Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908
1908-07-05
szegéi az .1907 év végéig 19,829 K, 90 fillér, a vagyonloltn'r szerint a város cselekvő vagyonát. .2,547,9(35 K. 28 fillér, szenvedő vagyonát 1,329,210 X. 84 fillér, tiszta vagyona értékét 1,218,748 IC. 44 fillérben elfogadta. A vízvezetéki pénztár számadását 59,438 K. G2 fillér bevétel, 51,712 K. 53 fillér kiadás H igy 772Ü K. 09 fillér tiszta maradvánnyal fogadta el. A kövezetvámpénztári számadást 25,070 K. 23 fillér bevétel, 19,100 K 03 fillér' kiadás és 5,910 X. 20 íibér maradványnyal; — a vasúti kövezetvámpénztár számadását 21,311 K, 44 fillér bevétel, 17,277 K. 85 fillér kiadás és 4,033 K. 59 fillér maradvánnyal; — a községi közmunka számadást. 5S90 K, 24 fillér bevétel, 2875 X. 47 fillér kiadás és 3014 X. 77 | fillér maradvánnyal; ~- az Erzsébet-városrész^ pénzLári számadását 23,503 X. -30 fillér bevétel, 13,840 K. 47 fillér kiadás és 9,602 IC, 83 fillér maradváunyal; — a vágóhídi pénztár számadását 0,007 K. 09 fillér bevétel. 5,313 IC. 40 fillér kiaijás és 1,293 IC. b3 fillér maradvánnyal; — az alsóvárosi temetöpénztár számadását 4,739 IC 75 fillér bevétel, 155 JC. 30 fillér kiadás és 45S4 IC 45 fillér maiadvánnyal; — a felsővárosi temetőpénztár számadását 023 IC. 20 fillér bevétel, kiadás nem lévén, 023 IC. 20 fillér maradváunyal; — a kálvária temető pénztára számadását 3,784 IC. 54 fillér bevétel, 1,084 IC. 12 fillér kiadás és 2700 IC. 42 fillér maradvánnyal; — a városi nyugdíjalap számadását 50,454 K. 15 fillér bevétel, 8150 K. 41 fillér kiadás és 48,303 X. 74 fillér wuiadvánnyal; — a női kór/láz péuzlári számadását 49.U01 IC 4ő fillér bevétel, 3,712 IC. 08 fillér kiadás és 45,289 IC. 75 fillér maradvánnyal; — az alapítványi pénztár számadását 598,938 IC. 85 fillér bevétel, 32,150 K. 90 fillér kiadás és 500,781 IC. 39 fillér maradvánnyal; —a kÖZÖSiskolai alapvagyon számadását 849 IC. bevétel és 849 IC. kiadással; — az elhagyott gyermekek segélyalapja számadását 22,385 IC. 14 fillér bevétel, 5009 IC. 00 fillér kiadás és 17,315 IC. 48 fillér marad ványuyal; — a házi letétpénztár számadását 557.402 X. 27 fillér bevétel, 74^18 IC 14 fillér kiadás és iü2,7b'i K. 13 SlI^fuju-UxiViíiniyal; —az ápoldai gondok számadását 4842 IC. 83 fillér bevétel, 3751 IC. 09 fillér kiadás és 91 IC. 74 fillér maradvánnyal, végül a villamos telep számadását .81,999 X. 87 fillér arambevétel, 54,701 IC. 81 fillér üzemkiadás és 27,298 X. 00 fillér maradványával, mely nyers jövedelemhez ho/.zá veszi még az árammérő bérek, szerelési jövedelem és hirdetési dijat, összesen 9238 X. 40 fillért, igy a 36,530 X. 52 fillér nyers üzemi jövedelemből levonandó az évközben felhasznált 17,771 X. 10 fillér tőkekamat, rendelkezésre álló nyers jövedelem tehát 18.705 K. 42 fillér mutatkozik. Ezen összegből értékcsökkenési alapra 17,586 IC. 73 fillér, a személyzet külön javadalmazására 800 IC. előre nem látható kiadásokra, illetve leírásokra 378 K. 09 fillért fordít s az ekként rendbenlevőknek talált számadásokat a képviselőtestület elfogadta. A tűzoltó egyesület elnökségét pedig felhívta, hogy az egylet zárszámadását minden évben terjessze a képviselőtestület elé, mert, mivel az egyesület jövedelmének legnagyobb részét házvált6ágdijból s a város házi pénztárának segélyéből nyeri, a képviselőtestület, az egyesületi számadások helyessége fölött őrködni köteles. Gyámpénztári számadás. Az árvaszék által beterjesztett 1907 évi gyáiupéuztári számadásokat a képviselőtestület helyeseknek találván, a kiskorúak és gondnokoltak követelésének 5,450,882 X. 79 fillérben, a fedezetnek 5,545,348 X. 56 fillérben s igy a tartalék alaj) vagyonának 94,465 