Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908
1908-02-09
Pápai 'Lapok J908. február 9. épült a győr—soproni és a gyen* Veszprém dombóvári vasút; ele ezen két vasút ezerszeresen kárpótolta Győr lakosságát azon veszieség-ért, mit a vámon" szenvedett. Sok vasútja dacára még két felé akar Győr vasutat építeni, annak d a cára. h ogy ezál ta 1 vám j ö ved el m e elenyésző csekély lesz, t. i. egy rábavőlgyi vasutat Sárvárra, aunak dacára, hogy Sárvárra már van vasútja és egy vasutat Győrből Csallóközön át G dauíára, pedig' Győr város vámjövedehné! még csak ezen két tájékról kapja. Pápai fölfogás szerint, a győriek nem cselekszenek okosan, ha szaporilják vasiiíjaikat; én pedig azt mondom, hogy nagyon okosan cselekesznek, mert ezáltal városukat még virágzóbbá teszik. Ezért nagy örömmel kell megragadnunk ezt az alkalmai, hogy most talán szerezhetünk egy uj vasutat Deveescren át Sümegre. Az eddigi vasutak közül ez képes legnagyobb lendületei Székesfehérvár, de azért Veszprémnek ezen kél rendbeli vasút mégis használt. Pápa pedig van olyan bevásárlási piao mely kél: kon kurrensével Győrrel ós Szombatlielylyel kiállja a versenyt. Véleményem szerint kötelessége a városi közgyűlésnek a kedvező alkalmat megragadni, és kellő hozzájárulással megvalósítani a devecser—sümegi vasutat. Sőt nem szabad ezzel megelégednünk, és még más irányban is kell vasutat szereznünk. Elsősorban Hogy ész, Gencs, Vág felé kell vasutat szereznünk, mert ezen tájék hatalmas bevásárlói Pápán fedeznék szükségletüket. Ezen vasutat lehet vinni akár Kapuvárra, vagy még jobbau Eszterházára. mely már is nagy vasúti csomópont. Tapolcafő, Jákó, Szt.Gál leié tervezed vasutat nem kell féltenünk, mert ezt máshonnan, mint Pápáról kiépíteni alig lehel. Igen kívánatos, liogy a városi tanács és képviselőtestület valahára adja föl nemtörődömadui városunknak, mert egy gazdag és segél és ellenszenvét vasutak dolgában, fogyasztó-képes vidéket nyerünk megI mert ezt megköveteli városunk föllenvele. Hasznára lesz ezen vasút ugy Ulülése és jóléte. Dr. Lövy László. gazdáinknak, valamint iparosainknak és .kereskedőinknek. Ezen vasul nem fog annyit a várostól elvinni, mint amenynyit fog hozni. Piacunkat ezen vidék fogja élelmezni, különösen ha gondoskodunk arról, hogy Sümeg és Deve-j cserből reggel jöjjön ide vonat és dél-! feutl , ikUsm „ zatuuk tájba vissza. Attól nem kell félni, hogy Devecser ezen vasút . állal föllendül, meri ha nagyobb piaca lesz Deveescrnek, akkor annál többet fog vásárolni Pápán. Tanulhatunk ezen tekintetben Veszprém városától, üevecserrel már Veszprém vármegye birtokviszonyai. VI . Még egyszer az Esterházy javak. A következő helyreigazító sorokat, kaptuk naposában, melyet a legnagyobb készséggel közlünk: Tekintetes Szerkesztő Ur! A „Pápai Lapok" f. -évi 4 számában egy nagy érdekű cikk jel ent meg „Az Esterházy jaIlogy az Esterházy javak teljes földterületéről teljes kép uj'erhetö legyen, saját intenciómból fél évvel, ezelőtt, negyedévi munkával gondosan összeállítottam a Magyar Szent Ivo*roua országaiban, levő Esterházy hercegi és grófi összes földbirtokok statisztikáját és ma ezek a valóságnak megfelelően igy állanak: 1. A hercegi ág területe 416.818 k. li. I. 2. A Fraknói grófi ág Csákvár, Tata, Pápa, Devecser, Mezőlak, Gyömöre 190 735 k. h. II 8. A fraknói grófi ág Ábrahám, Cseklész, Tollas, Jatio, Felső..