Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908

1908-07-05

1908. Julius Tiijiiii Lapok jes szünnap, a másik púdig a legrosszabb esetben [ is fél szünnap. " , j Aa alkalmazottakról lévén szó, teljes melegséggel pártoljuk az esti 8 órai zárórának kötelezővé tételévé váló törekvést, mert — minden egyéb méltányos szemponttól el is tekintve, az alkalmazottak családi élete megköveteli az üzleti munkának 8 órakor, a nyári hónapokban pedig még koraibb befejezését. Legfeljebb szombaton lehet a szabály alól kivételt tenni azoknak kedvóért, akik csak ezen a napon ós csak az esti órákban végezhetik vásárlásaikat. Teljes rokonszenvvel kísérjük a noi alkalmazottaknak azt a törekvését, liogy javadalmazásuk ne legyen különböző a léifiákétól, csakis azért mert nők. Azt hisszük, hogy a javadalmazást csakis a végzett munka értékével kell aránj'Ossá tenni, tekintet nélkül az alkalmazott, nemére. Ennek a kérdésnek sokkal nagyobb az erkölcsi, gazdasági és társadalmi jelentősége, sem liogy felületesen át lehetne rajta siklaui vagj' alóla közkeletű Irázisokkal kibújni, nem is szólva arról a tényről, hogy ime már sok tízezerre megy a női alkalmazottak száma az ipar és kereskedelem terén, ami oly tényező, hogy azzal mindenképen komolyan kell számolnia annak is, akt nem barátja a nőkérdés modern alakulásának. Mi az egyenlő kötelesség teljesítésének követelése mellett az; egyenlő jogok megadásának vagyunk hivei. Óhajtjuk azt is, hogy a nő alkalmazottak kiképzése mindenből) egyenlő legyen a férfiakéval és nagyon kívánatos, liogy az ipari ós kereskedelmi szakiskolák egyenlő előfeltételekkel a jinind két nembeli ifjúság számára nyíljanak meg. Mindezek a kérdések az ipartörvényben is valamelyes szabályozást fognak találni. Ugyan itt várjuk a tanonc ügy végleges rendezését, az inasok - • fiu és leány inasok munkájával és alkalmazásával számos iparos részéről űzött visszaélések megszüntetését, és az inas oktatásnak szakszerűvé tételét. Hogy az iparterveidnek sikerül-e majd a sztrájk kérdését annyira, amennyire azt törvényes rendelkezéssel egyáltalán az letetséges, megoldani, azt nem tudjuk. Minden esetre meg lehetne kísérelni a törvénybe bevinni a colleotiv munkaszerződésnek és ezekkel kapcsolatban a tarifa szerződések eszméjét, hátha ilyen módon időnként hosszabb időre, rendezni lehetne a munkaadó és a munkások viszonyát a nélkül, hogy a szerAz iparszabadságnak kérdése a tisztességtelen verseny is, amelyről törvényjavaslat készült ugyan, de törvényünk még nincsen, holott Németországban már novellája is készül az 1896-ba)) megalkotott törvénynek. Hogy ilyen törvényre nálunk milyen szükség volna, nem kell magyarázunk. A legégetőbb kérdések egyikének tartjuk ezt s végezetül még csak annak az óhajtásnak kell kifejezése adnunk, vajha a törvény a kiállítások szabályozására és kiállításokon egyesek által űzött szédelgésekkel szemben való elbánásra is megtelelő szigorú rendelkezéseket találna! Városi közgyűlés. — 1908. június 27-6n. — Pápa város képviselőtestületének folyó évi június hó 27-ikí közgyűlése iránt nem volt valami nagy az érdeklődés. A közgyűlésen mintegy (10—70 városi képviselő vett részt, bár a tárgysorozatnak volt két oly pontja, a mult évi záró-számadás és a városi tisztviselők fizetésre udezési ügye, amelynek nagy vonzóerőt tulajdonitottunk. Nagyobb vitát egy ügy sem provokált. Mészáros Károly elnöklő polgármester üdvözölvén a megjelent képviselőket a közgyűlési megnyitja s a felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére Acs Ferenc, Barátit Karolj', Besenbach Károly, Halász Mihály és Perlaki Géza képviselőket kéri fel. Nevezettek a jegyzőkönyv hitelesítésével megbízattak. Elnöki bejelentések. A mnit ülés jegyzőkönyvének hitelesítését miután a