Pápai Lapok. 34. évfolyam, 1907

1907-12-22

ugyanis a törvényjavaslat, hogy lia az államnak az eddig tárgyalt hat adónemből származó hevei ele együttesen évi 900 millió koronát meg* Imiid, a többlet az adómentes létminimum emelésére fordítandó. Ha most már kutatjuk, hogy ,./ a 200 uiillió korona megfelel-e a megformálandó adónemeink mai hozamának, arra az arad menyre jutunk, hogy a IV>ld,- ház,- a tökekamat es járadék- meg kereseti adó. a nyilvános számadásra kötelezett vállalaton és egyestlletek adója a bányaadó, \egul az általános jövedelmi pót ado együttesen 275 millió korona állami bevételt nyújtott. A h>'~s/.u exiex-adanotra következő HHM». ev bevet.deiben azonban a felszaporodott hátralékok is szerepelnek és igy ennek az évnek eredménye nem lehet irányadó, .Megvonva tehát az 190ÜJ'.MIIl evek at.agat J'J.j >

4 millió kormia allillni bevételi kapunk. Kz az összeg a termés setén növekedéssel együtt a reform életbeléptekor tényleg Jtxt miÜió koronának telel meg. A jövedelemadó kulcsa 0,71 %-ból fokoza'osan ös-ig emelkedik. Támogstásrs szoruló iparunkét azonban abban a kedvezmény ben reaaeaiti a javaslat, hogy a kizárólag ipart űző réaavi'nytiáraaaégTrkkal és szövetkezetekkel szemben a fokozatosan emelkedő udcklllesot .'{''„-nal meg.iiiitja, ugy. hogy ítt.iKX) korona jövedelmen felül az adó kulcsa változatlanul :i''o marad. A jövedelemadói az adóaók vallomásai, az ez adókötelesek összeírására rendelt Ösaseiró bizottságok ősszeirási adatai ea péuzügyigazgntóság rendelkezésére álló egyéb adatok alapján, •iz linadozta'.IS elvei szerint, az adókivető biZOTTSÁGOK lógjak megállapítani. Az adatszolgáltatás kötelezettsége kiierjed: minden ház tény legei birtokosára a lakókra vonatkozólag), minden háztartás tejére él inindi/ „I I akik szolgalmi illetmény vagy nyugellátás kifizetésére kÖtelezvék. Tekintettel a IV oszt. ker. adónak l*é*tól In-ig emelkedő progresszív adóknlcsára éa az ál tabut oi jövedelmi pótadónak ehhez tapadó iloterhére a. két adó együtt ma a szolgálati illetményekre a véghatárban majdnem Hl és >

2

'',,-os adóterhet jelent. Ea a két adó a reformban megszűnvén, az adózta tál feladatát helyettük a jövedelemadó vállalja á'. Igen ám. de ennek az adónak lokozatos kulcsa csupán -ig emelkedik. • igy az egymagában allo jövedelemadó a nagyobb szolgálati illetmények adokuicsauak S es 1 j''

