Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908

1908-05-10

Pápai Lapok 1908. május- 10. szivében kell, hogy bevésve legyen. Akinek még irol.fc törvény kell ahhoz, hogy hazáját és királyát megvédelmezze, az nem tarthat számot arra, hogy embersorba számittassék. A hazaszeretet és királyhüsóg legszebb clisze az embernek, és amiként az anyatej az ember elsö tápláléka, ugy kell, hogy a haza­szeretet és királyhüsóg legyen az első tápanyag, mit minden magyar anya gyermekének nyújt. „Hazádnak rendületlenül légy luve óh magyar'' ez legyen az elsö dal, melyet magyar gyermek füle először hall. ..Életünket és vérünket koronás királyunkért-' ez legyen az elsö szó, mely magyar gyermek ajkán kél. A hazaszeretet és király hűség megnyilat­kozása más a honleányoknál ós más a honfiaknál. A honleánj'ok lelki világukkal tündökölnek, a honfiaknak lelki ós testi erényeiket kell a haza­szeretet és királyhüsóg magasztos oltárára el tenniük. lós miben nyilvánuljon a honfiaknak ez áldozása a hazaszeretet és királyhüsóg oltárán? Abban, hogy már gyermekkorától fogva elö kell készülnie arra a dicső napra, melyen eléri azt a kort, a melyben a haza és király A'édehnóre állhat. Mert ne gondoljátok azt, hogy a hazának és királynak esak akkor vau szüksége védöke­zekre, amikor már az ellenség a nyakukon van. Dehogy is. Hiszen a gazda so akkor tolja a háza kapuján a rekeszt az ütközőbe, a mikor a tolvaj már ott van, és nem akkor hordja tele hordóit vizzel, a mikor a pajtája már ég, hanem előrelátóan csukja be az ajtaját, amint a nap leáldozóban vau, hogy a hívatlan vendég kívül­ről maradjon és meghordja vizét előbb, mint betakarni, hogy a vörös kakas kukorékolásakor mindjárt kéznél legyen a veszedelem megféke­zésére. Ilyen előrelátó óvóintézkedés a hazára és királyra nézve, a sorozás. A sorozás minden honpolgárnak azon becsü­letbeli kői élessége, hogy arra való korában, egy, a hatóság által megjelelt helyen és a napon oda álljon a koinmissio elé azzal a lélekemelő tudattal, hogy ott megvizsgálják, alkalmasnak találják, besorozzák és nem tartozik azok közé a szeren­csétlen alakok közé, a kikről a nóta azt mondja, hogy: „Maradt itthon kettő, három nyomorult." Akiben önérzet ós büszkeség van, annak a férfiúnak életében a sorozás a legnagyobb öröm­nap. csak a gyávák és nyomorultak fáznak töle. Jóravaló magyar leány csak olyan legényt szerethet igazán, aki örömmel és lelkesedéssel tesz eleget ezen honpolgári becsületbeli köteles­ségének ós undorral fordul el az olyan legény­től, aki anyámasszony kötényébe kapaszkodik akkor, amikor a haza és s a király számit reá. Mert hát igazi férfit szeret a magyar leány, bátrat büszkét ós önérzeteset, nem pedig inei­íiuci maflát és sületlen siitibabát. Ezért hát az igazán a derék legéig, aki honpolgári kötelességének mindenképpen meg­felel. Hiszen a dolog olyan egyszerű, csak a módját kell tudni. Nohát a módját majd elmondom, csak figyeljenek! Ezután Kemény Béla még V/ 2 órás előadás­ban ismertette vonzó, könnyen érthető stílusban a véderő törvényt. Az előadás, mint értesültünk, 3-4 hétig fog tartani, amelynek befejeztével az i/juság szabályszerű vizsgálatot tesz. Meg kell említenünk még, hogy az előadásokat az ifjúság a legnagyobb figyelemmel hallgatja s ez adja magyarázatát is