Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908

1908-07-05

XXXV. évfolyam. Pápa,, 1908. Julius 5. 27. szám. PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik m i n d e n v a s á r n a p. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Goldborg Gyula papirkcreskedéso, FG-lév 2i?-ik szám. Hirdetéseket egyezség szeriül felvesz a kiadóhivatal. FOmunkatárs: MOLNÁR KÁLMÁN ' • A szerkesztésért fclolö's laptulajdpnos: GOLDBERG GYULA. jl Jilőfizotősok ós hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához j|, - küldendők. 'jj A lap ára: egész évre líí koi'., félévre 6 k., negyodóvre 3 k jl Kyilt-tér soronként 4Ü fillér. — ICgyos szára ára 30 fiit Az illetőségről. Tamilmány a közigazgatási jog köréből. Irta: Kemény Béla, városi jogyaíJ. X. Tauulmányunk első fejezetében fel­vetettük a kérdést, mi az illetőség? Es erre azt feleltük: Az illetőség a jogi terminológia szeriut valamely község kötelékébe való tartozás. Köz­nyelven magyarázva, az a jog, mely valakit azon község, vagy város által -nyújtott előnyökből megillet, amelybe való. Még világosabban szólva, az ille­tőség annak a meghatározása, hogy hova való valaki. .Ainde most, ha mindazokat, amiket eddig az illetőségről elmondottunk, egy Összfogalomba akarjuk tömöríteni, arra a következtetésre jutunk, hogy az ille­tőség törvény által biztosított jogok és törvény által rendelt kötelezettségek hal­mazata. Törvény állal biztosított jogoké, melyeket az illetőségi község nyújt és törvény által rendelt kötelességeké me­lyeket ugyanez teljesíteni tartozik, hogy valaki a törvény által biztosi tolt jogait j gyakorolhassa. Jogoké, melyeknek háborillan gya­korolhatása az illetőséggel biró egyént jogszerüleg megilleti és kötelességeké, melyeknek teljesítését ugyanez, az ille­tőségi községtől "jogosan követelheti. Igenis, az illetőség mindkét részről vagyis akár az illetőségi község, akár az illetőséget szerző fél szempontjából nézzük is azt, jogok és kötelességek eonglomeratuma. A jogok és kötelességek ezen eong­lomeratuma tekintetében az illetőséggel biro, vagy illetőséget szerzett fél ha­tározott és kétségtelen előnyben van az illetőségi község felett. Mert. jogai há­boritlan gyakorolluilásának biztosítására és arra, hogy az illetőségi községet, kö­telességei teljesítésére kényszerithesse, a (örvény fegyvert ad a kezébe, ameny­nyiben az 1896. évi XXVI. t. e. 23 §. 3 pontja szerint a közigazgatási biróság: ti községi kötelékbe felvett tagnak a törvény biztosította községi jogokban való részesülése tárgyában dönt; amiből minden kétséget kizáró módon, világos az, hogy az illetőséget szerzett községi tag az illetőségi községgel szemben fennálló jogait közigazgatási per utján érvényesítheti, illetve az illetőségi köz­séget a vele szemben azt terhelő kötele­zettségeinek teljesítésére közigazgatási peruiján k é n y s z eri the l i. -De előnyben részesiti az illetőséget szerzett községi tagot az illetőségi köz­séggel szemben, az 188(5. évi XXII. t. o. 11. §.-a is. ameunyiben az illetőséget elismerő, az illetőséget adó község nem mondhat le az illetővel, illetőségének elösmerésével vállalt kötelezettségeinek teljesítéséről akkor, amikor ez neki ugy tetszik; mert az illetőséget szerzett fél mindaddig, mig másutt ujabb illetőséget nem szerzett — ha nem is lakik az il­letőségi községben — kövelelheti, hogy az illetőségi község vele szemben, mint a kebelében illetőséggel biró egyénnel szemben vállalt kötelezettségeit teljesítse illetve őt a községi tagoknak törvény állal biztosított jogai gyakorolhalásában ; no akadályozza. 1 Ámde a községben illetőséggel bíró : községi tagnak nem kell bevárnia az j 188(5.'év XXII. t. e. 10. §.-ábau a másutt •való illetőségszerzéshez megkívánt négy jévi határidőnek loiellét. huu :- «r •-n.e* jaz 188(5. évi XXI i :. 