0-al való mérséklését jelentene. Minbogy uzonbaii a súlyos adó minden Az eis., szobában ubjjlámps égett, alkslmaiint azeri, hogy e| ne bukjam, ha hazajövök és betaláljak a másik szobába, az agyamhoz. Fölvettem u kis lámpát, liogy megnézzem a háznépei, miié létek? Az BeasOOy e|. "teljes, kedves, nagyon edesdeden aludt, mintha az alom mellet gyönyörködve szi.iia. Az ember, ha sokat élt es az emberisnieret kenyérkeresete, mim nekem, egy látásra eesknem mindent tud az ilyen BgysSurfl teiemtesiol. Jo pulia a-sZoi,y , nem lei a gyönyörűségtől, de nem is KERESI. A icndes termeszét, amilyen a legtöbb. A három gyerek — akiket szinten megnéztem, valami--kei^ Hasonlítottak hozza. A legidősebb, a leány, aki Vele feküdt egy agyban, alapjában idegen, komul arc, ez az aknamuiikas leánya alkatina-iin. A ina-oihk egy kedves kis tili, — a padkán volt vackolva az agya. — az nj urától való érzelem, egy komoly parasztember arcát láttam a in isi meg linóm vonása.a. Leánynak, fiúnak len* -/.um ritka haja volt. Annál sűrűbb és szénfekete a asopáa, aki AZ anyja mellett, a dagasztó tekiioheu feküdt, mini egy ur, hanyatt, a kél karoeskájával •segtámaastja a fejét! Fölébredt, amint néztem, rám mosolygott, aztán hatat fordítva sludt tovább. Kz mái ven! — gondoltam magamban, de NEM liiztem tovább, a pehely Imi lángban elaludtam HORNBAN. Oi i II -1 i.irinaia, többre, valóságos íöldindnláara ébredtem Rh» Az ablakon át ugy láttam, hajnal van n-met, bizonyosan egy másik, vagy egy egészen ma.-ik'.' Nem tudtam, hová kerültem, hol vagyok. A kis ablakok zörögtek, csörömpöltek'.' eépvánd srláa volt alattuk, odakint. Fehér tuloknagyar adózónak közös sorsa, bármely forrástól fakadjon is jövedelme, a nagyobb illetmélyeknek ily teher csökkentését a reform nem kontemplálja. Erre vezethető vissza az a külön 9 ved elemadó-pótlék, melyet a javaslat értelmeién azok fognak tizet ni, akik évi lifMJ koronát neghaladó sz dgáiati illetményt, vagy nyugelláast húznak. A jövedelem-pótlék nemcsak a HHiii koronán felüli rész, hanem az öoesea illet iicnv inán isámitatidó; a pótlék kulcsa 0.2',»-tói i''»-ig emelkedik. A jövedelemadó és a jövedrt»madó-pótlék együttes kulcsa tehát a véghaárbau I 1 lehet, a mi még mindig 2 és '/í'Vo-al ,'ÍSebh a mai adókulcsnál. A jelenlegi és az uj dóztatás lulykUlőiibőSetéaek megítélésénél nem zabád azonban figyelmen kivid hagynunk azt a liriilmi'iiyt. hogy az uj jövedelemadóban a la* áspénal is as adóalaphoz kell majd számítani, olott az ma edómentt l. Hogy az áliiuni tisztviselők adóterhe ennek ővetkeatében ne növekedjék, a törvényjavaslat kként rendelkezik, hogy a VI. és XI. fizetési •stályokbs sorozott állami alkalmazottaknál, ikáspéuse mindig a negyedik lakáspénzosztálv '.érint számítanék az adóalaphoz. Érdekes körülmény, hogy a nyugalmazott llauii alkalmazottak adóterhe lényegesen apadni >g. A nyugalmazottak ugyanis lakáspénzt nem iizuak s igy náluk :.z adóalap nem fog növeedni, mint a tényleges szolgálatban levőknél. A tervezeti jövedelemadó után semmiféle ÓtadÓ sem vethető ki. legyen bár az állami. Irvéayhatósagi vagy községi pótadó. Azt az lányos teherelosztás! ugyanis, melyet az elméit, szerint a jövedelemadó létesíteni hivatva van, alomra döntené a helységenként i*r>Ti!

0 „-ig áltozó kősségi pótsdó. Különben a mai altaláos jövedelmi pótsdó sem pótlékolható, pclig lelormban ezt váltja tel a jövedelennidó. Nehogy azonban a helyhatósági önkormányai háztartása elveszítse a mai IV. os/.tálvu késeli adó után szedett pótadót, a szolgálati já* in lóságokra es ellátásokra eső jöv edelemiulóíss pótlékolható lesz. A retuTm második alapelvének érvény lej uis.it kívánja biztosítani annak az adóösszegnek megállapítása, melynél 5%-kai kevesebb a jöedelemsdó kivetett, összege nem lehet, A kive* •s első evére ezt az összeget — a szolgálati trandóságokra eső ado nélkül — a törvényja,is| it ti, millió koronában kontingentálja. Éhes az összegbe! évenként 2% természetei uöekedéa fejében hozzáadandó. cjek szazai vonulnak el, az egyik a másikhoz yomva. i szarvaik összeakadnak, az élő gomolyag aeg-negaii egy pillanatra, azlan megroh in újra esevessélten, bőgve, ordítva száguld mind előre; i'ivn'.' Alkalmasint — Ütődött lejembe a goiido.it. visszakerültem visszusludtam egy éjjel akut lehány ezer évet, a nagy népvándorlás korszakába s most valamelyik luiu vagy gót fejeilelemiiek a •ordáját hajtjuk. Embereket nem láttam, csak bícaeeeket, lóaott laijoatort, barmot kormányozó serszámokat. Később egy-egy emberi báiánvhör tUeama HOZgOtt tovább az ablak Sliutjén. Tetszett lékem a dolog igy es nem akariam megtudni az gazát: télig ébren, fekve néztem tovább a meinet. A gulyába belekeveredett a ménes is. hosSStt* •zőrii sovány kis lovak, kötőféken vezetve, szóién llvej Öt paraszt és muzsikát nem látott .eiganv iajltolta szegényeket .* ittak tehénesordak, az el* nai adlialat lan asszony 10 ppel, szomorú liszöhnrjuktzl, rekeilthangu kutyák kíséretében Kora ŐSI ,'olt és szikrázó nap-poi iian ragyogott és füstölgött iz. egész., egy teljes áráig, mig igazán reggel nem ett. Akkor aztán az aiiatrohanás meg-megszünt •gy-cgy pillanatra, és messze-messze múltból való, isis'-gi keleti hangon, de magyar nyelven kelten is tneket airtak arról, hogy p

