Pápai Lapok. 34. évfolyam, 1907

1907-12-08

1907. deeeUlber S. Pápai I.Hpul, 8. szerint való hetogorizaláaa, osztályozása ii elesik, de az I osztályú kereseti adónak adóeros Hiányai bevonulnak részint az általános kereseti adóba. részint ősapán a jövedelemadóba. Az elválasztó határvonalat az szabja meg. hogy a jövedelem szolgálati viszonyled származik-* vagy nem. A szolgálati viszony bői folyó illetmények és ellátások ugyanis esak a jövedelemadóban adósnak, inig minden más liaszouhajtó foglalkozás gazdasági eredményi' az általános ken seii adobau és az ezt kiegészítő jövedelem a.lóban kerül majd ado alá. Minthogy pedig a reform tü)0 koronás létminimamát ugy as' általán01 kereseti adóban, mint a jövedelemadóban adóstalsnnl hagy. az 1. osztályú kereseti ado alanyai közül ezután esak azok lesznek adókötelesekké, akiknek évi jövedelme a 000 koronát meghaladja, Megszűnik a munkaadónak, a gazdának a/, alkalmazottja adojaetl való essvaloassga az egész vonalon. Az IST*» évi XXIX. törvénynek annyi jogosult panaszra alkalmat tSOlgáltStOtt 11 Jj-a tehát, Iiedy szerint a oselédek, továbbá a gyári, kereskedői és iparoaeegédek es segédmunkások keresetadóját a munkaadók kötelesek lizetni. jogukban állván a befizetett adónak az alkalmazottak béréből való levonása, — teljeae%hatályát veszti. A IV. osztályú keresetiadót, mini ilyet, eltörli a reform éaassolgálstí viszonyból ssámasó illetményeket az újonnan láteaitendő jövedelem adóba veszi át. Ezzel s000 koronáé létminimum adómén te aségél a i\ osztályú kereseti ado ahányaira is kiterjeszti. A reform a bányaadó nevét as adótörténetnek adja át, alanyai' pedig ket adónem, névs/.erinf a nyilvános számadásra köteleset! vállalatok kereseti adója es az általános keleseti adó k ist osztja meg, a sserint, amint a báuyamfivele-t ré ss vény társaság, vagy magánvállalkozó folytatja. Az adóreform feltárt kettős alapgondolatának valóra váltása érdekében életképes hozadéki adóinkat megjavított Alapjakban léuntartja. Esek SS adónemek : a földadó, I hazadéi, a tökekai iái és járadékadó, a kereseti adó, valamint a nyilvános esámadásra köteleset) vállalatok és egyesületek adója. A tÖidadO bajainak orvoslása Végett a letörni hat lényeges ujö'.'ist tartalmas. Előszói is ehrend eli a művelési ágikban beállott állandó jellegű változásoknak B kataszteri munkálatokban való keresztül vezetései: másodszor gondoskodik arról, hogy a művelési ágban a jövő .en beálló valto/.asok a kataszteri nyilván tartás tárgyai legyenek: harmadszor lehetővé teszi a Hildák minőségi osztályának megállapításánál előfordult tévedések, illetve az elavult osztalyha•OrOSások helyesbítését: negyedszer lllod'lt nviljt ott a Ind a/, feltétlenül szükséges, a tisStajövedelmi fokozat ik kiigazítására: ötödször ö és '/»''s-nl inersékii a földadó kulcsát.: és végül hatodszor a kollt ingeiitálását elejti. A magyar korona országainak 1 l.ö BSet helyisége kÖSül kerekszáiiibau mindössze száz esik általános házbérado ala. 11a azonban azt hinnők, bogy ez a száz helység éppen az ipar. kereskedelem, a fényűző építkezést kereső jómód, a kényelemhez szokott társadalmi és értelmi előkelőség nagyobb népességű szaz városa, ugy nagyon tévednénk as általános házbérado feltételének elolegzett helyességében. Al'lilaiioS házbér adó alá tartoznak oly jelentéktelen községeink is. mint A rvav áralja. Ki igj'< slalva. Lncseny, Galáuta, Bán, KnalyInda. iiouyo, Posatafődémes, Kísi ldi\euy és Saentandrás, Ellenben hiányzanak as általános házbérado alá tartozó helységek névsorából oly tekintélyes varosok, mint, Haaged, llehreeen, N vil egy háza, S/.olllok, Kecskemét. SSombor, Baja, Újvidék, Nagy becskerek, Esztergom es Szabadka. Főleg eaekuek, de a házadéi inas hibáinak kiküszöbölését. |

