Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-04-04

di c ^ j r i r Ii i ft in l II i| f :i v a S a r 11 H Szerkesztőség és kiadóhivatal : Ooldbarg Qy\.la papira ti— kadéae, I- -1«• •_>.'!.ik szú . Hirdetéseket egyezség szerint felvesz a kiiidóliiva! Ki, a gyámság alól! Pápa város minden polgárának, t< hái egész közönségének régóta egy! fő törekvéséi képezi, hogy a megy< gyámkodás alól magát kivehesse. A város közönségének IS évi ti rekvése ez. mely ma már annyira mef érettnek látszik, hogy e tárgyban neu sokára a legkomolyabb lépések fogna megtétetni. A kezdő lépést a város t; náesa, tegnapi Ölesében már meg i tette azzal, hogy elfogadta a város fi jegyzője által szerkesztett javaslato mely Pápa városának önálló törvény hatósági joggal felruházott várossá 1« emlő átalakulásai fogja a képviselőtec tUletuéi javasolni. Ez ;t mozgalom, mint lentebb j< lezziik, nem nj keletű, mert 1891-be oly irányban indult már meg a mozg; lom, hogy Pápa központtal, a pápai j; rásból, a vasmegyei kis-oell— keinem" aljai és a gyürtnegyei sokoróaljai jéri hoszá esatolasav.il egy külön vármeg) alakiltassék. Ezt a törekvést azonban város nem volt képes mag valósitan de ezzel szerintünk nem is nyert voln sokat a város, meri a megyei gyámsá, akkor is estik a hátán ült volna, épp ng mint most. csupán annyi előnye marat hogy a varmegyével közvetlen érintkt zésbe kerül. Arról az eszméről tehát, hogy kii lön megyei központtá alakuljon. Páp városa le is mondott, mert ez esetbei TÁRCA. jYíerengés. Jrfagános, kicsiny szobámban €lgondolkodom csendesen. Xünn zug a széf s rnig hallgatom Jfyomasztó l{öd üi lelkemen Valahol nja esküvő ve//; Szól a zene, cseng a pohár S lelkes hangú köszöntökben gyönyörködik az ifjú pár. Jim, mi leljem megragadja. Jfem a nász vigadó népe. Csendes kép az. Egy i'junak S barna lánynak kedves képeKét szép szerne /{önnyben ázva jYfyrtus-koszoruval fején. S összebújnak, mint madárkálr j(öze gő vihar idején. gondolatim tovatűnnek, JtT/nt konjor felhők az égen. S egy régi dal sir szivenjben : T

Va!amikör, réges-régen . . ,* T 9 Ligeti J Jen«. •• .'.un::, itárs; MOLNÁR ÍA.LMÁN 1 A szerkesztésért ír; I5| laptulajdonos: / GOLDBERG GYULA. 1 is ki volna reá lei.i isztve a vármegy< szárnya, ide tán nem oly súlyosan nehezülő szárnyak, mint a mostaniak) amelj szabad mozgásában •• pten-nyomon meg akadályozná. De nézzük csak mit hoz lel a ja vaslat a törvényhatósággá való alakulái mellett, amelyheu i únden ellógulatlai szem meg fogja lát':i a város törekvé sének indokoltságát. ,.1'ápa város k<"zönsége elég szel lemi és anyagi esővel rendelkezik u átalakulásra s az átalakulásból származó kölelezettségek és 'terhek viselésére. .\ lakosság száma pediu az utolsó tiz é\ alatt 65-70£-kal emelkedett. A várói kulturális, ipari és kereskedelmi, de kii lönösen kulturális jn.ézinényeivel a dunántúli városok között az első beivel foglalja el s épp e miatt is van eine Ivetve a dunántul 11nénjének. V

