Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908

1908-06-21

Jrápaí Lapok 228-mal (65.09^Ö ) több, mint az előző évben. A sztrájkok által érintett ipartelepek száma 5512 volt, vagyis 3353-cal (155.99Jé; több, mint 1905-ben. A sztrájkoló munkások száma 45.919-re rúgott, mely 6177-tel több az előző évinél. A kénytelenségből szünetelők száma, akiket t, i. sztrájkoló társaik nem engedtek dolgozni, vagy akik az üzem fennakadása miatt nem voltak foglalkoztathatók, 10.674-re rúgott, szerűben az előző évi 4.902-vel. Vagyis a sztrájkok folytán szünetelő összes munkások száma 1906-ban 56.593, mig 1905-ben 44.644 volt, ugy, hogy a szaporulat 11.949, vagyis 2ü.77%-ot tett ki. Legtöbbet szenvedett a sztrájkok miatt 1906-ban — egyébként, az elözö évben is — az építőipar. Azután az élelmezési és élvezeti cikkeket gyártó, a fa- s végül a vas ós fémipar. A szóban forgó évben különösen a kisipari sztrájkok játszottak nagy szerepet. Az 1905. évben 400 gyári és 1754 kisipari vállalatot, 1906-ban már 488 gyári és 5024 kisipari műhelyt ért a sztrájk. Tekintve, azonban, hogy e kisipari vállalat még 1906-ban is a legalább egy segéddel dolgozó összes kisipari műhelyeknek alig 3?a-át, ellenben a szóbanforgó nagyipari vállalatok az ország összes gyári üzemeinek mintegy 10%'-át képezik, nyilvánvaló, hogy az utóbbiak a sztrájkok miatt mégis jóval többet szenvedtek, mint a kisipari műhelyek. A vidéki sztrájkok különösen nagy szaporodást mutatnak, inig elleuben Budapesten az előző évihez képest, csak 23-mal (33.33°,í>) több sztrájk fordnlfelö, holott az országos szaporodás (213) 3'.50^ volt. Megjegyzendő, hogy a fővárosban is az apró sztrájkokra jutott a szaporodás túlnyomó része. Okozatilag azzal összefügg, hogy általában 1906-ban a sztrájkok tartama is rövidebb volt. Ámbár volt 4 sztrájk, amely háromtól hat hónapig, söt három sztrájk, amely hat hónaptól egy egész évig tartott. A küzdelem a legtöbb esetben a magasabb bér kivivására irányult. Második helyen a munkaidő leszállítására, harmadik helyen a május elsejének ünnepként való elismerésére ós végül negyedik helyen a bizalmiférfi rendszer elismerésére irányuló követelés állott. A béremelésre, munkaidő leszállításra és május elsejének ünnepként való elismerésére irányuló követelések általában kedvező eredményt mutatnak, ami annak tulajdonitható, liogy a kedvező üzletmenet mellett a muukaadók künynyebben tettek ilynemű engedményeket. Ellenben az úgynevezett hatalmi sztrájkok általában kudarccal végződtek. A sztrájkolok 1905-ben 694.148, 1906-ban 546.159 munkanapot mulasztottak. A kénytelenAlázatos iiistaneiájához egy memóriáiét (jegyzéket) is csatolt Farkas Zsófia azokról a dolgokról, a melyeket visszakövetelt vala. "A már emiitett selyemszoknyíkon (tizenöt darab vala ilyen) arany, ezüst pártákon, gyöuygyös í'ó'kötó'n, kilenc arany gyiirün stb. kivül 15 pnuktiunokbttn fölsorolt itt mint atyai házból eredő tulajdonát, 100 körmöci aranyat, 500 német forintot, 400 magyar forintot, 100 körmöoi tallért, nem felejti ki a tizenkét ökröt se „vasas szekerestől", sem a hat fejős tehenet . . . Végezetül két láda fehér portékáját (('eltér ruha) is követeli, kiket isten győzné leírni . . . 