S célozza a házadéról szóiéi törvényjavaslat, melyuck újításai a következő pontokban foglalhatók Sasse: 1. ' a házbérado Italosait a legtöbb helységre vonatkozólag mérsékli es ././.el SsesotTBggésbsn a gyógyfürdő helyeket enyhébb adósán ala vonja; 2. fokozatos átmenetet, létesít a básosstály I ado léd az általános házbéradora: a népesség szambavé'elével eS adók Örsetek alakításával: s | ezzel kapcsolatosai] nagyobb teret enged ugvan az általános hásbérsdó érvényre jutásának, de Iegyúttal ennek behozatalára moratoTÍumol ad; .'{.i a liázosztaly adó néhány tételét enyhén j fölfelé kikerekíti: i.) az időleges básadómentességet részben uj alapon szabályozza. ó. házadókatasztert létesít: Ij. a házadónak éveokiul való kivetését i rendeli el V'égül; 7. a házbériővedelem -•- vallomás bea lasat Iaz eddiginél hatályosabban biztosítja. Városi ügyek. Kü/gV lile' i. evi december h A városi képviselőtestület li!-eii osötör ók'in d. ti. .'{ i'irakoi a városházit nr L'V|I i inéin n rendkívüli közgyűlést tart a következő tárgv-orii'-itial : 1. A |<énzligVÍ bi/.o||s:ig .i.a-'ata. nuey a I'.' s/áltlli felmérési felügyelőség szamára N váron tulajdonai képező. Jókai Mor ute.ibaii fekvő leikére (oldssintos épület emeltessék. - A vniaiiiii- világítást a ui. kir. államvasutak ignzzatusaga a papai vasúti állomásra bevezetni saáudékosik,az erre voustkoső szerződést elfogadna végett a v. lamie* ben illatja, ,'t. V. tanács javaslata a Válna szervezeti szabiilv rendeletében inegalla|ii|iitt mérnöki leendők módosítása iránt. 4. riseher Uvula v, képviselő indítványozás, bogy a kepviselö-le-i ülei íntézzi n feliratul a kereak. miniszterhez, roieaeriw üyőrlsll este 5óra 30 perekor induló s/einelv v niiai esti aj ,iia 10 perekor indíttaaeék el tiyőrls'il. tteudőtkapitány javaslata, a rendőrök ruhásaiénak ntegváttoatatása targyaoaii. ß V tnttáea javaslala a váruehás kibővítése, eseileg uj városiia/. építése tárgyéban. 7. M<zoira/dasagi uinnk:isoi. es ua|i-/auios,,,. kŐSaégl segély alapjánál. so r. e/elen.! nik.'lotl megyei „zabál v rem lelet H 8-a értebnébeu véteiuéttyeső bizottság választása. Kizottsagi ülések. \ [léuzűgyi bizottság I. hó ö-eii. az allai. I • v a laZSt liiany pedig f. hói 7-én ülésekei tartott, mely .kei, a bizottságok a közgyűlés tárgyaival foghdkosott és hozott halai' isatokal. I leány iliis. A polgárság köréből kérvényt nyújtottak be a tanácshoz, melyben az Anna-térnek rendezéséi éa a Jókai Mór-atcával, a város tulajdonát képeső Vojta-telek mellett nyitandó uj keresztutcán ál való öeeseköttetéeél kérik. A tanács ez ügyben már megtette az előinté/kei leseket s maga is RÜrgÖStiek jele/.v éli az uj Utca megnyitásai. bii/iiigoliiil építése tárgyában a tanács, mielőtt a pályásatol kiírna, fölkérte a szépészeti es építésze-1 bizott-agoi, hogy tegye vizsgalata tárgya.a a méssárOsok által ajánlott, valamint, a varos tubvjdonál képeső regi faiskola területét. N/ene/.eti a zabál) módosítása. A városi tanács a v. mérnök teendőire vonatkozó aserveseti szabályrendeletnek alábbi m idit.isat hozta javaslatba a képviselőtestületnek: .A város mmdennemü épitkesésének terven és költségvetéseit elkészíti, a varos területen azonban magánosok réssére építkezési engedély alá eső épületekre terveket, költségvetéseket nem készíthet, építési ipargy akoi iatot nem folytathat." V rlllamfelugyelő bizottság f. hó 20 tart intézése utan „lm az Isten nem egymásnak teremteti . . .'• hallatesot: — Tavaly a latra egyik kies fürdőhelyén töltöttem a nyarat ... - nem tagadom, otl is jó! mulattam, aa urak ssivesea voltak velem, azt kiesem . . . bar melyebb voii/alinai ;vik Hant sem éreztem . . . hi-z szivem mar akkori az l >né volt ... itt egy pillanatra megállt, mintha I továbbiak elmondásai a erői akarna gyűjteni, majd balkán folytatta i aa Anna-bált tartottuk, emlékszem ... a forró nva'ii napot kellemes, liflvöa ej váltotta lel. Syönyörfl este Voll . . . Kn a második négyes után fáradtan, kimer§1 ve léptem az C| ik mellékterembe, hol kftsitő italok v iltak felállítva . . . gyötöri a aaemjaaatg . . • a bar előre f-g elaaestették, hogy lelllSVttll állapotban ne i 'i, — nem bírtam ein nt.uliii . . . felhajtottam eg_ . 