küzgyalés tudomásul vette, elnöklő polgármester bejelenti, hogy közéletünk, egyik derék munkása, Krausz Vilmos nagykereskedő, képviselőtestületi tag elhalt s indítványozza, hogy emléke jegyzőkönyvileg örökittessék meg, a gyászoló családhoz pedig részvétnyilatkozat intéztessék. A bejelentést a közgyűlés tudomásul vette s az inditváuyt egyhangúlag elfogadta. — Elnöklő polgár mester bejelenti még, hogy a vallás és közoktatásügyi j miniszter a színház építésére (jü,00U kor. segélyt zödési szabadságot Megsértenek, de a nélkül is, [ nyújtott, melyet 1910 tői kezdődöleg 300U koronás hogy a szerződésszegés szabadságot tennők törvényesen lehetővé. évi részletekbeu folyósít. Bejelentést a képviselőtestület örvendetes tudomásul vette. interpellációk. Napirendre térés előtt. Halász Mihály városi képviselő' azon interpellációt intézi a város polgármesteréhez, hogy a külváros itteáinak rendeBebb öntözése tárgyában mit szándékozik tenni, tekintve, hogy a nagy por és hőség ezen utcákban elviselhetetlen és a közegészséget veszélyezteti. Polgármester kijelenti válaszában, hogy a városi gazdát már utasította, hogy a költségvetésben erre a célra felvett összeg erejéig a külvárosi utcákat öntózteese, azonban, ha a félnapi öntözés kevésnek bizonyulna, ugy aa egész napon át való öutöztetést fogja elrendelni. Halász Mihály még az iránt is interpellál, hogy a nyári országos vásárok alkal-. mával az állattenyésztő gazdák ruessae kénytelenek állataikat itatni hajtani, mert az orsz. vásártéréit itató ninos. Kérdi hajlandó-e a polgármester ezen a bajon segíteni? Polgái mester válaszolja, hogy egy itató berendezésére költségvetést fug készíttetni s ha az itató felállítását a képviselőtestület szükségesnek találja, annak költségeit a jövő évi költségvetésbe beállíthatja. Kellner Vilmos a közvágóhíd felállítása tárgyában iuterpellál, kérdezvén, hogy annak terveit és költségvetését mikor szándékozik a polgármester beterjeszteni? Polgármester válaszolja, hogy a napirendről levételtől számított három hónap letelte után, ha annak tervei és költségvetése elkészülnek közgyűlés elé fogja terjeszteni. Lippert Sándor szintén az utcaöntözás I tárgyában iuterpellált, Keresztes Gyula pedig a Kisfaludy utca keleti oldalán a kőszegélyes gyallogjáró elkészítése tárgyában interpellál, melyre nézve polgármester kijelenti, hogy a járda elkészítését az akadályozta, hogy a városnak a kockakő készlete elfogyott s mihelyt a rendelt kő megérkezik, a járdát elkészítteti. Polgármester valamennyi válaszát ugy interpellálok, mint a közgyűlés tudomásul vette. Napirend: A napirend első pontja a kereskedelmi miniszter leirata volt az ipari szakokta- - íoj: •..•».?; > sérül, amit a közgyűlés .., ,'erüe:i Midouufcul vett. aJ .rillt toi.".Mi '-vi zárszámadás. A pénzügyi bizottság bt

f-n Mvti a vms I'.'ü? évi házi pénztári, vízvezetéki, kövezetvám, vasúti kövezetvám," községi közmunka, Erzsébet-városrész stb. stb. pénztár számadásait. A képviselőtestület a pénzügyi bizottság által előzőleg az 1887. XXII. t. c. 141 §-a értelmében megvizsgált száunuláfr-okat tárgyalás alá vévén, a liázi pénztári számadást, a bevételeknek 393.392 K 82 fillér, a kiadásoknak 379,236 K 53 fillér, a pénztári maradványnak 14,156 K. 29 fillér, a hátralékos követelések ösz_ Washingtontól búcsúzóban, a délesti órákban I hogy készen van. ?ur az idő teljesen derült volt, mentem az O

