Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908
1908-12-06
kell látnia, hogy az 1884."évi 17. törvénycikkben foglalt, most érvényben levő ipartörvényí'mkue.k a reviziója nagy késéssel haladt előre a megvalósulás felé. Ámde más kérdés; vajjoii kivánatos-e hogy a tervezet jelen''alakjában és főleg mostani terjedelmében váljék töryónnyó? Erre a kérdésre habozás nélkül és határozottan nemmel kell felélnünk. A tervezethez fűzött' előszó maga is elismeri, hogy sok szó férhet ahhoz, hogy az egész anyag egy törvény, legyen-a? Mellette- felhozza azt, hogy az egybefoglalt részek igy szoros kapcsolatba kerülnek; hogy egy törvénybe foglaltatván különféle rendelkezések, az eljárás egyszerüsittetik és elkerülhetökké válnak az ismétlések és más törvényre való hivatkozások. Ezek az érvek azonban nem elég fontosak és semmiesetre sem elegendők arra, hogy az uj iparlörvénynek a tervbe vett kiterjedésében való megalkotása mellett foglaljunk állást, azokkal a sokkal nagyobb számn és sokkal fontosabb indokokkal szemben, amelyek ellene szólnak. Ezek között a tervezet előszava is felhozza azt, hogy a törvény nagy terjedelme megnehezíti annak kezelhetőségét, hogy speciális törvények könnyebben mennek át az egyes érdekeltségi körök vérébe, tehát alkalmazásuk egyszerűbb és könyebb. Vannak azonban ezeknél súlyosabb 'indokok is. Mindenekelőtt az, hogy a tervezetből mostani terjedelmében ós alakjában lehet egy törvény, de egységes törvény soha. A törvénytervezetnek egyes részeit annyira különböző felfogás lengi át, mintha azok nem is egy korszakban készülfek volna. De ettől eltekintve, lehetetlen, hogy ipari életünk a legnagyobb zavarok és legsúlyosabb rázkódtatások nélkül megbírja annyi uj intézménynek az életbe egyszerre való átültetését, sőt a meglevő és megmaradó intézmények keretén belül is annyi uj intézkedésnek egy időben való keresztülvitelét, mint a mennyit a törvénytervezet magában foglal. Még egy, nem kevésbbé lényeges szempont szól az ellen, hogy a tervezett reformok mind egy ..löben lépjenek életbe. Ezeknek az uj intéziliónyéknek a fenntartása ugyanis óriási költségeket igényel, amely költségeknek nagyobb részét járulékok ós tagsági dijak alakjában közvetlenül és kizárólag, másik részét pedig közvetve, adó alakjában jobbára szintén az iparos- és kereskedő osztály fizetné s amely költségek oly nagy terhet hárítanának egyszerre az iparosokra és kereskedőkre, hogy azt ez az osztály exiszteiteiájáuak veszélyeztetése nélkül meg uem bírná. De nem bírná meg a terhek áthárítását a fogyasztó közönség, sem, amelyet a máris uralkodó általános drágaság-eléggé sujt. •• Ily körülmények között, bármennyire imponáló is az ä nagy aiiyag, amelyhez hasonló terjedelmű törvényalkotás .kevés van, amellett kell állást foglalnunk, hogy az uj ipar tör vén y maradjon körülbelül azon keretek között, amelyekben a mostani ipartörvény mozog, pótolva a hiányokat ós javítva az elavult intézkedéseket. Ellenben a tervezet egyéb részeiben felölelt kérdések csak az uj ipartörvóny megalkotása után, fokozatosan, külön törvényekben nyerjenek megoldást. Heródes is kíméletesebb volt. Megölte a kisdedeket, de legalább megvárta mig megszületnek. A reporterek ellenben még embrió alakban pusztítják el. Ha tekintetbe vesszük, hogy a lapok az utolsó szigetek, ahol az iró meg-meghuzódhatik, ahol egy arasznyi tér a sok gazdasági növény és politikai maszlag közt még megmaradt a rozmaringnak és muskátlinak. Azért mondjuk utolsó virágpadnak (mert a kiadók képtelenek a colportage divatjában egyes köteteket megjelentetni) s ha uem hallgatjuk • el azt sem, hogy a sajtó szívesebben tölti meg ezt a kis teret is idegen Írókkal, megholt lelkekkcl (a szellemi