Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908

1908-03-15

4, Ummer Gábor IV. é. t. j. 4. Kónya-Hatvani: Kuruc induló: Hatvani Lajos tanár vezetésével énekli az ifj. énekkar. 5. Herner-Herodek: A magyar dal. (Zenész szavalat.) Pödör Béla III. é. t. j., zongorán kiséri. Steffek Béla II. ó. t. j., harmoniumou Dobó Imre, IV. ó. t. j., és az ifjúságnak nyolctagú énekkara. G. Erkel Ferenc: I Hattyúdal. Popp Alajos, IV. é. t. j., vezetésével jatsza az ifjúsági zenekar. 7. Lampértb Géza: Emlékezés lS48.-ra. Szavalja; Lepkovicb Béla, H. é. t. j. (S. Szózat. Pobb Alajos, IV. é. t. j.> vezetésével előadja, az ifj. ének- ós zenekar. Belépőjegyek ára 40 fii. és 20 fillér. A zárdában ezidén a tanítónőképző és pol­gári iskola ismét, együttesen rendez március Iö-i>i ünnepélyt, még pedig délután fél 4 órakor. A mű­sor ének-, szavalat-, felolvasás- és melodrámából áll, .Az érdeklődőket a tornaterembe azzal hívják meg az irg. nővérek, hogy ezúttal belépti dij nincs. A pápai kath. kör és a bencés gimnázium a máremsi nasry események emlékére ma március ló­én, vasárnap d. u. 5 órakor a bencés gimn. torna­termében hnz.-ifias ünnepélyt rendez a követlcző műsorral : 1. Kákóoi-nyitány. Ivellertó'l. Előadják zongorán Migálv Ilonka és Mariska, hegedűn Gáthy Zoltán, gonlonicán Gáty István. 2. Szibériai. Köl­temény. Ina és szavalja Takács Gedeon. 3. Szabad­ság, diesőség. Szeutgyörgyi 8.-től. Énekli a ki.ih kor és a gumi. vegyeskara. 4. Ünnepi beszéd. Mondja Jandi Bernarilin. 5. Petőfi szobra. Melodráma. Sze­pessy Kei nertól. Előadja Nagy Gabriella, zongorán kíséri vizkeleti Iviss Vilma. ü. Maiiselli cigányuk. Bartók Lajostól. Előadják Kovács József IV., Pál fi Ignác IV., tícherer István IV., Soherer János II. o. t. 7. Talpra magyar! Szeritgyörgyi S.-tól. Elő­adja a kath. kor és a gimn. vegyeskara. Helyárak : II.— VII. sorok 1 kor., a többi ülőhely 70 f. álló­hely 40 f. A tis-'.ta jövedelem részint a kath. kör zászló-alapja, részint a kath. gimn. segély-alapja ja­vara fordittatik; tekintette! ezen jótékony célra, fc­lulíizeté-.eket kószöneitel fogadunk és hirhipilagnyug­tázunk. Kidon meghívókat a városban nem küld szét, K az érdeklődőket ez utou hívja meg a ren­dezőség. A pápai önképző Leányegyesület március 13-én, kivételesen d. u. 4 őrkor a sajtószabadság emlékére ünnepélyt rendez, a következő műsor­ral: 1. Petőfi. Irta: Palágyi Lajos, szavalja: Steiner Róza. 2. Le Eossignol. Fr. Liszt, zongo­rán játssza: Pfeiffer Laura. 8, Kuruc nóták. Irta: Hnber Sándor, Trauner Margit zongora kíséreté­vel énekli: Goldring Gyula. 4. Apotheosis, Irta: Bajza József, szavalja: Szusz Olga. 5. Concert Ländler. Hegedűn előadja; Klein Béla, zongoráu kiséri: Hirsch Jenő. (i. Mi a haza?Irta: Ábrányi Emil, szavalja: Klein Gizi, zongorán kiséri: "Wiener Irén. Nem tagoknak a belépődíj 40 fii. A „Pcrutzgyári alkalmazottak önképzőköre* március hó 15-én, vasárnap délután pont fél G óra­kor amlékíuiiiepélyt rendez a Jókai kó'r helyiségé­ben a következő műsorral: 1.) „Talpra magyar" Széptóth János tanitó vezetésével: Énekli: Az egye­sület! férfikar. 2.) „Előre" Irta: Tóth Kálmán. Sza­valja Vér József. 3.) Gaál F. „Magyar ábránd" zongorán előadja Kertész Gizella. 