r

an ; városnak egy theol. a' adémiája. egy fő. egy algimnáziuma.* 'áll. tanítóképző két tanítónőképző in' '-te. kei telekezei j polgári leányiskolája, egy felsőbb leány iskolája, egy állami polgári leányisko Iája. egy polgári fiúiskolája, negv fele Ikezeti elemi, egy állami minta- és egy állami földmívesiskolája. Van továbbá állandó színháza, az irodalom és művészet emelésére több társasköre, központja több hivatalnak: borászati felügyelőségnek, máv. osztály mérnökségnek, kir. járásbíróság, adóhivatal, pénzügyőri biztosság, csendőrség, a lí). sz. m. kir. kat. felmérési felügyelőségnek, székhelye a 7-ik honvéd huszár ezred törzséIrta és a Leánycg\esulet !!"•!> raáre. IM-iki estélyen felolvadta : Jakabháxy Istvánná (Kul.vtntás.) A nyelvek tanitása és sok minden tanulása nálunk is meg van. mit lehet mondani HM ml.li tanuló gyermekeink vaunál., mint az aristokrat.iknak, hiszen a múzsák, grátuk sokszor rilkáhhan keresik fel a palotákat, mint a kunyhókat, inert nekik nem imponálnak az ősök és a sok ágii korona; mért ne tanulhatnának iiat a mi '.'vermekoink is épen olyan jó moilort, lia azt H szülik nem restéinek niegköveielni es inasuk jó példával járnának eló. Kuliázat liau eléggé utánozzuk okét tuár, sőt el is Kerültük, mert ŐK utoati és tetuplomokhan a lehető legegyszerühhen öltözködnek, osak tinóm, eseteié, modoruk anil|S el kilétüket, mert a finom moilorlian méltómig van, zaj és téltüimi akarás nélkül ; azért a ki akarja, mégis meglátja őket. A ruházat ilrága mulatság, sokan alig hirjak követni a felehlivalókut és nagy áldozatot hoznak erte; a modor, melyet minden értelmes lény megtanulhatna, oloeóu hozzá jutható lenne és emelne a szépséget, öltözetünknél is, azt inéit nem igyeksziink miuden akaratunkkal inegtanitani és megtanulni. Hogy ne ugv nézrenek le rank, mint mi is a italunknál sokkal lejehh aliókra, kiknél felismerjük, liogy szép öltözetükkel nincsen összhangban tnodoKlülizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. lap ára: egéHZ évre 12 ker.. félévre i; k., negyedévre ic ilt-tér soronként 4U liliér. — Bpsi szám ára 30 fill nek stb. stli. A város ezen intézményei mind arról tanúskodnak, hogy, mint kulturális tényező, nagy célok megvalósítására hivatott, épp ezért nem tarthaté) mint kiskorú, nicg*yTH "gyámság alatt akkor, amikor Komárom, Panosova, Selniec-és Belabánya. I'jvidék, Versec, — indánál kisebb városok — önálló törvényhatósággal birnak. Fejlődésére legjobban reá mutatnak a varos évi költségvetéseinek adatai: Az 1900 évi szükséglet volt 226,295 K. 08 fillér, az 1900 évi szükséglet volt 300.472 kor. 93 HU. A szükséglet emelkedési,- tehát 10!». 177 kor. 85 fillér. Az 1900 evi fedezet Volt 137,151 kor. 7<i tili., az i!K)!l évi fedezet 198,011 kor. 21 tili, s így a fedezel emelkedése 58,859 kor. 4"> fillér. Az líKX) évben a pótadóval fedezett hiány volt Sí). 143 kor. 32 fill., az 11*)!) évben pedig 187,461 kor. 72 tili. így a pótadó emelkedése 48,318 kor. 40 tili. Százalékokban kifejezve a lefolyt Ki év alatt a szükséglet emelkedett 4*"e-kai. a tedezet 44.4"»-Icai. a közlégi pótadóval fedezett hiány 3.U"e-kal. Ezek a számok bizonyítják legjobban, bogy mily rohamosan emelkedtek kiadásai s ezzel szemben a póta ló-százalék esak igen kis mértékben nőtt, mert a város intellectuális ereje mindig tudott ujabb jövedelmi forrásokat nyitni, amelyek a bevételeket szintén emelték. A város ezidőszerinti aotív vagyona 2£4S,986 kor. 26 fii., melyből 1,329,216 kor. 84 fill. szenvedő vagyont képez, tiszta vagyona e szerint 1,218,748 kor. ruk : niiut a színpadon mikor kijátszanak egy szolgálóhói lett nagyságos asszonyt, ki a jó modort nem tudta megtanulni és felöltözni, tMth a diszes ruhát, mely nem illik reá. A csipke, szalag sth. még nem tesz senkit előkelővé, a varrónő elkészíti, a gyar megszövi, de ueiu s uii dicsőségünk, ha még az arát is a férj vagy íipa keresete fedezi; de ha jó modort tanultunk iiozza, ez a mi érdemünk, mert ehez szorgalom, fáradtság kellett mig megszereztük. Sokszor igaz az a közmondás, hogy a ruhája izerinl fogadják és a modora szenm hoosatják el az emuért, ott a hol vau az illetőnek emlieiismerete il'i'o , hogy milyen hangon és modorlain heszél a Iiat ii leány vagy itju sziliéivel, meglehet ítélni oltliou az egész e-aladl>an uralkodó modort, a kiuek van egy kis tapasztalata. VetryiiK csnk az arekifejeiés uevelesét, hanyatt fordítanak arra goiidol'.' 8<>kau tiltják a tiikörhe nézést az ifjúságnak, jiedig ott láthatná mérges, mogorva arokifejuzesének utsá >,ail ; vaunak fiatalok teljesen ráncos homlokkal ís száj szegletekkel, a rossz szokás miatt , a szülők negszokták, vagy Imyhán figyelmeztetlek rá. Az élet is színpad, mindnyájan a nyilvánosság; :lőtt élünk és saját életünk szerepét játszok le igazi átékkal. A hogy a színész is megnézi arcjátékát a tü-