'nie jéghideg VÍSSt. Ekkof valaki hátulról költötte kezemli51 a poharat, de késő volt - n ••oluii ! ara bokra törve feküdi lábaim el itt. én ..ii'an éreztem ei Vagyok veszve. löisszill k i magáin el e/ni és hazaineulllllk, Masir> he. s ..lidllilliat ereztem tejemben, en /oiibaii ...| hittem, hogy erős terine*zeleininel h'g)i ••un ina; | a haji H kiheverem az egészet . . . Azdt'iau e«i, „Itain, mindjobban erői vett rajiam a u aogeaa* aöMgai kezdtem . . . Három hétig feki Item, . tan alutastusk délre, melegebb vb délre, honim- — a/t mtték inasok — teljesen megggyógyulva tértem vissza. — Kgysser . kallgsttasi az most, essksgy vébtienül tett. i lajdaliniis sn<eelylyal, — i ki kíméletesen tudomására adta szüleimnek, hogy I uieiithetetleniil . . . elvagyok veszve . . . lu/oiiytalaa idő. talán egy . . . tahin kettő, talán öt év múlva, • • • de meghalok. Tudom, hogv az öt év esak vigasztalás akart lenni . . . en ér SS a, érzem ' itt belül, hogy valami nagyon faj . . . S ekkor etbstárostam, hogy mulatni fogok, mindig és min(di'tiütl, htaa oly kevés van hatra mar ... és az elet oiv szép . . . 1 )e megbarátkoztam már a gondolattal, tudom, hogy a halai minden perebea elérhet. . • Ba ezért nem lehetek a telesége. tette hozzá halkan, behunyva szemét, látszott rajta, hogv mar is ki van merülve Az ifja ki eddig mozdulatlanul ült helyén, nem tudott szólni, i I közelebb hajolva a lányhoz, tekintetet ras/ogezve kapkodott -zavtk utan nem i- tudva mit beszel : — bili . . . maga nem jol hallotta talán, Isi áll nem igaz. maga téved . , . maga . . . nem, en elvessem Out mégis . . . én . . . — Nem, eu nem lehetek sohasem az t bié, sem ni.l-e, hisz nem kellett volna elmondanom, ha oii/ö lennék . . . ha azt mondanám, nekem is jogom van a boldogsághoz, én is boldog akarok ! lenni . . . de nem teszem ont s/.erenes.-tiemie . . . nekeM nem szabad s/erctliein s hoasássoii meg, hogv bevallottam, hogy oly gyönge voltam és ki m.nullám, amit nem lelt volna s/.ahad, de min birtatn magamon uralkodni, . . . hisz oly nagy OD -/•reléin . . . de aztán nem tudván magán nralralkodiii, a/, itju valláia hajtva tejét — sókogni kezdett. — |te i-n szeretlek . . . enyémnek kell lenned - Li.iita -zeiiv i'lélvesen az il|ii, isim l karjaiba zárva a lányi- — limes halálom ami elválassz, ni tőled . . . — Nem, nem |zabád . . . s/.ölt elhaló hangon a lány, lats/ott alenn a rettenetes szenvedés, es a lelkével, lányos tattózhitlhtaáVal való küzdelme, de végte alig hallható hangon mondta — nem szabad ... a harmadik miatt . . . s bár érezte, hogy e/t a szót neki nem lett volna sza' bad kiejtenie, az ifju laeaveatesysa szerelmével szemben SS az egy BMhStŐgoCaloMtS támadt. A másik eis resztet te őt, a mintegy alomból ébredezve, maga elé nézett iiiereveti, s mintegy magának bseaélve monda: — Igaz ... a harmadik . . . noatl . . . Lilia heves köhögés vett erőt, koiivtöl nedves zsebketui ijet ajkához emelve, megjelent azon a tüdőbetegek megölője — a vér. ity.iisaii felszárította kényeit, felállt, kezét nyújtotta az iljuuak, s igy szolt ltossál — Isten vele . . . ne találkozzunk többé . . . utazzék el. lélejtsea el . . . maga meg boldog lehet — mással. Soha l.ilj, soha - en boldog nem leszek soha — nii'iidla keserűen az iíju. — Igeije meg, hogy ni ni tesz semmi bolondságot ' . . igeije lieg, hogy eiutar.ik . . . — Megígérem . . . szolt tompán llainiav. — Vegye endékOl ... es kebléről letépte a rii/s,it, odanyújtotta az ifjúnak, aztán többet hatra -em aéave, kisietett a teremből, el a egy ölt a