Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908

1908-09-20

ben mindenkor .szelídségre kés/, jó öreg generálisnak. "Vámos szépen énekelte bakanótáit. Vértes nagyon jól adta az uraságát, hűen szerető, őszinte, magyar szívű béresgazdát. Gyeuis . gyorsbeszédü iutóző volt, de feltétlenül jobb Bórczinól. Csütörtök. Csütörtökön adták a „Tanitónö-t." ri. címszerepet Verő Janka játszotta ugy, liogy szebben .már nem is lehetett volna. Ily művészi élvezetben régen volt része a pápai színházlátogató közönségnek. Ilyen játókra megjegyzést sem mer az ember tenni attól való aggodalmában, hogy bármennyire szeretne is igazat ós megfelelőt mondani, szava mégis — gyenge lenne. Kitűnő volb Déry az ifjú Nagy Istvánban. Hozzászoktunk már. hogy csak jót lássunk töle, — méltó partnere volt a — tanítónőnél;. A tanítónő egyik üldözője a zsarnok káplán. Gyenise adta ezen szerepet s igen jól. Éppen ilyen a darab szolgabirája, kit Medgyaszay igen találóan alakított. Inke jobb volt mint tegnap, hü képét nyújtotta a szerelmében ügyetlen, félszeg tudósnak. A naiv falusi kis leányt ennivaló kedvességgel adta Siukó Gizella. Bátory jól festett a jólelkű, öreg plébános szerepében. Kovács élethűen játszotta a falusi parvenüt. Tomborné a nagyasszonyban helyesen adta a gőgös, gazdag parasztasszonyt. Jó volt még Vértes a kántor szerepében. Az előadás, no ez olyan volt, hogy szinte a Vígszínház nagysikerű előadásain képzeltük magunkat, mely siker elérésében az összes szereplőkön kívül.a legnagyobb érdem elvitathatlauul Verő Jankáé. ( Péntek. \ Pénteken a Csíki Gergely hasoncimü darabjából átdolgozott Nagymama cimü operettet; adták. Kár, hogy az érdeklődés nem volt arányban az előadás sikerével. Máder Kezsö gyönyörű melódiáit Fábián Lenke nagy élvezetet nyújtó szépséggel énekelte. Hangja nagyon kedves és hizelgö hang, nem nagyon terjedelem, de éppen olyan amilyenre azt szoktuk mondani, hogy nagyon kedves hang. Ennivaló, bájos kis nagymama volt. Övé volt a darab főszerepe, de az előadás fő sikere is, amit a közönség viharos tapsokkal komorált. Ardó Ilonka nem volt rossz a Márta szerepben, de ... de . . Tarnay Lídia (Lángó Szeraíin) és Bátory (Tódorka Szilárd) együttese egyik erős mozgatója volt a darab sikerének, de hisz ez már nem újság előttünk. Különösen nagy derültséget ós jókedvű kacagást loptak ki a közönségből a mátkaságuk 25 éves jubileumával, amelyért a közönség hosszantartó tapssal tüntette ki őket. Hogy a női szereplökkel végezzünk, meg kell említenünk még Tomborné alaposan átértett ós sikerülten alakított Trózsi szerepót, valamint Fátyol Heddy Piroskáját, akinek azonban kicsi kis szerepében is alkalom nyujlatott, hogy színjátszó képességeit bemutathassa, amelyre elég egy teljesen sikerült piciny kis jelenet is. A íérfi szereplők közül Kovács (Örkényi báró) Medgyaszay Jenő (Örkényi Kálmán báró) ós Inke (Szerémy Ernő gróf) régi, kedves ismerőseink, akik a férfiak között a társulat erejét képviselik. Az előadásnak csupán egy hibája volt, de ez aztán nagy hiba ám éspedig a hiba nem állott másból, mint hogy kicsi volt a néző közönsége. No ez pótolható hiba. —rn.