Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908

1908-07-05

szegéi az .1907 év végéig 19,829 K, 90 fillér, a vagyonloltn'r szerint a város cselekvő vagyonát. .2,547,9(35 K. 28 fillér, szenvedő vagyonát 1,329,210 X. 84 fillér, tiszta vagyona értékét 1,218,748 IC. 44 fillérben elfogadta. A vízvezetéki pénztár szá­madását 59,438 K. G2 fillér bevétel, 51,712 K. 53 fillér kiadás H igy 772Ü K. 09 fillér tiszta maradvánnyal fogadta el. A kövezetvámpénztári számadást 25,070 K. 23 fillér bevétel, 19,100 K 03 fillér' kiadás és 5,910 X. 20 íibér maradvány­nyal; — a vasúti kövezetvámpénztár számadását 21,311 K, 44 fillér bevétel, 17,277 K. 85 fillér kiadás és 4,033 K. 59 fillér maradvánnyal; — a községi közmunka számadást. 5S90 K, 24 fillér bevétel, 2875 X. 47 fillér kiadás és 3014 X. 77 | fillér maradvánnyal; ~- az Erzsébet-városrész^ pénzLári számadását 23,503 X. -30 fillér bevétel, 13,840 K. 47 fillér kiadás és 9,602 IC, 83 fillér maradváunyal; — a vágóhídi pénztár számadását 0,007 K. 09 fillér bevétel. 5,313 IC. 40 fillér ki­aijás és 1,293 IC. b3 fillér maradvánnyal; — az alsóvárosi temetöpénztár számadását 4,739 IC 75 fillér bevétel, 155 JC. 30 fillér kiadás és 45S4 IC 45 fillér maiadvánnyal; — a felsővárosi temető­pénztár számadását 023 IC. 20 fillér bevétel, kiadás nem lévén, 023 IC. 20 fillér maradváunyal; — a kálvária temető pénztára számadását 3,784 IC. 54 fillér bevétel, 1,084 IC. 12 fillér kiadás és 2700 IC. 42 fillér maradvánnyal; — a városi nyugdíj­alap számadását 50,454 K. 15 fillér bevétel, 8150 K. 41 fillér kiadás és 48,303 X. 74 fillér wuiad­vánnyal; — a női kór/láz péuzlári számadását 49.U01 IC 4ő fillér bevétel, 3,712 IC. 08 fillér ki­adás és 45,289 IC. 75 fillér maradvánnyal; — az alapítványi pénztár számadását 598,938 IC. 85 fillér bevétel, 32,150 K. 90 fillér kiadás és 500,781 IC. 39 fillér maradvánnyal; —a kÖZÖSiskolai alap­vagyon számadását 849 IC. bevétel és 849 IC. ki­adással; — az elhagyott gyermekek segélyalapja számadását 22,385 IC. 14 fillér bevétel, 5009 IC. 00 fillér kiadás és 17,315 IC. 48 fillér marad vány­uyal; — a házi letétpénztár számadását 557.402 X. 27 fillér bevétel, 74^18 IC 14 fillér kiadás és iü2,7b'i K. 13 SlI^fuju-UxiViíiniyal; —az ápoldai gondok számadását 4842 IC. 83 fillér bevétel, 3751 IC. 09 fillér kiadás és 91 IC. 74 fillér ma­radvánnyal, végül a villamos telep számadását .81,999 X. 87 fillér arambevétel, 54,701 IC. 81 fillér üzemkiadás és 27,298 X. 00 fillér maradvány­ával, mely nyers jövedelemhez ho/.zá veszi még az árammérő bérek, szerelési jövedelem és hirdetési dijat, összesen 9238 X. 40 fillért, igy a 36,530 X. 52 fillér nyers üzemi jövedelemből levonandó az évközben felhasznált 17,771 X. 10 fillér tőkeka­mat, rendelkezésre álló nyers jövedelem tehát 18.705 K. 42 fillér mutatkozik. Ezen összegből értékcsök­kenési alapra 17,586 IC. 73 fillér, a személyzet külön javadalmazására 800 IC. előre nem látható kiadásokra, illetve leírásokra 378 K. 09 fillért fordít s az ekként rendbenlevőknek talált száma­dásokat a képviselőtestület elfogadta. A tűzoltó egyesület elnökségét pedig felhívta, hogy az egylet zárszámadását minden évben terjessze a képviselő­testület elé, mert, mivel az egyesület jövedelmé­nek legnagyobb részét házvált6ágdijból s a város házi pénztárának segélyéből nyeri, a képviselőtes­tület, az egyesületi számadások helyessége fölött őrködni köteles. Gyámpénztári számadás. Az árvaszék által beterjesztett 1907 évi gyáiupéuztári számadásokat a képviselőtestület he­lyeseknek találván, a kiskorúak és gondnokoltak követelésének 5,450,882 X. 79 fillérben, a fede­zetnek 5,545,348 X. 56 fillérben s igy a tartalék alaj) vagyonának 94,465 K. 77 