Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908

1908-04-26

A III. oszt. ker. adó tudvalevőleg három évre vettetik ki és pedig a törvény szavai sze­rint: az adó évet megelőző jövedelem alapján. Az ipar és kereskedelemben három egymás után következő év forgalma illetve jövedelme — emberi ésszel —• előre kiszámíthatatlan; mert bizonyos előre nem látható körülmények befo­lyása folytán az adó-évet megelőző s tegyük fel, szerencsésebb üzletkötések által kedvezően zá­rult évi jövedelem — a kivetés első — s az azt követő két évben tetemesen csökkenhet vagy már évek óta tartó üzlet pangás következtében telje­sen szünetelhet is. Az előző év jövedelme alapján kivetett adó az egész három éven át érvényben fenn tartatik s adótörlósnek ily esetben Jielye nincsen. Igaz, 'hogy az esetben —. a mi manapság már a rit­kaságok közé tartozik — ha az adóköteles üzlet jövedelme három éven belül javul, ujabb adó ki­vetésnek sincs e cimen helye, mert ez „tini" nyel­ven jövedelem hullámzás. Ez az úgynevezett jö­vedelem hullámzás azonban — sajnos — már sok kereskedőt és iparosi, segített a tönk szélére. Az a körülmény ejti aggodalomba az adófizetők leg­nagyobb részét, mert ők tudják, ők érzik azt az általános s már évek óta tartó üzleti pangást a mely már számos iparosi, és kereskedői kénysze­ritett üzletének elhagyására, mert bár ismerik azt a betegséget, mely az ipart és kereskedelmet megbénította, gyógyítására azonban orvosságot nem találnak. Az adózó polgárok bizalma e kórtlésben Tisz­tán az adókivető bizottság bölcsesége — s ezek­nek a helyi viszonyok ismeretében van letéve; ezen bizottságtól várja azt, hogy mint az adófi­zetők bizalmának letéteményese meg fogja találni azt a helyes alapot, mellyel a három évi jogér­vénnyel kivetendő adó helyes összegét az igaz ság mérlegén mérlegelve meg tudja állapítani. Nem tagadhatjuk azonban azt sem. hogy az adókivető bizottságoknak országszerte — ugy nálunk is — igen nehéz a helyzetük, s valóság­gal salamoni bölcseségre van szükségük, hogy az adóztatásnál a helyes arányt megtalálják. Az adófizetők legnagyobb része ugyanis «ily semmitmondó vallomást ad, hogj' istenueese, abból ndó-alapot. pláne helyes adó-alapot kihá­mozni alig lehet; egy másik része az adózóknak pedig azt sem tartja érdemesnek, hogy vallomást adjon. S mi ennek a következménye? Azt hiszem, hogy erre a legcsattanósabb választ a Pápa vá­rosánál közszemlére kitett adójavaslatok adják meg, a melynek megtekintése igazán megdöbbentő. Ilv horribilis s az adófizetők fizetési képességé­nek teljes megbénítását célzó javaslatot még soha nem látott Pipa városa. El sem képzelhető, hogy honnét vette i\v illetékes pénzügyi hatóság azokat az adatokat, a melyek alapján ezen javaslatok­készültek. Azt kell hinnünk, hogy a fentebb vá­zolt körülmények folyamánya ez, hogy egyóbb adatok hiányában a légből kapott adatok a helyi és üzlet viszonyok nem ismerésén alapszik ez a javaslat, kászitése. Az adók megállapítása tekintetében most már nincsen más hátra, mint bizni az adókivető bizottság bölcseségébeu s higyjük azt, hogy az adókivető bizottság minden egyes tagja feladata magaslatán á!l s az adó megállapításánál a kincs­tár képviselőjének vádjával szemben határozottan fogja kijelenteni hogy „a kincstár a vádló, mi vagyunk az esküdtek — mi Ítélkezünk." —.sz Egy érdekes statisztikai adat. Veszprém vármegye közigazgatási bizott­ságának legutóbbi gyűlésén érdekes statisztikai adatot emiitett fel a vármegye kir. tanfelügyelője, a magyar közoktatáiügynek egyik leglelkesebb munkása Papp Sándor. „Szükségesnek tartom a vármegyei köz­igazgatási bizottságot, ezúttal afelől tájékoz­tatni, hogy mely álláspontot foglal el várme­gyénk a magyar nemzeti kultúra, a magyarul tudás szolgálatában. A legutolsó statisztikai kimutatások szerint hazánkban a magyarul tudó más ajkúak