Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908

1908-05-17

-éveiteket örömmel töltheasétek el, veletek együtt én ie, Es liogy ha majd eljo az a végső óra, hogy a halálnak engedni kell, annak meg kell hajolni, Es hogy majd testeiteket a temetőhely, mint köz­anya elzárandja, Lelkeiteket fogadja be a meny dioső vára. Szivemből igen óhajtom, hogy ugy le­gyen, ha ass isten is ugy akarja. Budapest, 1908. év május 5-áu. Cseke Imre, s. k. 1848—49-os 7fi öves, Honvéd-mcnházi tag. A kóbor-cigányok. iUaumql telepedtek le a kóbor-cigá­nyok a város . határában, a szomszéd birtokosok, — érthető okokból, — nem törték meg és nyomban panasszal íor­•dultak a, polgármesterhez, azoknak el­távolításáért. Igy történt, hogy rövid időn belül 20—25 helyet jelölt ki számukra a ha­tóság, mivel azonban a panaszok napi­renden voltak, a kérdés eldöntése, he­lyesebben a cigányoknak állandó tar­tózkodási hely kijelölése céljából a v. tanács jelentést tett arközgyűlésnek. Ebben a közgyűlésben lehetett azu­tán igazán tapasztalni, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze. Az alsó- és felsővárosi képviselők, akik tekintélyes számban jelentek meg a közgyűlésen, — hallani sem akartak arról, hogy a cigányok a város vala­melyik végén helyez lessenek el. —ha­nem nagy bölcsen elhatározták, hogy a belváros valamelyik pontján bérelnek ki számukra egy rozoga épületet és ab­ban helyezik el őket örök nyugalomra. Gry űri Gyula városi képviselő szállt síkra a belváros érdekében és nézetünk szerint helyesen. Ha a város végén sem akarja a lakosság ezLjLiiandát megi tűrni, — hogyan lehet kívánni azt, — hogy a belvárosiak szó nélkül fogják eltűrni, a reájuk nézve minden tekin­tetben sérelmes határozatot? Talán keményebb hangot használ­tunk volna a helytelen határozat miatt, de szerencsére a hatóság alig lesz ké­pes végrehajtani a meghozott határoza­tot, mivel a cigányok kijelentették, hogy inkább meghalnak, vagy világgá men­nek, semhogy a belvárosban lakjanak. Annyi bizonyos, hogy ez volna leg­kívánatosabb a városra nézve, ha bú­csút mondanának és elmennének oda, hol még madár sem jár. Igy áll a dolog ma, hogy holnap liová fog fejlődni a cigáuykérdés, — azt még nem tudják. Annyi bizonyos, hogy országos törvény nélkül ezt a ha­dat megrendszabályozni nem lehet. Hisszük, hogy a képviselőtestületi ha­tározat is csak írott malaszt marad, — mely a cigányok csökönyössógón fog megtörni A belváros nyugalma érdekében kívánjuk és óhajtjuk, hogy „ugy legyen." Pápai Önsegélyző egyesületi szövetkezetnél és a Pápai Közgazdasági Bánk r. társaságnál elfoglalt felügyelő bizottsági-tagságát, és végül Reidl József városi számvevőnek a Pápai Közgazdasági Banknál elfoglalt igazgatósági tag­ságát ós a Pápai szikvizgyári szövetkezetnél elfoglalt felügyelő bizottsági tagsági állásaikat a városi tisztviselő állásaikkal összeférhetönek mondta ki. 84 sz. határozatával a Döbröntei utcai lako­sok által kért köszegélyes gyalogjárda elkészíté­sét rendelte el, s a köszegély árának, a járda elkészítésétől számított 60 nap alatt a városi pénztárba való befizetésére az érdekelteket köte­lezte. 87 sz. határazatával Kolozsvár}' Lajos '.Antalháza pusztai bérlöt a bérletében levő Antal­háza pusztán teljesítendő építkezések iránti kérel­mével elutasította. 