vaknál vakabb, vi lag alánnál világtalanabb vagyok . . . azok!" IliesekféS es páth.isz volt e siralomhau, ung a másikban liih és kővetelödzés: .A lábam elszáradt, ei»zá•adt a két lábam!" Kolallottam az ágyamban, mgy megnézzem a két nyomorékot, aki c roppant okada lomban olyan szörnyű la'rmát cselekszik. Ha a kontingentált összeget a kivet és eredménye nem üti meg, s a hiány ö'^-nál nagyobb, minden adózónál egységei százalék szerint pót* előírás foganatosítandó. A pótelőirái összege azonban nein korlátozatlan, inert az alapkivetés (0° 0-át nem haladhatja meg. Az ipar életérdelteinek megóvása mindazonáltal itt is előtérbe lép, a mennyiben a javaslat szerint B kiaárólag part üzö részvénytársaságoknál él szövetk-zeéknél pótelőirésusk helye nincs. Kzek tehát B mii teher lehető einelkede.se ellen az összes hizoeitékokka] körül vannak bástyázva. Ha ezek után az uj adórendszert s annak •gyes tagozatait tekintjük, azt a benyomást nyerjük, hogy a jelenleginél az odórendsser nem lesi U t ekuit het íibb. az egyes tuhinetnek pedig nem laszuek egyszerűbbek, sot határozottan szövevény esebb az egésa szerkezet, komplikáltabbak annak egyes részei. I te nagyon tévednénk, ha azl hinnők, hogy a jó adt >reudeseroek éi az igazságot adóztatásnak elengedhetetlen feltétele SZ egyszerűség és átlátszóság. .Mélyebben vizsgálód VB ugyanis megdönthetetlen igazságnak fogjuk vallani, hogy itsak a létegszeiü adóztatás. íiiiiü adórendszer éa csak a sokoldalú, apró léke l észlel ékbe halói,, ado, mint tagozat lehet jó. Az egyetlen súlyos adó az adózót egyoldaliid durván támadja meg. mig több mérsékelt adónak egymásba fonódó Öve az adósót több oldalról csak enyhén érinti. Az adótörvénynek a legkisebb részletezéseket is tartalmaznia kell. hogy a reélbtrtok sokféleségéhez, a különböző adótárgyak egyinasió| eltérő hozadékaihoz, a gazdálkodó személy iaégek lejenként különböző jövedelmeihez és végsreduiéiiyben minden adózónak mái és más szolgáltatási képességéhez simulhasson. Az adótörlenét fejlődése tanú reá. hogy minden adónem kezdetben, a műveltség alacsonyabb fokénál igen egyszerű, egészen tagolatlan volt. A földadót a birtokunk kizárok.g csak térfogata, o házadót a kapuk, vagy a kémények, később az ajtók élSl iblakok száma után, a kereseti adókai pedig, mint fejadót, némelyenként változatlan összegekben vetették ki. Oly szerepet töltenek be e lagozatlau adók az adófej lödéiben, mint a végiénvek. az áaalagok az állatvilágban. Mennyire komplikált.á és ezzel igazságosabba tette B kutató elmélet és az étŐ gyakorlat idővel ezeket, az adókat. Hogy az adóreform — javaslat okban van-E hiisonlo a hajóteherhez. mii esak arravaló, hogy VSSSély idején kidobható ES ezzel a többi megmenthető legyen, azt nálunknál avatottabbak lógják felderíteni! Nem voltak mar sehol, ugy látszik koesin-kulduiók voltak és elvegyültek a vasárban. /V ház. elölt mar jtivahán állott a léosői vásár; ezt tudnom kellett volna. Kinyitottam az. ablakot, hogv élvezzem nz, életnek ezt a legklasz* saikuiabb zaját, • legszebb színeket, amelyek magvai s/eiuuek csal; lehetnek a lóidon. Itt vannak a kis falvak, a hegy, a tanya, mindenfele faj és vidék. Magyar, oláh, német, tőt, orosz, meg rác is,, mind B jellegzetes évezredes arcukkal, osí ruhájukban, a jellemző állatjaikkal és u saját nemzeti izraelitáikkal, akik a meleg napon is olyan erősen tol vannak oltoz.vc, mintha a hüs bibliából most léptek volna ki. Csapa festmény mind, de nagy lármával illusztrálja magát. Irányítja földijét B •okadalombaa és közülük ép ints, az. egyszerű nép naivs.lg.ii nyilván kihasználva, megfeji az. eladó tehenekéi ; ugy is elapad a tejük, amikorra nz uj gazdához hazakerülnek. A Zlidó ntva ragyog a boldogságtól, 'iini'tt a teli zsétári nézi, de abban a pillanatban, amikor di'sekedve oiiil, egv kis nóvéstehéii kirúgja kezéből a zsétárt és nagv nevetés közepette a tejel megissza az ember kattanja es a tóid. Kz az! . . . A nagy sz.arvasjószitg rohaniisa beáll; a vásár elhelyezkedett. Csodálatos, ezt átég sohasem láttam: csupahösnó tartja az eladó marha kötőfékjét. Valami ionian falu kiiloti vasárja lehet itt elől, öles as-zonyok, erösmellü lányok, kamcakról ismerem az. areélukct, Bságysattk a beszédei, de a szoknyájuk oldalt rasgfassitvs, ka a szél meglebbenti, B hnaok latszik; meleg lázi márványból való,