Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908

1908-04-26

A III. oszt. ker. adó tudvalevőleg három évre vettetik ki és pedig a törvény szavai szerint: az adó évet megelőző jövedelem alapján. Az ipar és kereskedelemben három egymás után következő év forgalma illetve jövedelme — emberi ésszel —• előre kiszámíthatatlan; mert bizonyos előre nem látható körülmények befolyása folytán az adó-évet megelőző s tegyük fel, szerencsésebb üzletkötések által kedvezően zárult évi jövedelem — a kivetés első — s az azt követő két évben tetemesen csökkenhet vagy már évek óta tartó üzlet pangás következtében teljesen szünetelhet is. Az előző év jövedelme alapján kivetett adó az egész három éven át érvényben fenn tartatik s adótörlósnek ily esetben Jielye nincsen. Igaz, 'hogy az esetben —. a mi manapság már a ritkaságok közé tartozik — ha az adóköteles üzlet jövedelme három éven belül javul, ujabb adó kivetésnek sincs e cimen helye, mert ez „tini" nyelven jövedelem hullámzás. Ez az úgynevezett jövedelem hullámzás azonban — sajnos — már sok kereskedőt és iparosi, segített a tönk szélére. Az a körülmény ejti aggodalomba az adófizetők legnagyobb részét, mert ők tudják, ők érzik azt az általános s már évek óta tartó üzleti pangást a mely már számos iparosi, és kereskedői kényszeritett üzletének elhagyására, mert bár ismerik azt a betegséget, mely az ipart és kereskedelmet megbénította, gyógyítására azonban orvosságot nem találnak. Az adózó polgárok bizalma e kórtlésben Tisztán az adókivető bizottság bölcsesége — s ezeknek a helyi viszonyok ismeretében van letéve; ezen bizottságtól várja azt, hogy mint az adófizetők bizalmának letéteményese meg fogja találni azt a helyes alapot, mellyel a három évi jogérvénnyel kivetendő adó helyes összegét az igaz ság mérlegén mérlegelve meg tudja állapítani. Nem tagadhatjuk azonban azt sem. hogy az adókivető bizottságoknak országszerte — ugy nálunk is — igen nehéz a helyzetük, s valósággal salamoni bölcseségre van szükségük, hogy az adóztatásnál a helyes arányt megtalálják. Az adófizetők legnagyobb része ugyanis «ily semmitmondó vallomást ad, hogj' istenueese, abból ndó-alapot. pláne helyes adó-alapot kihámozni alig lehet; egy másik része az adózóknak pedig azt sem tartja érdemesnek, hogy vallomást adjon. S mi ennek a következménye? Azt hiszem, hogy erre a legcsattanósabb választ a Pápa városánál közszemlére kitett adójavaslatok adják meg, a melynek megtekintése igazán megdöbbentő. Ilv horribilis s az adófizetők fizetési képességének teljes megbénítását célzó javaslatot még soha nem látott Pipa városa. El sem képzelhető, hogy honnét vette i\v illetékes pénzügyi hatóság azokat az adatokat, a melyek alapján ezen javaslatokkészültek. Azt kell hinnünk, hogy a fentebb vázolt körülmények folyamánya ez, hogy egyóbb adatok hiányában a légből kapott adatok a helyi és üzlet viszonyok nem ismerésén alapszik ez a javaslat, kászitése. Az adók megállapítása tekintetében most már nincsen más hátra, mint bizni az adókivető bizottság bölcseségébeu s higyjük azt, hogy az adókivető bizottság minden egyes tagja feladata magaslatán á!l s az adó megállapításánál a kincstár képviselőjének vádjával szemben határozottan fogja kijelenteni hogy „a kincstár a vádló, mi vagyunk az esküdtek — mi Ítélkezünk." —.sz Egy érdekes statisztikai adat. Veszprém vármegye közigazgatási bizottságának legutóbbi gyűlésén érdekes statisztikai adatot emiitett fel a vármegye kir. tanfelügyelője, a magyar közoktatáiügynek egyik leglelkesebb munkása Papp Sándor. „Szükségesnek tartom a vármegyei közigazgatási bizottságot, ezúttal afelől tájékoztatni, hogy mely álláspontot foglal el vármegyénk a magyar nemzeti kultúra, a magyarul tudás szolgálatában. A legutolsó statisztikai kimutatások szerint hazánkban a magyarul