Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908

1908-03-29

4. viselt elveknek -a „kupai Lnpok"-bun egy orgánuma legyen, Hogy az alperes a'ltal a D.) alattinak tu­lajdonított, értelem helyes,-bizonyítja az annak ki-, állításakor tanultépen jelen volt Sült JőzHuf kir. köz­jegyző, aki előtt. Fenyvesy Ferenc azt jelentei le ki, hogy mint iöispán nem akar továbbra is laptulaj­donos lenni, mert állásánál fogva "zt nem telicti -és nem akarja magát kellemetlenségnek kitenni, azért a lapot, átadja az olt szintén jelen volt alperesnek, kijelentette azonban azt is, hogy a lapot továbbra is irányi tani fogja és az átadás dacára'is a lapuin az ő akarata nélkül nem fog történni sem tni. "* Ugvunesalc az alperesi értelmezést támogatja <i G ./• alatti, 1898. évi december 24-én kelt s Németh István pápai főiskolai gazdasági tanácsel­nök által Fenyvesy Ferenchez irt, levélre ez utóbbi által vezetett és Goldberghez intézett soroknak az a tartalma, hogy a Németh István levelében emlí­tett ugyhoz nincs semmi köze, a lapot alperes ott uyumtatja, a hol neki tetszik, mert az ő pénze; — továbbá szintén Fenyvesy Ferencnek 11 ./ alatti s Budapesten 1898. évi december 27-én kelt levele, melyben azt írja alperesnek: „ismételve ki|clentem, hogy most már egészen az ön doiga, mit estuál a lap anyagi részével;" — majd végül ugyanannak a Siófokon 1900. évi július hó .29-éu kelt ü /• alatti levele, melyben azt közli alperessel : „hogy a l'apai Lapokat az ön t anyagi áldozatni tartjak fenn." Ezeknek a leveleknek tartalmából és különö­se ti Dr. Koros Endre főiskolai tanárnak abból a vallomásából, hogy ő a „L J áp:ti Lapok" szerkeszté­sétől azért vált meg, mert, Goldberg laptulajdonos­saga alatt a lapot szerkeszteni nem kivánta, s e tárgyban Fenyvessy Ferenccel folytatott hosszabb levelezés során Fenyvessy többször hangsúlyozta, hogy a lapnak tényleges tulajdonosa az alperes, bar a sr.erkesztő változás ő töle függ, — valamint ii most nevezett tanúnak abból a további vallomá­sából, hogy midőn ezek után lanti a lap szerkesz­téséről lemondott, Fenyvessy ugy nyilatkozott, hogy bármennyim sajnálja, mégis ki kell jelente lue, miszerint Goldberg a laptttlajdonos; — a kir. ítélőtábla bizonyítottnak találta, hogy Fenyvessy Ferenc a „Pápai Lapok 1- tulajdonjogát az alperesre átruházta, illetőleg a tulajdonjogot az alperes ré­szére szerezte meg, amit egyébként támogob az a körülmény is, bogy alperes a lapon már több év óta mint kiadótulajdonos szerepel. Esek akipjáu a kir. ítélőtábla az első bíró­ság ítéletét megváltoztatta, felperest keresetével elutasította és mint pervesztest az 1S68. L1V. t. í <?. 251. §a alapján a peri és felcbbezési költség­ben elmarasztalta. Győr, 1907. évi ápril hó 2-ik napján. dr. Hódossy Lajos s. k. Proszt János s. k. h. elnök. előadó. (1\ H.) 5410. sz. 1907. P. Ö Felsége a Király nevében! .4 m. kir. Curia dr. Illés Dezső ügyvéd által képviselt özvegy Feny­vessy Ferencné felperesnek, dr. Hirach Vilmos ügyvéd által képviselt Goldberg Gyula alperes ellen hírlap tulajdonjogának elismerése iránt, a veszprémi kir. törvényszék előtt folyamatba tett 8 ugyanott az 1906. évi december hó 22-ik napján 7410 sz. a, kelt Ítélettel elintézett és az alperes felebbezéeére, a győri kir. ítélőtábla által 1907. evi április hó 2-ik napján, 522. ez. a. kelt Ítélet­tel megvizsgált rendes perét a felperes l'elebbezése lolytan, 1908. évi február hó 27-ik napján tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vévén, következő ítéletet boiott: A másodbiróság Ítéletét az abban felhozott indokoknál lógva helybenhagyja; egyszersmind a felperes ügyvédének diját és helycgkiadasát megbízójával szemben 65 kor. 30 fillérben megállapítja. Kelt Budapesten, 1908. évi február hó 27-ik napján. Obcrschall Adolf Major Kálmán s. k. elnök. ». k, t)15adó, Páoni Lapok _ HIVATALOS ROVAT. : Hirdetmény. Pápa r. t. város polgármesteri hivatala köz­zéteszi, bogy a képviselőtestület 1908- március hó 19-én tartott küzgyülésében 87. sz. határozatával szemben özv, Klára Sándortlét azon kérelmével, hogy a Jókai Mór utcai házát a város G0U00 koronáért vegye meg elutasította. 