Pápai Lapok. 34. évfolyam, 1907

1907-03-03

• H g j '• I H " i l> in I II 'I i' II V II I I'I I II il Síerkesf

lose* és kiadóhivatal ilol.llii'ii; Oj lila j • i> | • t • 'kereakeikW, K. léi L'-ili «Z; lliiiletéseket BgYVXSég szerint (felvess n kia.l.,niva A kender termelése és feldolgozása. Must. hogy városuukban a komit termelésre megalakult szövetkezet me fogja kezdeni működését, bizonyára célnak teszünk vele szolgálatot, I egyet-másl elmondunk, habár szűkei keretiben is. u kender termeléséről < annak ipari célokra való feldolgozására Hazánkban, amely főleg őstermel ország, vagyis lakosainak legnagyob része földmiveléssel foglalkozik, kétséj kívül u mezőgazdaságra is tekintett! kell lennünk nz iparfejlesztés nag munkájában. Így a gyáripartól is csak akku várhatunk igazán közgazdasági feliéi lülést. ba az. az agrár-érdekekel m-i sérti, vagyis, ba a gyáripar, vagy álta [ánosságban az iparpártolás nem a mező gazdaság rovására történik. Epp' esér > téren lehetőleg arra kell törekednünk togy ;i gyárak létesitésóuél a mező m&daságol óly irányban foglalkoztas -ük. hogy lermókeil ipari ceTökrá ml lolgozni lehessen. Ez! az elvei minden bizonynya 'ápa város is szem előtl tartotta, ami tor a kendertermelő szövetkezel és i ;enderkikészitő gyár létesítése érdeké ien fáradozott. Hisszük, hogy e fáradó ágának rnegia lesz. a kellő BÍkere. TÁRCA. Sóvárogva, vágyva... Sóvárogva, vágyva, kínos szomjjá!. Keresem vesztett üdvömet... Törve, rogyva, roskadozó hattá'. Virrasztom át az éjedet... S amint fáradtan, lihegve üzö.'?:. j\íuita:rj libbenő fantomát; ^yors szárnyain tova iünr.i látom. Jfjuságom szép hajnalát... Könyvek rengetegébe merülve. Tudás, h:r után kutatok... Jl jelen rövid csillogásáért. Jiícaroskadr /érddel szaladok... S míg járom c jajjoK rögös u.yát. jYem láiom, észre nem veszem; Jlmmt vonszol, lassan sirom felé, Jfi ismeretlen Végzetem. . Longhy A. István. i. '-'."miiinkatárs: BÁ RÓ Ol GÉZA a. * »serkt-»/ti'-i'-i-t MÍ'I'"H lapluUjdunos A a. GOLUUEIU; GYULA A kendertermelési a következőkben ismertetjük. A kendermagot rendesen május hóltan vetik el: egy hektár földre 110— Isti kiló magvat számítanak. Ha a kenll derl esak a háncs Végett, inelv a tulaj1 donképpeni szálas anyagól képezi, ter' melik, akkor a magvai sünien kell ' vetni, meri az igy termesztett kender • finom, és hajlékony háncsol ad. IIa ''azonban a kendert magnyerés vógetl is ' termeljük, akkor a növétiyl ritkábban kell ültetni, és a ma«í teljes érés:-;-. I i i ' körülbelül szoptemb< v végéig, a földben hagyaudó. Az ilyen keiidernövéuyből nyert háncs azonban nagyon durva es leginkább csak lötélgyártásra busz; náIható. Amikor a keStlernüvény földből kikerül és a ti-rmé •: kiszakítják, földolgozására a gyárba szállítják, ahol a keuderháncsot a kvvetkező műveletek segítségével nvenk : Eisőbbeu is beáztatják. Az áztatásnak az a célja, hogj a növény fás részei rothaoasba . nfferfjetfek én iiorry ez által a háncsot könnyebben lehessen • elválasztani. Evégből a kendernövényi hosszabb ideig I' »I \ • • vagj álló vizalati tartják. Ez azonban oly helyeken, ahol 1 Ihaltenyésztőd van, nem volna megen-lj Igedhető, meri az áztatásnál fejlődő mérgéé gázok a halakat elpusztítják. < — A „I* á p :i i I. a l> >< k" * r <> «I <• I i I á i- e á | a. — 1 t Irta r ' '.i Jenő t (iáim!