4.j „Március 15" Alkalmi színjáték 1 felvonásban. Irta Pásztor Jó­zsef. Előadják Gerccs Anna, Deutsch Lajos, Lau­fer Zoltán, 5.; „A Balaton" o. felolvasás, az „Urá­nia magyar tudományos egyesület 1 ' kölcsönképeivel. Felolvassa Torok János. Belépődíj nem tagoknak 20 fillér. Egyesületi tagok által bevezetett vendé­gekel szívesen látunk. TOLLHEGYGYEL. Intimitások a cári udvarból. A cár bizalmas környezete igen kevés sze­mélyt foglal magában. Nagyon kevesen vannak, akik II. Miklóst nap-nap után láthatják. Legsű­rűbben érintkezik a cárral főhadsegéde, aki ál­landó szolgálatot teljesit. A cári családon kivül senkinek som szabad a palota kertjében sétálni és az udvari rendörségnek feladata vigyázni arra, nogy a tilalmat senki át ne hághassa. Tu­nanoíf herceg, aki ezredesi rangban a cár mellé ^ Pápai Lapok van beosztva, egy izben, amikor keresztül ment az Alexauderi kerten, megpillantott egy tisztet, aki sgy padon ült, elrongyolódott egyenruhában. Látwott rajta, hogy szenved. Egy csomó irás volt kezében ós egészen elmélyedt annak az olvasásában. Az ezredes odalépett hozzá: — Mit keres Ön itten? Mi a szándéka? — kérdezte tőle, — Várom a cárt, felelt a tiszt, át akarom adni ezt a folyamodványt. Az ezredes átvette tőle. A szerencsétlen ember elmondta a történetét. Előtte való nap érkezett meg Szibériából gyalogszerrel. Már éveken keresztül többször nyújtott be folyamod­ványt az udvari ininisteriumlioz, de sohasem lett foganatja. Végre elhatározta, hogy személyesen jár utána az ügynek. Az ezred parancsnoka ugyanis visszaélt fölöttes helyzetével, elragadta a feleségót s öt magát elűzte az ezredtől. Azóta egész kis vagyonát fölette, mert egy kopeket se keresett, s most egy fillér nélkül áll a nagy világban s 48 óra óta egy falat kenyeret sem evett. Tun an off eztedes magára vállalta az ügyet mindenek előtt 20 rubelt adott a szerencsétlen­nek, a folyamodványt pedig személyesen vitte el a cárhoz. II. Miklós rövid tanácskozás után ugy döntött, hogy a tiszt helyeztessék vissza állásába s azon felül egy összeg pénzt adott át neki, hogy vissza térhessen Szibériába. Hogy az ilyen esetek, melyek rettenetes korrupcióra vallanak, nem éppen ritkák Orosz­országban, egy másik följegyzés is bizonyltja. Néhány évvel ezelőtt a Szent György rend lo­vagjai számára adotc ebédet a cár s ebéd után e szóval fordult egyik vendégéhez: — Hol szolgált ön ? — A X.-ik huszárezredben, Felség. — ti miért lépett ki a hadseregből? — Mert feleségemet nem akartam áten­gedni parancsnokomnak, Felség. A tiszt aztán elbeszélte a cárnak, hogy mit kellett .szenvednie föll eb valójától. A cár ismét kérdéssel fordult hozzá: — Ment ön panaszra? — Igenis, Felség. — Nos, és ? . . . — Nem volt haszna. — Adjon be egy panaszt az én nevemben. — Felség, hasztalan volna". — Parancsolom önnek. — Köszönöm, Felség. Ily módon elégtételt fogok kapni. VEGYES HÍREK. — Hol lakik a király? Mult heti szá­munkban megírtuk, hogy az idei uagy had­gyakorlatok a Dunántúl é8 pedig Veszprém Vas és Soprou vármegyékben fognak megtartatni. Ezzel kapcsolatban jeleztük azt is, hogy a király vagy Pápán, vagy Marcalion, az Esterházyak kas­télyában fog lakni. Most pedig egy bécsi távirat szerint mely a „Magyarországában látott napvi­lágot, a király sem Pápán, sem Marcaltőu, hanem Veszprémben, a püBpöki rezidenciában fog lakni. Igy hát a jő veszprémieket éri az a ritka szerencse, amelynek mi, pápaiak, már előre örvendeztünk. — Katona hirek. Folyó hó 10 és 11-én, Fróreich Szabó Ernő ezredes az osztály legény­sége felett, az esős idő miatt a fedett lovardában tartott, szemlét Dacára a rossz időjárásnak, a szemle befejeztével ugy a tisztaság, valamint a kiképzésre nézve teljes megelégedését fejezte, ki. Innét ugyancsak ezen célból folyó hó 12-én, az ezred 2. osztályához Zalaegerszegre utazott, honnét visszatérve lü-án, az acsádi lőtéren a céllövészetet lógja megtekinteni. — A városok orsz. képviselői folyó 11­éu, Budapesten, Thaly Kálmán elnöklete mellett a városok segélyezése tárgyában gyűlést tartottak, a­melyeu Wekerle Sáudor miniszterelnök is részt vett, : 1008. már cius, 15. ugy is miutpétizüiívininisztcr s kijelentette, hogy a varosok dolgával ucm a költségvetés keretében, ha­nem a fogyasztási adók tételénél kivan foglalkozni. Határozott igére et tett arra nézve, hogy a fogyasz­tási