'A memóriáié, mely nem épen megvetendő hozományról tesz tanúságot, igy végződik. „Ezeknek restitucioját, ugy mint az magara tulajdon jÓBzágát, kívánnám nagy alázatossau kegyelmes uramtól." És reménységében nem is csalódott árva Farkas Zsófia. Alázatos instanciája Kákóczyt az egri táborban találta. S a uagyszivü fejedelem, hadak vezérlése és országos nagy gondok közepette is, meghallgatta a gyámoltalan nő panaszát. Szigorú rendeletben utasította Gombos óbestert, hogy „amiuémü portékái az instáus asszonynak nála találtatnának," azokat annak rundi és módja szerint visszaszolgáltassa, másképpen nem cselekedvén! ségböl szünetelőkéi, is számításba véve 1905-ben 777.482, 1906-ban 666.539 munkanap veszett el. Az összes ipari alkalmazottak egy évi munkanapjainak tehát tisztán a sztrájkok folytán 315 része veszett el. (Angliában ugyancsak 1906-ban egy ezred része), Ez annyi, mintha miuden egyes ipari alkalmazott egy egész munkanapot elvesztett volna. A sztrájkoló és kénytelenségből szünetelő munkások bérvesztesége 1905. évben 2 millió 849.530, míg 1906-bau esak két millió 126.252 koronára rúgott. E csökkenés részben abban leli magyarázatát hogy 1906-ban a vidéken éa leginkább a kisipari műhelyekben előforduló sztrájkok voltak túlnyomók, másrészt abban, hogy áhalában a sztrájkok tartama is csökkent. Egybevetve az elért eredményeket ezekkel a súlyos áldozatokkal, kitűnik, hogy az 1906. évi sztrájkok az összes ipari munkásság V^-eicl részének csak 26fo -ára nézve jártak teljes sikerrel, 49 °/o -a pedig már csak részletes sikert eredményezett. De a munkásság egy részének, ezen önmagában csakugyan kedvező eredményeit nagyon kétségessé teszi a sztrájkok által közvetlen érintett, a piac elvesztését sinylö ipartelepek üzemi megszorítása, munkáslétszámának apasztása, a fokozott drágaság, a lakásínség, a hazai munkásoknak külföldiekkel, a kézi. munkának gépekkel való pótlása, a vállalkozás szünetelése és ennélfogva a kereseti alkalmak kevesbedése. A sztrájkokban sikert elért munkások is a sztrájk ideje alatt eladósoduak, a sikert nem ért munkások pedig egy nagyobb szabású és hosszabb ideig tartó sztrájk alatt teljesen tönkre jutnak, oly annyira, hogy számtalan embernek hosszú évekig kell dolgoznia, amig egy ilyen sztrájk okozta adósságtengerböl rendezett viszonyokhoz juthat. Csakugyan nagy eredményekre, hosszú időre és állandóan kedvező gazdasági átalakulásokra lett volna szükségük, hogy ezt kiheverjék. A készülő sztrájkok számos kizárást is idéztek elö: 1905- beu öt, 1906-ban tizennégy kizárás fordult elö s in hi d valamennyi védelmi jellegű volt. A kizárt munkások száma 2187-ről 6042-re nőtt. Ezek 1905-ben 22.884, 1906-ban ellenben nem kevesebb, mint 649*971 munkanapot veszítettek. A kénytelenségből szünetelőket is számítva, az összes szünetelő munkások l

l

JU5-ben 54*194, 1906- ban pedig 739*797 munkanapot veszítettek. A 14 kizárás tehát 73*25S-cal több munkanapot emésztett föl, mint az 558 sztrájk együttvéve. A kizárások közül 7 eset. melyekre4027('66.32°ó) munkás jutott, a munkaadókra teljes sikerrel járt. Érdekes, hogy amidőn a bérfizetésre vonatkozó követeléseik miatt zárattak ki a munkások, elértek némi sikert mindig, ellenben amidőn az úgynevezett hatalmi követelésekkel provokálták a kizárást, mindig tökéletes kudarcot vallottak. A kizárt és kénytelenségből szünetelő munkások bérvesztesége 1905-ben 84*452, 1906-ban pedig már 1 millió 614*406 koronára rúgott. Összeadva a sztrájkok ós kizárások okozta munkanap veszteségét, 1905-ben 931*676, 1906-ban 1 millió 414 044 munkanap ment veszendőbe. Tehát minden egyes ipari munkásra 2 egész nap jutott (Angliában egy harmad nap.) A sztrájkok és kizárások okozta Összes bérveszteség pedig 1905ben 2 millió 933*982, 1906-ban 4 millió 730*658 koronát tett ki, amiből az látszik, hogy a munkások vesztesége jóval nagyobb volt, mintamennyit