téren szabad a kulikat behozni). Maupassaut, Daudet, Csehov kis rajzai örök vándorlásban keringnek a tárcáid an, kiszorítván az egyedül lehetséges utolsó területről is a magyarokat. Es ha még azt is számítjuk, hogy Magyarországon a rendes Bajtón kivül évenként megjelenik számtalan alkalmi lap, inség album, ünnepi almanach, jótékonysági tüzet, jubieumi emlékkönyv, amelyeken pénzért dolgozik szedő, nyomdász, korrektor, kompaktot-, esak éppeu az irót tisztelik meg azzal a hazafias kívánsággal, hogy irjou ingyen — mindezeket igy összevéve, viszonzásul az egyszer mí tehetjük lel azt a körkérdést a sajtónak: Miből él meg a magyar iró? Mikszáth Kálmán. Városi közgyűlés — 190S. november 30-án. — Pápa város képviselőtestülete folyó évi novembeu hó 30-án rendkívüli közgyűlést tartott, melyen nagyobb vitát csak az uj utca nyitási ügyek provokáltak. A közgyűlésen, mely délután pont 3 órakor kezdődött, Mészáros Károly polgármester elnökölt. Elnöklő polgármester a megjelent, képviselők üdvözlése után a közgyűlést megnyitja s a felveendő jegyzőkönyv hitelesítésével Nagy Vilmos, Petrovics Mihály, RupucU Vilmos és Gaál Gyula képviselőket kérte fel, mely után az előző ülés jegyzökönyve felolvasása következett s ennek megtörténtével az elnöki bejelentésekre ós az interpellációkra került a sor. Elnöki bejelentés Elnöklő polgármester sajnálattal jelentette, hogy Neubauer Alajos városi képviselő e r .ialt s arra vonatkozó indítványát, hogy az elhunyt emlékét a képviselőtestület jegyzőkönyvileg örökítse meg s testvéréhez, özv. Csernussák Andrásijához részvéínyiUitkozatot intézzen, a képviselőtestület egyhangúlag elfogadta. Interpellációk. Napirendretérés előtt, Pados József városi képviselő azon kérdést intézte a város polgármesteréhez, hogj-, miután az állatok eladása és vevóse most már legnagj-obb részben súlyra történik, hajlandó-o az országos vásártérre egy l hídmérleget felállítani, tekintve, liogy ilj- hitlj mérleg vau minden számot tevöbb vásáron, amire ugj' az eladó, mint a vevő közönségnek nagy szüksége is van. Polgármester a nyomban megadott válaszábau kijelentette, hogj r a városi tanács ez érdemben már intézkedett, amennyiben utasitotta a iöszámvevöt. hogy egy ily hídmérleg költségeit az 1910 évi költségvetésbe állítsa be, de ha a képviselőtestület azt elrendeli, akkor a hídmérleget előbb is hajlandó ielállitani. Válaszát ugy interpelláló, niinfc a közgyűlés tudomásul vette. — Keresztes Gyula azon interpellációt intézi a város polgármesteréhez: mit szándékozik tenni arra nézve, hogj' a virilis képviselők minden egj T es városrészből egj'enlö számban jöjjenek be, mert ezidöszerint a virilisták majdnem kivételnélkül az első kerületből kerülnek ki s igy a többi városrész érdekei kellőleg képviselve nincsenek. Elnöklő polgármester azt válaszolja, hogy a képviselőtestület megalakítását, választását az 1886 övi XXII. t. c. szabályozza, amelytől eltérni nem lehet. A választ interpelláló ós a közgyűlés is tudomásul vette. Napirend. Elsőnek a képviselőtestület Dr. Lőwy László azon indítványát tárgyalta, hogy Pápa város szakadjon el Veszprémvármegyótől. Az indítvány folytán a képviselőtestület utasitotta a városi tanácsot, hogy a városnak önálló törvényhatósági joggal felruházott várossá leendő átalakítására vonatkozó memorandumát 3 hó leforgása alatt terjessze be, hogj- ez irányban a szükséges lépések a belügyi kormánynál megtehetők legj'enek. Népkonyha helyisége. Wittmann Ignác pápai lakos kórelmére az úgynevezett Frank féle ház után, mely ideiglenes női kórház céljaira volt használva, a félévi bérösszeget, vagyis 400 koronát 1909 évi uvijm hó l-ig, a jöv.