annak, hogy már a második előadás alkalmával az előző órai magyarázatból precíz, kifogástalan feleleteket adtak. Az elő­adásokról és azok eredményéről annak idején külön fogunk beszámolni. Színház. A mult vasárnapi előadással bezá­rultak a szinbáz kapai és szeptemberig ki sem Jognak nyílni. Legalább színtár­sulat előtt nem. S most, hogy vége a színi szezonnak, néhány sorban meg kell még emlékeznünk magáról a társa­latról és külön a tagokról is. A társulat mely nálunk ebben a szezonban is nagy szinpártoló közönséget vonzott majd minden nap a színházba, önzetlenül legyen mondva, meg érdemelte, hogy pártoljuk. Szalkay társulata ellen,' egészé­ben véve, soha sem volt kilogásunk s azon reményünknek adunk kifejezést, hogy Bzalkay direktor az ősz folyamán is olyan jó erőkkel rendelkező társulat­tal fog visszatérni, hogy ezt a jó véle­ményünket akkor is fenntarthatjuk szá­mára, sőt még fokozhatjuk is. Nem mondhatjuk, hogy uem voltak előadások — bár kis számban — amikor ugy kel­lett nyilatkoznunk, hogy az nem volt kedvező, de az a kedvezőtlen nyilatko­zat nem a társulatot magát, hanem mindenkor annak egyes tagját érintette, természetesen, ha arra kellő okunk volt. Elejétől végig önzetlenül és elfogulat­lanul, de mindig a legjobb indulattal mondottuk el kritikánkat. Megdicsértük a szereplőket ha jók voltak, viszont nem hagytuk szó nélkül, ha kevésbé voltak azok. H az ismét csak a társulat érdeme, hogy az elsőt sokkal többször volt alkalmunk gyakorolni,mintáz utób­bit. .Es ha azokon a világot jelentő desz­kákon még mindig ilyen társulat fog játszani, akkor közönségünk soha sem fogja a színházat elégedetlenül elhagyni. Hogy mi a magánk részéről mennyire voltunk megelégedve, annak illusztrá­lására legyen elég annyi, hogy az eltá­vozott társulattól igy búcsúzunk: Vi­szont látásra az ősszel! i\ három legutóbbi előadásról még az alábbiakban számolunk be s ezzel szeptemberig színházi rovatunkét le is zárjuk. A tanítónő. Pénteken, május 1-ón Bródy Sándor három felvonásos életképe: „A tanítónő" került színre. Bródy Sándornak ez a darabja olyan, mint egy művésziesen sikerült falusi fotográfia, mely szi­gorú éleslátással párosult. A kedves, vérből ós húsból való falu plébánosával káplánjával, szol­gabirójával, tanítójával, földesurával és minden gondolkozó, fontoskodó alakjával olyan egy miniatűr magyar falusi társadalom, hogy szinte körülnézünk, nem-e falun vagyunk, mert mintha éreznénk még a szénaillatot is. Magyar és min­dig magyar, azokkal a típusokkal, amelyek ami magyar voltunkat annyira jellemzik. A tanítónő, mert szép ós okos, megbolondítja a falut, felfor­gatja nyugalmas valójából és mivelhogy ravasz, tartózkodó ós erkölcsös, kicsalja a máskor néma érzékiség brutális hangjait. Az adminisztrátorok, földesurak, szolgabirák, tanítók erőszakosan köve­telik, amit eddig szép csendben, a nyilvánosság kizárásával szereztek meg az eddigi tanítónőktől, akik nem voltak olyan erősek és erkölcsösek, mint az uj. A komiszságok meztelenre vetkőz­nek, viszont az elrejtett jobb érzések napfényre kerülnek. Ami nem is csoda, Hiszen egy falué­nál nagyobb területeket forgat ki gyökeresen nyiigodtságából egy szép asszony megjelenése. M alávaló hántások és rugdosások után melyek­nek a szegény tanítónő ki van szolgáltatva, győzelmet