1 e-' Körüljáron, 23 lépésnyi az egyik határaiétól másikig. Emeletes ház alapjának is elég volna a mit liszkhez, hogy a tetejébe kerülhessek, kilátást élvezhessek a szép fővárosra. Nem olyan egy darabból való kó'sngár ez, lobor, mint aminők Egyiptomból kerültek ki. Ezt a csúcsos emléket a béke harcában nagy Washington-, nyílegyenes irányn első eluök tiszteletéle emelték, inkább építették, aki alapította, kiépítette az Üniot, miközben fényes pályát futott meg. Neve, Washington Obelisk. Belül üres. A nagy kőtáblák egybekötő ragasztéka látható A Mail Parkban van. Magassága 169 méter 6a igy kőben a világ legmagasabb építkezése, felülmúl minden híres, magas tornyot, fenségbe csap. négy oldal. Kikiáltják a számomat, előlépek s kisvártatva a felvonó készülékre hágok. Többen voltunk, ugy khrmincan. Nyolc perc alatt, könnyű szerrel fent vagyunk. A fölfelé útban, a felvonó gép üresén előtűnnek és cl is tűnnek a falon lévő, kőbe vésett irások, az egyes államok, testületek befalazott kőlapjai. Felérkeztünk. Az übeliszknek gúlába hegyesedő négy részén két-két üres ablak van, alulról macskafej nagyságunknak látszanak, valóságban, néhány ember állhat egymás m '"tt s kényelmesen Minden nagyra, mélyre, magasra vállalkozik az j kiláthat. Mindent, összelapítva liltolc. éledezett a szél, Közelben, házföldekre, üveg- ós kupola tetőkre, lapos- ás csttcstetőkre, a háztömbökből kimeredő magasságokra, — távolban, Alexandriáig elnyúló pompás kilátás. A prespektiva, messzire \é)yed bele az egész környékbe, szelid homály ború. i végéreA Capitolnál elmondtam azt, mit láttam, itt esak azt jegyzem meg, hogy még messzebb láttam, többet fogott meg a szem Kezűn et a fiilemre tapasztom, az alulról jövő hangokat hallgatom. Már mindnyáj*!) lent voltak, elmentek akik velem feljöttek, azok is már, akik később jöttek, emelkedtek ide és én még mindig nem tudom elhatározni, hogy bár mindent ismételve jól láttam, lemenjek, mert ritkán adódó alkalmatossá;.. *, könnyű amerikai merészség. Fala az alapnál ötödfét méter vastag, tetején alig fél méter, legtetején a nagyon könnyű, nem rozsdásodó, ezüstfehér fémből, egy szóval, alamiuiutuból van a sapkája. Napfényben, ijesztő magasságban élénk ragyogással csillog. Többen gyülekeztünk össze az Obeliszknél. Sorszám szerint kapjuk a felutazási jegyet. Nem akarok 900 lőpesőfokon félóráig baktatni, elfáradni, izzadni és Bzellős fent meghalni, inkább várakozom, padra ülök az árnyas oldalon s tanulmányozón az építkezést, melynek e nemben nincs párja a világon. Az amerikaiak már sok oly :ii dolgot eszeltek ki, ami nincs máshol. Eddig kinek jutott volna eszébe a márványt ilyen magasra felvinni, főképp, mikor és környékére élvezett kilátásra. Az Anacostia-hidon és azon tul lévő másikon, a Potoniac fölé vont Long Bridge és az Acpieduct hidou, a llock Creek-en épült kisebb hidakon is megakad a tekintetem, a met-sze hajók járásán nem különben, p. Capitolou fegfőképpen. Most még jobbau ismerem a várost, mint amikor a Capitol kupolájának a tetejéről néztem. Sok toronynak magasából élveztem már kilátást, főleg Spanyolország világhíres nagy székesegyházainak a tetejéről, de ilyen tágkörüt, ismétlen tágkörüt egyikről sem. A nyolc nyitott ablak melleti. elsétálva, a kör, mindig kör maradt, melyet a látóhatár képezett. Washington látképét nem feljtoin el soha, az emlékezésem tábláján mélyen véitem be azt. • Elhagyva az Obeliözket, a nyugovóra készülő nap őszi ragyogó alkouyatának fényében, leghcgyében láttam csillogni az ércet, mikor elsiklottak róla a villogó sugarak, liózsaszinü fény érintette azután az egész Obeliszket, végre ez is eltűnt róla. Sötétlettek az öklömnyinek látszó ablakok. Mindez jól jelképezte Washingtonnak világraszóló fényességét, melyet lehárított magáról. A Obeliszk imádság kőben volt nekem, ebben az Amerikához méltó nagy műben. Némán ballagtam hazafelé s egyik gondolatot kapcsoltam a másikba. köiiilbtíJül másfél millió dollár kell a költségre, és j szerrel ilyen magasba jutni és lavegővona. ,.n anyinég nem is ház. Egész uj alkotás, éppen hiidz év«', | uyit látni! Emlékeztetett az Eiftel-tornyról Parisra