tudó más ajkúak százaléka 8, vidékenkiut tekintve azonban első helyen áll a Duna-Tiszaköze 35%'-kai, nyomban utána következik a Dunántúl a magyarul tudó más ajknak 30% -ával; ezen alul áll Mosony 25%'-kol, Vas 17%-kai, Sopron 15%'-kai, az átlagon felül áll Bar nya 83#-kai, Tolna 42%-kal, Komárom 49%-kai, Fehér 53-kal és Veszprém 56%-kal. Veszprém tehát magasan felülmúlja az átlagot! Ha a 6 % -o» emelkedésben maradunk, talán a magyarok Istenének segítségével elérhetnők az ország legmagyarabb vármegyéjének, f. i, Jásznagykunszolnok megyének 82%'-át". Nem lehet a statisztikai adat mellett elhaladnunk anélkül, hogj' a multak egy sötét árnyéka el ne vonulna lelki szemeink előtt. Néhány évvel ezelőtt éppen nem Ízléses hir]api hajszát indított egy ismeretlen, vármegyénk tanfelügyelője ellen, úgynevezett „hazafias felbuzdulásból" Nagyon voltak szerinte a tanfel ügyei bűnei a magyarosítás teréu. De volt egy ínég nagyobb bűne, amit talán nem is titkolt a bájos ismeretlen : Papp Sándor elég vakmerő volt Veszprém vármegye tanfelügyelői j székébe beleülni s abban benn is maradni. Csúnya hajsza volr s ha valaki a megtámadott védelmére mert kelni, kegyetlenül elverték rajta a port, megmarták még a piivátbeesületét is. Mérhetetlen gőggel, érthetetlen pöfli'szkodéssöl kezelték ezt az ügyet A vármegye tanfelügyelője akkor nem válaszolt a vádakra. Haladt a maga utján, az egyenes uton. Dolgozott tovább példátlan szorgalommal és tántoríthatatlan hazaszeretettel. De ma válaszolt. Nemes ízléssel, nemes szerénységgel. Hogyan esak a becsületes munka einher« teheti. Az öi)*

0 dicsősége az ö nevéhez fűződik, Az ö hadserege. Veszprém vármegye tanítósága az ö irányítása mellett vívta meg e békének ez. a nagj' csatáját. Paradoxouszerüeu hangzik ezt de igaz. 1*21 tudom képzelni, hogy e sorok Írójáról mit gondol a multak nemes harcosa: ifjú akarnok vagyok, ki parancsszóra dicsőíti a hatalmasokat. Talán megpróbál nevetségessé tenni, talán kikezdi a magáubecsületemet is. Am tegye meg. Aligha árt vele. Az ellenben mindenesetre bizonyos, hogy a tényeken nem változtat. Sclior Ernő. Városi közgyűlés. — lílliK. április 2'2-én. — Pápa város képviselőtestülete f. hó 22-én d. ti. i) órakor közgyűlést tartott Mészáros Karoly polgármester elnöklete alatt. Eluök a gyűlést megnyitván a mult gyűlés jegyzőkönyvének liittdct-itéBéro felkérte Faragd János, Fischer Gyula, Legény FereDO, Herez Béla és Pelroviss Mihály v. képviselőket. A mult ülés jegyzőkönyvét Csokuyay Károly v. főjegyző felolvasván elnök bejelenti, hogy az adókivető bizottság az adótárgyalásokat április 27-én megkezdvén, e célból az 18b3-iki adótörvény a bizottságba két bizalmiférfui beválasztását irja elő; a két bizalrail'értiuuak Krausz N. József és Néhmau Gábor v. képviselőket ajánlja, akiket a közgyűlés egyhangúlag meg is választott. — Következtek az interpellációk s elsősorban Giczy Gábor képviselő interpellálja az elnököt a kóbor ezigányok garázdálkodásának köaelebb az alsóvároshoz tartozó rétek egyrészének pusztítása miatt való megrendszabá yozása végett. Eluök utal a belügyminisztérium u célra felállított külön szakosztálytól várható radikális intézkedésekre és elkövetkezendő munkálatokra, a város ezeknek nem léphet elébe. Hivatkozik a közgyűlésnek 1907. évi egy lntározatára, melynek értelmében a kóbor cigányok részére a Laki-utcán lett volna egy ház bérelendő. Ezen terv azonban épen Laki-utcai lakósok kórvénye következtében hiúsult meg. Eluök igéri, hogy a tervet a legközelebbi gyűlésen újból előterjeszt;. Heroz Béla v. képviselő a város külső utcainak tisztántartására uézve interpellál, elnök a rendőrség esetenkénti intézkedésének figyelembe vételét ajánlja. Ezután Győri Gyula megemlékezvén a Szombathelyen dühöngő tífuszról 8 annak a vízvezetékben beállható