K. 77 fillérben történt m egál lapi tásá val cl fogad 1 >. Vízvezetéki medence. A forrásfoglalás körülfalazása tárgyábau kimondotta a közgyűlés, hogy a forrásfbglalást, a vízvezetéki pénztár terhére 4295 IC. 72 fillér költséggel, magas kőfallal véteti körül s annak elkészíttetésével a városi tanácsot megbizta. A víztartó medencének kőfallal való körülvételét azonban, annak költséges volta miatt mellőzte, azonban a szellőző kürtöknek vasköpennyel való ellátását szükségesnek tartván,- utasította a v. mérnököt, hogy a kürtöket burkoltassa be. Tisztviselők fizetésrendezése. A városi tisztviselők, segéd, kezelő és szolgaszemélyzet, fizetés és lakbér rendezés iránti kérelmét Dr. Antal Géza, mint előadó ismertette. A legkisebb részletekre kiterjedt s-a nehéz megélhetési viszonyokat hűen tolmácsoló előadói javaslat folytán a képviselőtestület akként, hakárózott, hogy mintán a miniszterelnök és belügyminiszter a városok segélyezését a közeljövőben kilátásba helyezték, amikor a városi tisztviselők fizelésjavitási ügye is véglegesen rendezve lesz, ennélfogva a ti ztviselők fizetés és lukbér rendezés iránti kérelmét csak akkor veszi majd tárgyalás alá, hu az állami segítség mérvéről és módozatairól biztos tudomással bír. Minthogy azonban a megélhetési viszonyok auyira megdrágultak, hogy a tisztviselők sehogy sem képesek szükségleteiket kielégíteni, a két évvel ezelőtt már megszavazott drágasági pótlék mellé, ideiglenes pótlék cimén, 1908. évre. a már megszavazott pótlék még egyszeresét adja, vagyis az 1600 koronáig terjedő fizetésű alkalmazottaknál fizetésük 12»ó-át, az ezen felüli összegben részesülőknél pedig fizetésük tifó-.ií az előző évi péaztári maradvány terhére megszavazza sazt az érdekeltek részére, ezen határozni jogerőre emelkedése után, egy összegben folyósítja. Kimondja azonban a. képviselőtestület., hogy, amennyiben állami segéllyel a tisztviselők javadalmazása visszamenőleg egészíttetnék ki, a most megszavazott K kiutalt drágasági pótlék, a fizetéskiegészités időpontjától kezdődőieg visszatérítendő lesz. Vagyis ha az állam visszamenőleg 1908. január 1-től rendezné a tisr.tviseló'k fizetését, akkor a most megszavazott drágasági pótlék teljesen, ha 1908. július 1 tol kezdve rendeztetnék, akkor felerészben lesz visszafizeteudö. Siketnémák segélye. A sopronmegyei államilag segélyezett siketnéma-intézet segélyezésére, a rendkívüli kiadások terhére 25 koronát szavazott meg. Igazoló választmány. A városi képviselők választása ellen beadott í'elebbezések elbírálására alakítandó igazoló választmányba a város részéről tíaáry Lajos és Dr Kluge Endrét választolta be, a vármegye alispánjánál pedig Dr. KoriI schöner Lipót és Hajnóezky Béla városi képviselőket hozta a képviselőtestület javaslatba. Tűzoltó egylet segélye. A tűzoltó egyletnek az eddig élvcselt városi segély felemelése tárgyábau beadott kérelmére, minthogy a képviselőtestület arról győződött meg, hogy a tűzoltó egylet bevételei a kiadásokat nem fedezik, az 1907. évi hiányaf'edezetére, a mult évi pénztári maradvány terhére 1517 IC. 19 fillért szavazott ineg, az 1909. évi költségvetés terhére pedig az eddigi segélyt 1400 koronával emelte fel. Egyben felhívta a tűzoltó egyletet, hogy zárszámadását felülvizsgálás végett minden évben terjessze a képviselőtestület elé. Alagcsövezés. A városi tanács javaslata alapján a képviselőtestület a közegészséget fenyegető veszélyre való tekintettel a Korvin, Kuruc, Szcut-László utcák és a Kis-tér egyrészének 500 méter hosszúságban leendő alagcsövezését 300 korona költséggel elrendelte, önnek sürgős foganatosításával a tanácsot bizta meg, az alagcsövezéai költséget pedig a mult