Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908
1908-05-17
l'ápai Liipok_ gebb támogatását helyezi kilátásba. (Lelkes éljenzés.) Ezután a küldöttség "YYekerle Sándor dr. miniszterelnöknél tisztelgett, akit szintén Holló Lajos üdvözölt. Wekerle Öándor miniszterelnök szívesen fogadta a küldöttséget. Régi vezérelve volt — úgymond —a kormányoknak, hogy a városokat nagyobb gondolásban részesítsék. Hogy ez eddig meg nem történt, annak egy részben oka a városok közönye is, oka másrészt, hogy az állam, különösen az utóbbi időben, nagyon sok oldalról volt igénybe véve. Már a költségvetés tárgyalása során kijelentette, hogy a városokat a kormány fokozatosan fogja Segíteni, és pedigí íUÍamaÍ "/"^gazdasági ismeretek fejlesztése és i n , v , . . ... 'népszerűsítése érdekében nevezetes ujitást lépolyaníorman, hogy bizonyos állami inve- , A , t , .. , . • ,, , u , , . • , tettek életbe: a mezőgazdasági oktatás a hadsedelemekben participiáha őket. Más fela- regbeu> As4 eleiute in . óbaképpeu rendezett tanClat ÍS megoldására vár. a városi Szer-i folyamok kiváló eredményei maguk után vonták 1«ÍK május 1]^ vannak a tekinleiben, hogy az állam szubvencionálja a városokat, mert ez az igazi önállóságot megöli. Ha másképpen nem segíthet a bajon és a pénzügyminiszternek nem lesz ellene kifogása, nem fog elzárkózni ez elől sem. A küldöttség a miniszterek beszédeit lelkes éljenzéssel íogadta és a küldöttség tagjait az egyes kijelentések nagyon megnyugtatták. Végül Justh üyulá-l, a képviselőház elnökét keresték fel, kérelmük támogatására kérték. Katonáék tanuljanak! Alig néhány éve, hogy a külföld egyes vezetnek rendezése és az állandó segélynek a mértéke. Az adóreform tárgyában .sajnálatára most még nem nyilalkozhatik, mivel a memorandum csak tegnapelőtt jutott kezébe, de már most is kijelentheti, hogy az adóreform kapcsán a városok érdekei is kielégítést fognak találni és egyben kijelenti, hogy a városi tisztviselők fizetésének javításáról még a folyó évben fog gondoskodni. A küldöttséget ezután Andrássy Gyula gróí belügyminiszter fogadta, aki Holló Lajos beszédére válaszolva, kijelentette, hogy a legmelegebb rokonszenvvel viseltetik ugy a várósok ügye, mint a városi tisztviselők sorsa iránt. Azzal a tervvel foglalkozik, hogy városi törvényt készítsen, mert ez nagyon szükséges és ezzel kapcsolatosan kívánja a tisztviselők fizetéséi is megállapítani. Amennyiben azonban erre idő nem lesz, másképpen fog gondoskodni a tisztviselők helyzetének javításáról. Hkrupulusai az intézménynek rendszeresebb alapon való fej lesztésót. így különösen Olasz, .Francia ós Németországban, valamint Angliában ós Belgiumban az eszme már jelentékeny tért hódított. E nagy horderejű intézmény bevezetése Magyarországon is mint elsősorban agrár államban, eminens érdeket képez. A külföldön elért figyepsmremóltó sikerek alapos kilátást és reményt nyújtanak, hogy hazánkban is e téren, különösen a jelenlegi generáció gazdasági ismereteinek fejlesztésénél rendkívül kedvező eredményt biztosítana. Egyes helyéken már történtek is hazáukbau kísérletek, a fontos célra való tekintetből indokolt és szükséges volna azonban az oktatást rendszeres alapra fektetni és a tanfolyamokat állandósitaui. Németországban külön tanfolyamokat szerveztek a tisztek, altisztek és közlegények részére, vagyis az előadások a hallgalók értelmiségéhez ós képzettségéhez alkalmazkodtak. Egyes helyeken a közlegényeket is külön csoportokba osztották be a szerint, hogy birtak-e már előzőleg mezőgazdasági ismeretekkel vagy sem. A. ÍÖ figyelem arra irányult, hogy a tanfolyamokon való részvétel önkéntes legyen, mert a tapasztalás azt az eredmény mutatta, hogy a kényszeroktatás nem jár sikerrel. Az előadások anyaga kiterjedt a lüldismeretre, állat ós növénytanra, az állattenyésztés és a mezőgazdasági mivelés ágazataira. Lehetőleg oly helyeken nyitották meg a tanfolyamokat, ahol szakoktatási intézetek is vannak, hogy nemcsak a megfelelő tanerő, hanem a szükséges szemléltető ábrák és eszközök is rendelkezésre álljanak. Más helyeken a mezőgazdaságban jártas ós gyakorlattal biró tisztek vagy a jelentkező földbirtokosok vezették a tanfolyamot, de ez utóbbi esetekben csekélyebb volt az elért eredmény. Az érdeklődés müvelésére jónak bizonyult kisebb füzetek szótosztására, amelyek a tananyag rövid öszeíoglalását