88. sz. határozatával Ma lies Jánosnak a pá­pai tébolyda alapra hagyott 9188 kor. 87 filléres alapítványát, valamint az alapító levelet is el­fogadta. 89. sz. határozatával Túri Nagy Jánosnak a város tulajdonát képező Török Bálint utcai bérház egyik 4 szobás lakását évi 870 k. bérért f. évi május 1-től bérbe adta. 40- sz. határozatával a város térképének elkészíttetése céljából felterjesztést intéz a pénz­ügyminiszter úrhoz. 42. sz. határozatával a Kossuth Lajos ulca uttestének barak makadámmal leendő azonnali jókarbu. helyezését elrendelte, 48. sz. határozatával a kereskedelmi minis­ter úrhoz felterjesztést intéz akár agyag, akár ta, akár pedig eloctro technikai iskola létesítése iránt. 44. sz. határozatával a felsöhosszu utcai lakosuk kérelmére a vízvezetéki csőhálózatot utcáikban a papkertig 1444 K 55 fillérrel meg­hosszabbítani rendelte. 45. sz. határozatával Nagy József v. rend­őrt 25 évi szolgálata után 190S. július 1-ével nyugdíjazta. 4ö. sz. határozatával a Korvin, Kuruc és Szt. László utca alagesövezése és annak költsé­geinek viselésére szabályrendelet készítését mon­dotta ki. 47. sz. határozatával Scheííer Frigyesnek a Török Bálint utcai bérház egyik 8 szobás la­kását 707 K 90 f. évi 190S. május 1-töl kezdve bérbe adta, 4S. sz. határozatával a Jókai Mór utcán építendő iöldsziutes bérház építésére nyilvános zárt írásbeli verseny tárgyalást rendelt azonnal kiíratni azzal, hogy az építkezés rögtön kezdes­sek meg. 49. sz. határozatával a Jókai Mór utcai bérház G34Ö0 K építési költségének 5"7ő#-i'a folyószámlára a pápai Közg. banktól leendő fel­vételét mondotta ki. 50. 51, 52, 53, 54, 55, 50, 57, 58 sz. hatá­rozataival Duka Ferencné, Cziller János, kisk. Németh Ferenc, Veszelle János,, özv. Tóth Já­nosnó és Tóth Vendel, Tóth Sándornó, Major Erzsébet, Ganes Erzsébet, Halász István ós Halász Mari illetőségét tagadta meg. Ezen határozatok azzal tétetnek közzé, hogy ellenük a felebbezés 15 nap alatt a város polgármesterénél beadható alulirt naptól számítva. Pápa, 1908. március hó 29. Mészáros Károly, polgármeslex'. Szalkay Lajos színtársulata folyó hó 23-án érkezett meg városunkba, s még az nap meg­kezdette előadásait. Első este telt ház előtt ját­szották színészeink a „Varázskeringő "-t. Második este azonban már a Varázskeringö nem bírt telt házat varázsolni; egész sorok maradtak üresen, amit annak tulajdonítunk, hogy közönségünk majdnem mindenbe 'nehezen tud belemelegedni, igy a színház látdgatásba is. A társulatnak 12 tagu zenekara látja el a zenei teendőket többé — kevésbbé kifogástalanul. Mielőtt részletes referándánkba belekezdenénk, meg kell említe­nünk, hogy a társulat égy uj művésznőt is hozott magával: Solti Vilma koloratur énekesnőt. De meg kell említenünk aa't is, hogy az első három előadás alatt átkozottul hideg volt a színházban. Bizisten, ahoz egy csepp kedve sincs a közön­1908. március 2 9._ ségnek, hogyjaraikor színházba megy, a lábzsákot és az utazóbuudát is magával vigye. Dideregve, a hidegtől átjárva előadást végig nézni nem élvezet, még a pápai közönségnek sem!.De nem élvezet a*z sem ha színtársulatunk némely tagja