Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908
1908-08-09
ják az Isten létezését, tagadnak és lerontanak mindent, a mire a mai társadalom büszke, romba döl a mai fennálló rend alapja. Alejaridro Pidal y Mon. volt spanyol miniszter 1889-ben egy nagygyűlésen azt mondotta: „A tudós, a ki a tudomány szabadalmát maga magának állította ki, hirdeti tanszékéről: Nincs Isten! Csodálkozva hallja ezt a kormány, lefordítja saját lelkiismerete szája ize szerint s szól: Nincs igazság. Visszhangzik a gonosztevő szivében s igy szól: Nincs bün. Meghallja az élvsóvár ifjú s észszerűen következtet: Nincs erénj'. Tudomást vesz róla az alattvaló a fontolgatva rájön: Nincs törvény. Ha ez a tanítás az utcára lép, vér fog folyni ós az ágyuk döreje mallett fog hallatszani a lázadó tömeg üvöltése; „El az Istennel, menyországgai és örökkévalósággal. A tudomány bebizonyította, hogy mindez osak álom és hazugság. Nem követelünk mást, mint a poklos, — a semmiséget ós az ezt megelőző élvezeteket." A gúnyolódó Voltaire, hasonló gondolkodású istentagadó barátaival, D' Alemberttel ós Diderottal egyszer lakásán együtt volt. Barátai rögtön vallástalan alapelveik tárgyalásába kezdettek. Voltaire megszakítja beszélgetésüket: „Várjatok, mig szolgáim eltávoznak, semmi kedvem, hogy még ezen éjjel megfojtassam magam általuk." „Vallás nélkül" — mondja Napoleon — „agyonvernék egymást az emberek, a legizesebb körtóért ós a legszebb asszonyért." De egyeseknek még siucs szükségük vallásra, mert szabadgondolkodók. Pedig dehogy, — sem nem szabadok, sem nem gondolkodók. Hát kérem gondolják el hamarjában szabadon, hogy 2X2=7, vagy hogy az északi sark Teszóren van, vagy, hogy tartoznak nekem 10.000 koronával. Nemde mégsem olyan szabad az ember gondolkodásában, hanem kötve van tényekhez. Éppen igy vau ez vallási téren. Kötve van a hivő a kinyilatkoztatás tónyeihez ós azok megdönthetetlen igazságaihoz. Síiben is áll különben még ezek után a szabadgondolkodás? Vájjon abban, hogy „egyik igazságot önkényesen elfogadják, a másikat nem, az egyik tényt megengedik, a másikat, épp ugy bebizonyitottat, elvetik. (Igy persze gondolkodnak éretlen gyerekek, vagy érett bolondok.) Igy gondolkodik Fáber Oszkár is. Tagad és állit, — de sohasem bizonyít. Tagadja ez elavult bibliai természetrajzi világnézetet (a világnak Istentől való teremtését), — tagadja a régi erkölcsi felfogást (lélek halhatatlansága, akarat szabadsága, erkölcsi érzékünk isteni eremmmmm^—»———»——mmmtmmmmmmmt — Nos, és . . .'! '--Ne kérdje! Imádom önt és végtelenül boldognak érzem magam a/, ön társaságában, de ... — De . . .? — De nem vágyok annyira önző, hogy gondtalan vidámságban csevegjünk itt, amikor egy boldogtalan ember az öngyilkosság gondolatával küzd amott. Lucy gyöngéd, hálás pillantással honorálta e szavakat. És megtalálta azt a szerencsétlent? — Fájdalom, nem birtani ráakadni. A kórházban nem ismerik. Magam sem tudom most már, hogy hol keressem. -- Harry — szólt Lucy reszkető hangon - önnek igen jó szive vau ... És én csak ezt akartam tudni ... — Lucy ! -r- Szeret ön engem, Harry? ; — Imádom ! — Akkor kárain, nyújtsa a karját és jöjjön velem a — papához. Nini, majd elfelejtettem!.... Mindjárt bejelenthetjük az eljegyzásüoket mr. Jamesnek is, aki már jó félórája ül odafenn. Azt. a szerencsétlent pedig majd fel fogjuk kutatni .együtt ... dete) — helyteleníti a régi történeti (szerinte fatalisztikus) felfogást, — nem tetszik neki a vallásos életfelfogás, mert fázik az abban .hirdetett önmegtagadástó). Beszél még a női kérdésről, s itt is használja rendületlenül igazáu a megtévesztésig „szabadon" a „régi" és „uj" jelzőket. Ugy látszik annyira