Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908
1908-05-31
XXXV. évfolyam. Pápa. 1908. május 31. 22. szám. ""' 1 " -------Pápa város hatóságának ós több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. M e g j e 1 e. n i k m i n d e n v a s á r n a p. Szerkesztőség és kiadóhivatal: " Goldberg Gyula papirkereskedéso, Fű-tér 23-ik szám. Hirdetéseket egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal. Főmunkatárs: MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felelős 1 uy tulajdonos: GOLDBERG GYULA. Klölizetósek ős hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész övre 12 kor., félévre 6 le, nogyodóvro 3 k Nyilt-tér soronként 40 fillér. — Kgyos szám Ara 30 fill Az ipari s. A képviselőtestületnek egyik tavaszi közgyűlésén hozott határozata folytán, Mészáros Károly polgármester felterjesztést intézett a kereskedelemügyi miniszterhez, amelyben Pápán ipari szakiskola felállítását kérelmezte. Az ipari szakiskola felállítása iránti óhaj és mozgalom régi keletű, amenynyiben egy ilyen szakiskola felállítására, ha jól emlékezünk, még néhai Baross Gábor, volt kereskedelemügyi miniszter tett határozóit igéretel. Az óhaj azonban, mind a mai napig osak óhaj maradi. Ez az ügy esak anynyiban változott a mai napig, hogy egy ujabb Ígérettel leü gazdagabbá téve, mely ígéret azonban, amint ez a keresk. miniszter alábbi leiratából kitüuik majd, a legközelebbi két-három éven belül meg nem valósiiható. Hogy mégis, a keresk. miniszter nem zárkózik el ridegen az ipari szakiskola felállítása elől, azt legjobban bizonyítja a miniszter alábbi leirata, amelyet egész terjedelmében közzé teszünk: „Folyó évi április hó 15-én, !}í">97 szám alatt kelt felterjesztésére értesítem Pápa r. t. város közönségét, hogy az ipari szakoktatás fejlesztését kormányzati programmom egyik pontjának tekintvén, már eddig is több város részére biztosíthattam ipari szakiskolák felállítását. Megkönnyítette ebbeli törekvésemet e városok abbeli áldozatkészsége, hogy a kilátásba helyezett iskolák számára telkei és felszerelt épületet bocsátottak rendelkezésre, úgyszintén évi hozzájárulásként, néhány ezer koronát a szegény tanulóknak ösztöndíjjal leendő' ellátása céljából. Az ilyképpen már biztositolt intézetek az állam pénzügyi erejét, amennyiben e célra fordítható, annyira lekötik, hogy a legközelebbi két-három éven belül ujabb iskolák létesítése iránt tárgyalásba nem bocsátkozhatom. Mihelyt azonban uj iskolák létesítését ismét tervbe vehetem. Pápa város kérését is a legmesszebbmenő jóindulattal fogom tárgyalni és ha a viszonyok megengedik, azt teljesíteni is kívánom. Megjegyzem azonban, hogy Pápa városával szemben sem tekinthetik el attól. hogy a létei.-;! V'-U" ipari szakiskola részére a fentiekben említett szolgáltatmáuyokat biztosítsa, miért is kívánatosnak tartanám, ha a város közönsége az addig még rendelkezésre álló időt felhasználná arra. hogy a keITo péuzügyi fedezetről gondoskodjék, A rendes ipari szakiskola előkészítésére igen jó eszköznek bizonyultak azonban a külömböző iparágakra kiterjedő ipari továbbképző tanfolyamok. Ilyeneket a helyi igényekhez képest már ezid ősz érint is hajlandó vagyok Pápán lót esi leni, ha a város ezek részére helyiséget, fűtést, világítást és kiszolgálást biztosit. Erre való tekintettel felhívtam egyidejűleg a budapesti nn kir. technológiai iparmúzeum igazgatóságát, hogy az ottani helyi érdekeltséggel érintkezésbe lépve, ily tanfolyamok szervezése iránt javaslatot terjesszen elém és felkérem a ktrzönségTit, lrogy a jnu^mir~igazgätÖ : ' ságát ebbeli eljárásában telhetőleg támogatni szíveskedjék. A^égül megjegyzem, hogy a közönség az ottani ifjúságnak ipari pályán leendő kiképeztolésót oly képpen is előmozdíthatja, ha legalább arra az időre amig helyben is ily intézet létesül, ösztöndijakat adományoz oltani tanulóknak oly célból, hogy valamely más városban levő ipari szakiskolát látogathassanak; földrajzi fekvésénél fogva is igen alkalmasnak mutatkoznék e célra Pápa szemGsak énekeljetek.