tartalmazták. A legtöbb eredmény azon a helyen mutatkozott, ahol a hallgatókat gyakorlati uton is képezték és tanították. E tekintetben különös gondot fordítottak arra, hogy a mivelési módok tanításával annak a vidéknek gazdálkodási rendszerét ismertessék, amely az illető ezred sorozó kerületében dívik. A tanfolyamok látogatottsága minden várakozást felülmúlt, s az oktatást — bár minden kényszer nélkül — nemcsak a földmivelóssel foglalkozók, de az iparosok és gyári munkások közül sorozott legénység is érdeklődéssel hallgatta. Olaszországban, ahol az akció régebbi keletű még szebb eredményt értek el ezen a téren. Az akció itt kezdetben egyes lelkes kezdeményezők buzdítására indult. Csak később járult hozzá az állam évi 10,000 lírával. Ma már állandó jellegűek a tanfolyamok. Ideje volna, hogy mi is életre hívjuk ezt az intézményt annál is inkább, mert legénységünk a szolgálat ideje alatt nemcsak, hogy elfelejti azt is, amit tudott, de egyenesen elszokik a rendszeres gazdasági munkától, amelj- élethivatása. Nálunk katonáék néhány német vezényleti szón kivül csak virtust tanulnak, s amikor hazakerülnek, első dolguk, hogy a cibileket kiverik a korcsmából. Egyebet nem tanultak. Pedig milyen szép dolog volna, ha a legény levetvén a mundért, nem újra kezdené, hanem folytatná a munkát ott, aholkatouáéknál elhagyta. Folytatná pedig ismeretekben gyai-apodva, öntudatosan fölbasználva a szerzett tudást, és terjesztve, tanitva, továbbadva a füldgazdálkodás ezernyi csínját-binját, az anyaföld kihasználásának célszerű és okos módjait nemcsak a saját, de az ország megbecsülhetetlen hasznára és üdvére! Egy merész ugrással a keskeny pataknak Túlpartján teremtem S pánthka's-bokrétás pörge kalapomat S/épen leemeltem. Hamiskásan nézett hosszan a szemembe En meg az övébe, Keze ineg ott babrált virágjai között Piros kötényébe. Aztán megszab'tott, nevemet kérdezve, Sorsom tudakolva S tett a kalapomba egy szál nefelejcset, Dúdolva, dalolva . . . Ugy tűnt föl előttsm, miut a virágoknak Legendás tündére. Hangja meg mint csermely csacska susogása Madarak zenéje. Hosszú nógatásra megeredt a nyelvem Es elpanaszoltam, Hogy arcom nem érte édes anya csókja, Árvára jutottam. Árvára jutottam már a keresztvíznél, Mikor bitet adtak, Idegenek voltak akik fölneveltek S járni tanítottak. Elbeszéltem mindent s még azt is megmondtam, Hogy kedvesem sincsen, De, mondok, nem késő, várhatok még rája, Majd csak ád az Isteu. Egyet gondolt, aztán a nyakamba ugrott S a fülembe súgta: Szoressünk titokban . . . édesebb a csók i» Ha senki sem látja, Ha senki sem tudja. Oda ültetelt le a patak partjára Szépen maga mellé S szivemet az ajka dalos csicsergése Szerelemre kelté. Megölelt, megcsókolt, fogadta, hogy hfi lesz, Pedig nem is kértem, S minden alkonyatkor gyöngéden ölelve, Haza én kisértem. Hogy ki ne jött volna, nem mult cl a nyárnak Egyetlen egy napja, De ha késett, mindig kicsalta tiliukóm Búbánatos hangja. És olyankor aztán vége hossza nem volt Csóknak, ölelésnek . . . Hej, biró ur kérem, ezek voltak ám csak Szívbeli érzések! Szent-András havának éltük, ugy emlékszem, Nyirkos, ködös végét, Mikor hirül adták, hogy a szemem fényét, 1 A falu szépségét, Egy kaputos ember, valami ur féle, Kéri feleségül, Ámde neki nem kell senki a világon, Csak én kellek férjül. Gondoltam hát egyet: elmegyek hozzája, S szivére beszélek, Hogy többet ér ám egy uri ember, mint száz Koldus juhász lélek, Ki kora reggeltől késő naplementig Juhnyájat legeltet, Amig az ur nyáron hűvös szobában ül, Télen kályha mellett. Oií'ra tarisznyámat a nyakamba vetve Neki is indultain, Közben tiliukómat eh'í-elővetteui S bele-belefujtam. Elfújtam Julisnak a kedves nótáját, Amely igy kezdődik: „Szomorufíízfákkal beültetett ut visz Ki a temetőig." Kis tilinkóm haugját mikor meghallotta Odakünn is termett S köszöntve egymást, én elbeszéltem célját A jövetelemnek. Megígértem néki, hogyha férjhez mén is, Sirolin Emeli »i étvágyat é* a Testsúlyt, mcgiztlnteti a kOhBgést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tan ár és orvos á ltal naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is'kínálnak, kérjen mindenkor „ttoohe" eredeti csouutyolágt. Roehe V. ftoTmanm-t,a Roche & Co. Basel (Srájc). 99 Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban. — Ara üvesenkint 4.— korona.