ö évi költségvetésbe népkonyha céljaira felvett 4000 koronából kifizetni rendeli, az- épületet pedig a pápai jótékony nőegyletnek népkonyha céljaira díjmentesen átengedi. Arra való tekintettel pedig, hogy a városa népkonyhához jelentékeny összeggel hozzájárul, ennól^ fogva a népkonyha-bizottságba a maga részéről Gyurátz Ferenc, Kriszt Jenö, Kiss József, Dr. Steiner József és Freund Ferenc föszámvevöt választotta be, egyben kimondotta, hogy a nőegylet évkönyvét annak idején be fogja kérni. Mértékhitelesítő hivatal. Fischer Gyula azon indítványára, hogy a képviselőtestület az állami mértékhitelesítő hivatalnak Pápán leendő felállítása érdemében a • város kórvénnyel forduljon a kereskedelmi miniszterhez, a képviselőtestület az indítványt elfogadta, mert a város iparos és kereskedő közönségére nagy hátrányt képez, hogy a városban nincs mértékhitelesítő hivatal s kénytelen, a hitelesítésre szoruló áruit Veszprémbe szállítani, melj* a közönségnek nem hogj' csak ke-, nyelmetlen, hanem amellett nagy költséggel is jár. Minthogy ;azonban a mértékhitelesítő hivatal sürgős intézkedést igónj-el, a képviselőtestület a polgármester elnöklete, illetve vezetése mellett egj r deputáeiót küld a keveskedwlmi miniszterhez* A deputádóba, melybe belevonja Dr. Hoitsy Pál orsz. képviselőnket is, Hajnóczky Héla ós Fischer Gyula városi képviselőket kérte fel. Nyugdíjazás. A rendőrkapitány Csuthy József rendőr Nyugdíjaztatása iránt beadott, indítványa tárgyában a képviselőtestület határozatiing kimondotta, hogj r mivel a városi löorvos bizouyitvánj-a szerint Csuthy József rendőr, betegsége és szellemi képességének fogyatékossága miatt rendőri szolgálatra nem alkalmas, öt '23 évi szolgálata után 1909 évi január hó 1-töl kezdödöleg nyugdíjazza s a 441 korona 54 fillérben megállapított évi nj-ugdijat a fenti időtől kezdödöleg részére folyóvá tette, egyben utasitotta a város polgárniesterét, hogj' helyébe egy uj í-endört vegyen fel. Uj utcanyitások. A városi tanát's javasolja, hogj- a Huuyady János utcával szemben iekvö területim egj T uj utca nyittassák s e célból Krausz József és Haas Jankától 180 négyszög ül terület 2000 K-ért váaárollassék meg. Minthogy azonban ingatlan vételről vau szó. mely esak névszerinti szavazással eszközölhető, .a képviselőtestület a névszerinti szavazást elrendelte, minek következtében 03 szavar'-ual egj^ szavazat ellenében a a képviselőtestület kimondotta, bogy a kérdéses 180 négyszög öl területet megveszi s a 2000 korona vételárat az Erzsébet városrész pénztárából fizeti ki. Meghagyja azonban a tanácsnak, hogy a jelzett utcát csak akkor nyittassa meg, ha az utca folytatásába eső területet a többi tulajdonos a városnak díjmentesen átengedi. Ez esetben az utca megnyitás költségeire a képviselőtestület 500 koronát a városi tanács rendelkezésére bocsájt. — Schvarcz Mózes és neje szintén egy uj utcanyitás céljaira ajánlották megvételre a telkeiket, mely esetben a Major utca, lenne a Korona utcával összekötve. Minthogy azonban a tulajdonosok oly magas árt kérnek (5546 K 60 fillért) az ingatlanért, mely a forgalmi értéknek nem felel meg, a képviselőtestület az ingatlant nem veszi meg, hanem a kisajátítási eljárás megindítását mondotta ki. A Voyta-házak. Frieberfc Miksa az általa eddig 1S00 K-ért birt Voyta-féle házakat a hozzá tartozó kerttel együtt kéri 2000 K-ért, de az árverés mellőzésével részére bérbe adni. A képviselőtestület azonban folyamodót kérelmével elutasította s kimondotta, hogy a kérdéses épületeket csak nyilvános árverés utján adja bérbe. Képviselők kisorsolása. A városi képviselőtestületi tagok szaporított felének kisorsolását a képviselőtestület kerületenként elrendelte s a polgármester a kisorsolást beljesitvén az I. kerületből Schvarcz Vilmos és