százaléka 8, vidékenkiut te­kintve azonban első helyen áll a Duna-Tisza­köze 35%'-kai, nyomban utána következik a Dunántúl a magyarul tudó más ajknak 30% -ával; ezen alul áll Mosony 25%'-kol, Vas 17%-kai, Sopron 15%'-kai, az átlagon felül áll Bar nya 83#-kai, Tolna 42%-kal, Komárom 49%-kai, Fehér 53-kal és Veszprém 56%-kal. Veszprém tehát magasan felülmúlja az átlagot! Ha a 6 % -o» emelkedésben maradunk, talán a magyarok Istenének segítségével elérhetnők az ország legmagyarabb vármegyéjének, f. i, Jásznagy­kunszolnok megyének 82%'-át". Nem lehet a statisztikai adat mellett elha­ladnunk anélkül, hogj' a multak egy sötét ár­nyéka el ne vonulna lelki szemeink előtt. Néhány évvel ezelőtt éppen nem Ízléses hir]api hajszát indított egy ismeretlen, várme­gyénk tanfelügyelője ellen, úgynevezett „hazafias felbuzdulásból­" Nagyon voltak szerinte a tan­fel ügyei bűnei a magyarosítás teréu. De volt egy ínég nagyobb bűne, amit talán nem is tit­kolt a bájos ismeretlen : Papp Sándor elég vak­merő volt Veszprém vármegye tanfelügyelői j székébe beleülni s abban benn is maradni. Csúnya hajsza volr s ha valaki a megtá­madott védelmére mert kelni, kegyetlenül elver­ték rajta a port, megmarták még a piivátbe­esületét is. Mérhetetlen gőggel, érthetetlen pöf­li'szkodéssöl kezelték ezt az ügyet A vármegye tanfelügyelője akkor nem vá­laszolt a vádakra. Haladt a maga utján, az egye­nes uton. Dolgozott tovább példátlan szorgalom­mal és tántoríthatatlan hazaszeretettel. De ma válaszolt. Nemes ízléssel, nemes szerénységgel. Hogyan esak a becsületes munka einher« teheti. Az öi)* 0 dicsősége az ö nevéhez fűződik, Az ö hadserege. Veszprém vármegye tanítósága az ö irányítása mellett vívta meg e békének ez. a nagj' csatáját. Paradoxouszerüeu hangzik ezt de igaz. 1*21 tudom képzelni, hogy e sorok Írójáról mit gondol a multak nemes harcosa: ifjú akar­nok vagyok, ki parancsszóra dicsőíti a hatalma­sokat. Talán megpróbál nevetségessé tenni, talán kikezdi a magáubecsületemet is. Am tegye meg. Aligha árt vele. Az ellenben mindenesetre bizo­nyos, hogy a tényeken nem változtat. Sclior Ernő. Városi közgyűlés. — lílliK. április 2'2-én. — Pápa város képviselőtestülete f. hó 22-én d. ti. i) órakor közgyűlést tartott Mészáros Karoly polgármester elnöklete alatt. Eluök a gyűlést megnyitván a mult gyűlés jegyzőkönyvének liittdct-itéBéro felkérte Faragd Já­nos, Fischer Gyula, Legény FereDO, Herez Béla és Pelroviss Mihály v. képviselőket. A mult ülés jegyzőkönyvét Csokuyay Károly v. főjegyző felolvasván elnök bejelenti, hogy az adókivető bizottság az adótárgyalásokat április 27-én megkezdvén, e célból az 18b3-iki adótör­vény a bizottságba két bizalmiférfui beválasztását irja elő; a két bizalrail'értiuuak Krausz N. József és Néhmau Gábor v. képviselőket ajánlja, akiket a közgyűlés egyhangúlag meg is választott. — Kö­vetkeztek az interpellációk s elsősorban Giczy Gá­bor képviselő interpellálja az elnököt a kóbor ezi­gányok garázdálkodásának köaelebb az alsóváros­hoz tartozó rétek egyrészének pusztítása miatt való megrendszabá yozása végett. Eluök utal a belügyminisztérium u célra felállított külön szak­osztálytól várható radikális intézkedésekre és elkö­vetkezendő munkálatokra, a város ezeknek nem léphet elébe. Hivatkozik a közgyűlésnek 1907. évi egy lntározatára, melynek értelmében a kóbor ci­gányok részére a Laki-utcán lett volna egy ház bérelendő. Ezen terv azonban épen Laki-utcai la­kósok kórvénye következtében hiúsult meg. Eluök igéri, hogy a tervet a legközelebbi gyűlésen újból előterjeszt;. Heroz Béla v. képviselő a város külső ut­cainak tisztántartására uézve interpellál, elnök a rendőrség esetenkénti intézkedésének figyelembe vételét ajánlja. Ezután Győri Gyula megemlékezvén a Szom­bathelyen dühöngő tífuszról 8 annak a vízvezeték­ben beállható s többek 'által említett