Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908

1908-09-06

1908- szeptember 6. tapai Lapok 3 Alagcsövezesi dijvisszautalás. A „Siur" egylet által a városi pénztárba alagcsövezési munkálatokra befizetett ós beutalt 880 korona összegből a képviselőtestület üOO koronát kiutalt, utasítván a pénztárt, bogy ezen összeget.a „Siur" egylet elnökének, Breuer Mór pápai lakosnak szabályszerű nyugta ellenében, jelei, határozat jogerőre emelkedése után, fizessen ki. Ebadó-szabály rendelet. Minthogy a vármegyei ebadó-szabályrendelet; szerint kijelölendök azon utcák, melyeken belül házőrző ebeket tartani nem szabad, a képviselőtestület ehhez képest az Anyós Pál, Árok, Bástya, Barát, Corvin, Csáki, Deák Ferenc, Eötvös József. Flórián, Főutca, Győri ut a tizesmalomig, Irhás, Kard, Kalap, Kossuth Lajos, Közép, Kigyó, Kuruc, Major, Márton István, Petőfi, Rákóczi, Paiszek, Szent-László, Szentilonai, Széchényi, Salétrom, Török-Bálint, Varga, Vásár, Zimmermann ós Zrínyi utcákban, továbbá a Kis,- Széchényi-, és a Főtéren, miután a város ezen részein a közbiztonsági és épitkezósi viszonyok nem teszik szükségessé, a házőrző ebek tartását betiltotta, ellenben a Jókai utca ós Széchényi tér keleti oldalán, valamint az egész Anna téren a házőrző ebeket szükségesnek jelezvén, azok tartását megengedte. Ez a határozat azonban nem jelenti azt, hogy a fenti utcákban nem szabad ebeket tartani, hanem azt, hogy a fenti utcákban talált ebek nem mint házőrzők, hanem mint luxus ebek fognak a jövőben megadóztatni. Hatósági mészárszék. A városi tanácsnak, a hatósági mészárszék felállítására vonatkozó javaslata értelmében a képviselőtestület akként határozott, hogy a hatósági mészárszék felállitását a nagy közönség érdekében elrendeli és utasítja a városi tanácsot, hogy ezen hatósági mészárszéket mindazon esetekben, midőn a húsárak a marhaárakkal arányban nem állanak, azonnal nyissa meg, a közönség számára szükséges husmennyiség beszerzéséről és kiméréséről pedig gondoskodjék. Egyúttal utasította még a városi tanácsot, hogy a felállítandó hatósági mészárszékben a kuskimérést azonnal szüntesse meg, ha a mészáros-iparosok a hust normális árban bocsátják a városi fogyasztó közönség rendelkezésére, — A felállítandó hatósági mészárszék céljából az Erzsébetvárosrész pénztárában kezelt pónbzsszeget forgalmi tőke gyanánt a' képviselőtestület a városi tanács rendelkezésére bocsátja, kimondja azonban, hogy a befolyó „összes jövedelem is ezen Erzsébet-városrész pénztárát illeti s esetröl-esetre oda les? beutalandó. ' Virilisták névjegyzéke. A 'legtöbb állami adót fizető városi képviselőknek az 1909-ik évre összeállított névjegyzékét, az ennek összeállítására kiküldött bizottság beterjesztvén, a képviselőtestület azt jóváhagyó tudomásul vette. •'• Városház kibővítése. A városháza kiböyitóse tárgyában, az állandó választmány javaslatához képest, a képviselőtestület utasította a városi tanácsot, hogy puhatolódzók az iránt,' hogy az uradalmi tulajdont képező Főtér és Korvin utca sarkán levő földszintes, valamint az emmellettlevö emeletes ház eladó-e : s ha igen, mily árért volua hajlandó az uradalom azokat város rendelkezésére bocsájtani? Utasította egyben a tanácsot, hogy eljárása eredményét a képviselőtestületnek jelentse be. A vadászati haszonbérek. A vadászati haszonbéreknek a tagfelügyelök részére leendő kiadása tárgyában hozott Il-od fokú határozatot a képviselőtestület tudomásul véve, utasította az egyes tagfelügyelöket, hogy a felügyeletük alá tartozó ingatlanok tulajdonosainak névjegyzékét készítsék el, az egyes ingatlantulajdonosok birtoknagyságát ós vadászati bérből egy-egy tulajdonosra eső összeg nagyságát tüntessék ki s az igy elkészített kimutatást