özellí 23.781 k. h. I. 4. A cseszueki grófi ág Szolnok-Doboka, NyitraUjlrtk, Bajiun-Oszlop, Borzavar-Olaszfalu Ilidvóg-Elöpatak 19.020 k. h. II. 5. A cseszueki grófi-ág. Minden a, Bakonyban fekvő uradalmak és Porva, Rede, Sikátur, Kajol. Sáród 37 07Ö k. h. 6. A zólyomi grófi ág, Nagy-Málas 3209 h. k. Grófok: 279.820 k. h. Herceg: 410.813 ., „ Összes lenilet..09(1.039 k. h. Esterházy Jenő gróf urnák, mikor a Jézus társasági atyák rendjébe belépett, birtokterülete volt; Nagy-Hidegitut uradalom í-<49 k. h. Káptalanfa Ü407 ,. Arács 1313 „ „ Torony 1987 „ „ Pula ,'30ö7 „ „ Összesen 12018 : , „ Ezen földterületet Esterházy Jenő gróf ur eladta három testvérétiek és pedig: Nagyméltóságú gr. Esterházy Ferenc, id. gróf Esterházy Pál és Méltóságos E^erliázy^J^ándor uraknak — tehát mai napon Esterházy Jenő gróf urnák fekvő birtoka Magyarországon nincsen. Az én gróf uram, Nagyméltóságú id. gróf Esterházy Pál, cs. ósJúr, külügyniini.sztveriumi vak"-ról. En mint a föti ztek között egyik leg-! osztályfőnök, wieni lakosnak 11.135 kataszteri idősebb kormuuyzo-föhsiít, bátor vagyok egy kis! hold föld területe van, mely teljesen teherinenhelyreigazitással szolgálni és kérem azt becses HÖ év óta. vau összekötve vasúttal, ésjlapjában közzétenni. ennek dacára épített a megye kÖltsé-; a. hold számot nem há hektárban, hanem gén. tehát főkép a mi pénzünkből, uj vasutat Zircre és Enyingre. és nem léit attól, hogy ezek nagyobb piacokká fejlődnek és esetleg megkárosilják Veszprém városát. Igaz hogy Veszprémnek j auogv az becses lapjában megjelent, nagyon telkét hatalmas konkurrcnse van Győr és katasztrális holdban á 1000 ["j-ül kell venni, mert. nz adatok nagyobb része terület nagyságára nézve az 1890- évi és m. kir. központi statisztikai hivatal által kiadott Statisztikából van ki\ véve. — Ily nagy területek közlésénél, mint mészetes. tévedés is becsúszhatott. tes és dacára annak, kog3' sok erdő- és Balaton-víz terület is van közte, mégis 4'/2 - 4 3 ,'.i százalék tiszta jövedelmet ad. Pozsony, 1908- január 29-én. Kiváló tisztelettel Báró Baschinan-Gotthard. E lap 4. (jan. 26-ikij számában foglalkoztam az E. nemzetség birtokviszonyaival, a menuyiben vármegyénket illetik s arra az eredményre II. Nem bírtam magammal. Szűnni nem akaró nyugtalanság rohant meg ... Mi lesz ebből V Az élet megtanított rá, hogy amikor oly j vágy támad rám, mely örömmé' hitegetne, ne babázzam, hanem kövessem ezt a vágyat. Ereztem, hogy megnyugvást talalálok, ha megszakítom az | utazásomat. Útitársaim most már hortyogva folytatták eszmecseréjüket. Ott künn merő költészet, itt bent józanító próia Ez döntött. A közeledő város felett szelideu tündökölt a hold, fényteugert árasztva a vidékre. . . Eszembe jutottak Hiimbolt rajongó szavai Salzburgról. Hat