Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908
1908-02-16
'Csernye községnek Csetény községnek Jasd telkeseinek Tés községnek A pápa-zirc-veszprémi Kéde községnek B.M.Szeiitlászló gazdáinak B.M Szentkirály községnek Oszlop községnek Csesznek községnek Porva gazdáinak Borzavár községnek Dndar községnek Bakonynána gazdáinak Nagyesztergár községnek Zirc gazdáinak Bakonybél zselléreinek Olaszfám községnek JLókut községnek 410 k. h. legelője 441 k. h. legelője 215 k. li. legelője 5S2 k. Ii. leg., erd. országút mentén pedig ütíü k. h. erdeje 292 k. k. leg., erd. 403 k. h. legelője 254 k. h. legelője 168 k. h. erdeje 198 k. h. leg., erd. 395 k. h._ szántója 480 k. h. legelője 13ö k. li. erdeje 224 k. 1). legelője 407 k. Ii. rét, erd. 285 k. Ii. erd., leg. 732 k. b. legelője 205 k. b. erd., leg. összesen : 8102 k. li. városnak 639 k. h. szántó ós rétje. árosnak 2872 k. li. rét, VI. Pápa r. t VII. Veszprém r. t. vi legelő ós szántója. Összesítve a járásokat, találunk a devecseri járás 4 községében 1771 k. b. az enyingi járás 3 községében 0228 k. b. a pápai járás 1 községében 855 k. li. Pápa r. városban 039 k. h. 1434 k. h. a veszprémi járás 18 községében 32 882 k. h., Veszprém r. t. városban 2872 k. h. 35.754 k. h. •a zirci járás 25 községében 8102 k. h az egész me^ye~51Hrözsógóbeu 53.409 k. h. ennél fogva 1000 k. h.-ra teketjük átlagosan egy-egy ilyen társas birtok területét, ha t. i. • egyformán volnának felosztva; igy azonban a terület középbirtok (18-908 k. h.), 1000 k k-ou alul, 45 községbeu (4 az I. járásban -4- 3 a II. járásban -j- 1 a III-bau -j- 11 a IV-ben -j- 25 az V-ben;; 2 / 3 pedig nagybirtok, 1000 k. h.-on felül 34.501 k. h. 10 községben, melyekből B.fökajar a II. já.'ásra, a többi 8 nagybir.tok jpedig a IV. járás következő községeire esik: .tíztgál, Várpalota, Veszprém, Vámos alperes, .Itátót, Fáész, Márkó, Nagyvázsony.; Mennyit érhetnek ezek a tarsas birtokok s mire alkalmasak, majd megszemléljük; most csak ujabban leszögezzük azt a tagadhatatlan jelenséget, a mit már ószlelnük kellett a fouri birtokoknál is, hogy a társas birtokok alakulása iránt is türelmesebb a papi birtokos, mint a világi főúr; ezért találuuk legtöbb társas birtokot a veszprémi, azután a zirci járásban, mig a pápai járásban s a sik vidéki Devecser és Enying .földén alig jelentkezik, Nincs pedig, — mert ez is megállapítható, •osak más oldalú igazság, — nincs, mondom társas birtok a vármegye községeinek több, mint 4 /j részében. Hol és mennyi itt a teendő, mindenki észreveheti s hozzájárulhat a jelenben kitejtett munkásságával a jövő előkészítéséhez Birtokosok szerint csoportosítva a területeket, arra a kérdésre kapunk feleletet, kiknek sikerült hát ezeknek a papi birtokosoknak kö zelében ingatlant szerezni ? Legnagyobb területe, 39.793 k. h.-a van a közbirtokosságnak, a következő öt községben Nosalop, Enying, Pápateszér, Szentgál, Vámosalperes. E két utóbbi községben, a veszprémi járás területén, épen nagybirtok van a közbirtokosság kezén (, 3 /t~ e az egész közbirtokossági ingatlannak;. Itt voltak hát a legerősebbek, ta vol a járási székhelyektől (Devecser, Veszprém), kívül a nagyuradalmak központjaim Ha tekintetbe vesszük, liogy a közbirtokosság, a menynyiben nem uj birtokszerzö, tulajdonkép a falusi kisnemesek társas birtoklása volt 1848 előtt, meg is értjük, hogy valamelyes ingatlan még a kezén maradt. A közbirtokosság után legnagyobb társas birtokosok a községek, 12.633 k. h. ingatlannal, még . pedig nagybirtokos: Márkó, Várpalota, Veszprém, Fáész, Nagyvázsony (az egész terület kok Vi-e 29 községre esvén, átlagban k. b. 100100 holdat bír egy-egy község. Ha a községek nem tulnópesek, marhatartásra, erdőgazdaságra elég számottevők ezek a területük; lakosaik bizonyára a legjobb módúak a vármegyében; rendes időben űzetik a közterheket; iskoláik virágzók lehetnek. Minden tisztességes eszközzel rajta kell tehát lenui, hogy a politikai községek birtokot szerezhessenek. Utánuk találjuk az úrbéreseket 5385 kat. lioldoí), a következő hároni községben: Balatoiifökujár, Kádárut, Vilonya. Minthogy ez a társadalmi osztály esak 00 év óta szerezhet birtokot, gyanús volt előttem, hogy maris majd iélakkora területe vaii, hároni tagban, mint a 34 községnek; egy kis körültekintés után ki is világlik, hogy ebben a holdakat illetőleg, tekintélyes urbéresi birtokban szántó, tehát magterinelö löld egy csepp sinusén (Kádária 506 k. h.-ja legelő; Vilonya 149 k. h.-a erdő; mert a terület zöme, t. i. Balatonfokajár, hasznavehetetlen terület; én nem tudom, viz-e, vagy iutóhomok; de nem müvelik, nem használják; ezért adómentes, Ne legyünk tehát túlságosan vérmes reménységgel: az úrbéresek ínég nein nagyon szorongatják a nagybirtokokat! A gazdák mar jobban állanak; van ö770 k. h. k. Nagybarnag, Eátót, özeutistván, Acsteszér, Bakonynána, B.M.Szt.László, (Jsatka, Porva, Zirc, Eománd határában. Ezekből Eátót erdő és legelögazdasága nagybirtok; a többi 2-300 holdas középbirtok; hasznavehetetlen területük nincs, sot Komáiul egy része szántó, Zircé rét; a többié erdő és legelő. Ezen foglalkozás mellett is jó módhoz juthatnak; nein kell őket félteni. Velük egy csoportba tartoznak Jásd és Sur telkesei (talán egy ez a* két név s a telkesgazd; csonkításából származik, hol az elő, hol az utótagját hagyva el az összetételnek), 537 k. h-on, mely szinte középbirtok; erdő, legelő; foglalkozása is egy e szerint a két csoportnak; ha 'együvéfoglaljuk őket,-"12 "községbeu vau 4313 k. h. k. Módosabbak lehetnek, mint a politikai községek hasonló foglalkozású társas birtokosai s ezért bizonnyal rátartóbbak is; maga az a körülmény, hogy szerezni tudtak, jelzi erejüket s magyarázza önérzetüket. Bakonybél zselléreinek is van 287 k. h. erdő s legelöbirtokuk, melyet vagy az apátságtól, vagy az Esterházy grófoktól szerezhettek; bizonyára büszkék is reá! Meddig maradnaki ez osztályok: közbirtokosok, zsellérek, úrbéresek, telkesgazdák, a községekben elkülönítve ?; nem tudható. Ha ilyen címeken szerzik birtokaikat, országos rendezés nélkül nem fog változni elnevezésük, mig a birtok kezükben marad. Minthogy azonban az ilyen osztályokra különitésekjjek ma már semmi értelme sincs, mesterségesen n;em kell őket szaporítana hanem inkább a politikai községek birtokszerzósét elő mozdítani, m'ert ezek a legegészségesebb tormái a társasi birtoklásnak. Az ujabb társadalom tudományi .elméletek is az egész társadalom részére kivannak biztosítani mindenféle tőkét, különösen pedig az ingatlan birtokot, vagyis a löldet, mert éz termi az ember táplálkozására szükséges magvakat, gyümölcsöt; szolgáltat eleséget a különféle állatoknak, melyeket első sorban. ugyancsak az ember Számára élelmet szolgáltató tulajdonságuk miatt tenyész* tenek. A társadalomban kialakuló tröstök, ringek, kartellek s egyéb szövetkezések kizsákmányolása ellen-, csak.; ugy védekezhetik a szövetségek keretébe nem tartozó nagy tömege a társadalomnak, ha a