elbírálás és érdemleges intézkedés céljából a városi tanácshoz terjesszók be. Sertésvágóhíd. A sertésvágóhíd megépítése és az építési költségnek kölcsönnel leendő fedezése tárgyában a képviselőtestület akként határozott, hogy alternatív pályázatot hirdet külön az egész épületre és külön a sertésvágóhíd, jéggyár és hűtőkamrákra együttvéve. Ez ügyben tehát csak a pályázatok beérkezése utáu fog a képviselőtestület érdemlegesen határozni. Illetőségi ügyek. Mogor József és Kölkedi Scheider Anna illetőségét a képviselőtestület megtagadva, a közgyűlés folytafása délután 3 órára halasztatott. Jövő évi költségvetés. Délután pontban 3 órakor Mészáros Károly polgármester a közgyűlést újból megnyitva a város jövő évi költségvetését vette tárgyalás alá — Mentsen meg, mentsen meg! — ezzel végeztem a szerelmi vallomásomat. Szomorúan mosolygott: — Nem mentem! A mentési munkálatból, édes barátom éu már kivettem a részemet. Milyen csodálatosan egyformák maguk irófélék. Egyforma a szivük; a lelkük hangja; egyformák a frázisaik, az igaz és a hazug érzéseik! Ő is éppen igy beszélt mint maga, mikor szerelmes vo)t belém. Hogy meuttem meg, hogy szabadítsam ki az élet fertőjéből; tisztítsam meg, váltsara meg í Adjam vissza az életnek, az irodalomnak, önmagának . . . Kiszabadítottam, megtisztítottam, visszaadtam az életnek, az irodalomnak, önmagának. Akkor irta meg ezt a darabot is. Tiszta életet élt, tudott írni; szép okos nagy dolgot. A mi házasságunkat irta meg benne! Csakhogy ugy tiintetle fel a dolgot, mintha 6 lcnue a maityr; az iró, aki elzüllik a házasságban, akit tőnkre tesz a mindennapi élet. Pedig nem volt igaz! De a darab szép volt! S hogy megírta, azfc nekem köszönheti. S fog még többet is írni ilyent. IIa visszatér hozzám. Megmentettem, az enyém. S ugy szeretem őt, mint az anya a fiát, akit sesti kínok árán szült: 6' lelki kínok árán lett az enyém. S kínoz, gyötör eg.we, de én szeretem, bármit is csinál; hibáival, bűneivel együtt, ugy ahogy Aan ! Megcsalt elégszer s meg fog ezután ís csalni, de én boldog vagyok, ha néha nekem is juttat a telke morzsáiból. Utálnom, gyűlölnöm kellene s csak szeretni tudom. Mi köt hozzá? Talán a szenvedés? Boldog vagyok ha láthatom, ha a hangját hallhatom ; ha beszél ho/.záni azon az Ő kedves, szép meleg hangján, sok-sok hazugságot, melyekről tudom, hogy hazugságok, de melyeket mégis ugy hallgatok, áhítattal, mint a dujkameséket a gyermek. 0 a gyermek, az én bűnös, rossz nagy gyermekem s ha vele vagyok, mégis én érzem mellette gyermeknek magamat. Hozzám csak néha tér meg. Mint korhely, a tiszta vizhez, a sok bor, pezsgő, mámor után. S olyankor boldog vagyok, hogy láthatom. Mert ízeretem ! Szeretem és nem hagyom el soha. Talán előre érzem az o sötét sorsát? Talán az is kőt hozzá? Némely dolgot ugy lát az ember előre, mintha már a halál után lenne s tisztább világból nézne le ebbe a szennyes világba. Tudom, hogy bünhó'dni fog ! Miattam is. Pedig éu sokszor kérem az Istent, hogy azt bocsássa meg neki, amit ellenem vétett. De nem fogja megbocsájtani s bűnhődni fog! S mi lenue belőle, ha én is elhagynám, ha akkorra én se lennék mellette? De én mellette leszek akkor is, mikor majd minden el fogja hagyni, mint a hogy a szeretői el fogják. A büntetések a megbánások óráiban mit csinálna nélkülem? Hadd tudja meg akkor, hogy kije vagyok én neki 1 hadd tudja majd meg akkor, hogy a sok között, akit szeretett, volt egy, aki nyomorultabb, gyávább és szerclmesebb volt, min sem ugy tudott volna vele bánni, mint a többiek. Ugy, ahogy megérdemelte volna. S báresak következnék el az az idő mielőbb. Akkor, ha senkije se lesz rajtam kívül, talán ugy fog szeretni, mint a hogy én most szeretem őt... és azt uóhány telel módosításával általánosságban és részleteiben elfogadta. A szükségleti rész I- cím 3-ső tételénél a jövő évi kiadási előirányzat 8787 Kl 58 filórrel szaporodott. Az I. cim 5. tételnél, a harmadik jegyzői állás kreálására szükséges összeget a képviselőtestület nem állította be, hanem Dr. Kende Adám indítványára a képviselőtestület utasította a város polgármesterét, hogy tegyen kisérletet az egyes hivataloknál,'hogy a jelenlegi személyzettel mi módon lehetne a bajokon-segiteni. • HL c. A kölcsöntörlesztés ós kamatfizetési szükséglet 5772 K. 20 f.