88 sz. határozatával a pápai illetőségű kóborcigányok állandó lakhelyének céljaira a város major környékén egy épület kibérlésére, s a cigányoknak oda lendő telepítésére a polgár­mestert utasította és egyúttal felhatalmazta, hogy a pápai illetőségű kóborcigányok gyermekeit esetről-esetre felruházhassa ós iskolába járathassa, s végül a számvevőséget e-cimen a szükséglendö költségeknek az 1909. évi költségvetésbe való beállítására utasította. S9 sz határozatával a polgármester elnök­lete alatt bizottság kiküldését mondta ki, annak megvizsgálása végett, vájjon nem-e lehetne valami olcsóbb módon a vizvezetéki medencét attól megóvni, hogy szenny jusson bele. 90 sz. határozatával a közvágóhíd létesíté­sének tervét tüzetesebb jelentós végett a tanács­nak vissza-adja oly utasítással, hogy szabály­rendeletet is terjesszen a közgyűlés elé, a közfo­gyasztásra szánt sertéseknek a létesítendő sertés vágóhídon kötelező leöletése tárgyában. Mely határozatok ellen a meghirdetést kö­"veEo naptól számított 15 napon belül a polgár­mesteri hivatalnál beadható félebbezésnek van helye. Pápán, 1908. május hó. 14-én. Mészáros Károly s. k. polgármester. Hirdetmény. Pápa városánok 1907- évi házi alapítványi gyáinpóuztári és egyóhb összes számadásai az ezekre vonatkozó jelentésekkel együtt az 188C XXII. t. c. 14'2. ós a gyámügyi számvitel 116 §-nak megfelelöleg f. május hó 16-tól fogva 15 napon át a számvevői hivatalban közszemlére kitéve lesznek, a netaláni észrevételek az adófi­zetők részéről ezen időtartam alatt a polgármes­teri hivatalnál írásban beadhatók. Pápa, 1908. május 14-éu. A városi hatóság­HÍREK. HIVATALOS ROVAT. Hirdetmény. Pápa város polgármestere közhírré teszi, hogy Pápa város képviselőtestületének f. évi xnájus hó 11-én tartott rendkívüli közgyűlésében: 83 sz. határozatával Mészáros Károly pol­gármesternek a Pápa városi és Vidéki takarék­pénztárnál elfoglalt igazgatósági tagsági, — továbbá a Pápa—Csornai és Pápa—Bánhidai h. é. vasúti vállalatoknál elfoglalt tagsági állásait, Dr. Steiner József városi főorvosnak a pápai takarékpénztárnál elfoglalt igazgatósági tagságát, Freund Ferenc városi főszámvevönek a — Városi tisztviselőink, abból az al­kalomból, hogy a kormány határozott ígéretet [tett a városi tisztviselők fizetósjavitásának még ez év folyamán leendő keresztülvitelére, kóre­lemmel fordultak Hoitsy Pál, Pápa város orsz. képviselőjéhez, hogy a fizetésrendezés iránti mozgalmukat és kérelmüket ugy a kormánynál, mint az országgyűlésen vegye hathatós pártfo­gásába. — Hisszük, hogy orsz. képviselőnk, te­kintve, hogy eddig a tisztviselőknek tett régebbi igéretót, előttünk ismeretlen okokból még be nem váltotta, ezúttal mint a többi városok »rsz. képviselői, ő is oda fog hatni minden erejével, hogy városi tisztviselőink helyzetének javításá­ról meg a folyó évi költségvetés keretén belül gondoskodás történjék. Annál is inkább, mert ez nem csupán a tisztviselők, hanem a közönség érdeke is, mert ha az állam nem gondoskodnék a városi tisztviselőkről, abban az esetben a tisztviselői fizefcésrendezés költségeit a városok közönségének kellene viselnie, mely egyedül csak pótadó kivetéssel volna keresztülvihető. — Hoitsy Pál, városunk országos képvi­selőjéről az ,„Az' Ujság u-bau azt olvastuk, hogy legközelebb a Ferenc-csatorna részvénytársaság elnökóvó fogják megválasztani. Nem tudjuk, mily forrásból merítette az „Az Újság'- ezen értesü­lését, épp ezért a kir valóságáért mi felelőssé­get nem is vállalhatunk. — Uj szinikerület eimen már megemlí­tettük, hogy a székesfehérvári sziuügyi bizott­ság