fillérben történt m egál lapi tásá val cl fogad 1 >. Vízvezetéki medence. A forrásfoglalás körülfalazása tárgyábau ki­mondotta a közgyűlés, hogy a forrásfbglalást, a vízvezetéki pénztár terhére 4295 IC. 72 fillér költ­séggel, magas kőfallal véteti körül s annak elkészít­tetésével a városi tanácsot megbizta. A víztartó medencének kőfallal való körülvételét azonban, annak költséges volta miatt mellőzte, azonban a szellőző kürtöknek vasköpennyel való ellátását szükségesnek tartván,- utasította a v. mérnököt, hogy a kürtöket burkoltassa be. Tisztviselők fizetésrendezése. A városi tisztviselők, segéd, kezelő és szolga­személyzet, fizetés és lakbér rendezés iránti kérelmét Dr. Antal Géza, mint előadó ismertette. A leg­kisebb részletekre kiterjedt s-a nehéz megélhetési viszonyokat hűen tolmácsoló előadói javaslat folytán a képviselőtestület akként, hakárózott, hogy mintán a miniszterelnök és belügyminiszter a városok segé­lyezését a közeljövőben kilátásba helyezték, amikor a városi tisztviselők fizelésjavitási ügye is véglege­sen rendezve lesz, ennélfogva a ti ztviselők fizetés és lukbér rendezés iránti kérelmét csak akkor veszi majd tárgyalás alá, hu az állami segítség mérvéről és módozatairól biztos tudomással bír. Minthogy azonban a megélhetési viszonyok auyira megdrágul­tak, hogy a tisztviselők sehogy sem képesek szük­ségleteiket kielégíteni, a két évvel ezelőtt már megszavazott drágasági pótlék mellé, ideiglenes pótlék cimén, 1908. évre. a már megszavazott pót­lék még egyszeresét adja, vagyis az 1600 koronáig terjedő fizetésű alkalmazottaknál fizetésük 12»ó-át, az ezen felüli összegben részesülőknél pedig fizetésük tifó-.ií az előző évi péaztári maradvány terhére megszavazza sazt az érdekeltek részére, ezen határo­zni jogerőre emelkedése után, egy összegben folyó­sítja. Kimondja azonban a. képviselőtestület., hogy, amennyiben állami segéllyel a tisztviselők javadal­mazása visszamenőleg egészíttetnék ki, a most meg­szavazott K kiutalt drágasági pótlék, a fizetéskiegé­szités időpontjától kezdődőieg visszatérítendő lesz. Vagyis ha az állam visszamenőleg 1908. január 1-től rendezné a tisr.tviseló'k fizetését, akkor a most megszavazott drágasági pótlék teljesen, ha 1908. július 1 tol kezdve rendeztetnék, akkor felerészben lesz visszafizeteudö. Siketnémák segélye. A sopronmegyei államilag segélyezett siket­néma-intézet segélyezésére, a rendkívüli kiadások terhére 25 koronát szavazott meg. Igazoló választmány. A városi képviselők választása ellen beadott í'elebbezések elbírálására alakítandó igazoló választ­mányba a város részéről tíaáry Lajos és Dr Kluge Endrét választolta be, a vármegye alispánjánál pedig Dr. KoriI schöner Lipót és Hajnóezky Béla városi képviselőket hozta a képviselőtestület javas­latba. Tűzoltó egylet segélye. A tűzoltó egyletnek az eddig élvcselt városi segély felemelése tárgyábau beadott kérelmére, minthogy a képviselőtestület arról győződött meg, hogy a tűzoltó egylet bevételei a kiadásokat nem fedezik, az 1907. évi hiányaf'edezetére, a mult évi pénztári maradvány terhére 1517 IC. 19 fillért szavazott ineg, az 1909. évi költségvetés terhére pedig az eddigi segélyt 1400 koronával emelte fel. Egyben felhívta a tűzoltó egyletet, hogy zárszáma­dását felülvizsgálás végett minden évben terjessze a képviselőtestület elé. Alagcsövezés. A városi tanács javaslata alapján a képviselő­testület a közegészséget fenyegető veszélyre való tekintettel a Korvin, Kuruc, Szcut-László utcák és a Kis-tér egyrészének 500 méter hosszúságban leendő alagcsövezését 300 korona költséggel elren­delte, önnek sürgős foganatosításával a tanácsot bizta meg, az alagcsövezéai költséget pedig a mult évi péuztármaradváuy