-rel emelkedett, mert a Jókai-Mór-utcai bérház és a felsővárosi óvoda építési költségeire szolgáló kölcsönöknek folyó 1908. évre csak félévi kamata volt előirányozva, a jövő évi előirányzatban pedig ezen kamat egész évi összeggel szerepel; emelkedést idéz elö továbbá a korábbi években felvett folyó-.számlai kölctönök kamatlábának a hitelező pénzintézet részéről 6#-ra törtónt felemelése, végül emeli még az előirányzatot az ipar- és keresk. tanociskola céljaira vásárolt Anna-téri 1. sz ház vételárának (2S.0Q0 K.) fedezésére ós az építési költségekre (57.000 K.) felveendő S5000 K. kölcsön kamata. IV. c. A tanügyi kiadásoknál mutatkozó 492 K. emelkedést a két óvoda és az ipariskola magasabb szükséglete idézte elő. Az irgalmas nővérek részére a 600 korona óvoda fenntartási segélyt oly kikötés mellett szavazta meg a közgyűlés, hogy az óvodába a gyermekek vallás felekezeti különbség nélkül felveendők. VI' c. A közegészség- és tisztaságügyi kiadásoknál jelentkező 64S K. 40 fii. emelkedés egy uj víztömlő beszerzési költségéből állott elö. VII. c. A közvilágítási költség előirányzata, tekintettel az utcai lámpák számának szaporítására, 300 K.-val magasabbra vétetett. VIII. c. Az utcarendezés-, uttestek és terek fenntartásánál jelentkező 2113 K. 82 fii. emelkedést előidézi a Kard- és Szentilonai utcákban, továbbá a Kis-tér egy részén készítendő aszfaltjárda költsége és a sétaterek fenntartási költségének növekedése. IX. c. Az épületek fenntartási költsége 1500 K.-val apadt. mert.az előző költségvetés a város felső telki tagbirtokán készített cselédlakás építési költségét is magában foglalja, jeleu költségvetésbe pedig uj építkezés felvéve nem lett. X. c. A gazdasági kiadások emelkedése 930 K.-t tesz ki, mely növekedést a takarmány megdrágulása, a kocsisok és kertész drágasági pótléka ós a napszámbérek emelkedése idézte elö. XII. c. A tüzoltásügy szükségletének emelkedése 580 K.-t tesz ki, mert az előző költségvetésben tömlöorsókra előirányzott 850 K. elhagyásával az egylet évi segélye 1400 K.-val emeltetett. XIH. c. A •különféle kiadásoknál szintén emelkedés mutatkozik, mert a város határának kataszteri felmérése folytán a várost terhelő költségekből a munkálat elsö évére — felmérési felügyelőség értesítése alapján — 7000 K. volt az előirányzatba felveendő. A községi pótadókivetésnól alapul veendő állami adó összege, jelentékenyen növekedett, de emelkedett a községi pótadó százaléka is, az ezen pótadóból fedezendő hiánynak 20.503 K. 80 fillérrel törtónt emelkedése folytán, még pedig az összes adónál 4#-al, a földadónál 6.6%'-al és többi adónál 0.4#-al. A pótadó százalékának emelkedése legjelentékenyebb a földadónál, az itt mutatkozó 6,6 ?ó emelkedést a város határának kataszteri felmérése folytán 1909-ben foganatosítandó háromszögelési munkálatok 7000 K.-t tevő hozzájárulási költsége idézte elő. Az átlagos pótadószázalékot a folyó évi összes állami adó alapul vétele mellett számítva, ez a folyó 1908. évre 55.4?ó-ot, az 1909. évre pedig 64.2%'-ot tosz ki, vagyis a pótadó százaléka 8.8?á emelkedést mutat, A szükséglet emelkedésének 19 %-a a város rendes szükségletére (rendörök ruházata, aszfalt-