s többek 'által említett okaira, városunk vízvezetéke tekintetében is a legsürgősebb és legpontosabb óvintézkedések megtételét sürgeti. A vízvezeték csöveinek a talajban való elrozsdásodása következtében a szenny és a nyavalya bacylhis behatol a vízbe, továbbá a forrás látogatása alkalmával is megeshetik a viz megfertőzése. — Elnök jelenti, hogy a forrásnak a fallal való körölvétellel megtörtént az óvintézkedés, igy kellene a medencét is legbiztosabban megóvni. Forrás látogatást ezentúl csak Írásbeli engedélyivel és nem tömegesen fog megengedni. Következett, a tárgysorozat, egyes pontjainak tárgyalása s az építészeti bizottságnak az uj vágóhíd Jiová leendő építésére nézve telt javaslatának tárgyalása a legközelebbi május 11-iki gyűlésen lesz csak tárgyalva, a mennyiben most elegendő közgyűlési tag nem jelent meg. A veszprémi ut keleti és a Fazekas-utca mindkét oldalán kőszegélyes gyalogjárda készitásft lett határozatikig kimondva, az ottani lakók a kőszegelyt há/. frontjuk arányábau kötelesek lesznek fizetni 15 nap végrehajtás terhe mellett. Városi főszámvevő, mint a városi péuzügvi bizottság c'oadöja javasolja, hogy Visegrádi kőbányából egy hajó rakomány kockakövet vásároljon a város, mert, úgyis fogytán vau a kőkészlet. Egy hajó rakományban vim 40—45 ezer kocka, 8/^-es, 1000-ként 210 korona, az összes 9450 koronába jönne, 1200 korona a vasúti szállítás Győrből, az álloma'sróli befuvarozás 800 korona, összesen tehát 11450 korona költséggel történhetne meg a vásarh'.s. E célra uz állandó választmány a városi letétpénztárban kezelt 5GS8 kor. járda beszerzés alapot és az Erzsébet városrész pénztárában ugyan e célra kezelt 3000 koronát jelöli ki, mig a többi hiányzó összeg beszerzéséig a i'öldmivelésügyi minisztonumiól halasztás kérését indítványozza. A képviselőtestület névszerinti szuvazás után a javaslatot elfogadta. A Jókai Mór-ulen keleti oldalának egyenesvonalú rendezéséhez szükséges beépítendő telekrészek ,~j-ölenek a varos által 40 koronában megállapított árát a tvhatóság 2(J koronában állapította meg és a felebbezést ezen határozat elleu a belügyminisztérium is elutasította. — Győri Gyula a város autonómiáját és az abban gyökeredző saját telke feletti rendelkezési jogát látja* megháborítva és sértve. Ajánlja, hogy az ott elterülő házak általános n öleukénti értéke állapitlassék meg é3 ezután kell a telek [j-ölének értékét meghatározni. Elnök tehát határozatilag kijelenti, hogy a törvényhatósági határozat megfelebbezeudö. A Schlesinger r.álogháznak a város részére való átvétele ügyében a pénzügyi bizottság utasíttatott tüzetes javaslat beterjesztése és a befektetendő tőke nagyságára nézve. Több pápai lakos azon kérelmére, hogy a Petőfi-utca alapcsövesztessék ós a belváros egyré6ze csatoruáztaasék, Gál János i asztalos) v. képviselő a baj okául a csövek elrozsdásodását jelöli meg és ólomcsövekkel való kicserélését ajánlja helyenként, Hernz Béla az összes összekapcsoló csatorna felbontását és kidobálását, a városi kutak gépekkel való kiszivattyuztatását inditványozza a város költségén s az alapcsövezési javaslat elvetését ajánlja. Lippert Sándor szerint, minthogy n talaj bajok a vízvezeték, tehát a költségek fedezésére a vízvezetéki pénztárt tartja alkalmasnak, Végül a közgyűlés az állandó választmány javaslatát elfogadván a kárelmet elutasítja. A Korvin és kuruoz-utcákban a vizek miatti lakás-mizériákon való segítést Rechnitz Béla erélyes felszólalásában a város erkölcsi kötelességének tartja s Győri Gyula indítványára 5 tagú szakbizottság kiküldése lett elhatározva o tárgyban. A szakbizottság tagjainak Győri Gyula, Révész Arnold, Beeeubaeh Károly, Csősz Ferenc. Faa Mihálv, Kristóffy és Deli mérnökök, dr. Steiner József főorvos, Ács Ferenc és Barát Károly v. képviselők küldctuek ki.