adók egy részét a városoknak föltétlenül áfc. fogja engedni. Mi sem áll tehát utjábun annak, bogy. a városok képviselőtestületei a tisztviselők fizetését most már végre-valahára, alaposan rendezzék. — Ünnepi mise. A tanitőképző-intézeti katholikus ifjúság ma, vasárnap, március 15-ike alkalmával, délelőtt 9 órakor a nagytemplomban ünnepi misét végez. — Uj főrend. Őfelsége a király Vajda Ödön zirci apátot a magyar főrendiház tagjává ki­nevezte. A tudós főpapot ez alkalomból a megye­bizottság meleg hangú táviratban üdvözölte. A pápai önképző leány egyesület mulfc vasárnap rendezett estélye sem maradt mögötte a már megszokott művészi estélyeknek. Aki nem volt ott, az egy nagyon kellemesen eltöltött es­télyt dobott el magától, tekintve a nagyon ügye­sen összeállított műsor mesés lefolyását. Az egy­let helyisége, a nedves idő ellenére is elegáns közönséggel telt meg. Először Geiger Edit lé­pett az emelvényre, hogy előadjon egy monoló­got zenekisérettel a „Táncról." Felléptekor a szűnni nem akaró taps után némaság szállta meg a hallgatóságot s mindenki vissza folytott lélekzettel hallgatta a darab remek előadását. Az előadót, ugy itt, mint az utána következő számok előadóit is fölösleges dicsérni, hisz ugy is a legjobb erőket ösmeri mindegyikben a kö­zönség. A darabban előforduló zongora kísére­tet Kiss Vilma játszotta a nála megszokott kedvességgel. A 2. szám zongora darab volt, előadta Gerstl Leóné. Az ö zongora játéka sem szorul külön dicséretre. Kapott is tapsot eleget s ennek fejében játszott még ráadást is. Ezután Dr. Antal Géza szabad előadása következett. Egy mély tudással megtartott előadás volt ez az „Iscenek alkonyáról", a mely minden hallgató figyelmét a végletekig lekötötte. Ezt követte Drach Jolán szavalata, aki csak ugy „ugrott" tulajdonképen be Lázár Vilma helyett, ez azon­ban legkevésbbó sem látszott meg az előadásán; teljesen otthon érezte magát a pódiumon, bár haugja kissé fátyolozott volt a meghűléstől, de ez remek előadása sikeréből mit sem vont le! Az utolsó szám Rácz Dezső liegedüjátéka volt Kiss Vilma zongora kíséretével. Ujat itt már nem Írhatunk, hisz csak ismétlésekbe bo­csátkoznánk; elég legyen megemlíteni, hogy a közönség sehogysem akart betelni fölséges játé­kukkal, ismélléstismétlés követett, kitudja hányad­szor s ez azthiszem épén elég dicséret. Az elő­adásokat néma csendben hallgatva, annál na­gyobb erővel tört ki a jól megérdemelt taps mindegyik darab után. Méltó elismerést érdemel a rendező Kiss Vilma is, az estély kellemes mű­sorának összeállításáért. — Jókai-kör estélye. Ritka ólvezetot nyújtó estélye volt a mult vasárnap is a Jókai­körnek. Kár, hogy a kellemetlen idő sokakat otthon tartott, Igy hát csak nagyon kevesen vol­tak jelen. Azonban — mint szellemes tudósítónk mondja — a diákságból nem volt hiány. Ezek töltötték ki a feltűnőbb üres helyeket. Ők még nem felejtették el a dalt: „Akármilyen jeges eső esik . . ." Siskey Imre volt az első szereplő, aki Váradi Antalnak „Az utolsó sir" cimü versét szavalta szépen, dicséretre méltóan. Utána Bor­sos István tartott szabad előadást a görög mű­vészet egyik ágáról, a szobrászatról. A művészie­sen kiszínezett ós tanulságos előadást érthető él­vezettel halgatták a jelenlévők. Igen kedvesen ját­szott zongorán Szabó Sándor, aki Mendelsohn: Velencei gondolás-dalát, majd pedig egy Vadász dalt adott elő. Ezt követte Hoós János, „Sirva vigadó nóták" cimü dalai közül a „Hideg szél fuj", „Ihaj ki. . : .", „Volt nekem egy szép csil­lagom ... ", és a „Három bokor mogyoró ..." kezdetű remek szép magyar nóták előadása, me­lyeket Fekete Magda énekelt Szentgyörgyi Sán­dor zongora kísérete mellett. Hogy Fekete Magda, ez az előnyösen ismert fiatal énekmüvészuönk,

Next

/
Thumbnails
Contents