térijére utalta ki. A vasúti állomás viltamvilágitása. A m. kir. államvasutak igazgatósága a hely­beli vasúti állomásra a villám világítást szándékozván bevezetni, az erre vonatkozó szerződést, elfogadás végett a városnak .negküldötte. A képviselőtestület azonban tekintettel arra, hogy a szakértők abbeli nyilatkozata még nem érkezett meg, melyből meg­győződést szerezhetne magának, hogy a telep jelen­legi berendezése meilett képes Iesz-c a szerződésben kikötött áram szolgáltatására, a szerződós elfoga­dását illetőleg érdemleges tárgyalásba nem bonsát­kozott, hanem felhívta a város polgármesterét, hogy a szakértői véleményeket mielőbb szerezze be s az igy kiegészített iratokat terjessze a képvisftlőiestü­let elé. A város felmérése. ­A képviselőtestület ez ügyben sem hozott ér­demleges határozatot, hanem megkeresni rendelte a kataszteri felmérési felügyelőséget az iránt, hogy mibe kerül egy nagyobb léptékű térkép ha az csak a város belterületét; — s mibe kerül ha az egész város határát foglalja magában, a térkép ára mikor lenne fizetendő s hrtny évig tartana a felmérés? Kisebb ügyek, illetőségek. Fontüsabb tárgya már nem lévéu a közgyű­lésnek, a hátralevő kisebb ügyekkel már gyorsabban végzett. Így a legtöbb állami adót fizető városi képviselők 1909. évi névjegyzékének kiigazítására Dr. Hoffner Sándor, Hajnóezky Béla, tíaáry Lajos és Dr. Kluge Endre városi képviselőket és Osok­nyay Károly főjegyzőt, küldte kj. Végül Molnár Jó/.sef cselédet és Varga Istvánt Pápa városi ille­tőségűnek elismerte, Sohulcz Szilveszter és Babári József illetőségét megtagadta, GánesErzsébet pápai illetőségét kimondó vármegyei határozat, megfeleb­bezésére pedig a t. főügyészt utasította s ezzel a közgyűlés véget ért. HIVATALOS ROVAT. Hirdetmény. Pápa r. t. város polgármestere közzé teszi, hogy a képviselőtestület f. évi június hó 27-ikóu tartott rendes közgyűlésében 100 sz. határozatával elfogadta a város 1907. évi házi és még 17 rendbeli számadását. 101. sz. határozatával jóváhagyta a város 1907. évi gyámpénztári számadásait. 102. sz. határozatával a forrás területének magas kőfallal leendő sürgős bekerítését elren­delte. 103. sz- határozatával a városi tisztviselő, segéd kezelő é.s szolga személyzet részére az 1908-ik évre 1Ü00 K fizetésig 12;«, azon felül. ü°o ideiglenes drágasági pótlékot nyújtott. 104. sz. határozatával a Sopron megyei és városi siketnémák intézetének segélyezésére 25 K-t szavazott meg. 100. sä. határozatával a pápai önkéntes tűzoltó egylet részére az 1907-ik évi fedezeti hiányára 1517 K 19 fillért utalt ki, az 1909-ik évi költségvetésbe pedig az eddigi városi segélj't 1400 K-val rendeli felemelni. 107. sz. határozatával a Korvin, Kuruc, Szt.-László és Kistér egy részének alagcsövezé­sét mondotta ki 3000 K. költséggel. 111. sz. határozatával kimondotta, hogy Veszellé János szül. idejében Pápáu eredeti il­letőséggel birb. 112. sz. határozatával Varga István illető­ségét elismeri. 113. sz. határozatával Molnár József ille­tőségét ismeri el. 114. sz. határozatával Schule Szilveszter illetőségét megtagadja. 115. sz. határozatával Babári József illető­ségét tagadja meg. 110. sz. határozatával Gáncs Eszsébet ille­tősége tárgyában hozott II. f. határozat megfe­lebbezéséb rendelte el. Ezen határozatok azzal tétetnek közzé, hogy elleiilik a felebbezós, alulirt naptól számí­tott 15 napon belül a polgármesteri hivatalnál benyújtható. Pápa, 1908. július hó 5. Mészáros Károly s. k., polgármester. Hirdetmény. Az aratási idő beáitavai gyakran megtör­ténik, hogy a vaspálya mentén, tüztávlatort belül összehordott gabna keresztek és száraz takar­mány, a közlekedő mozdonyok szikráitól, meg-

Next

/
Thumbnails
Contents