Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908
1908-07-19
688 koronáról -911 koronára, 100 klg. sertés pedig 9G7koronáról 1363koronára, sőt nagyon sok helyen ennél jóval magasabbra is emelkedett. E horribilis drágaság megszüntetésére pedig éppen semmi sem történt hatóságaink részéről, nem csodálható tehát, ba mindeu szükségletnek megdrágulásával a bérek is felszöktek anélkül, hogy a munkás sorsát legkisebb mértékben megjavították volna, mert hiszen a nagyobb munkabér sincs arányban a drágasággal, amelyet csak körültekintő élelmezés és. lakás politika tüntethet el, erre pedig ugy látszik illetékes körökben nem igen van hajlandóság. Kétséget nem szenved, hogy nagy ipari vállalataink jelentékeny része — mert hiszen első sorban ezek volnának" irányító szerepre hivatva — fájdalom, ez idő szerint még nem állanak a mmikás politika kérdései- szóles látkörü mogoldásának magaslatán. Ha azok ugyanis — egyenlőre legalább a legsajátabb érdekeik kedvéért többet törődnének megbízható munkásoknak saját gyártási céljaikravaló nevelésével és állandósításával a munkások egymáshoz és kehyéradó gazdájukhoz való vonzódásának sőt ragaszkodásának fokozásával amit munkásjóléti intézményeknek határozottau nem kizárólag jótékonysági alapon való megteremtése ós fejlesztése által, aránylag említést sem érdemlő áldozatok árán érhetnénk el, — kétségtelen, hogy eltekintve a saját előnyüktől, nagy szolgálatot tennének a hazai iparfejlesztés szent céljának és igen sokban gyakorlati értékkel járulnak hozzá a kivándorlás nehéz j problémájának mielőbbi kedvező és tartós megoldásához. Városi közgyűlés. — 1008. július 15-én. — Nem nagy látogatottságnak örvendett a folyó hó 15-én tartott közgyűlés. Alig harminc "városi képviselő vett benne részt 3 az összes tárgyakat egy óra alatt letárgyalta. Mészáros Károly elnöklő polgármester megnyitván az ülést, a felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére Faragó János, Pados József, Wittmann Ignác, Keresztes Gyula és Gál János képviselőket kérte fel. Napirend előtt. Napirend előtt két interpelláció történt. Besenbach Károly az építési szabályrendelet közgyűlés elé leendő terjesztése tárgyában interpellált, Dr. Antal Géza pedig a húsárak leazállitása tárgyában nyújtott be interpellációt. A nagy takarmányhiány következtében — úgymond — a marha árak inajd felére, a borjuk ára pedig egy negyedre sülyedt s mindennek dacára a mészárosok a lras árát nem szállították le. A nagyközönségre nagy fontossággal bir a húsnak, mint fő élelmi cikknek a könnyebb hozzáférhetővé tétele, különösen akkor, amikor a hüvelyes vetemények ós gabona neműek ára igen magasra szökött fel. Kérdi a polgármestert, mit szándékozik tenni a húsárak leszállítása tárgyában? Polgármester az interpellációra nyomban válaszolva, kijelenti, hogy a mészárosok üzleteiben a húsárakat megvizsgáltatta s fel fogja őket szóllitani, hogy a húsárakat szállítsák le, mert különben a képviselőtestületnek a próba vágatás és a hatósági mészárszék .felállításai, tárgyában hozott határozatát életbe fogja léptetni. — "Válasza tudomásul vétetett. . Napirend. A Őzladik János alapítványáról szerkesztett módosított alapítóleveleket elfogadta s zokat a vármegye törvényhatósági •bizottságához felterjeszteni rendelte. A kereskedelemügyi miniszternek a gyorsvonatok csatlakozása tárgyában kelt leiratát tudomásul vette. A városi tanácsnak egy harmadik jegyzői állás ós egy írnoki állás helyett pénztári tiszti