évi péuztármaradváuy térijére utalta ki. A vasúti állomás viltamvilágitása. A m. kir. államvasutak igazgatósága a helybeli vasúti állomásra a villám világítást szándékozván bevezetni, az erre vonatkozó szerződést, elfogadás végett a városnak .negküldötte. A képviselőtestület azonban tekintettel arra, hogy a szakértők abbeli nyilatkozata még nem érkezett meg, melyből meggyőződést szerezhetne magának, hogy a telep jelenlegi berendezése meilett képes Iesz-c a szerződésben kikötött áram szolgáltatására, a szerződós elfogadását illetőleg érdemleges tárgyalásba nem bonsátkozott, hanem felhívta a város polgármesterét, hogy a szakértői véleményeket mielőbb szerezze be s az igy kiegészített iratokat terjessze a képvisftlőiestület elé. A város felmérése. A képviselőtestület ez ügyben sem hozott érdemleges határozatot, hanem megkeresni rendelte a kataszteri felmérési felügyelőséget az iránt, hogy mibe kerül egy nagyobb léptékű térkép ha az csak a város belterületét; — s mibe kerül ha az egész város határát foglalja magában, a térkép ára mikor lenne fizetendő s hrtny évig tartana a felmérés? Kisebb ügyek, illetőségek. Fontüsabb tárgya már nem lévéu a közgyűlésnek, a hátralevő kisebb ügyekkel már gyorsabban végzett. Így a legtöbb állami adót fizető városi képviselők 1909. évi névjegyzékének kiigazítására Dr. Hoffner Sándor, Hajnóezky Béla, tíaáry Lajos és Dr. Kluge Endre városi képviselőket és Osoknyay Károly főjegyzőt, küldte kj. Végül Molnár Jó/.sef cselédet és Varga Istvánt Pápa városi illetőségűnek elismerte, Sohulcz Szilveszter és Babári József illetőségét megtagadta, GánesErzsébet pápai illetőségét kimondó vármegyei határozat, megfelebbezésére pedig a t. főügyészt utasította s ezzel a közgyűlés véget ért. HIVATALOS ROVAT. Hirdetmény. Pápa r. t. város polgármestere közzé teszi, hogy a képviselőtestület f. évi június hó 27-ikóu tartott rendes közgyűlésében 100 sz. határozatával elfogadta a város 1907. évi házi és még 17 rendbeli számadását. 101. sz. határozatával jóváhagyta a város 1907. évi gyámpénztári számadásait. 102. sz. határozatával a forrás területének magas kőfallal leendő sürgős bekerítését elrendelte. 103. sz- határozatával a városi tisztviselő, segéd kezelő é.s szolga személyzet részére az 1908-ik évre 1Ü00 K fizetésig 12;«, azon felül. ü°o ideiglenes drágasági pótlékot nyújtott. 104. sz. határozatával a Sopron megyei és városi siketnémák intézetének segélyezésére 25 K-t szavazott meg. 100. sä. határozatával a pápai önkéntes tűzoltó egylet részére az 1907-ik évi fedezeti hiányára 1517 K 19 fillért utalt ki, az 1909-ik évi költségvetésbe pedig az eddigi városi segélj't 1400 K-val rendeli felemelni. 107. sz. határozatával a Korvin, Kuruc, Szt.-László és Kistér egy részének alagcsövezését mondotta ki 3000 K. költséggel. 111. sz. határozatával kimondotta, hogy Veszellé János szül. idejében Pápáu eredeti illetőséggel birb. 112. sz. határozatával Varga István illetőségét elismeri. 113. sz. határozatával Molnár József illetőségét ismeri el. 114. sz. határozatával Schule Szilveszter illetőségét megtagadja. 115. sz. határozatával Babári József illetőségét tagadja meg. 110. sz. határozatával Gáncs Eszsébet illetősége tárgyában hozott II. f. határozat megfelebbezéséb rendelte el. Ezen határozatok azzal tétetnek közzé, hogy elleiilik a felebbezós, alulirt naptól számított 15 napon belül a polgármesteri hivatalnál benyújtható. Pápa, 1908. július hó 5. Mészáros Károly s. k., polgármester. Hirdetmény. Az aratási idő beáitavai gyakran megtörténik, hogy a vaspálya mentén, tüztávlatort belül összehordott gabna keresztek és száraz takarmány, a közlekedő mozdonyok szikráitól, meg-