megélhetésre szükséges tőkéket, föld, viz, levegő, közlekedési eszközök, fütö anyagok stb. kisajátítja, ép ugy, mint pl. a törvényhozást, igazságszolgáltatást az egész társadalom, tehát, a politikai nemzet: és uralkodó nevében gyakorolják régóta. Ha az ily irányú fejlődést szükségesnek, természetesnek fogadjuk el, lehetetlen mély szomorúsággal nem emlékeznünk vissza a nemzet házi királyaink alatt, JX gazdasági élet, baromtenyésztés, földuiiv.elés, a honfoglaló s itt megtelepedett magyarok kezében csak társas birtoklás mellett volt lehetséges; mihelyt ezeket a szerveket, politikai okokból, megsemmisítették, gazdasági csődbe jutott a magyarság zöme; ijjarhoz, kereskedelemhez nem értett, — jöttek s jönnek ma is, mintha még mindig szükség volna rájuk, az idegenek. Most már kezdjük belátni, liogy a nagy tőkések nyomása ellen a kis emberek szövetkezése a legjobb biztosíték s visszacsinálnánk mesterségesen, a mi szervezve A'olt ezer-óv előtt, a társas birtoklást. Mivelési ágak szerint is érdemes számba venni a megyei társas birtokokat. Az egész területnek (53.409 kat. h.j majdnem fele (22.819 k. h.) legelő, tehát baromtenyésztósre alkalmas teriilet, többnyire a veszprémi és zirci járás községeiben; az erdő körülbelül l .j 10 (4652 k. h.j, de ugyanennyi a hasznavehetetlen terület is (4807 k, h. B.iökajár. Vilonya, B.M.Szoinbathely; ide számit még Városlöd egy része is, .mint szintén terméketlen;; vagy kétannyi, mint a terméketlen, vagy tisztán erdőbirtok a legelő és erdöüzeni (11.749 k. h.) s csak in. e. '/so (-830 k. h.) a szántóföld (Enying, Mezőkomárom, Pereinartou, Lázi, Bársonyos, Borzavár községekben;. Egy kicsit más a tényleges helyzet, mert szántóföld egyéb mivelési ággal még vagy kétannyi van (Veszprém, Pápa, Koniánd, Öskü határában 4042 k. h.); ellenben Zirc társas birtoka rét és erdöüzemhez számit. Nem mondhatjuk, hogy épen a kis dazdák szükségleteiről ne gondoskodTrékkeHükép egyetlen gazdasági iskolánk a vármegyében, t. i. a pápai földmivesískola: de a legelök, az erdők nagy kiterjedése miatt talán itt volua már az ideje ezek okszerű kezelésére is megtanítani a kis embereket valamiféle erdőgazdasági és tejgazdasági szakiskola felállításával; azok a terméketlen területek is éktelenül kiabálnak B.fökajáron, Vüonyáu, hogy legalább valami okszerű' haltenyésztésre tegyük őket alkalmasokká, hogy a lakosságot keresethez juttassák. Sarudy György. 3 / t-e); 3123 k. h. pedig, vagyis a községi birto-lségi, a törzsbirtoklás megsemmisítésére ÁrpádTOLLHEGYGYEL. A sok kivándorló szemében — rjveukint bizony hosszú sor, — Kárpótlásul kapunk egy ifjú Asszonyt, aki bevándorol. Egy ilju nőt, ki férje karján Amerikát most hagyta el Egy nö csupán, de egy magában Sok milljó dollárt képvisel. Az apja g-tzd-ig mérhetetlen, Es dali férje grófi sarj, Annak nevét viseli büszkén, Ki volt a legnagyobb magyar. E frigyben nincs mesalliance ám, • Mert a férfi rangja grófi bár, De az asszonykáé királyi, Hisz apja a — dollárkirály. A Vanderbilt név van oly ismert,Mint Oszkár, György vagy Leopold, És amellett köztudomású, "' ' Hogy nincsen rajta semmi-folt. S ha kérgesebb mint egy királyé,. A Vauderbiltuek tenyere, Ez éppenséggel azt jelenti, Hogy dolgozott, küzdött vele. Lám tengeren tul, messze tájon, Irigylik tőlünk ezt a nászt, E házasság a yankee-nóp közt Forrongást keltett s szörnyű lázt. Ok dehogy is törődnek azzal, Ha százezer magyar kimegy, De hogyha tőlük egy közónk jön, Nekik szörnyen fáj ez az egy.