állás szervezése céljából beterjesztett javaslata tárgyában az állandó választmány javaslatát fogadta el s ezt az ügy e't, miután nem látta kellően elökészitettnek, a napirendről egyelőre levette, egyben utasította a tanácsot, hogy szerezze be több — városunkhoz hasonló város — szervezeti szabályrendeletét s különösen annak a pénztár, ós az adókezelósre vonatkozó részét. Ennek beérkezte után az egész ügyet tegye át a város Ͱgügyi pénzügyi bizottsághoz, hogy ezek a kérdésnek ugy jogi, mint pénzügyi részére nyilatkozhassanak. A zálogháznak hatósági kezelésbe leendő átvétele tárgyában szintén a pénzügyi bizottságjavaslatát fogadta el s határozatilag kimondotta, hogy azt át nem veszi. A gabona — piaci és állat — vásári szabályrendelet tervezetek, arra való tekintettel, hogy a minisztériumban erre vonatkozólag amúgy is az egész országra kiterjedő szabályrendelet fog legközelebb készülni, — a napirendről levetettek. A városmalom udvarán egy uj istálló és kamara építését 1391 kor. 53 fillér költséggel elrendelte. Gyenese Pál vógóhidi felügyelő nyugdíjaztatás iráuti kérvénye, miután nevezett azt visszavonta, a napirendről levetetett. Berger Sarolta, Varga Julianna és Horváth István illetőségét megtagadta, Tauber Józsefnó szül. Schiller Johannát azonban Pápa városi illetőségűnek kimondotta. Több tárgy nem lóvén, a közgyűlést, egy negyed öt órakor, elnöklő polgármester bezárta. Kóveskuti mind a tiz rajzát a személyes tapasztalatok és ismeretek alapján irta meg. Legsikerültebbek a „Koldusasszony'" „A balatoni halászok" és „A törvény" eimüek. Még egy-két ily könyv és lvöveskuti Jenő, mint. a fiatal írók egyik legjobbja lesz ismeretes. A könyv, — amelynek szerzőjét lapunk olvasó-közönsége már eléggé ismeri, — Budapesten, a Lampel cég csinos kiadásában jelent meg s 1 korona 50 fillérért lapunk kiadóhivatala utján is megrendelhető. Mint élvezetesés épületes olvasmányt, a legmelegebben ajáuljuk mindenkinek. _ Ár. — Irodalom. A nép. Tiz rajz. Irta: Köveskuti Jenő. Azt nevezeni én igazi irónak, akit egy fényképező gép finoman köszörült objektivjébez lehet hasonlítani. A jó objektiv élethűen adja vissza a táj szépségeit, amelyre beállítják. Ha láttunk valaha egy tájat, amely szépségeinél fogva bevésődött az emlékezetűnkbe s ha ívek múlva ugyanezzel a tájjal a könyvesboltok kirakatában találkozunk, az első pillanatra fölismerjük s meg tudjuk mondani hogy jó, vagy rossz volt-e az objektiv, amellyel a fölvételt eszközölték. Ilyen gép az igazi iró is, csakhogy ennek a gépnek két objektivje van: a szeme, amellyel lát és a szive, amellyel érez. Egyiket a másik nélkül el sem tudom képiéi ni. Ha hiányzik a szem, nem látja meg, hogy mit kell lefotografálni, ha meg szive nincsen, akkor az alakjai hus és vérnélküli, érzéstelen fabábuk maradnak, mig ha a kettő együtt működik, a képek, amelyeket megrajzolnak, mindenkor élethűek,és ha alakok, nem érzéstelenek. Ilyen tiz sikerült rajzot tartalmaz Köveskuii Jenő legújabb könyve: Á nép. Én inkább ezt a cimet adtam volna neki: „A nép nyomora". Végig olvastam ezt a könyvet s mikor letettem, önkénytelenül ar.t kérdeztem: „vájjon hol és mikor fog megszületni az a törvényhozó testület, amely a nagy uraké helyett a szegény nép érdekeit fogja képviselni?" Ebben a 94 oldalas füzetbea sorba föl vonulnak hazánk minden nemr.etiségbeli népei, de egyiken sincs cifra köntös, ünnepi mez; valamennyinek elnyűtt, megkopott, megtépett rongy fedi a testét, valamennyinek az