a sztrájkok által nyertek. Tüzérségi lőgyakorlatok Pápán. A pozsonyi V. hadtest parancsnokság értesítése szerint, városunkban aug. hóban nagy tüzérségi lövőgyakorlatok lesznek. Az értesítés különben ekóppeti szól. Vau szerencsém értesíteni, hogy a tábori tüzérség előreláthatólag augusztus 3-ika ós 28-ika közt a Pápához közeli Adásztevel mellett lögyakorl .tokát fog tartani, A végérvényesen megállapított időköz t. oimuek az 5 számú tüzérdandár parancsnokság által tudtul lesz adva. Ezen parancsnokság az alispáni hivatalnak a lőgyakorlatok naponkénti sorrendjét is idején megküldi, valamint értesíti, hogy az egyes lönapokon mely területek és mennyi időre lesznek katonailag elzárva, mert ezen területen a lakosság biztonsági okokból nem közlekedhetik. A lőtéren az előmunkálatok folyó évi június hó 20-án fognak megkezdetni, mely célból az 1 tiszt, 40 ember ós 13 lóból álló nvunkásküiönitmóny, folyó évi június hó 19-én Nagytevelre érkezik és ugyanott lesz elszálásolva. Június hó végével, ezeu különítmény körülbelül 28 emberrel lesz megerősítve. A munkás különítmény a lőgyakorlatok befejeztóig Nagytevelen marad. A tüzérség elszállásolása céljából a* következő községek lesznek kilátásba véve. Tapolcafö a 13 számú tábori ágyú ezred, Adásztevel és Nagytevel a 14 sz. tábori ágyú ezred, TJgod és Homokbödöge a lü sz. tábori ágyn ezred, PápaKiskovácsi ós Kup az 5 sz. tábori tarack ezred, Pápa az 5 sz. lovagló tüzérosztály, a legutóbb nevezett község előreláthatólag csak augusztus hó 22-töl kezdve. Az okozott mezei károk annak idejönni megállapithatása céljából, az egész lőtéren fekvő vetések állásának felvételére kiküldendö bizottság összejövetelének napja ós helye még annak idején tudtul lesz adva. Hivatalos tisztelettel megkeresem, miszerint a fentiek által érdekelt községeket értesíteni s egyúttal utasítani szíveskedjék, hogy a csapatok törvényszerű követeléseinek megfeleljenek. —. TOLLHEGYGYEL. Villandék Pápán. — Cseveg és. — Az egyik: Jonuappot, jounappot, készeké csókolom. A másik: Jonuappot. Aliászolgája. Az egyik: Tudja mit, játszunk valami szép játékot. A másik: Igeun, igenn játszunk valami szep. Az egyik: Játszunk pápai viszszonyok. A másik: Páppai viszszonyok? Az nem szep, az nein mullattato. Az egyik: En vagyok a páppai viszszonyok ibukfencet, vet ós a feje tetejére áll.) A másik: Höhöhö. Nnem rrosz, lába fol és feje lenn? Az egyik: Nno perszsze, hiszen a pappai dárssatalmi viszszonyok is van lába fol ós feje lenn. A másik: Furrcsá, nagygyon furrcsá, Páppa várros van tősgyökeres magygyar varros, es mégis dárssatalmi viszszonj-nyai áll — tó/ágast Nno de jjol vau, most már kelljen feli a feje lágyékáról és nlíjon le a lágyéit fejére. Az egyik: Köszönöm nem ulok le. A másik: Es miért nein? Az egyik: Merrt tiltja a szemérem. Nézzen körül itt a cirrkuszban. A másik: Márr nézek es latok. Az egyik: Nos es mit lát? A másik: Latok négyezer kedves pappai arct. Az egyik: Nos hát a hol négyezzer ember — /e/-ül, ott en magam nem ülhetek le. A másik: Es tudja, mi e'z a négyezzer páppai kedves arc — nekünk? Az egyik: Osstobá szerencse és jövedelmező. A másik: Iggázi — páppai áldás. Az egyik: Tudja mit, játszunk most oskola. A másik: Nno jjo, hat játszunk oskola, Az egyik: En a tanár, mágá a nebuló. A másik: En a nebuló ? nno jjo. Kezdjünk. Az egyik: Lesz most ora a földrajzból. A Páppa varros földrajzi területének melyek a határai ? A másik: Phühühii . . .t phihihihi . . . phohoho . . . pbehehehe . . . melyik területet rotszik érteni tanár ivrü