okaira, városunk vízvezetéke tekintetében is a legsürgő­sebb és legpontosabb óvintézkedések megtételét sürgeti. A vízvezeték csöveinek a talajban való elrozsdásodása következtében a szenny és a nya­valya bacylhis behatol a vízbe, továbbá a forrás látogatása alkalmával is megeshetik a viz megfer­tőzése. — Elnök jelenti, hogy a forrásnak a fallal való körölvétellel megtörtént az óvintézkedés, igy kellene a medencét is legbiztosabban megóvni. Forrás látogatást ezentúl csak Írásbeli engedélyivel és nem tömegesen fog megengedni. Következett, a tárgysorozat, egyes pontjainak tárgyalása s az építészeti bizottságnak az uj vá­góhíd Jiová leendő építésére nézve telt javaslatá­nak tárgyalása a legközelebbi május 11-iki gyűlé­sen lesz csak tárgyalva, a mennyiben most elegendő közgyűlési tag nem jelent meg. A veszprémi ut keleti és a Fazekas-utca mindkét oldalán kőszegélyes gyalogjárda készitásft lett határozatikig kimondva, az ottani lakók a kő­szegelyt há/. frontjuk arányábau kötelesek lesznek fizetni 15 nap végrehajtás terhe mellett. Városi főszámvevő, mint a városi péuzügvi bizottság c'oadöja javasolja, hogy Visegrádi kőbá­nyából egy hajó rakomány kockakövet vásároljon a város, mert, úgyis fogytán vau a kőkészlet. Egy hajó rakományban vim 40—45 ezer kocka, 8/^-es, 1000-ként 210 korona, az összes 9450 koronába jönne, 1200 korona a vasúti szállítás Győrből, az álloma'sróli befuvarozás 800 korona, összesen tehát 11450 korona költséggel történhetne meg a vásar­h'.s. E célra uz állandó választmány a városi letét­pénztárban kezelt 5GS8 kor. járda beszerzés ala­pot és az Erzsébet városrész pénztárában ugyan e célra kezelt 3000 koronát jelöli ki, mig a többi hiányzó összeg beszerzéséig a i'öldmivelésügyi mi­nisztonumiól halasztás kérését indítványozza. A képviselőtestület névszerinti szuvazás után a javas­latot elfogadta. A Jókai Mór-ulen keleti oldalának egyenes­vonalú rendezéséhez szükséges beépítendő telekré­szek ,~j-ölenek a varos által 40 koronában megál­lapított árát a tvhatóság 2(J koronában állapította meg és a felebbezést ezen határozat elleu a bel­ügyminisztérium is elutasította. — Győri Gyula a város autonómiáját és az abban gyökeredző saját telke feletti rendelkezési jogát látja* megháborítva és sértve. Ajánlja, hogy az ott elterülő házak ál­talános n öleukénti értéke állapitlassék meg é3 ezután kell a telek [j-ölének értékét meghatá­rozni. Elnök tehát határozatilag kijelenti, hogy a törvényhatósági határozat megfelebbezeudö. A Schlesinger r.álogháznak a város részére való átvétele ügyében a pénzügyi bizottság utasít­tatott tüzetes javaslat beterjesztése és a befekte­tendő tőke nagyságára nézve. Több pápai lakos azon kérelmére, hogy a Petőfi-utca alapcsövesztessék ós a belváros egyré­6ze csatoruáztaasék, Gál János i asztalos) v. kép­viselő a baj okául a csövek elrozsdásodását jelöli meg és ólomcsövekkel való kicserélését ajánlja he­lyenként, Hernz Béla az összes összekapcsoló csa­torna felbontását és kidobálását, a városi kutak gépekkel való kiszivattyuztatását inditványozza a város költségén s az alapcsövezési javaslat elveté­sét ajánlja. Lippert Sándor szerint, minthogy n talaj bajok a vízvezeték, tehát a költségek fede­zésére a vízvezetéki pénztárt tartja alkalmasnak, Végül a közgyűlés az állandó választmány javas­latát elfogadván a kárelmet elutasítja. A Korvin és kuruoz-utcákban a vizek miatti lakás-mizériákon való segítést Rechnitz Béla eré­lyes felszólalásában a város erkölcsi kötelességének tartja s Győri Gyula indítványára 5 tagú szakbi­zottság kiküldése lett elhatározva o tárgyban. A szakbizottság tagjainak Győri Gyula, Révész Ar­nold, Beeeubaeh Károly, Csősz Ferenc. Faa Mi­hálv, Kristóffy és Deli mérnökök, dr. Steiner Jó­zsef főorvos, Ács Ferenc és Barát Károly v. kép­viselők küldctuek ki.

Next

/
Thumbnails
Contents