Szombathely, Pápa, Szolnok, Veszprém, Esz­tergom ós Balatonfüred bevonásával uj szinike­rületet száudókozott létesíteni. Mint értesülünk ezek közül csak Pápa és Esztergom városa haj­landó a tervbe vett szinikerületet megalakítani, de miután a székesfehérvári sziuügyi bizottság az uj szinikerület megalakítását e két várossal keresztülvihetönek nem . tartotta, igy az meg sem alakitható. — Nincs vonatszaporitás. Annak idején, már megírtuk, hogy Mészáros Károly polgár­mester a kereskedelmi miniszternél a székesfő­várossal való kedvezőbb összeköttetés elérésére Győrött az 5. és 6. számú gyorsvonatokhoz csatlakozó uj gyorsvonatpár bevezetését kérel­mezte. A ksreskedoluii miniszter ez ügyben érte­sítette a város polgármesterét, hogy, miután ezen vonatok járatásához mozdoiiykocsi-szerelvóny és vonatkísérő személyzet szaporítására volna szükség, de mert e célra sem mozdony sem ko­csiszerelvén}' rendelkezésre nem áll, a kérelmet annál kevésbé találta teljesíthetőnek, mert a Szombathely—győri személyforgalom lebonyolí­tására irányonként 6 személyszállító vonat áll­ván-rendelkezésre, melyek közül ötnek közvet­len csatlakozása van Budapest felé ós felöl, — a kért vonatszaporitás közszükséget uem képez. — Államositás. Az ország összes mér­tékhitelesítő hivatalait az állam 1909. évi jamiáL elsejével állatni kezelés alá veszi s mindazon helyeken, ahol eddig ily hivatalok voltak, mér­tékhitelesítői állást szervez. Az uj mértékhitele­sítői állás—1400"—l-GOO-lf&rona fizetés élvezeiéw-l— van egybekötve s a pályázni kívánók kérvényei­ket a m. kir. központi mértékhitelesítő bizott­sághoz 190S. július hó l-ig beadhatják, ahová a kinevezett egyének a mértékhitelesítői vizsga letétele céljából be fognak hivatni. — Kormos Ilonka fővárosi szereplése. A Magyar Hírlap pénteki számában olvastunk Kormos Ilonka, a pápai közönség kedvelt és dédelgetett primadonnájának első fővárosi sze­repléséről. A reá vonatkozó részt, szószerint átvesszük: „A Városligeti Színházban a napok­ban kerül először színre Keimann Ferencnek „A gépirókisasszony" (Tipp Mamsell) cimü-gyö­nyörü zenéjü, uj táncos operettje. A darab női főszerepét Yost Micit, mely a „Víg özvegy,, szerepéhez hasonló énektudásfc és táucjátszói ké­pességet követel, Kormos Ilonka, a sziuház nagy­tehetségű, bájos, fiatal primadonnája játszsza." Biztosak vagyunk benne, hogy Kormos Ilonka legelső fellépésével meghódítja a fővárosi kö­zönséget is, épp ugy, mint minket meghódított. S mi büszkék lehetünk Kormos Ilonka művészi sikereire, mert a mi színpadunkról tette meg ezt a nagy ugrást, mely a primadonnák történeté­ben igazán ritkaságszámba megy. — A polgári fiúiskolák, mint értesülünk a jövő tanévtől kezdödöleg 7 osztályúvá fejleaz­tetnek. Nem volna-e célszerű, ha az izr. hitköz­ség a polgári fiúiskolájának az államosítását ké­relmezné? Az ily iskola fejlesztések rendszerint tetemes kiadásokkal járnak, melyektől az iskola­fentartó. testületek az államosítással természete­sen megszabadulnának. — Az illetőségről szóló cikksorozatunkat a jövő számban folytatjuk. — A hűség jutalma. A földmivelósügyi m. kir. miniszter Fábián Antal pápai lakost, Papp Amália kocsisát, sok évi kii. szolgálatai elismeréséül egy disz oklevéllel ós száz korona pénzbeli jutalommal tüntette ki. A kitüntetett­nek Mészáros Károly polgármester ma délelőtt, a városháza nagytermében fogja a kitüntetést ün­nepélyesen átnyújtani.

Next

/
Thumbnails
Contents