— jólelkű úrhölgy ígérte meg, hogy a konyha körüli felügyelet- és muukában való segítségével is támogatni fogja a népkonyhát. Pénztáros, Fischer Gyuláuó urnö jelenti, hogy özv. Blau Adolfné urnö 200 (kétszáz) koronát, Ungár Mihálynó urnö 50 (ötven) koronát küldtek ismét a uópkoiryhának. .Az értekezlet mindkét nemeslelkü úrnőt lelkesen megéljenezte és hálás jegyzőkönyvi köszönetet szavazott nekik. Ezután Koréin Ernő ur, egyik leglelkesebb pártolója a népkonyhának, ajánlja, hogy jó volna a szegény iskolás gyermekeknek naponta reggelire egy csésze tejet és egy zsemlyét adui. Az értekezlet szívesen -fogadta a nemes indítványt. De mivel a tejes ós zsiros konyha, illetőleg a szűk helyiség miatt a kivitelben nehézségek merültek fel, az értekezlet egy 6 tagú bizottságot választott a dolog végrehajtása érdekében Midőn örömmel értesítem' erről a jelen nem lehetett nemeslelkü érdeklődőket és. jótevőket a vezetőség nevében arra kérem a jólelkű adakozókat, hogy a termény adományokat az izr. iskolába levő népkonyhába, a pénz adományokat padig özv. Krausz Vilmosné, dr. Koritschoner Lipótné, Sterufeld Mórné ós Fischer Gyuláné úrnőkhöz kegyeskedjenek küldeni. A Mindenható pedig bőséges áldásával meg fogja jutalmazni a kegyes adakozókat. Krausz Jolán titkár. Az izr. népkonyhából. Eendkivüli nagy érdeklődós ós lelkesedés mellett folyt le e hó 13-án az izr. ingyen népkonyha és igyenfürdö érdekében tartott értekezlet. Öröm volt látni a jótékonyságtól sugárzó ós kipirult sok szép arcot! Az értekezlet egyhangú lelkesedéssel határozta el, hogy a népkonyha, október elején ismét megnyílik és a szegény iskolás gyermekek és munkaképtelen öregek, naponta teljesen ingyen kapnak jó, friss meleg ebédet ós havonta egyszer ingyen fürdőt. Ez értekezleten még több —- Személyi hir. Gyurátz Ferenc püspök ev. egyet, gyámintézeti és a Luther társaság közgj'ülósóre Kiskörösre utazott. — Templomavatás Takácsiban. Az élő hitnek fényes tauujelét adta a takácsi ev. gyülekezet, mely abból az alkalomból, hogy most ünnepli fennállásának 100 éves emlékünnepét, ódon templomát áldozatkészséget, fáradságot nem kiméivé renováltatta, nőegylete pedig diszes uj oltárral ékesítette fel. Ugy a renovált templomot, mint az uj oltárt Gyurátz Ferenc püspök Hofbauer Pál veszprémegyházmegyei esperes és Czipott Géza pápai másodlelkész közreműködésével az elmúlt vasárunji avatta fel, kiket megérkezésükkor a presbitérium élén Kis Dénes gyülekezeti gondnok fogadott. Az ünnepi istentiszteletet — melyen a különböző vallás felekezetek képviselői, papjai,' tanítói s a politikai község vezetői is megjelentek — „Erős várunk" egyházi énekkel vette kezdetét. Hofbauer Pál megható hála imádságot s a közbeeső ónekvers elhangzása után az oltár elé lépett 'Gyurátz Ferenc püspök, Holbauer Pál esperes és Czipott Géza másodlelkész kíséretében s mindeneket megindító magasztos beszédben méltatva a templomot, mint a békességnek hajlókát, felavatta azt, vele együtt az uj oltárt. Az ünnepi beszédet Czipott Géza másodlelkész tartotta. Beszédében, melyet a hallgatóság mindvégig feszült figyelemmel kísért, magkapó vonásokban ecsetelte a mult idők dicsőségét, az ősök hithűségót, áldozatkészségét, mely miként a múltban, ugy a jelenben is mint soha el nem hervadó ékes koszorú díszíti a halandó embert a létért való küzdelemben s állitb ércnél maradandóbb emléket. Óh bizonnyal szivet-lelket emelő jelenség is, hogy a mai sivár korban, a mikor a búskomorság járványai lepte meg a lelkeket, vannak még, a kik ha megszólal a harang s át zug a kunyhókon, fényes palotákon s elsírja e világ szenvedéseit, vétkeit: vannak, akik még azt megértik. A renovált templom mig egyfelől a hívek áldozatkészségét; addig másfelől Káldy Mihály győri építész munkáját dicséri. Az tij oltár Schneller István budapesti faszobrász ' alkotását hirdeti. — Polgármesterünk szabadságon. Mészáros Károly polgármester e hó 16-án tizennégynapi szabadságra ment, mely idő alatt teendőit Lamperth Lajos helyettes-polgármester végzi. — Hornig püspök kitüntetése. Őfelsége a király, folyó évi szeptember hó 15-ón Budapesten kelt legfelsőbb elhatározásával Báró Hornig Károly veszprémi megyés püspöknek a Lipótrend nagykeresztjót díjmentesen adom'4nyozta. — Rainprecht Antal meghalt. A veszprémi püspökség jószágkormányzója, Eainprecht Antal folyó hó 12-ón Budapesten, az István-uti szanatóriumban meghalt..