arat a' leány, fölényes intelligenciája, melyei lebírja az egész falút.,Szerelmet ébreszt maga iránt annak leghatalmasabb, legrakoncát­lauabb tagjában, a milliomos zsentri parasztim­ban, legyőzi a gőgöt, férjhez megy, minden hán­tásért kárpótolva van, szóval szerencse lesz a része. Ez a tanítónő, melyet Ilolóczy játszott ügyesen és élethűen. Tomborné a gőgös millio­mos parasztasszonyt adta szintén kifogástalanul, mig Déry Béla a zsentri parasztfhit, Bátory a falusi plébánost, Medgyaszay a szolgabírót, Kovács a szintén gőgös milliomos parasztot, Jankó a szenteskedő káplánt, miudnyájan ter­mészetes alakításban. Az előadás menete is jó volt. A darabot telt ház nézte végig. Nagymama. Szombat este Csíki Gergely remek szerzetü ós finom légkörű vígjátékából a „Nagymamából" faragott operetté került szinre. Valóban jó ope­retté tárgyis a Nagymama de az átalakító mun­kában igaz, — hogy Pásztor Árpádé volt a kényesebb része a feladatnak, — mégis Mád er nyerte el a siker nagyobb felét, igazán finom és kiváló Ízlést s nagy tanulmányt feltételező zene­alkotásával. Az eredeti alapmunka szerzőjének összes intentióit, célzatait az uj átalakító iró nem szokta teljesen megérteni és az uj iró tehetsége sem megfelelő az alapmunka kiterjesz­tésére vagy átalakítására. Ami jó volt az Gsiki érdeme és a zenének Máder Rezsőé. Fábián L. igazán élvezetes kedves, finom ós elegáns nagy­mama volt azouképen kedves unokája Ardó Ilonka a kinek ezúttal hangja és éneke sikeresebb volt mint máskor. Játéka mely ínég a kifogás­talanságtól messze áll ugyan elég jó volt. Inke Rezső ^Gróf Szerémij a fiatal ingadozó és hevü­lókeny szerelmest sikeresen játszotta meg. Med­gyaszay is elég korrekt volt. Bátory, Karácsonyi Mariskával adták Todorka és Lángó Szeraíiu a 25 éves jubileumra készülő szerelmes jegyesek kitűnő alakjait. Sok élethűséggel és eltalált voná­sokkal jelenítettek meg a hü pár fanyar izű lelkiállapotait. Jankó (Koszba) szerepében szinte teljesen kielégítő volt s csak itt ott volt egy kis mesterkéltség észrevehető. Jó volt még Tomborné régies patriarchális komorna szerepében. Vasárnap d. u. a „Tatárjárás" operetté jött újból szinre, este pedig „Nagymama" operetté lett megújrázva sokkal jobb hatás mellett. Fá­bián igazán gyönyörködtető volt csengő hangjá­val a fülbemászó zene mellett. Kovács alakja erőltetett volt kissé; Ez volt a színtársulat utolsó ós búcsúzó előadása, a közönség sok tapssal búcsúzót színészeitől, a kik sok szórakoztató elvet nyújtottak csendes városunk közönségének. Isten velük. A viszont látásra! —.— HIVATALOS ROVAT. Hirdetmény. Pápa város 1908. évi házbéradó, földadó, I. oszt., IV. oszt. keresetadó és tőkekamatadó kivetési lastroma érvényesítve a kir. pénzügy­igazgatóságtól leérkezett. Ezen adókivetési lajstromok Pápa város adóhivatalánál 1908. évi május hó 4-töl, 1908. május hó 17-ig közszemlére kitéve lesznek. Miről oly hozzáadással értesíttetik az adózó közönség, hogy a közszemlére kiteendö lajstro­mok a hivatalos órák alatt bárki által betekint­hebök s a netáni felszólamlások a városi adóhi­vatalnál — közvetlen a kir. pénzügyigazgatóság­nál — a közszemlére kitételt követő 15 nap alatt írásban beadhatók. Pápán, 190S. évi május hó 3-án. ,,, a városi hatóság.

Next

/
Thumbnails
Contents