mosolyog, nevetgél, ahol neki éppen könnyezni kellene. (Ezt a szerda esti előadáson láttunk.) Több komolyságot kérünk a színpadra vinni és kevesebb (szerepen kívülií társalgást és csevegést., mert ezt még egy műkedvelő sem meri megkoc­káztatni, annál kevésbbé szabad ezt merni híva­tásos színművészeknek. Abbau a jó reményben, hogy ilyeu dolgokat többé nem lesz okunk fölem­líteni, részletes tudósításunkat a következőkben adjuk: Varázskeringö. x Hétfőn, a sziniszezou első napján, bemu­tatóként Dörmann — Jacobsohn — Strausz 3 felvonásos operettjót, a „Varázskeringö 1!-t adták bérletszüuetben. A darab szövegéről talán jobb volna nem is szólani. Meséje nincs, de pikanté­riája, no^az vau, még pedig bőségesen. De minek is mese? Hiszen operettről van szó Mi az ördög­nek abba cselekmény ? Minek abba más, mint pikantéria? Hátha még színészeink otthon felejtik i szépérzéküket! Még csak akkor lett volna ám sikamlós! Talán el is csúsztunk volna. De hála a darab szerzőinek, hogy ilyeu pikánsán, sőt sok helyütt szemtelenül irtak, mert különben nem lehetett volna mit kihagyni belőle. A mi közön­ségünknek még nem kell az eiajta szöveg. Még nem érett meg az ilyesmire. Méghozzá vau szokva a fehér estékhez. Sokkal több jót mondhatunk a a zenéről Strausz zenéje lágy, fülbemászó, s ahol kell erőteljes és kifejező. Különösen szép a keringője és a „Vau nekem uram- kezdetű dala. Es ha harmadszor is előadják ezt a darabot, csupán a zenéje kedvéért fogjuk megtekinteni. Az határozottan megérdemli, hogy meghallgassák. tí. darab szereplői közül első sorban (persze, hogy első sorban) Kormos Ilonkát kell megem­lítenünk, aki Franci szerepében ugyancsak ragyogtatta játékmüvészetót. Játéka csupa élet, csupa jó kedv, csupa tüz. S bár a közönségen még nem uralkodott a Kormosláz, tapsot és éljenzósfc nyílt színen is, azután is, böviben kapott. Utána, szorosan utána Solti Vilma (Heléna) következik. Nagyon szép ós erős koloraturja vau A legmagasabb regiszterekben is miuden erőlködés nélkül, könyedén és tisztán énekel. O a társulat legjobb énekesnője. De játék tekinte­tében, Kormos előtte áll. Nagyon jó alakítást nyújtott még Szatmárynó a Friderika udvarhölgy szerepében, míg a többiek jelentéktelen szere­pükben jeleskedtek. A férfiak közül Szalkay di­rektoré a pálma (Joakhim). Természetes, élethű játéka folytonos derültségben tartotta a közön­séget. Szalkay elmondhatja magáról: „Nem éu vagyok a színpadé, hanem a színpad az enyém." Gyárfás pompásan adta Niki hadnagyot, jó kedv­vel ós teljes igyekezettel játszott, de hangja el­veszett, hangja nincs. Medgyaszay hangjában javulást tapasztaltunk. Szépen énekelt és játéka is elfogadható volt. Báthory méltó partnere volt Szalkaynak, mókáival sokszor megkacagtatta a közönséget. Kedden megismételték a darabot, ugyancsak bérletszünetben ós az elözönapi sze reposztással, de kevésbbé olyan sikerrel mint hétfőn. Gül Baba, Éjjel az erdőn. Szerdán délutáni előadásként Martos Ferenc ós Huszka Jenő népszerű operettje került szinre. A darab előadásában nem találtunk kivetni valót. Solti Vilma ma is ragyogtatta énekművészetek Leila szerepében. Solti Vilmában megtalálta Szalkay azt az énekmüvósznöt, aki a társulatnál a legszámottevőbb erők egyikét képviseli. Szat­márynó, mint mindig, ezúttal is nagyon jól meg­játszotta szerepót. Pompás alakítás volt Inka Rezső Mujkója; Gyárfás mint Gül Baba, Kátho­nyi Stefi mint Gábor diák, Medgyaszay pedig mint Ali basa segítették a darabot elért sikeré­hoz. — Este Rákotsy Jenő „Éjjel az erdő" c. népszínművét adták bérletben gyér közönség előtt. E darabban láttuk játszani Kormost ós

Next

/
Thumbnails
Contents