- A köztiszteletnek örvendő kormányzót akit foggyökérgyuljadásból eredő csonthártyagyulladásban megoperáltak, az operáció után beállott tüdőgyulladás ölte meg. A megboldogult 20 éven át volt a veszprémi püspökség gazdaságainak kormányzója s ezen idő alatt lelkiismeretessége, szorgalma, a közügyekben való önzetlen szereplése, Veszprém város közéletének egyik legelőkelőbb férfiává emelték. Halála városunkban is, ahol számos ismerőse, barátja és tisztelője volt, mély részvétet keltett. Halálát özveg}'e és fia, ifj. Rainprecht Antal dr., ennek neje és gyermekei, valamint nagyszámú jóbarátja és tisztelője gyászolják. — Szabadságolások a városházán. Freund Ferenc főszámvevő szeptember hó lG-tól egy havi szabadságra ment. —Kiss Móric pénztáros pedig ugyancsak szeptember hó 22-én kezdi meg egy hóra terjedő szabadságidejét, mig Csoknyay Károly városi főjegyző szabadsága e hó 28-án lejárván, hivatalos működését ugyanezen napon megkezdi. — Az uj választási törvényről hol megbízható, hol megbízhatatlan hírek kerülnek forgalomba. Az összes eddig kikerült hírek közül csak kettőt lehet biztosra venni: a pluralitást ós a kerületek szaporítását. A vidéki városok például még a fővárossal szemben is előnyben lesznek, mert, minden megkezdett 10000 lakos után kapnak egy képviselőt, ugy, hogy a tisztán városi kerületek száma közel száz fővel fog szaporodni. A vidéki kerületek száma azért nem lesz kevesebb, mert Andráasy a Házba csak száz fővel több képviselőt óhajt bevinni. Azt ugyan nem hisszük, hogy a vidéki városokban minden megkezdett tíz ezer lakos utált egy-egy képviselőt lehessen választani, azonban nagyon igazságosnak ós célszerűnek tartanok, ha minden tízezer lakossal biró vidéki város önálló választó kerület lenne. — Ilj- beosztás mellett majd másképpen biráltatnék el a város'ok érdeke és a kormány ós országgyűlés nem lenne ugy, mint eddig, a városok mellőzésével, a megyei érdekek támogatója. — A városi csatornázás tanulmányozása céljából, mint azt már előzőleg jeleztük, Mészáros Károly polgármester, Révész Arnold v. mérnök kíséretében e hó 16-án Brassóba, onnan pedig Nagyszebenbe utaztak, ahol Forbáth Imre dr. műegyetemi tanár kalauzolása mellett a most folyamatban levő csatornázási munkálatokat tekintették meg. — A veszprémi szinház megnyitása Veszprém városában e hó 17-ón nyitották meg az ujonan épült színházat. A megnyitásra a színpártoló egyesület meghívta a kabinetiroda utján ő felsége a királyt, továbbá Kossuth ós Apponyi minisztereket, Bezeródj és Molnár államtitkárokat, gróf Festetich Audor szinészeti főfelügyelőt, az országos szinész-egyesületet, Blaha Lujzát, az Opera és Nemzeti szinház vezetőségét, az Otthon ujságiró-kört, Difcrói Mór, Faludi Gábor ós Beöthy László budapesti színigazgatókat, Herczeg Fereuc Szomaházy István, Lamport Géza, Csajthay Ferenc, Rákosi Jenő, Pásztor Árpád és báró Dóczy Lajos irókat, a soproni és pápai szinügyi bizottságokat. Itt említjük meg, hogy a király nem vett részt a megnyitáson. A szinház Medgyaszay István műépítész tervei szerint épült. A főbejáró felett a "szinház ormán van Nagy Sándor festménye, Hunor és Magor, a csodaszarvas regéje, melynek szimbolikus jelentősege a magyaroknak a kultúra után való törekvése. Az előcsarnokou át a társalgóba juthatni, melynek baloldala virágoskertbe nyilik. A társalgó végében van a íő| lépcső, melynek egyik oldalát Nagy Sándor- tor-