ostobának tartja a pápai közönséget, hogy nem tételezi fel róla, hogy tudna valamit Herodotos, vagy inkább általában a pogány korabeli ós a keresztény időt jellemző történeti felfogásról, beszédében szinte letagadja, hogy a pápaiak csak sejtenék is, hogy milyen volt a nőnek helyzete a pogány,- a közép- ós lovagkorban (az azt megelőzőt kihagyja) és milyen ma. „Uj" ós „régi" ismét a megtévesztésig szabad. A most felsorolt s Fáber Oszkár akarata szerint megvetendő régi felfogással szemben felállítja a XIX. ós XX. század nagyszerű tudományos eredményét, a föld évbillis fejlődését, az állatfajok eredetét a természetes kiválás utján; az ember származását ugyanazon uton a fejlődés folyamán. Mintha — nem tagadva az Isten teremtő működését — valaki tagadná az évbillis lassú fejlődést, mintha a hat nap annyira kötne minket, persze Fáber Oszkár a visioualis theoriáról még nem hallott semmit? no nem csoda. Ebben igaza van Ráoz M. urnák, a mit Fáber mondott, nem uj, elmondták előtte 1000-en. Az élő Organismus természetes kiválását egy szóval sem bizonyítja, hogy is tenné, mikor egyik szabadongondolkodó atyamester is csak csürve-csavarva a dolgot szól e kérdéshez: „Természetesen most már lehetetlen, hogy élő Organismus önmagából vagy anyagból keletkezzék; de azelőtt a körülmények kedvezőbbek voltak. Hol és milyen alakban jelent meg az élet elösször e földön, mint protoplasmamorzse-e a tengerben, vagy a napnak akkor még erösebb sugarai (ultraviolette Strahlen), a légür magasabb szénsavtartalma közreműködésével a levegőben, vagy más világtestekröl származtak áb hozzánk az élet csirái, ki mondja azt meg? . .. Ha létrehozhafcnók még ma is azon föltóteleket, melyek hatása alatt élő Organismus keletkezett, ugy még ma is keletkeznék." (Du Bois-Reymond: A természeti megismerés határairól 25 1.^ Igen, ha léteztek föltételek, — s ha ezeket visszaállithatnók! A mit az elöidük kedvező föltételeiről regélnek —nevetséges; a levegő magasabb fokú szénsavtartalmát könnyen előidézhetjük a laboratóriumban, éppen ugy azon bizonyos erejű s színű sugarakat is. Ha már most annyi megfontolással előidézett anyageombinatio a legkedvezőbb és legkülönfélébb föltételek mellett a legtökóletlenebb élő orgauismust sem hozhatja létre, akkor a véletlen megtehetué ezt? S ez a véletlen oly tökéletes lényt teremtene, melyből az egész növény ós állatvilág az emberrel együtt kifejlődjék. Még a sok óvbillió mellett is a valószínűség egyenlő,a nullával. Hogyan volna a szabadgondolkodás szerint a lélek halhatatlan, hiszen talán nincs is az embernek lelke, az orvosok ugyanis annyi hullát boncoltak már fel, de még egyetlen egy lelket sem láttak. (Igaz, hogy okos ember elszabadvdt madarat nem keres üres kalitkájában). Azután ha van is lélek — .mondják — mégsem halhatatlan, mert a minek kezdete volt, annak vége is lesz, tehát a léleknek is. Más alkalommal meg azt állítják, hogy még az anyag sem véges, hanem örökkévaló. Egyetlen egy atom sem veszik el. Ha ez igy áll (a szabadgondolkodás szerint) akkor miért lenne kérem vége az anyagon magasan felül álló anyagtalan léleknek? S különben ezen vég vagy feloszlás vagy megsemmisülés folytán történhetnék. Az első lehetőség a leieknél, mint szellemi valóságnál ki van zárva; a másik lohetöségre pedig senki sem gondolhat, ha Isten bölcsességét és igazságosságát tekintetbe veszi. Persze sok> ember szeretné, ha a halállal vége volna mindennek, nem kellene tartani az örök birótól és a büntetéstől. A szabadgondolkodó Fáber Oszkár tagadja az akarat szabadságát. Pedig jól tudhatná, hogy I mennyire tesznek az emberek különbséget szabad és nem szabad cselekvés között. Igaz, hogy