11 : va al'.d jnyújtott kedvezméiun Ks lingj • czim kedvezmény elnycrt-ví- a.<, il'eíw a." esetleg útjába gördülő . (1-;u«.í:i:V';kaí le­küzdhesse — ha egyébként az 188(5 évi XXII. t. c. 11. §. i\) b) e) pontjaiban ; felsorolt kellékek megvannak — megint TÄHC1» Washington nevezetesoégei. — A „1» á p a i \' a p o k" P r i< doli t á r i>. áj a. — Irta: Vértesi Károly Sokkal többet lehetett la'tni a sza'z -^ysaeg méter területen épült Nemzeti-múzeumban. :..olynek a főbejárása két torony között van. Nem kő, barn 1 szinü tégliíból való épület. Amerikára vonatkozó gyűjtemények benne. Fölülről világosságot adó göm­bölyüségek. Az emberisme-tan osztályában zeneezközök, űiszedények, a szobrok között Brahma, Visnu-é. Emlékek a cubai hadjáratból, indiánok, japánok, eszkimók eszközei, Potynézia lakóinak val'.-si szer­tartásban basznált tárgyai, közlekedés" eszközök, rajzolt képek. Az élettani osztályban halak, nagy halak •„ mt­vázai, ritkaságok, kitömött emlős állatok a told minden részéről. A íoldtani osztályban ásványok, lebkö'"'-> ércek. A Nemzeti-muzcum mellett vannak a Smitb­soman-gyüjtemények, a gazdag angol James Smithson félmilliós hagyatékából. Porai in itt őriztetnek a többtornyos diszes építkezésben. Sok tárgy ezidöben la st. louisi világkiállításon van, du maradt itthon elég. Földszinten gazdag állalgyüjteiuény, ügyes' állattömők munkái. hrtékcs prémü emlősök, meg­gyérült madarak ritka példányai. A vadászok Ame­rikában is lepufíogtatnak mindent, ami puskavégre kerül. Érdekkel ué/em a szárnyasok törpe csodáját, a kolibrikat. M....iuiuűbak a mesevilágból kerültek volna ide a kedves kis állatkák. Vannak itt még halak, bogárfélék, melyekről a rovartau szól kagylók, kövek B. a. t. Az emelutüti amerikai ásatag régiségek időtlen időkből, főleg inexicóiak és az indiánoktól valók­Sok tárgyú gazdag gyűjtemény ez, melyet a nagy emberbarát Smithson, a tudományos művelődés elő­mozdítására nagylelkűen szánt. Ugy a természetrajzi, valamint a néprajzi gyűjtemény, világhírrel bir. Az intézet több millió könyvet oszt ki éven­ként tudósoknak és könyvtáraknak, ezekből Magyar­országra is- eljutnak. Az intézet tudósokat foglal­koztat, kutatásokat eszközöl. Közelben azt a komoly kinézésű, gránit is ho­mokkőből alkotott, jóni oszlopokkal diszitetu kincs­tár épületet, államnyomdát néztem meg, melynek a 2fjÜ szobájában a papírpénz, értékpapírok és postai értékjegyek nyomatnak. Főbejáratnál egy szobában fegyveres őrség van, távbeszélő összeköttetés a rendőrséggel és katona­sággal, tiizőrséggel. Minden eshetőségről gondoskodva van. Ezenkívül ü8 őr áll szolgálatban, fjfJO hivatalos személy vau elfoglalva. A bankó prés volt működésben, mely az egy­dollárosokat nyomtatta, négyvt egyszerre, előbb az egyik, azután a másik oldalon. Ládaszámra voltak csomagolva a kisebb-na­gyobb bankjegyek, green-back, az egyik zöld hátú­nak neve. Sok, sok, tenger sok pénz, a midiókat vaske­rekii kocsikon tolták odább, amint elkészültek. Nyomtatnak kézigépeu, egy-egy leány segéd­kezése mellett érolemezekről, galvános utón való másolással 1, 2, 5, 10, 20, 50, 100,500, 1000 dol­láros jegyeket, de csak 3000 darabot egy-egy le­mezről. A papiros ezer ivenként volt csomagolva. Az első papírpénz 1690 bon Bostonban látott nap­világot. A !Nemzeti-bank ebben az épületben van el­helyezve. Sok millióval fordul elő naponta a pénz tíllamjegy, mely iia ide a ládafiából, vasszekrényből visszakerül, többé nem megy ki, csak az uj kiadás megy a vándor útjára. Mindent lehetett megnézni, csak a lemez vésést nem. Őrség, vigyázat, kőfal, vasszekrény, villamos­SSpitaser ü^nold MM waválasztéki Szol fe^Gpil Hrtihlt ml áru ház a I Deák-ufczct 23. j Keppicli*f. \\áz.

Next

/
Thumbnails
Contents