inért ne szálljak le, mért ne andalogjak a Salza hidjai). S mért ne nézzem a hold játékát, amint tiigtirai megtörnek a nyugodt folyó tükrén. A fogadéban elhelyeztem útitáskámat és el- áltam a hidra. Egy lélek nem volt rajta . . . Lehajoltam a karfára és letekintettem a csillogó '.re. Soká áltam ott, megfeledkezve mindenről a mi valaha bántott . . . Csak a kacér, a lemondó és mégis fényűzésre vágyó Vera lebegett ismét . -m . . . Akar csak a vizből emelkednék fel, . nt valami szirén, csábosán . . . kísértetiesen . . . Egyszerre csak egy csónak sötétlő foltja tűnt .••/emeitnbe. Csak ketten voltak rajta . . . Izmos eiős férfiú, akinek vonásait nem láthattam, s egy : lérruliaa nő, széles fehér kalappal, mely árnyékba rejtette arcát ... A férfi lassan, nyugodtan evezett ... a nő a kormány két zsinórját tartotta kezeivel . . , Amint egész közel értek a hídhoz: a nő meghúzta a zsinór balszárnyát, mire a csónak közvetlen alattam haladt el, aztán a partnál kikötött. Magyar szó ütötte meg a fülemet. Ah hát földiek . Bizonyára fiatal házasok, tán éppen nászntoii vannak. Tán őket is az ábránd csalta ide sl a szerelem mámora készt! őket a virrasztásra . . . Nem a feledés hanem a boldogság utjain bolyonganak. A mi szép és vidám érte őket otthon a magyar földön, most a távol idegenben újra átélvezik . . . Akaratlanul tanuja lettem egy darab bo'dogságnak. Nem értettem jól miadou szót, de ugy tetszett, hogy pajzánkodnak és minduntalan kacagtak, s minden bohóság, minden kacaj után egymás karjaiba omlottak, hosszan tüzesen cbókolódzva. — Hah, ez már tűrhetetlen! Önkénytelenül fakadtam ki s mindjárt rá megijedtem, hegy tán meghallották. Hisz magyarok ők is . . . Elakartam távozni, de aztán megint csak ott maradtam. Végre mégis csak belebuzdtiltam, hogy elsompolyogjak, mert szivem, ez a nyomorult sziv már fellázadt kicsinyes irigységében. Ekkor hangosabban kezdett beszélni a nő s az első szóra megdöbbenve álltam meg. Lehetséges-e ? Hisz ez ő! Vera! Senki más . . . Es, aki vela van? Csakugyan Wülfrath! A gazdag őrnagy ur . . . az áldozat . . . Vera csintalanul mondta: — Nácikáin ! Nézd csak, ott a hídon! Magányos éji vándor! Hahaha! A íerj esittitolta! — Az istenért, meghallja'. — De hisz magyarul mondom, A sült salzburgi német meg nem érti! — Igaz ! Mindig igazad van, te kis cinegém. És a házaspár újra összeölelkezel t. Hátat fordítottam nekik. De azért hallgattam, mit beszélnek. O, most már tudni akartam: Igaz-e, hogy csak a pénzéért ment Wolfrath őrnagy tirhoz. Es Vera csak incselkedett tovább : — Hát szeretsz-c Náciká ,i ? Mert én nagyon, de nagyon szeretlek! Ü mint imádlak! Soha se hittem volna, hogy ilyen kedves, jó és ilyen vidám tudj lenni. Rettentő prózai katonának hittelek, aki csak a jólétemről fog gondoskodni és most, —óh, most már a lelkemet is meghódítottad. Hiszen tebenned egy költő veszett el! Milyen bolond is lettem volna, ha meghallgatom Jenőt, azt a földhöz ragadt poétát. Hahaha ! A holdkóros, az ábrándos, a betegeB! Te ... te izmos vagy, te erős vagy te imponálsz! És hogy tudsz ölelni.!