elhatározásainkra nagy befolyással van jellemünk, igaz az is, hogy cselekedeteinkben indítóokok vezetnek minket, de az is igaz,* hogy felülmúlhatjuk önmagunkat, hogy jellemünk ellen is tehetünk, hogy az inditó okok közül az erösebbnek ellentállhatunk s követhetjük a gyengébbet, egyedül azért, mert ugy akarjuk. Csak még egyet. Eácz ur mult cikkében szintén néhány szabadgondolkodási eszmét ad be nekünk hátramaradt pápaiaknak. Hát kérem hagyja csak bókében a kath. vallás formaságait, különösen 'az „áldozást" vagy igyekezzék egy kissé több ismeretet szerezui a kath. vallás terén, mert addig nem is vitatkozhatom uraságoddal, mig a kath. vallás legelemibb tanairól ily naiv tudatlansággal irocskál. Hogj' a szakáll és bajusz nem viselése mennyire nem tartozik a valláshoz, azt is csak oly naivitásban szenvedő szabadgondolkodó nem tudja, mint uraságod. Jól vau ! Hirdesse uj vallását a „törvény megtartásának tanát" s majd meglátjuk, hogy az ön által hirdetett „törvény" vallása kisebbiti-e a nyomort vagy a kiskorú gonosztevők számát?! Ilyen jelszavakkal még a francia forradalom vérembere Robespiórre sem tudott uralkodni. Alig fél esztendőre a keresztény vallás eltörlése után a conventtel együtt ismét csak a kereszténység hirdette tanokra szorul. Ciceró . durvaságnak nevezi a vallástalanságot, erre a durvaságra törekszik a modern pogányság alsó és felső rétegeiben. Maár János. — A Ferenciek gyásza. Alig hegedtek még be a Ferencieknél a Somogyi Cyprian házfőnök halála felett érzett sebek, máris uj gyász érte városunk ezen közkedvelt szerzeteseit. Szita Román, Pápa város szülötte, a puritán jellemű, kbtelességtudás legmagasabb fokán álló pap, a szegények ós árvák egyik \egjobb, leggondosabb, legszeretetteljesebb ápolója, lelki atyja ós gondozója, folyó évi augusztus hó 8-áu, a hajnali órákban visszaadta Teremtőjének jóságos lelkét. Életrajza a következő : Született Papán, 1845. március 23-án. Az elemi és a közép iskola alsóbb osztályait Pápán, a felsőbb osztályokat pedig Szombathelyeit elvégezvén, 1804. szeptember 27-én a szent Fereucrend kötelékébe lépett. Ujoucóvét Bucsuszeutlászlón töltötte, a bölcseleti tanfolyamot pedig két óveu át Boldogasszonyban hallgatta, majd theológíára a nyitrai püspöki papnevelő intézetbe helyeztetett. A harmadév folyamán, 19G9 november 30-án ünnepélyes fogadalmat tett s mint negyedéves, 1870. nov. 16-án pappá szenteltetett. Az utolsó theológiai tanfolyamot, mint magántnuuló, Sümegen végezte, nagy lévén itt a missiós-papok hiánya. 1872-ben ismét Sümegen ta'áljuk, mint ünnepi hitszónokot, mig 1873-ban már Simontoruyáu mint vasárnapi hitszónok ós hitoktató működik. 1874-ben Esztergomba kerül hitszónoknak és hitoktatónak, hol 187S-ig marad, amikor is a csémi primási pusztára helyeztetik mint lelkész. Két óv múlva, 18S0-ban lelkész helyettes lesz Seentmihályon, majd 1881—82-ig minthitszönok és a fegyencek lelkésze Veszprémben tartózkodik. 1882—83-ig Simontornyán, 1883-84-ig Andocsou van mint hitoktató és hitszónok, amikor felsőbb hatósága megint Sümegre helyezi hitszónoknak, ahol 1885-ben helyettes zárdatönök lesz. 1899-ben ugyanott zárdafőnök, 1900-ban pedig házfőnök, egyben ünnepi hitszónok is, ahol 1905-ig marad, amely év végén, december hó 8-án Pápára helyeztetik mint hitszónok és lelki atya, amely hivatalát .élete végéig teljeshivatással ós lelkesedéssel töltötte be. E.. i. p. A gyászesetröl a rendház és a kiterjedt rokonság az alábbi gyászjelentést adta ki: „A szt. Ferencrencliek pápai zárdájának tagjai, az orvul jött s a legtávolabbról sem sejtett gyász, első perceiben egész valójukban mólyen megrendülve, — a hasonló eset által ez évben immár, másod-