*) Sziklába véslek nagy nap, óh amelyen. A nemzet ismét arcul csapatni t. Ismét patakzik vér a régi sebből, S ti énekeltek Ilinnuiszt, Szózatot. Osztrák béruiicek vágnak eltaposnak, A mig csak egyet i'ollölegzetek . . . Tovább, tovább le jó lürolmi bárány, Magyarjaim, csak énekeljetek. Törvény nevében ülnek, öldökölnek í'sászárpavancsra osztrák zsoldosok. Saját házadból korbáesesal kivernek A teljhatalmú hóltérbiztosok, S ti tétlen álltok, mint a .sarki hordár. Tán esküliik, hogy i'fil ne nézzetek . . . Tovább, tovább to jó türelmi bárány, Magyarjaim, csak énekeljetek. Lecsaptak ránk, miként vércsók a dógro, S jaj annak, jaj, ki megmoccanni mor, A tépeti zászló ncm-o példo rája, A nűl az osztrák császár átka ver V *) Hz a költemény még lOOfS. feix. 19-én Íródott, amikor az abszolutisztikus kormány császári parancsra, ezen a napon szójjelvercttc Jegy re res erővel, magyar honvédekkel, a magyar országgyűlést. Szerző. Foszlánya vau csak, mint a rongy ruhának, S minden foszlányon rajt a vére.tok . . . Tovább, tovább le jó türelmi bárány, Magyarjaim, csak éuekoljetek. Xégy.száz év óta törnek életedre. Azóta vér/.ik fájdalmas sebed. S ha egy szer-m ásszor gyógyulásnak indult. I'tölték rajtad még mélyebb sebet. Lehullt a véivd szent földed Wigéro, S gyáván lapult meg- olt a testetek . . . Tovább, tovább tu jó türelmi bárány, Magyarjaim, csak énekeljetek. A végtelen nyomorral s szenvedéssel Ijesztgetett rab-iieninetetl feje, Küldött nyakadra törvény s jogbitorlót, S te egyszer is tettél-e ellene 'i l 'sak nézted, nézted zscbrctelt kezekkel Miként marnak meg osztrák vérebek . . . Tovább, tovább to jó türelmi bárány, Magyarjaim, csak ónukeljotok. Így állsz ma vérem, drága ifjúságom: Koszkelve, lelve, dallal ajkadon, Pedig hazádért nem folyik ki vérod: Csaták tüzébe mást szül majd a hon. Szabad hazádat majd ők visszavívják, A mit ti gyáván elvesztenetek. S szabad lesz akkor majd itt minden ember . Magyarjaim csak énekeljelek. Molnár Kálmán. Balatonparti kép. — A „V á p a i L a p o k' o r e d e l i l á r c. a j a. — Irta: Patayné Furkas Gizi. Termeszei templomának legszebb oltára, édes balatoni vidék légy általam üdvözölve! Fenséges, lélekemelő' a Te csudás képed . . Eljöttem hozzád, itt élek, de esak nem tudok botelloni nézéseddel . . . 2synr eleje van. Édes, langyos fuvalmas május. Az üde, hegyi levegő édes hízelgéssel csókdossa arcom. Vorőfény ragyogja be Küloska szép völgyét. Tündérek völgye, azyrének ligete, fenséges természet alkotó remeke, szeretve köszöntelek! . . . liepeső szívvel nézem az égbe nyúló ormokat. A sasfészek koszorúzta bércóriások, szerelmes ölelkezését, a sik mezőt 8 a napsugaras völgyek ölén viruló tarka életet . . . Itt szép a természet. Itt szép az élet. Itt szine vau a léguek is. .Áttetsző, zöldes-opál. A szellő is áhítattal jár itt. Csendes suhanása felkapja a bársonyos földkatlan köntösének meBés illatárjál. Szétosztja a levegőben, aztán játszva lopja meg a mezők ragyogd harmatját s rá hinti a hegyi oserjék halvány zöld lombjaira. Tiszta a levegő. Egy porszem se libben. Elvezettel szivem be a csudás párákat. Zöldek! fákból, édes auyaföldből oiitattalc azok. Megrészegít az illatár. Mozdulatlan fekszem. Félig lcbuuyt szemár uh áz a D<2ák.--ufczct 23. j Keppich/f. \\áz. "I