arcán ott ül az éhség fájdalma s valamennyi ott szorongatja csontos kezei között a görcsös koldusbotot. Az egész könyvön a szegény nép iránt érzett szeretet uralkodik, mely különösen a „Koldusasszony" cimü rajzban nyilvánul meg legjobban s azt a benyomást keltette bennem, hogy Utmesterek kongresszusa. Az ország mintegy 1000 tagot számláló utmesteri karának szövetsége, mult vasárnap tartotta első kongresszusát Veszprémben, a város tanácstermében Óváry Ferenc orsz. képviselő és Molterer János veszprémi államépitészoti hivatali főnök elnöklésévui. A kongresszuson a tagok rendkívül nagy számbau jelentek meg. A uapireudro tűzött ügyek előadója Ambrózy Oszkár szövetségi elnök volt, aki boüszabbbeszédben ismertette az év elején nmgalaknltrszövetségnek eddigi eredményes működését. A napirend legfontosabb tárgya a szövetség alapszabályainak módosítása volt. A szövettég eddig Temesvárott székelt. Minthogy azonban az adminisztráció szempontjából a szövetségnek vidéken, való centralizálása az ügymenetre nézve nem bizonyult előnyösnek, a kongresszuson azt határozták, hogy a szövetség székhelyét Budapestre helyezik át és a szövetség hivatalos lapjának Az Utmesterek Szuklap-jának szerkesztőségével kapcsolatban a fővárosban, kozpoti irodát létesítenek a szövetség összes ügyeinek intézésére. Elhatározták továbbá, hogy emlékiratot intéznek a kereskedelmi minisztériumhoz azaal a kérelemmel, hogy addig is, mig az uj úttörvény keretébe ugy az állami, uiint a törvényhatósági, városi meg vicinális utmesterek fizetését éa niellékiletményeit egységesen rendezik, a 11, osztályba, rangsorozott hivatalnokok fizetése és az utmesterek jelenlegi fizetése közti különbözetet az illetékes hatóságok részükre személyi pótlék ciméu utalványozzák ki. A szövetség jövő évi költségelőirányzatát a kongresszus 620 korona bevételi többlettel állapította meg. Tarr József útmester indítványát, amely azt célozza, hogy az utmesterek részére uti általányuk terhére kisebb automobilt szerezzenek be, kiadták az elnökségnek. Egyhangúlag elfogadták Kloiber Józsefnek határozati javaslatát, melynek értelmében utasították a vezetőséget, keresse meg az illetékes hatóságokat az jránt, hogy az előirt képesítéssel biró polgári pályázókkal szemben és azok hátrányára ne kizárólag, igasolványos altiszteket nevezzenek ki utmestereknek és főleg ne olyanokat, akik az előirt képesítéssel uem bírnak. Ha az utmesteri tanfolyamot végzett jelölteknek nincs kilátásuk arra, hogy az igazolványol altiszt-pályázókkal szemben kmevezzék őket, akkor tényleg teljesen feleslegéé az utmesteri tanfolyamokra polgári egyéneket felvenni. Hosszabb vita után mellőzték Liptay József indítványát, amely arról szólt, hogy a kongresszus tegyen megfelelő lépéseket az utmestereknek a muukásbiztositási bejelentések alól való felmentésére. Végül megejtették a tisztikar választását. Az eddigi tisztikart élén Ambrózy Oszkár elnökkel egyhangú lelkesedéssel újból megválasztották. Választottak azonkívül 30 választmányi tagot, 3 felügyelő bizottsági tagot és 2 felügyelőül Kossuth Ferenc kereskedelmi minisztert és Szterényi József államtitkárt. A gyűlés után társas ebéd volt, amelyen Ambrózy Oszkár szövetségi elnök mondott köszönetet Szeglethy György polgármesternek Veszprém vároB szives vendégszeretetéért, valamint Óváry Ferenc orsz. képviselőnek és Molterer János kir. főmérnöknek, akik az elnökösködés tisztét Vállalták, Óváry Ferenc képviselő a szövetség munkásságának