- ni- íejebultjáu kopass voli, tarkóján n pedig nWaüliti kesdettek a megmaradt liajssatak.il Korán jiitt i.i a dór, jeléül annak, hogy • eaép k derii«, tavasai napok éa i vérforraló* nyalt Immár J elmultaaak, Bekössön tő il aa fiát, a la—n átmenet i a teljes kihűlésbe, a fagyos, 6römtelen télbe. Gábor n in in-in fbgadta tragikus 10 • vált »aast, rdoaóf I elate volt, tudta hogy lavaaa után nyár, nyer utáa 5aa köveik esik • hogy lm már Sas itt van. a e-i b sem inaiailliat ••! sokáig. 1 -ak nemiképpen csodál- >. ko/oii, httgi mimlex ilyen gyoraan követ késik Alig ai bogy belemelegedatt a fiatalos, bővérű életbe, ime fi iti.it- is li-iuro oilntt a s/ogti-ki-n- haja s a nirgina- g nadt • sál lakni eaürkére lestMM a korai déroaipés. ai Lassan, lassan elmaradoatak lóié a Rataloa isóra- sí kosáaok, • leányok, aa aaasimyok, akii. eddig megédesítették aa életei. Estre ama vette, hogy kopott vi ki helyink Du nem kívánta őket vissza. Ií|'| elelie reiiile/kiili tt he. Komoly lelki eino- e •ii'ik nélkül való, (Meedes, egyhangú éleire. Mini re i:iriiizetésik éa hiráslésl ilijali a hm kisdéuivatsUlioi klllilenilék. ap ára: egész évn- IJ kot*., félévre Ii k.. iieifvciléi t .• lk. ilt-tér -..minként Pl lillér. Kg ve* sziiin ara 98 lillér. Használatos még Q vegyes áztatás is. mely abból áll. hogy a kenderaövényl részben a vízben áztatják, részbeu pedig a mezőn kiterítve a nap. eső és harmat hatásának teszik ki. A jelzet! eljárásokon kívül még a mii- és a ehemiiti ázlatás ismeretes, de ezeket csak nagy üzemeknél használják. Az áztatott kender! azután vagy a evegőn, vagy pétiig- fűtőt! szárító kamákban szárítják. A szárítás után következik a törés is tilotás. E műveletekkel a bánesol tlválasztják a növény t';is részeitől. Ez i munka vagy kézi munkával, vagy neehanikai utOU történik. A kender kikészítésének véguiflve* ele. a gerebetyezésből áll A liiolásuál ivert háncsol kiválólag erre a célra ;észiteit gerebelyeken, vagy fogasgépe:eu áthúzzák, im-I\ által a báucsot negtisztitják a kóctól. Ezután pedig a losszabb szálakat elkülönítik a rövidebb zálaktól. Száz kilogram keudernövéuykoróió| inintcíjv s--1.*» kilogram lis/.ia keirerszálat lehet nyerni.' A kikészítő gyárban a fen! leirt tődok utján nyer! kender aztán igy eriil ipari feldolgozásra a különböző yári vállalatokhoz, amelyek a kender >gnagyobb részéi kötelekre, zsinegekre s cérnára dolgozzt'ik lel: kisebb részé/ óraketyegö járta meg hivatala, sankotl korosáia, rendes /, ivélní/a ét Karanolakása köaíVti az il. Ma- einher tiilán rnlegnek e- II na Ima-na.. IsItS Volna ez.t az eletet | i, resté volna a nngv indem átformáló váltósáét.CMbor ar nem. Miért? unión jól van ugy, ahogy van. terhére lernte scabanl a meg-zouollal 1 ki/okki-nti-ni elén- lolyat a kiszabott siiiekliői. Arra a hátra Htvö esekély löro? Olv gvorsan •aaladttab a napok, ttövid wsaálló vendégei vagyunk eaak a földi létnek.) azán nem érdemes ' A legjobb, legpuhább karaeecék a kávéháaban [bor me. Kényelmesen helyezkedik el benne. Az. vik pincér mar hozza a ko/.épliarn.i pikoni kapuiért. A másik a reggeli lapokat A iiarinailik, a iineer mai kesziti a jiíl szelelő t'mom s.-;\arl. Illát ÍM gyujl hozza. Gábot in rágyújt l a mint elsi'i kékesen száléi liistkarika'kat levegőbe boilja, megbékéli, kel eines erz.es tölti el. Hizonvos ssahidia* éraéaaw aés körül a mértvas/.talok ko/.ott. Mosolyogva bótiai a baassa ;

. Fiatal ahg 1% eves leány trónol ott a i,..ei

v

a krok e- a likofiis livegek tar-asaga'ian llaiii,asas/.imi arini eilkm halia. SSélea vall. iloinhoin