen és igazi művészettel állott szerepe magaslatán, megjelenésekor virágesö és viharos taps tugadta, amelyre különben a tengerész-kupiéval és egv táncával is elég érdemet szerzed volna. Elismerésre méltó alakitást nyújtottak még Borbély Lili, akit a közönség több Ízben a színpadra tapsolt, továbbá Fábián Links, aki a társulatnak most is egvik erősséget képezi, nemkülönben Kovács, Inke, Bátory és még többen hozzájárultak az előadás sikeréhez, természetesen, ki-ki ahogy tölt tellett. Hétfő. Húsvét héttőjén szintén két előadás volt; délután Martos - Huszka ..tüll Baba-4 cimü operettjét adták fél h.-lvárakkal szintén telt ház ehitt, mely alkalommal játékukkal kiváltak Kormos Gábor diák), sinke) Qisi Ka f ina i, Déry (üil Babá. Bátory (Z&lfikár) és Inke lte/.sö iMujkó cigány valamint Kovács budai biró — Este ismét a „Csók királyt," adták másodszor egészen telt, ház előtt és sokkal jobb előadásban, mint. előző esfe. Kedd. A második újdonság --lso szinházi hetünkben a „Forradalmi nász" volt. Szinmíí i! felvonásban, irta Soplius Michaelis, fordította Hámoninai Albert. A darab egyike azon szinniüvéknek, amelyeknek a színpadi hatáson kívül irodalmi becsértékük is van. A darab 1798-ben, Franciaországban játszik. La$DS francia király lefejeztetése idejében. A darab egy emigráns (Gyenisr esküvőjével kezdődik, aki ossk azért jött vissza hazájába, hogv arájával Vem.Janka házasságot kössön. A jakobinusok azonban Tressailes emigránst elfogják és mint az újjászületés ellenségét, halálra ítélik. Kste van. A halálos ítéletet reggel ti órakor kell végrehajtani. Alaine Vero azonban megbűvöli a jakobinusok ab-zredeset s ráveszi, hogy Tressailes Gyanít megssOkh aasen. Marc-Arron (Dóri) alezredes ruhát cserél az emigránssal, aki a jelszó birtokában leveti az Őrségen ár megszökik • helyette ott marad MarcArroii. mint halálra ítélt. Heggel észreveszik a szökést s az Ítéletet nem akarják végrehajtani, mert a gyáva remegő Tressailes helyett MareArront, a saját, hősies alezredesüket kellene kivégezni. Aki azonban jellemes férfi levén, az ítélet végrehajtását követeli, bár élnie most már még kedvesebb volna, mert Alaine azon az éjjelen megszereti. Pár perccel hat óra után megjelenik Montaolup, a vezér, s magával hozza a megszökött Tressailest, Marc-Arron ruhájában. Az Ítéletet odamódositja. hogy a tulipános egyenruhás fogoly helyett az igazi fogoly végestessék ki. Marc-Arron árulása, illetve szöktet.--,• inegkegyelmeztessék. Marc-Arron azonban jellemet ember, kiáll a katonái elé, vezényel és agyonlöveti magát. Az emigráns pedig életben marad, de Alaiuet már nem veheti teleségül, mert az a bátor, a hős Marc-Arron nejévé lett. Verő Janka kitűnői alakitást produkált ez este Alaine szerepében, valamint Gyenis is hűen adta a gyáva, a remegő emigránst, aki mindentől, de a haláltói félt leginkább. Vero után azonban Dérit illeti a legnagyobb elismerés, aki MarcArron nehéz szerepét igazán megrázó erővel játszotta meg. Sikerült alakitást nyújtottak még Kovács és Sinkó Gizella és végül kisebb szerepeikben Bátory és Dobéi Antal. Kár, hogy szerepét egyik szereplő kevéshbé tudta. Az előadás ennek dacára is sikerültnek mondható. Szerda. Szigethy régi népszerű, életvidám bohózata, a „Csókon szerzett vőlegény" kelült színre. Az ötletes, mulattató darab, a ráfi jó nótadallamok színészeink buzgó ét tikeres játéka által közvetítve derűs szórakozást nyújtottak. A játék köz-